Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

1983. NOVEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Hogy nyugodtan alhaas, legyen üres az alhas!” MUven le?Yen a vacsoránk? ne legyen A fenti Kosztolányi idézet­ből mindenki egykettőre rá­jön, hogy a vacsoránkról van szó. A családok többségében ez az az étkezés, amikor min­denki otthon van, amikor mindenki legjobban ráér, ami mellett beszélgetni lehet. Pörkölt, töltött káposzta Milyen étel kerül este a tá­nyérokba? Íme, néhány vá­lasz, nevek nélkül, mert sen­ki nem szereti, ha „belenéz­nek a fazekába”. A nyugdíjas háziasszony: — Tej, tej és tej. Ketten vagyunk otthon, a férjem­mel, de naponta két liter tej elfogy. Ö kuglófot eszik hoz­zá, én pedig cipót. Régebben szerettük a nehezebb étele­ket is, húsféléket vacsoráz­tunk, de ... megöregedtünk. Középkorú, bolti eladónő: — Sajnos, nálunk, a pör­költ a sláger, rizzsel, krump­lival, tésztával. Tudom, hogy nem helyes, de ezt szoktuk meg, ezt szeretjük. Persze, a nehez étrenden is lehet „könnyíteni” valamelyest; olajjal főzök, nem zsírral. Egy fiatal férfi: — Hús, pörkölt, töltött ká­poszta, nekem aztán jöhet minden. Sőt, muszáj este ki­adós, nehéz ételeket ennem, mert sok a gyomorsavam. Képzelje el, ha egy szelet va­jas kenyérrel vágok neki az éjszakának, mivel foglalko­zik a gyomorsavam egész éj­jel? Egy kétgyermekes család­anya: — Szinte minden este fő­zök valamit. A hideg vacsora drágá és nem laktatós. Két nagy fiam van, gondolja el, hogy mennyi parízert meg­ennének, mire jóllaknának. A pörkölthöz meg krumplit főzök, mindjárt jobban tele van a hasuk. Csak sok idő elmegy a főzéssel, így gyak­ran hétkor, fél nyolckor va­csorázik a család. Akiknek nincs családjuk, vagy nem otthon akarják el­fogyasztani estebédjüket, azok étterembe mehetnek. Mit kínál például a szolnoki Múzeum étterem vacsorára? A Múzeumban állandó étla­pot állítanak össze, s hetente, kéthetente cserélik. A bősé­ges választékból — több, mint félszáz ételfélét kínál­nak naponta —, nemcsak az ebédelni vágyók, hanem az esti vendég is találhat kedvé­re valót. Aki frissensültet, magyaros, vagy tájjellegű ételt akar enni, ugyanúgy ta­lál magának, mint aki csir­kehúst, vagy főzeléket vacso­rázik. Kínálat tehát van. Persze, nem mindegy, hogy milyen áron. A kunsági sertésbordát például 42,50-ért, a magyaro­san elkészített szűzérméket 36,30-ért, a rántott csirkét 32,10:íert kapja meg a ven­dég. Aki viszont igazán be­tartja a „könnyű vacsorát fogyassz!” szabályt, 8,70-ért kelkáposztafőzeléket, 6,30-ért burgonyafőzeléket, 6,60-ért tükörtojást, 26,50-ért rántott velőt, 21,60-ért rántott sajtot ehet. Este mindent „pótolnak” — Vendégeink kívánságá­ra diabetikus ételt is készí­tünk. De ezt a „szolgáltatást” nagyon kevesen veszik igény­ibe — jegyezte meg Kroko- vecz Jánosné, szakács. — Mennyit egyék az egész­séges, átlagos életvitelű em­ber vacsorára? — kérdez­tem dr. Kanyó Mártát, a Szolnok megyei Köjál élel­mezés- és táplálkozás egész­ségügyi osztályának vezető főorvosát. — Nem szabad sokat, mert vacsora után hamarosan hosszabb pihenő következik, az alvás, és a pihenő alatt a felvett táplálékot nincs mire felhasználni. A szabály az, hogy reggel az egész napi ételmennyiség 20 százalékát, tízóraira 10 százalékát, ebéd­re és vacsorára 30—30 száza­lékát kell elfogyasztani, és közvetlenül lefekvés előtt a fennmaradó 10 százalékot —, ami egy pohár tej, vagy jog­hurt —, de ezt csak akkor, ha valaki nem tud éhgyo­morral lefeküdni. A vacsorát legjobb este hatig, fél hétig megenni. — Ez a szabály. És ami a valóság? — Valójában sokan se reg­gel,se délben nem étkeznek megfelelően, — sem a meny- nyiség, sem a minőség nem kielégítő — és aztán este mindent „pótolnak”, a bősé­ges vacsora után leülnek té­vét nézni, elkezdődik a nas­solás, egy kis csokoládé, egy kis rántott hús. Ennek, per­sze elhízás a vége. — Milyen ételekből áll a korszerű, egészséges vacsora? — A legjobb az, ha vala­milyen főzelék feltéttel: hús­sal, tojással. Készülhet hideg ételekből is, de legyen ben­ne növényi és állati eredetű táplálék is. Hideg vacsora azoknál a családoknál kerül­jön az asztalra, ahol a szü­lők és a gyerekek is naponta egyszer — például délben, a munkahelyen, az iskolában — kapnak főtt ételt. — Milyen ne legyen a va­csoránk? — Ne legyen zsíros, nagy mennyiségű, túl fűszerezett (kerüljük a hagymát, a bor­sot, a fokhagymát, a papri­kát, mert ezek erős, izgató fűszerek) ne legyen túl édes. Lehetőleg kevés kenyeret együnk és minél több gyü­mölcsöt, tejet, gyümölcslevet, kompótot, salátát, tejtermé­ket. — Milyen betegségek ki­alakulását segítik elő a ne­héz vacsorák? — Például az elhízást. A súlytöbblet, ami zsírból áll, lerakódik a szervezetben, az erekben is, ebből lesz a ma­gas vérnyomás és a szív ko­szorúereinek elmeszesedése, ha ehhez valaki „összeszedi” még az idegességet, a haj­szát, a stresszt, ott az in­farktus. „Ártalomra lordul” Sokszor hivatkozunk a „magyar konyha” hagyomá­nyaira, amikor olyan pörköl­tet teszünk az asztalra, ame­lyik csak úgy tocsog a zsír­ban. Vannak olyan családok, ahol elképzelhetetlen, hogy ne paprikás krumpli, sertés- pörkölt, töltött káposzta le­gyen vacsorára. Mások — a szakácsművészetben való já­ratlanságukat leplezve — úgy főznek, hogy jó sok hagymát, jó sok zsírt, jó sok borsot, jó sok paprikát raknak az étel­be, gondolván, hogy úgy biz­tos nem lehet rossz ízű. Pe­dig a szív és érrendszeri, az anyagcserezavarból adódó megbetegedések arra inte­nek, hogy szívleljük még Hippokratész mondását: „Minden, ami túlzás, árta­lomra fordul”! Paulina Éva Halló, Itt az ügyeletes! Sxombat déli körtelefon a megyében Szombati ügyeletben ,— a hét más napjaihoz képest — álom telefonálni. Tegnap délben sem kellett sokáig vámom, hogy vidéki hívásaim befussanak. Elsőnek a Jászdózsáról kért számot hozta be a posta. — Holló, itt a Néplap ügye­letes újságírója. — Itt pedig Árvái Nagy Jó­zsef, a Tarnamenti Tsz el­nökhelyettese. — Dolgoznak szombat, va­sárnap is a határban? —' Természetesen. Igyek­szünk kihasználni a szép ősz­idő minden óráját a véghaj­rában is. Mindössze 60 hek­tárnyi mélyszántás maradt erre a hétvégére, meg né­hány szórvány parcella el- munkálása a háztáji terüle­tekből. A közösben három, a háztájiban öt gépünk, ekénk dolgozik. Ma befejezik a munkát. Holnap, hosszú idő után ismét otthon tölthetik a vasárnapot a traktorosaink. Két vidéki szám között — ahogyan Rózsa György szok­ta a tv-ben, a Kapcsoltam­ban — egy helyi hívás. A szolnoki Sztár áruházat tár­csáztam. Az ügyeletes veze­tőtől, Szabó Máriától a szom­bati forgalomról érdeklőd­tem. • — A hétvégeken szokásos­nak csaknem a kétszeresét árultuk ma. Meglátszik, hogy fizetés után vagyunk és hogy sok vállalatnál a KST-betét- jüket is felvették már a dol­gozók. A hat osztályunkon működő 15 pénztárunkban összesen 980. ezer forintot hagytak a szombat délelőtti vásárlók. — Mit kínáltak a hagyo­mányos Sztár-szombat akció­ban? — Többek között jugoszláv dzsekiket, műszőrmebundá­kat, gyermek kötöttárukat, téliesített sertésvelúr konfek­ciót és női, férfi bokacipő­ket, a szokásos 25 százalékos árengedménnyel. — Ezen a szombaton mennyit takarítottak meg ez­zel a vásárlók? — Megközelítőleg 200 ezer forintot. Az akcióba bevont egymillió-négyszázezer forint értékű árunak csaknem a fe­le gazdára talált. A telefonközpontos sürge­tett: igyekezzünk befejezni a -v beszélgetést, mert hozza a következő vidéki számot. A vonal túlsó végén a tiszafü­redi szülőotthonból dr. Ka­szó Endre főorvos. — Hogyan telt a hétvégi ügyelet első fél napja? — Csendesen. Szülés nem volt, két új beteg kérte fel­vételét ma délelőtt. Velük együtt jelenleg huszonnégy kismamát gondozunk, közü­lük négyen állnak közvetle­nül szülés előtt. — Mennyi idős az otthon legfiatalabb lakója? — Szerdán gyarapodott egy kislánnyal a tiszafüredi Var­ga Istvánné családja. És hadd újságoljam el, hogy nemré­gen segítettük a világra itt a tiszafüredi szülőotthonban a kétszázadik bébit. — Kinek gratulálhatunk az intézményükben kétszá- zadiknak született csemeté­hez? — Ugró Béláné tiszaörsi anyukának. Ö is, a kislánya is, és szülőotthonunk vala­mennyi lakója jól vannak, egészségesek. — temesközy — MTESZ szervezetek országos tanácskozása Felszólalt Havasi Ferenc (Folytatás az 1. oldalról.) Havasi Ferenc bevezetőjé­ben az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Miniszterta­nács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd elismeréssel szólt az MTESZ munkájáról. — Az MTESZ — mondta — az utóbbi években egyre többet hallat magáról, és a legfon­tosabb gazdaságpolitikai cél­kitűzéseink — így a népgaz­daság egyensúlyi viszonyai­nak javítása, az életkörülmé­nyek védelme — szolgálatá­ban tevékenykedik. Munká­jának minősítéséhez hozzá­tartozik az is, hogy sokat tesz tagsága szakmai felké­szültségének fejlesztéséért, hivatásszeretetének ápolá­sáért. E figyelemre méltó eredmények alapján csak kérni és biztatni lehet a szö­vetséget és egyesületeit tevé­kenységük ilyen irányú foly­tatására. A Központi Bizottság tit­kára ezután az irányítási rendszer és a műszaki fej­lesztés összefüggéseiről szól­va többek között elmondta, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a műszaki fejlesztés feladatai megoszlanak a kor­mányzat és a vállalatok kö­zött, a központi irányítás lé­nyegében közvetett eszkö­zökkel valósul meg. A kor­mányzat meghatározza a ke­reteket a műszaki fejlesztés­hez, egyidejűleg az operatív teendőkben a korábbinál na­gyobb önállóságot és felelős­séget vár a gazdálkodó egy­ségektől. Helyesnek bizo­nyult a gyakorlatban az a fel­fogás, hogy a műszaki fej­lesztésnek a vállalati ered­mény, a nyereség legyen a hajtóereje. A vállalati nye­reségérdekeltségi rendszer versenyképességre ösztönző hatása azonban ma még nem lérvényesül kellőképpen, 6 nem hat eléggé a piaci kény­szer sem. A jövőben is a népgazdaság ötéves tervei­ben irányozauk elő a mű­szaki fejlesztés legfőbb fel­adatait és a megvalósítás fel­tételeit. A műszaki értelmiség meg­becsüléséről szólva Havasi Ferenc hangsúlyozta, hogy az MSZMP politikája a tár­sadalom minden rétegével a kölcsönös bizalomra épül, így az értelmiséggel való kapcsolatra is ez a megha­tározó. Van viszont tenniva­lónk a műszaki értelmiség erkölcsi és anyagi elismeré­sében. A kellő megbecsülés érvényre juttatását azonban az utóbbi években szemléle­ti okok és az anyagi lehető­ségek nehezítették. A to­vábblépést illetően különbsé­get kell tenni a kormány és a vállalatok gondjai, teendői között. Minden szinten a tel­jesítmény és a képzettség szerinti differenciálásra kell törekedni. A kormány már megtett és tervezett intézke­dései között megemlítette a bértarifahatárok módosítá­sát, a -kezdő szakemberek bértételeinek felemelését, a kutató- és fejlesztővállala- toknál az eredményérdekelt­ség korábbinál ösztönzőbb rendszerét. Kedvezőbb feltételeiket te­remtettek az újítási díjak ki­fizetésére. Az arra alkalmas szakemberek pályázat útján is vezetővé válhatnak. Mind­ezek — mutatott rá a Köz­ponti Bizottság titkára — jelzik a szándékot, a törek­vést, hogy szélesíteni akar­juk a műszaki értelmiség tu­dásának, munkájának elis­merését. Gazdasági munkánk ered­ményeiről szólva Havasi Fe­renc hangsúlyozta: — 1983- ban — eddigi ismereteink szerint — sikerül megvalósí­tanunk az idei esztendő két legfontosabb célkitűzését, fizetőképességünk fenntartá­sát és elért vívmányaink, az életkörülmények megvédé­sét. Ami az életkörülményeket illeti, az idei évre a fogyasz­tói árszínvonal 7,5 százalé­kos emelkedésével számol­tunk, ezt nem is léptük túl. A reáljövedelem 1982-höz ké­pest várhatóan nem csök­ken, azonos szinten marad. Ezeket az eredményeket — mutatott rá — reálisan ak­kor értékelhetjük igazán, ha számításba vesszük, hogy milyen körülmények között sikerült elérnünk: nehezed­tek a külpiacokon az értéke­sítési lehetőségék. romlottak a cserearányok, s az aszály is tetemes károkat okozott. Az 1984-es évről is szólt a Központi Bizottság titkára, hangsúlyozva, hogy a priori­tásokat változatlanul a fize­tőképesség megőrzése, az életszínvonal védelme jelen­ti. Javítani kell a vállalat és vállalat, a vállalat és a kor­mányzat. a vállalat és a kül­piac közötti kapcsolatokat. A hibák és a fogyatékosságok szőnyeg alá söprésével nem enyhíthetünk gondjainkon. A vállalatok értéktermelésének fokozása a legfontosabb fel­adat. Mindehhez valamennyi gazdálkodó egységnél is jó politikai légkör, együttgon­dolkodás, közös cselekvés szükséges — hangsúlyozta beszédét zárva Havasi Fe­renc. A tanácskozáson végezetül ajánlásokat fogadtak el, amelyekben felkérik az egye­sületeket, hogy szélesítsék szervezett üzemi jelenlétü­ket; vizsgálják felül irányí­tási, szervezeti, működési és információs rendszerüket an­nak érdekében, hogy az egye­sületben folyó tudományos­társadalmi munka eredmé­nye elsősorban az üzem gaz­dasági eredményeiben jelent­kezzen. A tanácskozás az ajánlások elfogadásával befejezte mun­káját. A román szövetség VI. kongresszusa Importkiváltó termék Bányasínek Diósgyőrből Méterenként 14 kilogramm súlyú bányasínek gyártását kezdték meg a diósgyőri Le­nin Kohászati Művek nemes­acél hengerművében. Szén- bányászatunk e nélkülözhe­tetlen anyagot csak tőkés piacról tudná beszerezni, így Diósgyőr új terméke min­den bizonnyal kapós lesz. Az üzemszerű gyártás felté­teleit megteremtették, a ko­hászat vezetői úgy számít­ják: a bányák igényeit fo­lyamatosan ki tudják elégí­teni. Másfélszáz küldött és meg­hívott részvételével tegnap Gyulán és Városházán meg­kezdődött a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének 6. kongresszusa. A három tiszántúli1 megyé­ben — Békésben, Csongrád- ban, Hajdú-Biharban — élő hazai románság képviselői mellett jelen volt, s felszó­lalt a tanácskozás első nap­ján Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. A kong­resszuson előterjesztették az országos választmány beszá­molóját, a legutóbbi, 1978-as kongresszus óta végzett mun­kát elemző beszámolóhoz Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára tett szóbeli kiegé­szítést. A magyarországi románság alkotmányban biztosított ál­lampolgári egyenjogúsága, a sajátosságai megőrzéséhez szükséges kollektív és egyéni jogai érvényesülnek az élet minden területén — állapítja meg a választmány beszámo­lója. A román ajkú lakosság a Magyar Népköztársaságot tekinti hazájának, a magyar­sággal és az itt élő más nem­zetiségiekkel együtt kíván munkálkodni a társadalmi haladásért, a gazdasági és kulturális fölemelkedésért. A kongresszus ma folytatja és fejezi be munkáját. A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának törökszentmiklósi üzemében a Magyar Hajó- és Darugyárral együttműködve indiai megrendelésre hőerőmű-berendezést, utó­égető rostélyt gyártanak

Next

/
Thumbnails
Contents