Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 5. ÍA szerkesztőség postájából I Szeretek köszönni és örülök, ha engem is üdvözölnek. Az is kellemes, ha érzem: szívesen fogadják a köszönésein. Nem a tár­sadalmi pozíció, nem a va­gyoni helyzet, hanem egy­szerűen az emberek iránti tisztelet szilárdította ben­nem évtizedeken keresztül ezt az érzést. Napjainkban nem ked­vemre való dolgokat tapasz­talok. Bemegyek az üzletbe vagy valamilyen szolgáltató- helyiségbe — és természe­tesen köszönök. Nem fogad­ják. ... Talán nem hallot­ták? Újra köszönök, hango­sabban. Van, aki meghallja és csodálkoz/va néz. Közben kimérik a tíz deka párizsit. A vevő megköszöni. Az el­adó ezen is csodálkozik. Ta­lán arra gondol, hogy a kedves vevő gúnyolódik. Pedig őszinte köszönet volt, mert megfelelően látta el feladatát. Lakótelep. Üj szomszéd költözik a házba. A régiek másoktól érdeklődnek, ki az új beköltöző? Mennyivel egyszerűbb lenne, ha egye­nesen tőle kérdeznék meg, és néhány barátságos szó­val közölnék, hogy részük­ről a jószomszédi viszonyt nagyon fontosnak tartják. Sokszor bemutatkozás nél­kül összekerülnek emberek. Az arcok név nélkül is is­merősök maradnak. Űjabb találkozáskor ismét ismeret­lenek. Miért? Félnek a ba­rátságtól? Nem bíznak egy­másban? Kétségbe vonják ismeretlenül is, hogy a má­sik jószándékú barátságot szeretne kialakítani? Hallottam már: miért kö- szönget, hiszen csak látás­ból ismerem. Mit akarhat tőlem? Semmit! Illetve na­gyon sokat! Tisztelni, be­csülni a másikat, örülni egymásnak, közösen átérez­ni, hogy milyen nagy szük­ség van a jó emberi kap­csolatokra, hiszen egymásra vagyunk utalva, szükségünk van egymásra. Oláh János Jászberény rád ki a kölcsönkérő kőrút­ból ... Sok fejtörésbe, sza­ladgálásba kerül — a kiadá­sokon túl természetesen — amíg beköltözhet a boldog család az új otthonba. Igaz, elfoglalták az épí­tőanyaggal járdát, utat. par­kot — közterületet. Az em­lített cikk írója is kifejtet­te: az illetékes ráteszi a pe­csétet a helyfoglalási enge­délyre — talán túl könnyen is. Ha rátette, rátette. Csak azt nem értem, miért tűri el, hogy az építkezés befe­jezése után még sokáig — tisztelet a kivételnek! — csatatér maradjon az épít­kezés és környéke! Meg az­tán az elfoglalt utak, jár­A közelmúltban sok szó esett — különösen a televí­zióban — az áfészekről. A tévériporter arra kérte a nézőket, hogy írják meg ész­revételeiket, véleményüket a fogyasztási szövetkezetek­ről. örvendetes, hogy az or­szágban egyre több áfész- áruház, üzlet nyílik, s ezek tiszták, szépek, és legtöbb­jében az áruválaszték is ki­elégítő. Az árak mérsékel­tek, a kiszolgálás udvarias és gyors. Ezt a megállapí­dák... Az építőanyag ter­he alatt összetörik az amúgy is gyengécske beton­járda ... A Rákóczi út ele­jén például a takaros tár­sasház gazdái téglákkal pó­tolták a járdát. Arra már nem terjedt ki a figyelmük — a pecsétad óknak se! —, hogy helyre is kellene hoz­ni a járdát. Egyébként ha­sonló példát számtalant le­hetne hozni, csak én itt bukdácsolok gyakran... S addig nem is törődik senki az ilyen ügyekkel, míg va­laki lábát, karját, gerincét nem töri. Közelednek az esős, sáros, zimankós napok. Sz. L. Szolnok tásomat személyes tapaszta­lataim alapján általánosíta­ni merem. A megyében a szolnoki, a törökszentmikló­si és a tiszafüredi áfész- áruházakat ismerem első­sorban, mivel ezekben vá­sárolok. Vezetőikről, el­adóikról a legnagyobb elis­meréssel szólhatok, mert nem lehet elhallgatni azt a nemes, nehéz munkát, amit értünk, vásárlókért tesznek. Kárai Sándor Törökszentimiklós Hz első „fecskék” Elismerés az eladéknak Üj úttörőház épül a me­gyeszékhelyen, mégpedig a Török úti általános iskola „mögött” ... Mi sem termé­szetesebb, mint hogy a ma­guk módján az úttörők is segítenek. Mindegyik általá­nos iskola tett felajánlást. Az első „csapat” az Új­városi Általános Iskola Ko­dály rajának pajtásai vol­tak. Ök a környezetrende­zésben segítenek — amint az október 3-án készült fel­vételünk bizonyítja. Szabó Lajos válogató emlékverseny volt szeptember 26-án Me­zőtúron. A város négy álta­lános iskolája és a kétpói iskola hetedik-nyolcadikos osztályaiból alakult 70 tagú fiú- és leánycsapatok — mintegy háromszázötvenen vetélkedtek a fegyveres erők napja tiszteletére. A pajtá­sok hat versenyszámban küzdöttek a helyezésekért, ezek: politikai ismeretek, lövészet, akadályfutás, kézi- gránátdobás, kispályás kézi­labda lányoknak, kispályás labdarúgás fiúknak. A versenyeket a rendezők körültekintő, alapos szerve­zéssel, gördülékenyen bo­nyolították le, amit a sor­katonák által bemutatott alaki és karate „szemle”, s a délben jó étvággyal elfo­gyasztott. ilyenkor elmarad­hatatlan babgulyás tett még emlékezetesebbé. A legtöbb első helyezést elért csapat számára kiírt vándorserleget egy évre a 4. sz. Általános Iskola ver­senyzői nyerték el. Innen „vonultak be” a legtöbben október 1-én az „Egy na­pig katona voltam” elneve­zésű akció keretében a Nép­hadsereg egyik laktanyájá­ba. Ennek célja a katona­élet népszerűsítése, a hon­védelmi nevelés. Ferencz Kornél Mezőtúr Takarmányadalék—Mádról Hamar Gyula karcagi ol­vasónk — aki hivatásos va­dász — olvasott lapunkban arról, hogy Mádon fejtenek olyan anyagot, amely takar­mányadalék, többek között bótfei'főzés ellen. Vásárlás céljából érdeklődik a fejtő címe felől. Szívesen teszünk eleget kérésének, és azért lapunk hasábjain, mert bizonyára másokat is érdekel. íme a cím: Országos Ere- és Ás- ványbányák Hegyaljai Mű­vei, Mád. Postai irányító- szápia: 3909. Aprópénz... Pénz-e az aprópénz? — ezt kérdezte meg munka­társunk Koller Gizellától, a szolnoki 1-es számú posta hivatalvezetőjétől. A válasz szeptember 18-án jelent meg. Lényege: a postán öt­venesevei rollnizva, kizáró­lag befizetésként átveszik az aprópénzt, de valameny- nyi, pénzzel foglalkozó in­tézmény, bolt, étterem, OTP, posta köteles átvenni az állampolgártól a rollnizott aprópénzt. Követelmény, hogy a befizető (fizető) ír­ja rá a nevét a pénzköteg- re. Lett erre haddelhadd, kaptunk telefonokat, érke­zett észrevétel személyesen is. Vannak ugyanis olyan foglalkozású emberek, akik semmiképp nem tudják ki­kerülni” a sok aprópénzt... Csak néhányat említünk. A vattacukros, a törökméz- készítő, a bazáros — és ott a fagylaltos. Melyik szülő tagadja meg csemetéjétől, ha édességet, vagy valami apró tárgyat kér? Adja ne­ki a forintosokat, kétforin­tosokat, hadd vegye meg a gyerek, amit kíván. Még boldog is. hogy önálló a sze­me fénye ... S a pult „túl­oldalán” gyűlik az érme, amiből aztán vásárolni kell, hogy menjen tovább a „bolt” ... E helyen azért térünk vissza a témára, hogy itt is olvassák az érdekeltek: bár­ki bárhol fizethet rollnizott pénzzel. Ne sértődjön meg azonban, ha elkérik a sze­mélyi igazolványát, ellenőr­zik a rollnin levő nevet... Esetleg azonnal megszámol­ják a pénzt. Szerintünk egyébként az a legjobb megoldás, ha az ilyen hely­zetben levő kereskedő stb. mindig egy helyen vásárol aprópénzéért, ahol ismerik, ahol megbíznak benne. Ha elutasítják az apró­pénzzel fizetőt? Mint már írtuk szeptember 18-án, a bolt. a hivatal vezetője or­vosolhatja — ott, helyben, azonnal — sérelmét!- fi ­Szerkesztői üzenetek Meglepetés Szeptember 30-án, pénte­ken nyugdíjastalálkozóra hívtak a szolnoki Járműja­vítóba. Sajnos, betegségem miatt nem tudtam elmenni, feleségem vett részt az ösz- szejövetelen. Elmondta, mi­lyen kedves fogadtatásban volt részük, ami sokáig megmarad majd emlékeze­tükben. A vállalat dolgozói kom­munista műszakot tartottak, s ennek keresetét felaján­Az igazat, a színtiszta iga­zat írta a szeptember 21-én megjelent „Építkezés és környéke” című cikk szer­zője. Kétségkívül sokan lották nyugdíjasaiknak. Így kerülhetett sor arra. hogy ezen a találkozón 900 fo­rinttól 1500 forintig terjedő segélyt kaptunk. Ezúton köszönöm vala­mennyi nyugdíjas társam nevében a Járműjavító dol­gozóiinak, társadalmi szer­veinek az anyagi segítséget, a törődést. Molnár Jójsef Szolnok építenek Szolnok központ­jában társasházat. Lelke rajta, aki irigyli őket, hisz a legtöbb esetben egyetlen számba jöhető rokon se ma­L. B. Szolnok: A köztisz­taság fenntartásának rend­jét, a szemétszállítási díj összegét városokban tanács- rendelet szabályozza. Álta­lában azt is, hogy a szemét­díjat az ingatlan tulajdo­nosa köteles befizetni. A nagykonténeres szemétgyűj­tő edények 200 méteres kör­zetébe tartozó ingatlanok környékén is kötelesek a ta­nács által megállapított sze­métszállítási díjat megfizet­ni. M. K. Mezőtúr: Megilleti a kedvezményes utazásra szóló igazolvány a dolgozó­val közös háztartásban együtt élő törvényes házas­társat és az általuk eltar­tott édes, mostoha, az örök­be fogadott, nőtlen vagy ha­jadon gyermekeit, természe­tesen meghatározott életko­rig. A mostoha gyermek te­hát jogosult vasúti arcképes igazolványra. J. K. Törökszentmiklós: A tulajdonszerzésre irányuló szerződést az illetékes ille­tékhivatal az illeték kiszabá­sa végett csak akkor fogad­hatja el, illetőleg a földhi­vatal a tulajdonjog bejegy­zésére vonatkozó kérelmet csak akkor teljesítheti, ha a szerző fél a feltételek meg­létét igazolja vagy pedig azok alól felmentést kapott. M. B.-né Szolnok: A rend­szeres szociális segélyre va­ló jogosultság egyik feltéte­le az, hogy a kérelmezőnek ne legyen magasabb a havi jövedelme 1700 forintnál. Azt javasoljuk, hogy adjon be rendszeres szociális se­gély iránti kérelmet a ta­nács szakigazgatási szervé­hez. Építkezés és környéke... Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kit fogadhat be az albérlő? Egy vidéki családi ház tulajdonosa felmondott bér­lőjének. Ezt azzal indokolta, hogy az illető albérlője az ő tudta és hozzájárulása nél­kül befogadta élettársát. A bérlőt ismételten, de ered­mény nélkül szólította fel, hogy az élettársat távolítsa el a lakásból. Ezért mind­kettőjük ellen pert indított, kérve a bíróságot, kötelezze őket a lakás elhagyására. A járásbírósági tárgyalá­son a bérlő tanúkkal kívánta bizonyítani: a háztulajdonos évek óta tudott arról, hogy abérlőjének élettársa ott la­kik, és ezzel ehhez hallgató­lagosan hozzájárult. A járás- bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet elutasította. Az ítéletek sze­rint az élettárs befogadásá­hoz a bérlő hozzájárult, és ehhez a háztulajdonos bele­egyezésére nem volt szükség. A jogerős döntés ellen meg­alapozatlanság és törvénysér­tés címén emelt óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a perben új el­járást rendelt el. — Nem állami lakásnál az albérleti szerződés csak ak­kor érvényes, ha ahhoz a bérbeadó háztulajdonos hoz­zájárult — hangzik a határo­zat. Az albérlő — a szerződés megkötése után született gyermeke kivételével — más személyt csak a bérlő enge­délyével fogadhat be. Ameny- nyiben az albérlő lakrészé­ben élettársa engedély nél­kül tartózkodik, a bérlő az albérleti jogviszonyt fel­mondhatja. Ebben az ügyben azonban nincs tisztázva, hogy az élettárs mikor, mi­lyen körülmények között köl­tözött be, és ehhez ki járult hozzá. Az sincs megállapít­va, hogy a háztulajdonos mi­kor szerzett tudomást az élettárs bentlakásáról, és mennyiben megalapozott a bérlő állítása, amely szerint erről évek óta tudott és ah­hoz hallgatólagosan hozzájá­rult. Az ellentmondó adatok miatt a perben álló feleket együtt és részletesen kell meghallgatni. Csak a tényál­lás pontos megállapítása után lehet az ügyben állást foglalni. Hat ember felesleges Hosszú évek óta rengeteg bírálat hangzik el a vállala­ton belüli munkanélküliség­ről, az indokolatlanul túl sok ember foglalkoztatásáról. Most egy ilyen ügyben hang­zott el állásfoglalás a Legfel­sőbb Bíróságon. Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet szakcso­portját egy vállalat szállítá­si és szerelési feladatokkal bízta meg. A munka befeje­zése után a szövetkezet szám­láját kifizette, de mert az összeget sokallta, egy részé­nek visszafizetéséért pert in­dított ellene. Az ügyben a megyei főügyészség is fellé­pett. A kihallgatott igazság­ügyi szakértők véleménye szerint a munka elvégzésénél indokolatlanul tartottak hat embert készenléti szolgálat­ban. Mindössze két lakatos ötheti munkáját lehet jogo­san felszámítani. Ez kilenc­venötezer forintot tesz ki, amihez negyvenötezer forint építőipari munka járul. Te­hát a tsz a vállalattól csak 140 ezer forintot követelhet, és nem 470 ezer forintot, mint amennyit jogosnak vél­tek. — A feleslegesen helyszí­nen tartott dolgozók munká­ját nem lehet felszámítani — mondta ki a Legfelsőbb Bí­róság. A tsz nem hivatkoz­hat arra, hogy a megrendelő vállalat beruházási osztálya hat ember kiküldését kérte. Éppúgy mint a szakértőnek, neki is tudnia kellett, hogy két dolgozó is elég. Nem a megrendelőnek kell a szük­séges létszámot meghatároz­nia, hanem a szakképzettség­gel rendelkező vállalkozónak. A szövetkezet négy ember munkabérét jogtalanul szám­lázta, ezért ennek összegét vissza kell fizetnie. Egy eltartási szerződés bonyodalmai Egy nagyon idős házaspár fiatal házaspárral eltartási szerződést kötött. Eszerint a fiatalok havi 1400 forint életjáradékot fizetnek és kö­telezik magukat, ha az eltar­tottak közül bármelyik meg­betegszik melléállnak vagy ha elhuny, gondoskodnak a másik házastársról. Ennek ellenére az öregek a fele­fele arányban nevükön álló házat rájuk íratják, és őket jelölték meg örökösüknek. A szerződést a rrtegyei tanács igazgatási osztálya helyben­hagyta. A fiatalok beköltöz­tek a házba, amelyre 10—15 ezer forint értékű beruházást fordítottak. Egy ideig rendben mentek a dolgok. Később az idős férj meghalt és az eltartók a ház fele részét örökölték. Az öz­vegyasszonnyal azonban a kapcsolatuk annyira meg­romlott, hogy tattlegességre vetemedtek vele szemben, és ezért könnyű testi sértés vétsége miatt bűnvádi eljá­rás indult ellenük. Ezek után a házból elköltöztek, az öz­vegy pedig az eltartási szer­ződés megszüntetéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy koránál és betegségénél fogva más eltartóról kell gondoskodnia. A járásbíróság a szerződést megszüntette. Az özvegyet az addig kapott ellátás, vala­mint a házon végzett érték­növelő beruházások ellené­ben hatvanezer forint meg­fizetésére kötelezte és intéz­kedett, hogy az ingatlannak őt megillető félrész tulajdon­jogát jegyezzék vissza. A me­gyei bíróság az összeget öt­venezer forintra szállította le. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság ezt 25 ezer forintra mérsékelte. A döntés indoklása szerint nemcsak abból kell kiindul­ni, hogy a fiatalok milyen mértékű tartást nyújtottak, hanem figyelembe kell ven­ni azt is, hogy durva, tettle­ges magatartásuk miatt a szerződés életjáradéki szerző­déssé sem változtatható át. Nyomatékkai esik latba az is, hogy a ház fele része, amely az elhunyt férfi nevén állott, a fiatalokra szállt, mert ad­dig tartási kötelezettségük­nek rendben eleget tettek és békességben éltek. Az öz­vegyasszonyt az ingatlannak már csak a saját nevén álló ötven százaléka illeti meg, és így kisebb eséllyel tud újabb tartás}, vagy életjáradéki szerződést kötni, noha feltét­lenül gondozóra szorul. Hajdú Endre

Next

/
Thumbnails
Contents