Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-13 / 268. szám
1983. NOVEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Hogy nyugodtan alhaas, legyen üres az alhas!” MUven le?Yen a vacsoránk? ne legyen A fenti Kosztolányi idézetből mindenki egykettőre rájön, hogy a vacsoránkról van szó. A családok többségében ez az az étkezés, amikor mindenki otthon van, amikor mindenki legjobban ráér, ami mellett beszélgetni lehet. Pörkölt, töltött káposzta Milyen étel kerül este a tányérokba? Íme, néhány válasz, nevek nélkül, mert senki nem szereti, ha „belenéznek a fazekába”. A nyugdíjas háziasszony: — Tej, tej és tej. Ketten vagyunk otthon, a férjemmel, de naponta két liter tej elfogy. Ö kuglófot eszik hozzá, én pedig cipót. Régebben szerettük a nehezebb ételeket is, húsféléket vacsoráztunk, de ... megöregedtünk. Középkorú, bolti eladónő: — Sajnos, nálunk, a pörkölt a sláger, rizzsel, krumplival, tésztával. Tudom, hogy nem helyes, de ezt szoktuk meg, ezt szeretjük. Persze, a nehez étrenden is lehet „könnyíteni” valamelyest; olajjal főzök, nem zsírral. Egy fiatal férfi: — Hús, pörkölt, töltött káposzta, nekem aztán jöhet minden. Sőt, muszáj este kiadós, nehéz ételeket ennem, mert sok a gyomorsavam. Képzelje el, ha egy szelet vajas kenyérrel vágok neki az éjszakának, mivel foglalkozik a gyomorsavam egész éjjel? Egy kétgyermekes családanya: — Szinte minden este főzök valamit. A hideg vacsora drágá és nem laktatós. Két nagy fiam van, gondolja el, hogy mennyi parízert megennének, mire jóllaknának. A pörkölthöz meg krumplit főzök, mindjárt jobban tele van a hasuk. Csak sok idő elmegy a főzéssel, így gyakran hétkor, fél nyolckor vacsorázik a család. Akiknek nincs családjuk, vagy nem otthon akarják elfogyasztani estebédjüket, azok étterembe mehetnek. Mit kínál például a szolnoki Múzeum étterem vacsorára? A Múzeumban állandó étlapot állítanak össze, s hetente, kéthetente cserélik. A bőséges választékból — több, mint félszáz ételfélét kínálnak naponta —, nemcsak az ebédelni vágyók, hanem az esti vendég is találhat kedvére valót. Aki frissensültet, magyaros, vagy tájjellegű ételt akar enni, ugyanúgy talál magának, mint aki csirkehúst, vagy főzeléket vacsorázik. Kínálat tehát van. Persze, nem mindegy, hogy milyen áron. A kunsági sertésbordát például 42,50-ért, a magyarosan elkészített szűzérméket 36,30-ért, a rántott csirkét 32,10:íert kapja meg a vendég. Aki viszont igazán betartja a „könnyű vacsorát fogyassz!” szabályt, 8,70-ért kelkáposztafőzeléket, 6,30-ért burgonyafőzeléket, 6,60-ért tükörtojást, 26,50-ért rántott velőt, 21,60-ért rántott sajtot ehet. Este mindent „pótolnak” — Vendégeink kívánságára diabetikus ételt is készítünk. De ezt a „szolgáltatást” nagyon kevesen veszik igényibe — jegyezte meg Kroko- vecz Jánosné, szakács. — Mennyit egyék az egészséges, átlagos életvitelű ember vacsorára? — kérdeztem dr. Kanyó Mártát, a Szolnok megyei Köjál élelmezés- és táplálkozás egészségügyi osztályának vezető főorvosát. — Nem szabad sokat, mert vacsora után hamarosan hosszabb pihenő következik, az alvás, és a pihenő alatt a felvett táplálékot nincs mire felhasználni. A szabály az, hogy reggel az egész napi ételmennyiség 20 százalékát, tízóraira 10 százalékát, ebédre és vacsorára 30—30 százalékát kell elfogyasztani, és közvetlenül lefekvés előtt a fennmaradó 10 százalékot —, ami egy pohár tej, vagy joghurt —, de ezt csak akkor, ha valaki nem tud éhgyomorral lefeküdni. A vacsorát legjobb este hatig, fél hétig megenni. — Ez a szabály. És ami a valóság? — Valójában sokan se reggel,se délben nem étkeznek megfelelően, — sem a meny- nyiség, sem a minőség nem kielégítő — és aztán este mindent „pótolnak”, a bőséges vacsora után leülnek tévét nézni, elkezdődik a nassolás, egy kis csokoládé, egy kis rántott hús. Ennek, persze elhízás a vége. — Milyen ételekből áll a korszerű, egészséges vacsora? — A legjobb az, ha valamilyen főzelék feltéttel: hússal, tojással. Készülhet hideg ételekből is, de legyen benne növényi és állati eredetű táplálék is. Hideg vacsora azoknál a családoknál kerüljön az asztalra, ahol a szülők és a gyerekek is naponta egyszer — például délben, a munkahelyen, az iskolában — kapnak főtt ételt. — Milyen ne legyen a vacsoránk? — Ne legyen zsíros, nagy mennyiségű, túl fűszerezett (kerüljük a hagymát, a borsot, a fokhagymát, a paprikát, mert ezek erős, izgató fűszerek) ne legyen túl édes. Lehetőleg kevés kenyeret együnk és minél több gyümölcsöt, tejet, gyümölcslevet, kompótot, salátát, tejterméket. — Milyen betegségek kialakulását segítik elő a nehéz vacsorák? — Például az elhízást. A súlytöbblet, ami zsírból áll, lerakódik a szervezetben, az erekben is, ebből lesz a magas vérnyomás és a szív koszorúereinek elmeszesedése, ha ehhez valaki „összeszedi” még az idegességet, a hajszát, a stresszt, ott az infarktus. „Ártalomra lordul” Sokszor hivatkozunk a „magyar konyha” hagyományaira, amikor olyan pörköltet teszünk az asztalra, amelyik csak úgy tocsog a zsírban. Vannak olyan családok, ahol elképzelhetetlen, hogy ne paprikás krumpli, sertés- pörkölt, töltött káposzta legyen vacsorára. Mások — a szakácsművészetben való járatlanságukat leplezve — úgy főznek, hogy jó sok hagymát, jó sok zsírt, jó sok borsot, jó sok paprikát raknak az ételbe, gondolván, hogy úgy biztos nem lehet rossz ízű. Pedig a szív és érrendszeri, az anyagcserezavarból adódó megbetegedések arra intenek, hogy szívleljük még Hippokratész mondását: „Minden, ami túlzás, ártalomra fordul”! Paulina Éva Halló, Itt az ügyeletes! Sxombat déli körtelefon a megyében Szombati ügyeletben ,— a hét más napjaihoz képest — álom telefonálni. Tegnap délben sem kellett sokáig vámom, hogy vidéki hívásaim befussanak. Elsőnek a Jászdózsáról kért számot hozta be a posta. — Holló, itt a Néplap ügyeletes újságírója. — Itt pedig Árvái Nagy József, a Tarnamenti Tsz elnökhelyettese. — Dolgoznak szombat, vasárnap is a határban? —' Természetesen. Igyekszünk kihasználni a szép őszidő minden óráját a véghajrában is. Mindössze 60 hektárnyi mélyszántás maradt erre a hétvégére, meg néhány szórvány parcella el- munkálása a háztáji területekből. A közösben három, a háztájiban öt gépünk, ekénk dolgozik. Ma befejezik a munkát. Holnap, hosszú idő után ismét otthon tölthetik a vasárnapot a traktorosaink. Két vidéki szám között — ahogyan Rózsa György szokta a tv-ben, a Kapcsoltamban — egy helyi hívás. A szolnoki Sztár áruházat tárcsáztam. Az ügyeletes vezetőtől, Szabó Máriától a szombati forgalomról érdeklődtem. • — A hétvégeken szokásosnak csaknem a kétszeresét árultuk ma. Meglátszik, hogy fizetés után vagyunk és hogy sok vállalatnál a KST-betét- jüket is felvették már a dolgozók. A hat osztályunkon működő 15 pénztárunkban összesen 980. ezer forintot hagytak a szombat délelőtti vásárlók. — Mit kínáltak a hagyományos Sztár-szombat akcióban? — Többek között jugoszláv dzsekiket, műszőrmebundákat, gyermek kötöttárukat, téliesített sertésvelúr konfekciót és női, férfi bokacipőket, a szokásos 25 százalékos árengedménnyel. — Ezen a szombaton mennyit takarítottak meg ezzel a vásárlók? — Megközelítőleg 200 ezer forintot. Az akcióba bevont egymillió-négyszázezer forint értékű árunak csaknem a fele gazdára talált. A telefonközpontos sürgetett: igyekezzünk befejezni a -v beszélgetést, mert hozza a következő vidéki számot. A vonal túlsó végén a tiszafüredi szülőotthonból dr. Kaszó Endre főorvos. — Hogyan telt a hétvégi ügyelet első fél napja? — Csendesen. Szülés nem volt, két új beteg kérte felvételét ma délelőtt. Velük együtt jelenleg huszonnégy kismamát gondozunk, közülük négyen állnak közvetlenül szülés előtt. — Mennyi idős az otthon legfiatalabb lakója? — Szerdán gyarapodott egy kislánnyal a tiszafüredi Varga Istvánné családja. És hadd újságoljam el, hogy nemrégen segítettük a világra itt a tiszafüredi szülőotthonban a kétszázadik bébit. — Kinek gratulálhatunk az intézményükben kétszá- zadiknak született csemetéhez? — Ugró Béláné tiszaörsi anyukának. Ö is, a kislánya is, és szülőotthonunk valamennyi lakója jól vannak, egészségesek. — temesközy — MTESZ szervezetek országos tanácskozása Felszólalt Havasi Ferenc (Folytatás az 1. oldalról.) Havasi Ferenc bevezetőjében az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd elismeréssel szólt az MTESZ munkájáról. — Az MTESZ — mondta — az utóbbi években egyre többet hallat magáról, és a legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseink — így a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása, az életkörülmények védelme — szolgálatában tevékenykedik. Munkájának minősítéséhez hozzátartozik az is, hogy sokat tesz tagsága szakmai felkészültségének fejlesztéséért, hivatásszeretetének ápolásáért. E figyelemre méltó eredmények alapján csak kérni és biztatni lehet a szövetséget és egyesületeit tevékenységük ilyen irányú folytatására. A Központi Bizottság titkára ezután az irányítási rendszer és a műszaki fejlesztés összefüggéseiről szólva többek között elmondta, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a műszaki fejlesztés feladatai megoszlanak a kormányzat és a vállalatok között, a központi irányítás lényegében közvetett eszközökkel valósul meg. A kormányzat meghatározza a kereteket a műszaki fejlesztéshez, egyidejűleg az operatív teendőkben a korábbinál nagyobb önállóságot és felelősséget vár a gazdálkodó egységektől. Helyesnek bizonyult a gyakorlatban az a felfogás, hogy a műszaki fejlesztésnek a vállalati eredmény, a nyereség legyen a hajtóereje. A vállalati nyereségérdekeltségi rendszer versenyképességre ösztönző hatása azonban ma még nem lérvényesül kellőképpen, 6 nem hat eléggé a piaci kényszer sem. A jövőben is a népgazdaság ötéves terveiben irányozauk elő a műszaki fejlesztés legfőbb feladatait és a megvalósítás feltételeit. A műszaki értelmiség megbecsüléséről szólva Havasi Ferenc hangsúlyozta, hogy az MSZMP politikája a társadalom minden rétegével a kölcsönös bizalomra épül, így az értelmiséggel való kapcsolatra is ez a meghatározó. Van viszont tennivalónk a műszaki értelmiség erkölcsi és anyagi elismerésében. A kellő megbecsülés érvényre juttatását azonban az utóbbi években szemléleti okok és az anyagi lehetőségek nehezítették. A továbblépést illetően különbséget kell tenni a kormány és a vállalatok gondjai, teendői között. Minden szinten a teljesítmény és a képzettség szerinti differenciálásra kell törekedni. A kormány már megtett és tervezett intézkedései között megemlítette a bértarifahatárok módosítását, a -kezdő szakemberek bértételeinek felemelését, a kutató- és fejlesztővállala- toknál az eredményérdekeltség korábbinál ösztönzőbb rendszerét. Kedvezőbb feltételeiket teremtettek az újítási díjak kifizetésére. Az arra alkalmas szakemberek pályázat útján is vezetővé válhatnak. Mindezek — mutatott rá a Központi Bizottság titkára — jelzik a szándékot, a törekvést, hogy szélesíteni akarjuk a műszaki értelmiség tudásának, munkájának elismerését. Gazdasági munkánk eredményeiről szólva Havasi Ferenc hangsúlyozta: — 1983- ban — eddigi ismereteink szerint — sikerül megvalósítanunk az idei esztendő két legfontosabb célkitűzését, fizetőképességünk fenntartását és elért vívmányaink, az életkörülmények megvédését. Ami az életkörülményeket illeti, az idei évre a fogyasztói árszínvonal 7,5 százalékos emelkedésével számoltunk, ezt nem is léptük túl. A reáljövedelem 1982-höz képest várhatóan nem csökken, azonos szinten marad. Ezeket az eredményeket — mutatott rá — reálisan akkor értékelhetjük igazán, ha számításba vesszük, hogy milyen körülmények között sikerült elérnünk: nehezedtek a külpiacokon az értékesítési lehetőségék. romlottak a cserearányok, s az aszály is tetemes károkat okozott. Az 1984-es évről is szólt a Központi Bizottság titkára, hangsúlyozva, hogy a prioritásokat változatlanul a fizetőképesség megőrzése, az életszínvonal védelme jelenti. Javítani kell a vállalat és vállalat, a vállalat és a kormányzat. a vállalat és a külpiac közötti kapcsolatokat. A hibák és a fogyatékosságok szőnyeg alá söprésével nem enyhíthetünk gondjainkon. A vállalatok értéktermelésének fokozása a legfontosabb feladat. Mindehhez valamennyi gazdálkodó egységnél is jó politikai légkör, együttgondolkodás, közös cselekvés szükséges — hangsúlyozta beszédét zárva Havasi Ferenc. A tanácskozáson végezetül ajánlásokat fogadtak el, amelyekben felkérik az egyesületeket, hogy szélesítsék szervezett üzemi jelenlétüket; vizsgálják felül irányítási, szervezeti, működési és információs rendszerüket annak érdekében, hogy az egyesületben folyó tudományostársadalmi munka eredménye elsősorban az üzem gazdasági eredményeiben jelentkezzen. A tanácskozás az ajánlások elfogadásával befejezte munkáját. A román szövetség VI. kongresszusa Importkiváltó termék Bányasínek Diósgyőrből Méterenként 14 kilogramm súlyú bányasínek gyártását kezdték meg a diósgyőri Lenin Kohászati Művek nemesacél hengerművében. Szén- bányászatunk e nélkülözhetetlen anyagot csak tőkés piacról tudná beszerezni, így Diósgyőr új terméke minden bizonnyal kapós lesz. Az üzemszerű gyártás feltételeit megteremtették, a kohászat vezetői úgy számítják: a bányák igényeit folyamatosan ki tudják elégíteni. Másfélszáz küldött és meghívott részvételével tegnap Gyulán és Városházán megkezdődött a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének 6. kongresszusa. A három tiszántúli1 megyében — Békésben, Csongrád- ban, Hajdú-Biharban — élő hazai románság képviselői mellett jelen volt, s felszólalt a tanácskozás első napján Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A kongresszuson előterjesztették az országos választmány beszámolóját, a legutóbbi, 1978-as kongresszus óta végzett munkát elemző beszámolóhoz Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára tett szóbeli kiegészítést. A magyarországi románság alkotmányban biztosított állampolgári egyenjogúsága, a sajátosságai megőrzéséhez szükséges kollektív és egyéni jogai érvényesülnek az élet minden területén — állapítja meg a választmány beszámolója. A román ajkú lakosság a Magyar Népköztársaságot tekinti hazájának, a magyarsággal és az itt élő más nemzetiségiekkel együtt kíván munkálkodni a társadalmi haladásért, a gazdasági és kulturális fölemelkedésért. A kongresszus ma folytatja és fejezi be munkáját. A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának törökszentmiklósi üzemében a Magyar Hajó- és Darugyárral együttműködve indiai megrendelésre hőerőmű-berendezést, utóégető rostélyt gyártanak
