Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-28 / 255. szám
Ülést tartott a Minisztertanács Új előírások a lakcímbejelentésben Jelentés a Ferihegyi repülőtéri beruházásokról A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén Lázár György tájékoztatta a kormányt a KGST XXXVII. ülésszakáról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette és megbízta az illetékes szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az elfogadott ajánlások végrehajtására. A Minisztertanács módosította a lakcímbejelentésről és nyilvántartásról szóló rendeletet. 1984. január 1-től egyszerűsítik és számítógépes feldolgozásra alkalmassá teszik a ki- és bejelentőlapokat. Az új előírások azt célozzák, hogy csökkenjenek az adminisztrációs feladatok, s az állampolgárok köny- nyebben, gyorsabban intézhessék el a bejelentéssel kapcsolatos ügyeiket. A kormány jelentést kapott a Ferihegyi repülőtér és repülésirányítás fejlesztését szolgáló beruházásokról, és megerősítette az Állami Tervbizottságnak a további munkákra vonatkozó határozatát. A kormány kiemelt feladatnak minősítette az üzemeltetéssel összefüggő környezetvédelmi tennivalókat. Évente 170—180 ezer kéve nádat dolgoznak fel a Felgyői Állami Gazdaság cibakházi nádüzemében. A Szolnok, Bács- Kiskun és Csongrád megyéből felvásárolt alapanyagból 8— 10 ezer kévét tetőfedő nádként az NSZK-ba és Dániába exportálnak, valamint belföldi megrendelésre 36—40 ezer tekercs nádszövetet gyártanak Kádár János, az MSZMP KB első titkára Varsóban meglátogatta a Marceli Nowotko Gépgyárat. A képen: a gyár vezérigazgatója fogadja Kádár Jánost. Tőle jobbra Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára (Telefotó —KS) Tegnap délelőtt a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség látogatást tett a Marceli Nowotkoról elnevezett varsói mechanikai üzemben, amely a lengyel főváros három legnagyobb, exportra termelő üzemének egyike. Kádár János Wojciech Ja- ruzelskivel együtt érkezett a gyár bejáratához, ahol a magyar vendégeket a lengyel tárgyalóküldöttség, a nehézipari és mezőgazdasági gépipari miniszter, Varsó polgármestere, az üzem vezér- igazgatója és. pártbizottságának titkára fogadta. Kádár János, Wojciech Jaruzelski és a magyar delegáció tagjai megtekintették a mechanikai és motorszerelő csarnokokat. Utána pedig a gyár pártbizottságának székházában találkoztak az üzem dolgozóinak mintegy négyszáz képviselőjével, akik felállva, lelkes tapssal köszöntötték a vendégeket, valamint a lengyel párt- és állami vezetőket, akikkel küldöttségünk előző nap tárgyalásokat folytatott. A gyűlésen felszólalt Jozef Majstrewicz munkás, aki a hagyományos magyar—lengyel barátságót méltatva köszönetét mondott azért a segítségért, amelyet Magyarország a nehéz gazdasági helyzetben levő Lengyelországnak nyújtott. Az üzem dolgozóinak nevében a látogatás emlékére egy békegalambot ábrázoló fémszobrocskát ajándékozott Kádár Jánosnak. Az üzem munkása után Marian Wozniak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a varsói pártbizottság első titkára üdvözölte Kádár Jánost, és egy emlékérmet nyújtott át neki, amelyen a város címere látható, benne a Varsót jelképező sellővel. Az ajándékokat és a szívélyes fogadtatást megköszönve Kádár János emelkedett szólásra. KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE A VARSÓI MUNKÁSGYÜLÉSEN Külföldi szakemberek részvételével Parodontológiai vándorgyűlés Szolnokon A vándorgyűlés elnöksége fl jövő heti rádió- és tv-műsor 5—6. oldal C23 Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 255. sz., 1983. október 28., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Üzemlétogatás és baráti találkozó Befejeződtek a magyar— lengyel tárgyalások Hazaindult a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség Tegnap délelőtt megnyílt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Magyar Fogorvosok Egyesülete Parodontológiai Szekciójának VI. vándorgyűlése. A megnyitón részt vett Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A tanácskozáson delegációval képviseltetik magukat a szovjet, az] NDK-beli, a cseh, a szlováki, a román, a Ijolgár és a jugoszláv társszekciók. Az eszmecserén részt vevő hazai szakemberek létszáma meghaladja a négyszázat. Űj kezdeményezésként a vándorgyűlésre végzős egyetemisták népes csoportját is meghívták. Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! Kedves lengyel Barátaim! Köszönöm a meghívást' a fogadtatást, a baráti szavakat. Nagyon örülök, hogy házigazdáink ezt a gyárlátogatást beiktatták a programba. Szívesen, örömmel jöttem ide és jól érzem magam az önök körében. Ebben az is szerepet játszik, hogy magam is, amíg a6ors és a történelem mást nem rendelt nekem, életemet műszerészként, munkásként éltem. Ez azt is jelenti: kevés szóból is értjük egymást. A magyar—lengyel barátság történelmi tény. miként népeink sorsközössége is az: a magyar és a lengyel nép századokon át harcolt szabadságáért és függetlenségéért, többször együtt is. Ezt a történelmi hagyományt századunk új tartalommal töltötte meg. Mind a magyar, mind a lengyel nép szétzúzta a kapitalizmust és új útra' a szocializmus építésének útjára lépett. A magyar nép jövendő sorsát, nemzeti boldogulását az dönti el. hogy határozottan a szocialista társadalom építésének útján jár. A dolgozó lengyel nép, a lengyel nemzet boldogulásának ugyanaz az útja. mint a magyar népé. Mi egy úton járunk és a jövőben is egy úton fogunk járni, a társadalmi haladás útján, és két szóval összefoglalható közös programunk: szocializmus és béke. Mi, a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai azzal a megbízatással és szándékkal jöttünk ide, hogy a történelmi és az új, gazdagabb tartalmú magyar—lengyel barátságot erősítsük, minden oldalú együttműködésünket bővítsük. Most olyan időket élünk, amikor nem lehet sokat tétovázni. A programok is rö- videbbek. sok az esemény, sok a feladat otthon és a nemzetközi életben is. Két napra jöttünk de már az első nap tapasztalatai alapján is úgy érzem, hogy nem keveset végeztünk. Tegnapi tárgyalásainkon áttekintettük kapcsolatainkat, a nemzetközi helyzetet. Eszméinkből, elveinkből, a valóságból kiindulva érdemi tárgyalásokat folytattunk, s megegyeztünk, hogy a sokoldalú magyar—lengyel együttműködést tovább szilárdítjuk. Erősítjük és bővítjük a gazdasági, a politikai, a kulturális és a két ország lakossága közötti kapcsolatokat. Az első nap benyomásai alapján állíthatom, hogy találkozónk és megbe: széléseink új lendületet fognak adni kapcsolatainknak és együttműködésünknek minden területen. Hálásak vagyunk Jaruzelski elvtársnak és a többi lengyel barátunknak. akikkel tárgyaltunk és találkoztunk, mindenekelőtt azért a nyíltságért, azért az elvtársi, baráti, testvéri légkörért, amit minden alkalommal tapasztaltunk. Néhány szót szeretnék szólni arról, hogyan láttuk az elmúlt évek lengyelországi eseményeit. Szocialista elveink, az igaz, őszinte barátság alapján aggódtunk, mert mi a lengyeleknek csak jót akarunk. Ehhez még egy dolgot hozzáteszek, s ezt is becsületesen meg szoktam mondani: a mi érdekünk is az volt, hogy a Lengyelországban felgyülemlett rendkívül bonyolult, súlyos problémák szocialista, a lengyel nép (Folytatás a 2. oldalon) A megnyitó ünnepség a Bartók kórus színvonalas műsorával kezdődött, majd dr. Sallay Kornélia bevezető szavai után Majoros Károly tartott beszédet. Bevezetőül a következőket mondta: — Nagy örömömre szolgál, hogy itt üdvözölhetjük a testvéri szocialista országok: Bulgária. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió parodontológiai' társaságainak képviselőit. Az orvostudományoknak ez az ágazata nagyon fiatal még, sok a tennivalója, de — ahogy látom —, sok lelkes híve van. És az emberek lelkesedése, szakmaszeretete mindig alapja volt és marad az alkotó erők kibontakozásának. Ügy tűnik, hogy tapasztalt szakemberek’ fiatal orvosok szánták el magukat a bizonyításra: érdemes az útkeresés nehézségeivel .megküzdeni, tényekkel és eredményekkel alátámasztani, hogy van helye a tudományok közt a parodontológiának. önmagában is szimpatikus ez az elszántság, valójában azonban nem is ez a fontos. Az igazán lényeges az, hogy Önök a köz érdekéért, az ember gyógyulásáért dolgoznak, a társadalomért akarnak többet tenni. Jómagam vajmi keveset értek az orvostudományhoz, inkább társadalomtudománnyal foglalkozom, mégis úgy érzem, munkánknak van közös vonása: ez az ember, hiszen mind az orvos-. mind a társadalomtudomány az emberi élet jobbá, boldogabbá tételén fáradozik. Sőt, a két tudomány közötti kapcsolat nemcsak abból adódik, hogy középpontjában az ember áll. hanem abból is, hogy inkább a bajok megelőzése, mintsem az orvoslása foglalkoztatja e tudományokat. Ez — úgy gondolom —egyéni és társadalmi méretekben egyaránt igaz. Az emberi kezdeményezésről, az alkotó erő kibontakozásáról, a jó társadalmi közérzetről sokat beszélünk manapság. Véletlen ez? Szerintem egyáltalán nem, mect egyrészt szocialista társadalmunk egyik lényegi eleméről van szó, másrészt a szigorú realitások mindennapi feladattá teszik számunkra a megújulás készségét, a kedvező emberi viszonyok kialakítását. Végül is. itt és most az emberről van szó, akinek munkája előrehaladásunk záloga. Ebből érthető meg igazán, hogy miért olyan fontos számunkra az egész(Folytatás a 3. oldalon)
