Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-28 / 255. szám
2 1983. OKTÓBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KÖZÖS KÖZLEMÉNY A magyar párt- ós kormányküldöttség lengyelországi látogatásáról Befejeződtek a magyar- lengyel tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) javát szolgáló megoldást nyerjenek. Bizonyos reakciós, imperialista erők azt szerették volna, ha a lengyelországi ügyekbe kívülről beavatkoznak. Mi, magyarok azt kívántuk, hogy kívülről az ellenség ne tudjon és a szocialista erőknek ne kelljen beavatkozni. Tudom, hogy önök — a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel kormány, a lengyel munkásosztály, a lengyel nép — még sok problémával küzdenek. De higgyék el — és ezt nem udvariasságból mondom —, Jaruzelski elvtárs, a kommunisták, a szövetséges pártok, a szocializmus lengyel hívei, a lengyel hazafiak nagy szolgálatot tettek nemcsak a lengyel népnek, a szocialista közösségnek, hanem az emberiségnek is amikor gátat vetettek az anarchiának, bebizonyították, hogy a lengyel társadalom pozitív erői kezükbe tudták venni saját sorsuk irányítását és a szocialista kibontakozás útjára vezették Lengyelországot. Hazai munkánkról szólva néhány politikai jellegű kérdést szeretnék kiemelni. Elég hosszú mozgalmi munkám során rájöttem arra, hogy a kommunisták nincsenek különleges anyagból gyúrva, ugyanolyan emberek, mint a többiek: az egyik béketűrő, a másik indulatos' a harmadik türelmetlen, a negyedik meg szeret parancsolgatni. A szocializmus nemcsak a kommunisták számára épül, hanem az egész nép ügye, jövője és boldogulása. Ezért ebben a munkában mindenkinek részt kell vennie, s mindenkinek azonos jogai vannak, aki ezt a társadalmat építi. Arra törekszünk, hogy párttagok és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek jussanak egyetértésre, fogjanak össze és az egész nép építse a szocialista társadalmat. Szólni szeretnék a szak- szervezetekről is. Mi 1956- ban ezzel a kérdéssel elég drámai módon találkoztunk. Abból indultunk ki. hogy a szakszervezet — miként a párt is — a munkásosztály’ a dolgozó nép osztályszervezete. Ebből következően első feladat az, hogy erősítse a munkásosztály, a nép hatalmát. Másik feladata, hogy támogassa a szocialista építőmunkát, a termelés kérdéseinek helyes megoldását. A szakszervezet további feladata megítélésünk szerint az, hogy képviselje a tagság érdekeit. Szocialista törvényeink védik a dolgozók érdekeit, de a törvényeket nagyon sok ember hajtja végre. Ezért is fontos, hogy a szakszervezet foglalkozzék a dolgozók problémáival, garantálja, hogy a munkások érdekeit szolgáló törvényeket betartsák. és emelje fel szavát, tegye meg javaslatait, ha valahol hiba van a végrehajtásban. A szakszervezetek önálló felelős tevékenységére a Tegnap délután Varsóban plenáris üléssel befejeződtek a magyar—lengyel tárgyalások. A tanácskozásról közös közleményt adtak ki. A hivatalos tárgyalások befejeztével Kádár János a LEMP KB székházában találkozott a lengyel és a magyar sajtó és a televízió képviselőivel. A sajtókonferenciát követően a Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség látogatást tett a Magyar Népköztársaság varsói nagykövetségén. Garam- völgyi József hazánk nagykövete tájékoztatta a delegációt a magyar kolónia életéről és munkájáról, majd Kádár János a párt- és kor- pányküldöttség lengyelorszocialista társadalomban is szükség van. A párt nem hoz rájuk kötelező határozatokat. Az ott dolgozó kommunistáktól várja el, hogy érvekkel, meggyőző munkával, példamutatással juttassák érvényre a párt politikáját. További kérdésként a szocialista állam és az egyházak viszonyáról kívánok szólni. Hazánkban, ahol több egyház működik, az állam és az egyházak, viszonya elvi alapon, ■ tisztességesen rendezve van. Tiszteletben tartjuk a hívők lelkiismereti szabadságát, az egyházak autonómiáját. Kívánjuk, hogy az egyházak is tartsák tiszteletben az állam törvényes rendjét, alkotmányát, és lehetőleg értsenek egyet a nép alaptörekvéseivel. Ebben megegyeztünk, érvényes megállapodásaink vannak. A Hazafias Népfrontban a kommunisták, a pártonkívüliek, a tömegszervezetek képviselői a legkülönbözőbb foglalkozású emberek mellett ott vannak az egyházak vezetői is. Római látogatásomkor VI. Pál pápának is elmondtam, hogy Magyarországon az állam és az egyházak viszonya rendezett. Én minden magyar állampolgárt tisztelek, becsülök, aki elvégzi a munkáját, mert segíti a szocializmus építését: ebből a szempontból nincs különbség hivő és nem hivő, párttag és pár- tonkívüli között. Feszült nemzetközi helyzetben élünk. A bonyolult körülmények közepette is a szocialista országok álláspontja világos, tisztességes, igazságos, nyugodt lelkiismerettel képviselhető. .Az imperialisták — különösen az Egyesült Államok vezető körei — katonai fölény megszerzésére törekednek. Ez megengedhetetlen. A Szovjetunió, a többi szocialista Ország, köztük Lengyelország és Magyarország viszont azon az állásponton van, hogy az egyenlő biztonságot a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megteremteni. A lényeg tehát, hogy tárgyalni kell és nem szabad megengedni, hogy az imperializmus katonai erőfölényre tegyen szert. A Grenada elleni agresszió is bizonyítja, mire képes az imperializmus. ha azt hiszi, hogy büntetlenül megsértheti a nemzetközi normákat' és fegyveres intervenciót hajthat végre egy szuverén ország ellen. Végezetül biztosíthatom önöket, hogy pártunk, kormányunk, népünk a jövőben is együtt küzd önökkel igazságos ügyünk győzelméért, a szocializmusért és a békéért. Az MSZMP KB első titkára beszéde után díszes vázát ajándékozott az üzem dolgozóinak. A nagygyűlést követően pedig Kádár János és Wojciech Jaruzelski virágcsokrot helyezett el a gyár névadójának mellszobra előtt. Nowotko a Lengyel Munkáspárt egyik megalapítója, a hitleri megszállás alatt a' párt főtitkára volt és mártírhalált halt. szági útjának tapasztalatairól' a hazai építőmunka időszerű kérdéseiről szólt. Este elutazott Varsóból a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség, amely kétnapos hivatalos, baráti látogatást tett a lengyel fővárosban a LEMP KB, a Lengyel Államtanács és a Minisztertanács meghívására. Kádár Jánost és a delegációt a varsói főpályaudvar peronján Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Miniszter- tanács elnöke, Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára és Stefan Olszowski- a KB PB tagja, külügyminiszter, valamint Garamvöl- gyi József,, hazánk varsói nagykövete búcsúztatta. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására 1983. október 26—27-én hivatalos, baráti látogatáson Lengyelországban tartózkodott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A magyar küldöttséget szívélyesen fogadták, ami híven tükrözte a ■ magyar és a lengyel nép testvéri barátságát és kölcsönös tiszteletét egymás iránt. A két küldöttség tárgyalásain részt vett; magyar részről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garamvölgyi József, az MNK varsói nagykövete. Lengyel részről: Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács ej- nöke, Roman Malinowski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt Országos Bizottsága Elnökségének elnöke, Edward Kowalczyk, a Demokrata Párt Központi Bizottságának elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Józef Czyrek, a Központi Bizottság titkára, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, Zénón Körnender, a Pax Társaság elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese,f Manfred Gorywoda, a LEMP KB titkára, Mieczyslaw Rakows- ki, a LEMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Zbig- niew Madej, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jer- zy Zielinski, az LNK budapesti nagykövete. I. A Kádár János és Wojciech Jaruzelski vezette tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két párt helyzetéről, a két ország szocialista építőmunkájának tapasztalatairól és feladatairól. Megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködését és az együttműködés továbbfejlesztésének fő irányait. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Wojciech Jaruzelski tájékoztatást adott a LEMP IX. rendkívüli kongresszusán hozott határozatok megvalósítása és az ország életének stabilizálása érdekében folyó tevékenységről, a LEMP vezetésével kialakuló nemzeti megegyezés frontjáról, amely egyesíti Lengyelországban a haladó, hazafias erőket a szocialista építés céljainak és az ország, .a nemzet kulcsfontosságú fel~- adatainak megoldására. Aláhúzta, hogy fellépnek minden — a szocializmus belső, és külső ellenségei által kezdeményezett — kísérlettel szemben, amely e folyamatot megzavarhatná. A magyar párt- és kormányküldöttség megerősítette, hogy a lengyel haladó és hazafias erők a jövőben is számíthatnak a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság és . a magyar társadalom támogatására a szocializmus vívmányainak megszilárdításában és fejlesztésében. A tárgyalások résztvevői megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a magyar—lengyel kapcsolatok a marxizmus— leninizmus eszméi, a szocialista internacionalizrrjiis elvei, a közös érdekek és célok alapján — a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban — széles körűen és eredményesen fejlődnek. A hagyományos magyar— lengyel barátság él és erősödik. Mindebben döntő szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt internacionalista viszonyának és szoros együttműködésének. A felek elhatározták, hogy programokat dolgoznak ki a pártkapcsolatok bővítésére és erősítésére. A tárgyaláson megállapították, hogy a W. Jaruzelski vezette párt- és állami küldöttség múlt év áprilisi budapesti látogatása hatékonyan ösztönözte a két ország sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés bővítésére további kezdeményezések szükségesek. A felek nagyra értékelték a két ország parlamentjei, az állami szervek, a társadalmi szervezetek, különösen a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek, valamint a testvérmegyék és. üzemek közvetlen kapcsolatainak eredményeit. Készségüket fejezték ki azok bővítésére. A tárgyalások résztvevői nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és a műszaki—tudományos együttműködés elmélyítésének fő feladataira. A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok elért szintje reális lehetőséget teremt a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bővítésére, elsősorban a közúti járműiparban, az elektronikában, a mezőgépek, a bányagépek és energetikai berendezések, a vegyipalri és gyógyszeripari termékek gyártásában. Ez egyúttal további lehetőségeket nyújt a gazdasági együttműködés korszerű formáinak kialakításához, az árucsere növekedési ütemének fenntartásához. Megállapították, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztésének fontos, időszerű feladata az 1986— 1990. évekre szóló tervkoordináció eredményes befejezése. Elismeréssel szóltak arról, hogy a gazdasági és műszaki—tudományos- együttműködési bizottság hatékony munkát végez a gazdasági együttműködés tervszerű fejlesztésében. Kiemelték, hogy gazdasági együttműködésük bővítése hatékonyan segíti országaik szocialista gazdaságának sokoldalú fejlesztését, csökkenti a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat. A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták, hogy országaik a KGST többi tagországával együtt tovább munkálkodnak a szocialista gazdasági integráció elmélyítésén. Meggyőződésük, hogy a - KGST-tagállamok legmagasabb szintű képviselőinek tervezett találkozója - jól szolgálja majd a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztését. A felek megállapodtak, hogy a jövőben is fejlesztik az együttműködést a tudomány, a kultúra, az oktatás, valamint a tömegtájékoztatás és a sport terüleltén. Kiemelték, hogy a két ország ifjúsága képviselőinek közvetlen kapcsolatai fontos szerepet töltenek be a kölcsönös megismerésben és a két ország barátságának ápolásában. A felek a kölcsönös érdek alapján készek fejleszteni az idegenforgalom különböző formáit, mindenekelőtt a szervezett turizmust. A küldöttségek egyetértettek abban, hogy a magyar és a lengyel nép barátságának erősítése, a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése közös érdek. Ezért a jövőben is mindent megtesznek a Magyar Népköztársaság és. a Lengyel Népköztársaság testvéri viszonyának és együttműködésének elmélyítéséért. Erre mielőbb átfogó programot dolgoznak ki. II. A tárgyalások résztvevői áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását. Megállapították, hogy az utóbbi hónapokban tovább növekedett a nemzetközi feszültség, fokozódtak a békét fenyegető veszélyek. Mindez annak a következménye, hogy a szélsőséges imperialista körök, elsősorban az Egyesült Államokban és egyes NATO-or- szágokban nem hagynak fel a katonai fölény megszerzésére irányuló politikájukkal és folytatják az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének előkészületeit. Ezzel párhuzamosan fokozódik a propaganda-kampány a Szovjetunió, a szocialista országok és a haladás más erői ellen. Indokolt nyugtalanságot keltenek az újabb revan- sista megnyilatkozások, amelyek nemcsak élezik a nemzetközi helyzetet, hanem szöges ellentétben állnak az LNK és az NSZK 1970. évi alapszerződésével, amelyet az államközi kapcsolatok normalizálásáról kötöttek. Szaporodnak az imperialista beavatkozási kísérletek a szocialista országok, különösen Lengyelország belső ügyeibe, megsértik a nemzetközi gazdasági együttműködés normáit, szankciókat alkalmaznak és korlátozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokát. A felek aláhúzták, hogy a mostani helyzetben, mindenekelőtt az új amerikai közepes-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítési tervének megvalósítása, nagy veszélybe sodorná a nemzetközi biztonságot és a békét. Ezért rendkívül fontos, hogy a világ sorsáért felelősséget érző kormányok, a békéért küzdő erők minden lehetséges módon segítsék elő e fenyegető veszély elhárítását, s járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy Genfben kölcsönösen előnyös megállapodás szülessen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján, valamennyi nép és orsfeág érdekeinek megfelelően. A két fél véleménye szerint ezt elősegíthetné, ha a nyugati országok konstruktív választ adnának Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának ismert javaslataira. A tárgyalások résztvevői megerősítették, hogy a mostani nemzetközi helyzetben különösen fontos a Varsói Szerződés tagállamai egységének megszilárdítása és a szocialista építőmunka békés feltételeinek, szavatolása. Ezért semmi esetre sem engedik meg, hogy velük szemszembe katonai fölényre tegyenek szert. Ugyanakkor készek további összehangolt intézkedésekre a béke megőrzésére és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében. Küzdenek azért, hogy a kialakult erőegyensúly a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ennek fényében kiemelték a Varsói Szerződés nagy horderejű békekezdeményezéseit. amelyek a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelésre, az enyhülési folyamat fenntartására és az államok együttműködésének fejlesztésére irányulnak. Továbbra is érvényesnek tekintik korábbi javaslataikat, közöttük azokat, hogy a nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget, miszerint elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert, az összes nukleáris hatalom mennyiségi és minőség; szempontból fagyassza be a birtokában lévő nukleáris fegyvereket, a Varsói ' Szerződés és a NATO tagállamai állapodjanak meg arról, hogy kölcsönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról, és fenntartják a békés kapcsolatokat. Hasonlóképpen támogatják a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán beterjesztett új, jelentős javaslatait. A felek jogosnak tekintik azt az igényüket. hogy a NATO-tag- országok adjanak konstruktív választ e békekezdeményezésekre. A tárgyaló felek megelégedéssel fogadták a madridi találkozó sikeres befejezését, amely bizonyítja a Helsinkiben elfogadott elvek életerejét, és igazolja a reményeket, hogy az enyhülés eredményei megóvhatók, s lehetséges az enyhülési folyamat fenntartása. Mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy országaik az együttműködés szellemében készülnek az 1984. január 17- én Stockholmban kezdődő — az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciára. Azt várják, hogy a többi résztvevő állam is ebben a szellemben ad utasítást a konferenciára utazó képviselőinek. A tárgyalások résztvevői kifejezésre juttatták, hogy országaik — a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján — továbbra is készek kétoldalú kapcsolataik fejlesztésére a más társadalmi rendszerű országokkal. Ugyanakkor határozottan visszautasítanak minden beavatkozási kísérletet, és elvárják, hogy tiszteletben tartsák a népük választotta társadalmi rendet és országaik nemzetközi kötelezettségeit. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külpolitikájának fontos eleme, hogy sokoldálú kapcsolatokat tart fenn a fejlődő világ országaival, szolidáris a neokolonialista törekvések ellen, a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. Elítélik a Közép-Amerikában — így Grenadában —, a Közel- Keleten, Afrikában és a másutt tapasztalható, az erő pozíciójára támaszkodó irppe- rialista beavatkozási politikát. Kiállnak amellett, hogy a szabadságukért és függetlenségükért küzdő országok, mozgalmak önállóan, minden külső beavatkozástól mentesen határozhassák meg fejlődésüket. Síkraszállnak a válsággócok békés eszközökkel történő felszámolásáért. A tárgyalásokon aláhúzták az el nem kötelezett országok mozgalma harcának jelentőségét a békéért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsolatokért. A felek állást foglaltak az ENSZ hatékonyabb tevékenysége mellett, az alapokmány betartásán alapuló nemzetközi béke és biztonság érdekében. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt a proletár internacionalizmus elvei alapján szorgalmazza a kommunista és munkáspártok együttműködésének elmélyítését és összefogásának erősítését a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és a béke megóvásáért folytatott harcban. A nemzetközi munkásosztály közös érdeke, hogy megfékezze a fegyverkezési hajszát. A két párt a kapcsolatok bővítésére törekszik a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal, valamint minden olyan erővel, amely kész részt venni a háborús veszély elhárításában. IV. A látogatás a hagyományos magyar—lengyel barátság, a szívélyesség és a nézetazonosság légkörében folyt. Mindkét fél elégedett a tárgyalások eredményeivel. Megállapították, hogy az hozzájárult a két testvérpárt, a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, a két nép barátságának erősítéséhez, a szociálisa közösség egységének megszilárdításához. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára meghívta Wojciech Jaruzelskit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét hogy párt- és kormányküldöttség élén tegyen hivatalos baráti látogatást Magyar- országon. A meghívást köszönettel elfogadták Magyar-lengyel plenáris ülés
