Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
1983. OKTÓBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖZLEMÉNY az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának 1983. október 28-i üléséről A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai i. Az elmúlt csaknem egy évtizedben a közművelődés fejlődése megyénkben is folytatódott. Az 1974-es párthatározat megismertetésének, a közművelődési törvény kidolgozásának és elfogadásának időszakában megnőtt a társadalom érdeklődése, cselekvőképessége és felelősségérzete a művelődés iránt. A szocialista demokratizmus fejlődésével párhuzamosan tudatosabbá és rendszeresebbé vált a köz- művelődés ügyével való foglalkozás. Számos új kezdeményezés, folyamat indult — a megyei pártbizottság intézkedési tervében megjelölt irányt követve. Az elmúlt években jelentősen megváltoztak a köz- művelődést befolyásoló körülmények: emelkedett az iskolázottsági szint, átrendeződött a szabad idő, nőtt a másodlagos gazdaság, a hobbitevékenység, a motorizáció szerepe a mindennapi életvitelben, úgyszólván teljessé vált a rádió és a televízió használata. Ezzel együtt a művelődéssel szemben támasztott társadalmi szükségletek és egyéni igények is módosultak. A közművelődés — feltételeinek korlátozottsága, adott szakmai színvonala miatt — nem tudott mindenben jól alkalmazkodni a gazdasági-társadalmi változásokhoz. Az utóbbi években szerény mértékű volt a fejlődés. Jelentősek maradtak a különbségek a tárgyi feltételekben, a munka színvonalában. Az utóbbi időszak nehezebb gazdasági körülményei közvetve vagy közvetlenül — a közművelődésre is hatnak. A közművelődéssel kapcsolatos szemléletváltozás fő vonása a munka, a közélet, a gazdaság és a művelődés viszonyának, kölcsönhatásának egyre szélesebb tudatosulása. A művelődés iránti igény szélesedett, a tudás lebecsülését tükröző nézetekkel, jelenségekkel kevésbé találkozni, de a köz- művelődésnek az életmódot befolyásoló szerepe még nem kellően tudatosult. Több tényező arra utal, hogy míg az általános műveltség bővítésének igénye némileg visszaesett, a szakműveltség presztízse emelkedett. A gyakorlati élethez való szorosabb kötődés egyben azt is kifejezi, hogy a közművelődés szélesebb társadalmi alapokra helyeződött, nőtt a tömegszervezetek, -mozgalmak, társadalmi- és szakmai szervezetek, munkahelyek szerepe és felelőssége. Erősödött az eszmei, politikai igényesség és tudatosság mind az irányítás, mind az intézmények részéről. A fontos köz- művelődési folyamatok, kezdeményezések politikai meggondolásból indulnak, többnyire megfelelő elemzések alapján. A fő törekvések a szocialista értékek felmutatására, a szocialista életmód kulturális elemeinek erősítésére, a szocialista haza- fiság és proletár internacionalizmus elmélyítésére irányultak. A művészetekben és a közvetítő intézmények munkájában határozott törekvésként érvényesült a művészet és a befogadók kapcsolatának tudatos építése. Fejlődött a közművelődési munka módszeressége. Áz új kezdeményezések jelentős íésze a munkásság művelődésének előmozdítását szolgálta. A szakemberek törekvései és a munkahelyi művelődési feltételeinek kedvező változásai (közművelődési bizottságok megalakulása, a közművelődési alapok szabályozása, szakemberek megjelenése az üzemekben) együttesen fellendülést eredményeztek a hetvenes évek közepétől, a hatókör bővülése azonban nem járt mindenütt hathatós minőségi változással. A pártirányítás fontos feladatának tekintette a művelődéspolitikai célok és elvek érvényesítését, rendszeresen ellenőrizte és elemezte a közművelődéspoldtikai határozat végrehajtását, időben napirendre tűzte a kulcsfontosságú kérdések vizsgálatát. A folyamatok mélyebb elemzését az egyoldalú mennyiségi szemlélet olykor még akadályozza. Fejlődött a közművelődéssel kapcsolatos tanácsi testületi munka. Fontos szerepet tölt be a helyzetelemzésben és az ellenőrzésben a megyei tanács illetékes munkabizottsága, bár korábban — önálló közművelődési bizottságként — tevékenysége szélesebb körű volt. Az irányításban végbemenő decentralizáció megnövelte a helyi szervek és testületek önállóságát, felelősségét. II. A megyei pártbizottság 1974. szeptember 20-i intézkedési terve a jövőre nézve is érvényesen tartalmazza a közművelődés továbbfejlesztésének fő céljait, irányait, alapelveit. Az elmúlt kilenc év tapasztalatai, változásai, a jelenlegi társadalmi helyzet és az általános politikai célok indokolják, — a megyei pártbizottság 1983. május 6-i határozatának megfelelően — új hangsúlyok, feladatok megjelölését, a végre nem hajtott teendők nyomatékosítását. Ennek alapján a következő három- négy esztendőben a közművelődés tartalmi és formai megújítása a fő feladat. 1 A közművelődés stratégiai célja to■■ vábbra is a társadalom szocialista vonásainak erősítése, a szocialista ember formálása, a társadalmi, gazdasági előrehaladás, a szocialista demokratizmus fejlesztése, szellemi feltételeinek biztosítása. Ezért a közművelődést kiemelten fontos ideológiai területnek tartjuk. Feladatának csak akkor tud megfelelni, ha rr.ég szorosabban kötődik a realitásokhoz, a társadalom, a gazdaság, az egyén szükségleteihez, ha jól érzékeli a lehetőségek és a feltételek változásának tendenciáit, s a kulturális demokrácia erősítése jegyében nagyobb önállósággal, felelősséggel munkálkodik a helyi igények jobb kielégítésében. Különösen fontos, hogy a köz- művelődés hathatósabban segítse közvetlen gazdasági feladataink "megoldását is. A rendszeresen művelődő rétegek igényeinek színvonalas kielégítésével egyidejűleg a fő figyelmet, energiát — támogatásban és kezdeményezésben — a nem művelődő rétegekre kell fordítani. A következő időszakban is megiha- ■ tározó jelentősége lesz a munkatevékenységhez kapcsolódó és a munkahelyekhez kötődő művelődési folyamatoknak. Ezért kívánatos jobban építeni az üzemek és az egyének kezdeményezéseire, érdekeltségére úgy, hogy az általános műveltség tekintélye, megbecsülése is erősödjék. Többet kell foglalkozni a szabad idő és az életmód változásainak következményeivel, a különböző rétegigényekkel. Ehhez a munkahelyi vezetők és az intézmények kölcsönös nyitottsága és kapcsolatainak további bővítése szükséges. 3 A közművelődés gazdagítsa a min- ■ dennapi élettevékenységekhez kötődő kulturális igények megismerésének, felkeltésének és kielégítésének gyakorlatát. Koncentráljon a munkakultúrára, az egészséges életvitelre, a környezetvédelemre, a környezetesztétikára, a családra. Ennék hangsúlyozása nem jelentheti a hagyományos humán kultúra szerepének gyengítését. A művészetek emberformáló nevelő hatásának teljesebb érvényesülése megkívánja a közművelődési, közoktatási és művészeti intézmények összehangolt, tudatos működését. Kapjon nagyobb megbecsülést és támogatást az anyanyelv ápolása és az idegen nyelvek elsajátítása. Vállalja bátrabban magára a szórakoztatás feladatait, mert -a színvonalas, igényes, testi és szellemi felüdülést jelentő elfoglaltság iránti igények hosszú idő óta kielégítetlenek. Kutassa a szórakoztatás módszereit és hasznosítsa mozgalmi lehetőségeit. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ ebben töltsön be kezdeményező szerepet. 4 A megyei módszertani központok (Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Verseghy Könyvtár, Damjanich Múzeum) az útkeresés és a kísérletezés felkarolása mellett a már bevált jó gyakorlat elterjesztésére,- megerősítésére is fordítsanak nagyobb energiát. Elemezzék és javítsák a kulturális propagandát és szervezést, amelyeknek korszerűsítése, színvonalának emelése általánosan indokolt. A közművelődési és művészeti intézmények segítsék a politikai ünnepségek és rendezvények kulturális programjainak tartalmas, változatos, igényes megszervezését. C Az ifjúság közművelődéséért széles körű a felelősség. Az iskolai nevelés során kialakított kulturális szokásrendre. ismeretekre építve a közművelődés törekedjen arra. hogy az aktív fiatalok művelődési igénye tartóssá váljon, segítse elő a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózását. Az ifjúság művelődésének minden területén — beleértve a szórakozást is — a kezdeményezők és a szervezők legyenek különösen érzékenyek a közvetített eszmékre, tartalomra. A fiatalok sajátos művelődési szokásainak, mozgalmainak jó tapasztalatai megerősítést és terjesztést érdemelnek. Gondoskodni kell a közoktatás és a közművelődés együttműködésének szélesítéséről, kölcsönhatásának elmélyítéséről. ££ A közművelődés gazdálkodási kér”■ déseivel- közgazdasági vonatkozásaival, szabályozásával intenzívebben kell foglalkozni a jövőben, hogy a támogatás mértéke, a ráfordítás arányban álljon a tevékenység színvonalával, a tényleges teljesítménnyel, s ugyanakkor növekedjen az intézmények önállósága és felelőssége a gazdálkodásban is. Ennek megfelelően szükséges felülvizsgálni az állami támogatás szerkezetét és felhasználásának módját. Az állami támogatás ne a hiányok betöltését szolgálja elsősorban, hanem a különböző forrásokból származó anyagi erők koncentrálására és alapszerű kezelésére ösztönözzön. A támogatásban a következő célokat indokolt kiemelni: a fiatalok és a munkások, kulturális igényeit felkeltő és kielégítő tevékenységet; a tömeghatású, tartalmas művelődési folyamatokat; az országos összehasonlításban is élvonalat képviselő tevékenységi formákat. A célfeladatok megoldásában kezdeményező intézményeket és személyeket határozottabban kell támogatni, jutalmazni. Egyes sajátos rétegigények kielégítésében. a kulturális szolgáltatásban nagyobb mértékben kell és lehet támaszkodni a résztvevők anyagi ellenszolgáltatására. Az állami rendelkezésekhez igazodó magánkezdeményezéseket is fel kell karolni. Tf A közművelődés anyagi, tárgyi felté" ■ teleinek javítása a gazdasági körülmények alakulásának függvénye. Nem szabád azonban a nehézségekre való hivatkozással lemondani a fejlesztés, a tárgyi feltételekben való gyarapodás ésszerű és reális lehetőségeiről. Felkérjük a megyei tanácsot, hogy a következő tervidőszak előkészítéséig tekintse át és szükség szerint újítsa meg a köz- művelődésre vonatkozó távlati fejlesztési programját. Ebben kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a megyei könyvtár elhelyezésének. Az egyéb fejlesztések az ellátottság színvonalában mutatkozó indokolatlan területi különbségek csökkentését szolgálják. Határozottabban érvényesítendő az az elv. hogy a felszabaduló középületek kulturális célokra hasznosuljanak. Az ilyen helyi kezdeményezéseket fel kell karolni. Az új lakótelepek, városrészek kulturális lehetőségeinek növelése érdekében szorgalmazandó az iskolák és más közintézmények igénybe vétele. O Az ésszerű, főleg tartalmi szempon- tokát figyelembe vevő koordináció és integráció érdekében határozottabb lépések szükségesek. A helyi tanácsok to-’ vább növekvő önállósága sürgetően indokolja a tartós összefogást és együttműködést. Javasoljuk, hogy a megyei tanáci végrehajtó bizottsága tekintse át az integ rált és közös fenntartású intézmények ed digi működésének általánosítható tapasz talatait- elemezze és fejlessze tovább i közös gazdálkodás előnyeit. Vizsgálja me' a megyei közművelődési alap eddigi hasz nosulását, az alap növelésének és esetle ges egyéb támogatások koordinálásána. lehetőségét. Felkérjük az irányító és érdekképvdsc leti szervek vezető testületéit, hogy ősz tönözzék a vállalatokat, szövetkezeteke és intézményeket az együttműködésre, se gítsenek a támogatandó célok és érdeke megjelölésében. Q A képzett és eszmeileg szilárd szál emberek a rendelkezésre álló félti telek jobb kihasználásával, az együttmf ködés kezdeményezésével, az igények fel keltésével megsokszorozhatják a közmű velődés hatóerejét. Ezért tovább kell mun kálkodni a közművelődésben dolgozók pc litikai, szakmai felkészültségének nőve lésén — a megyei lehetőségek minél tel jesebb kiaknázásával. — Folytatódjék az Oktatási Igazgatósá gon beindított kombinált képzés a legjob erők bevonásával. A tapasztalatokat me net közben is elemezzék a szakemberek. — A Jászberényi Tanítóképző Főiskol; készüljön fel a közművelődési szakember képzés beindítására. A szükséges egyezte tésekben és a feltételek megteremtésébe! a megyei tanács nyújtson segítséget. — A továbbképzés differenciáltabb é intenzívebb módozatait alakítsák ki a me gyei intézmények mint módszertani köz pontok — a szakmai egyesületekkel kar öltve. — A továbbképzésben kapjon kiemel szerepet a művelődéspolitikai ismeretei gyarapítása. Ennek megfelelően indokol az intézményvezetők, az irányításban dől gőzök tervszerű és nagyobb arányú beiskolázása a politikai továbbképzés megye tanfolyamaira. A személyi feltételek javításánál ■ kiemelt terifiete a művelődési otthoni hálózat legyen. Ide kell összpontosítani a képzés és továbbképzés hatóerőit A munka- és életkörülmények javítása- a valóban értékes munka méltó megbecsülése által csökkenthető a fluktuáció. Ebben elsődleges a helyi tanácsok felelőssége, de a központi intézkedések is indokoltak. A pártalapszervezeteknek, a köz■ művelődés vezetőinek, szakembereinek tájékoztatása minden szinten javítandó. Ez feltételezi a kontaktus kölcsönösségét. A pártoktatásban való részvétel — hallgatóként vagy propagandistaként — szintén célszerű módja a politikai tájékozottság folyamatos biztosításának. A népművelők, illetve a könyvtá■ rosok egyesületei mindenekelőtt a szakmai igényességet növelő kezdeményezéseikkel, a legjobb erők összefogásával munkálkodjanak a szakmai önismeret és önbecsülés emelésén. Építsenek ki a tömegek művelődésében hasznosuló tartalmas munkakapcsolatot más értelmiségi szervezetekkel. A népművelők alkotó készségének kibontakoztatása sokoldalú támogatást érdemel. A munkahelyi pártszervezetek ele- 9 venítsék fel, ahol szükséges, fogalmazzák újra művelődéspolitikai feladataikat. Ne engedjék, hogy a gazdasági nehézségekre való hivatkozással mellékessé váljék a közművelődés ügye. Ellenőrizzék a munkahelyi művelődési bizottságok tevékenységét, a kulturális alapok felhasználását, ösztönözzék a tanulást, a továbbképzést. Adjanak kulturális tartalmú pártmegbízatásokat. A közművelődési intézményekben működő alapszervezetek, pártcsoportok növeljék ideológiai, művelődéspolitikai érzékenységüket, kezdeményezzenek ilyen tartalmú eszmecseréket; belső műhelyvitákat. Felkérjük a megyei tanács elnökét, ■gondoskodjon arról, hogy az érvényes tanács feladatokban a szükséges korrekciók megtörténjenek, az alsóbb tanácsok és az intézmények a megyei pártbizottság állásfoglalását ismerjék és érvényesítsék. A járási, városi pártbizottságok értelmezzék az állásfoglalást, ellenőrizzék a végrehajtást. Növeljék a pártszervezeteik felelősségét a közművelődésért, kezdeményezzék a különböző szervek munkájának összehangolását. A megyei pártbizottság megbízza a KISZ Szolnok megyei Bizottságát, felkéri a Szakszervezetek megyei Tanácsát, a Hazafias Népfront megyei Bizottságát és az érdekképviseleti szerveket, hogy saját tevékenységükben érvényesítsék az állásfoglalás tartalmát. A megyei pártbizottság felhívja ■ Szolnok megye értelmiségét, hogy tudásának, felkészültségének birtokában — tevékenységével, magatartásának vonzó példájával — mozdítsa elő a közművelődés ügyét; a munkahelyeken, szakmai egyesületekben és a társadalmi élet különböző színterein alkotó gondolkodásával, kezdeményező készségével járuljon hozzá a távlati célok és a lehetőségek összhangjának megteremtéséhez; vállaljon nagyobb szerepet az ismeretterjesztésben, a kulturális hátrányok felszámolásában. Hamarosan átadják a megyeszékhely új, oktatási-nevelési intézményeinek épületét, amelyben a Bartók Béla Zeneiskola és az úttörőház kap majd helyet. Az épület — az AÉV dolgozóinak dicséretére legyen piondva — a vállalt egyéves határidőnél előbb, 10 hónap alatt elkészül
