Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 23 Donkó László Álom Pipiskedve jár az álom, mint a sármány aranyágon, vigyázva, hogy ne neszczzen, riadalmat ne szerezzen. Úgyis sir a kuvik hangja, a denevért megríkatja, kell a csöndes, puha álom sirály ja jós, vad világon! Kell a öröm, kell a béke, boldog álmok menedéke! A külföldi kutya Bukfenc, a szőrgombo'yag kis pulikutya reggel sétára indult, mikor a pincelejáró­nál nyöszörgésre lett figyel­mes. — Ki van ott? — kérdezte a hangra fülelve. — Segítség! Én vagyok itt, Gazdikedvence... — Fura neved van! De hogy kerültél a ládák mögé? — Egy vad kutya, egy bulldog tart itt fogva már napok óta. Ez csak a rossz hírű Bitó lehet — gondolta Bukfenc, és felszaladt a lakásba, hogy segítségül hívja csontos paj­tását, Cézárt, a farkaskutyát. Már éppen huzigálták el a ládákat, hogy kiszabadítsák Gazdikedvencét, mikor ha­talmas fogvicsorítással kö­zöttük termett a rossz hírű Bitó. Lépcsőn le, lépcsőn fel, lá­dára felugorva és onnan ha­nyatt esve folyt a véres pár­viadal, míg Cézárnak sike­rült úgy fejbe kólintania Bi­tót, hogy az keserves voní­tással elmenekült. A félrehuzigált ládák mö­gött egy kis tacskót találtak rfogvatartva. Még akkor is reszketett a félelemtől. Fel­vitték a lakásba, étellel kí­nálták. Kisgazdi segítségével kimosták a sebeit, bekötöz­ték, csak akkor kezdték kér­dezgetni, honnan való. — Nagyon furán mondod, hogy vau — l'aggatózott Buk­fenc — talán így, váu. . . — Hát persze! — válaszolt a tacskó, — külföldi kutya vagyok. A gazdimmal jöttem Budapestre, épp ismerkedr, tem a várossal, mikor elfo­gott ez a bulldog. — No, nagy találgatásba kezdtek a kutyusok Kisgaz- dival, melyik szállodában lakhat a tacskó. Végül a park­ról, a színpadról, a nagytó­ról rájöttek, hogy ez csak a Sport szálló lehet, a Feneket­len-tó partján. Haza is kí­sérte rögtön Bukfenc és Cé­zár a tacskót. Volt is nagy öröm, a gazdi sírva ölelte magához elveszettnek hitt kedvencét. Másnap mielőtt» hazautaztak, vendégül látták a megmentőket a Sport szál­ló teraszán. Volt ott minden, amit kutyaszem-száj megkí­ván. A pályaudvarra is kikí­sérték búcsúzóul a kis tacs­kót a mi kutyusaink. Teltek-múitak a napok. Egyszer csak csöngetnek. A csomagos postás áll az ajtó­ban, és Bukfenc urat keresi. Egy papírra rá kell kaparnia a nevét, hogy átvehesse a küldeményt. Kibontják Cé­zárral a csomagot. Hát uramfja, egy halom csont van benne. Harapdálják. De fura! Cézár betűzi a csomag oldalát: műcsont. . . és mel­lette a kísérő levélke: jó ét­vágyat kíván hozzá Angliá­ból Gazdikedvence. — No, csak rágcsáld Bü­ki — mondja legyintve Cé­zár — úgyis mindig mozog az állkapcsod. Én már csak megmaradok a pipuisont mellett! Átányi László Összeállította: Rónai Erzsébet Praktikusságuk vitathatatlan NADRÁGOK A női divatban a nadrág századunk húszas éveitől hó­dít. Azóta kisebb, nagyobb változtatásokkal a nadrág elmaradhatatlan darabja a női ruhatárnak is. Kezdet­ben szoknyát utánzó, bugy- gyos nadrágot viseltek a szépnem képviselői, a har­mincas években a sportos öltözködés tette divatossá a nadrágszoknyát, amelynek nadrágformája csak mozgás közben látszott a mély haj­tás alatt. Ekkor lett az ele­gáns nők öltözete a szmo- king-taítból, selyemből, bár­sonyból. Az ötvenes, hatvanas évek­ben a nőt már el sem lehe­tett nadrág nélkül képzelni. Bőszárú, csöves, térdnadrág, bokapantallól, halásznadrág követi egymást, hogy az utóbbi tíz év változásairól, a buggyos török bugyogóról, a répanadrágról vagy a di­vatálló egyenesszárú nadrág­ról ne is beszéljünk. Most, hogy a divat újból a nőies nőt részesíti előnyben, mintha kevesebb nadrágot mutatnának be a divatrevű- kön. Pedig a nadrág még mindig kedvelt ruhadarab­ja a női öltözetnek. Külö­nösen ősszel, télen, amikor praktikussága vitathatatlan. A divattervezők most me­gint a férfidivatból merítik ötleteiket, amikor a nők szá­mára kreálnak nadrágos összeállításokat. A nadrághoz ugyanis férfias kiegészítők illenek — zakó, férfikalap, ingblúz, fiús kiskabát, szmo­king és mellény. Máskor a férfias nadrágot nagyon is nőies, zsabós, masnis blúz­zal, lebegő köpennyel, sóit fényes gyönggyel, ékszerrel oldják fel. Az már biztos, a téli utca az idén se lesz mentes a nadrágos nők látványától. A kereskedelem is gondosko­dik róla, hogy sokféle fazo­nú anyagú nadrágban pom­pázhassanak, s a nőies és a férfias divat hívei egyaránt találjanak maguknak ked­vükre való pantallót. Képünkön a Skála-Coop- tarisznya divatbemutatóból adunk ízelítőt. A megye szá­mos településén láthatták az érdeklődők a steppelt orkán­ból, velúrból, bőrből készült legújabb nadrágmodelleket. Zöldség, gyümölcs télre használási módot ismerte­tünk. Tárolás pincében. E célra száraz, levegős és sötét pin­ce szükséges, ahol kb. 20— 25 cm vastagon száraz ho­mokot terítettünk le. Ebben kell eltenni — szárával le­felé — az egészséges, nem teljesen beérett termékeket, például zöldpaprikát, petre­zselyem fehérgyökeret, sár­garépát egymástól kb. 10—15 cm távolságra. Ilyen módon tartható meg frissen példá­ul az úgynevezett „istenke- tök”, mely kerek, csíkos hé­jú és karácsonyig, újévig romlásmentesen tárolható. A vastag húsú, félig érett zöldpaprika vagy a görög­dinnye is jólesik az ünnepi étkezéseken! A pincét természetesen rendszeresen meg kell láto­gatni, meg kell nézni, ho­gyan telelnek növényeink. A megpuhuló, sárguló dara­bokat ki kell emelni, és mielőbb elfogyasztani. Almát száraz, sötét, leve­gős helyen, polcon kirakva, kb. 10—15 cm-re, szárával felfelé tartsunk. A körte is jól eltartható. Kamrában felakasztva, levegős helyen a szőlő 2—3 hónapig egész­ségesen eláll. A diót padlá­son héjastól, kiterítve 20—40 cm-es rétegben tároljuk, időnként át kell forgatni. Sóban szokták eltenni a kaprot, gyalult tököt, zel­lerlevelet, petrezselyemzöld­jét. A megmosott, száraz,. egészséges' zöldséget sóréte­gek közé helyezik.A jól lezárt üvegben alul-felül só bizto­sítja a tartósságot. A kerti termények főleg nyáron állnak rendelkezés­re, de gondoskodhatunk a termékek tartósításáról, ké­sőbbi felhasználásáról. Né­hány tartósítási, illetve fel­Hangulatos szombat délu­táni program: anyuval együtt gyűjtögetni a geszte­nyét, az ősz kedves, vad gyü­mölcsét. Közben olyan iga­zán jót lehet beszélgetni a suliról, az őrsi foglalkozás­ról, meg arról is, hogy To­mi mit barkácsolt a papája segítségével. Otthon aztán a zsákmány az asztalra ke- rtil a vödörből és lám, a gyu­faszálak segítségével akár egy sündisznót is lehet vad- gesztenyéből varázsolni, de talán még csacsit is! Talán a közösen készülő játék kedvesebb is lesz a pénzért vásároltnál, az együtt töltött órák meghitt­ségét pedig biztos, hogy nem pótolja semmi. — re — Fotó: Korányi Éva Az ősz kedves, vad gyümölcse Családé A csukott ablak időszakában Harc a cseppek ellen Az ember tüsszentésekor, köhögésekor vagy beszéd közben igen sok apró, szabad szemmel néha nem is látható cseppet űrit a levegőbe. Fényképfelvételekkel bizonyították, hogy egy-egy tüsszentéssel például körülbelül 20 000 cseppecske repül ki az orrból, de beszéd közben is — bizonyos mással­hangzók kiejtésekor — több száz távozik a szájon keresztül. Ha a légutakban baktériumok vagy vírusok vannak, a csep­pek ezeket a kórokozókat magukkal ragadják, ezzel beteg­ségek közvetítőivé válnak. Emiatt úgynevezett cseppfertőzés útján terjed a légúti megbetegedések nagy része. Közülük az egyszerű megfázás a leggyakoribb, ami nátha, torokgyulladás, légcső- vagy hörg­hurut formájában jelentkezik. Ezt különféle vírusok okoz­zák, és érvől évre késő ősztől kora tavaszig meglehetősen nagy számban fordul elő. Az influenzának is hasonlók a tü­netei, de ez a betegség általában súlyosabb lefolyású. Jacobi Viktor f (0 44 u r ■ ír­Legkönnyebben úgy fertő­ződhetünk meg, ha a náthás, hurutos ember által ürített cseppecskéket közvetlenül belélegezzük. A kisebb csep­pek azonban — mivel köny- nyűk — hosszabb ideig le­begnek a levegőben. Közben beszáradnak és porszemek formájában a légáramlatok­kal néha igen nagy távolsá­gokra is eljutnak. A tél a mi éghajlatunk alatt közismerten a csukott ablakok időszaka. Az embe­rek ilyenkor mindenütt a fűtött szobákba zsúfolódnak. A légtérben előbb-utóbb szükségképpen megnő a kór­okozók száma. Amikor hű­vös, nedves az időjárás, a te­lepülések levegője is kevés­bé szellőződik, ezért több baktériumot illetve vírust, tartalmaz. A hideghatás, a nedvesség és a huzat ráa­dásul olyan reakciót vált ki a nyálkahártyákon, ami csökkenti azok ellenállását a kórokozókkal szemben. Fo­kozódik a fertőzésekre való hajlam a kevés napfény, a mozgáshiány és az egyoldalú táplálkozás miatt is. A cseppfertőzéssel terjedő betegségek egy része haté­kony védőoltásokkal meg­előzhető. Az utóbbi években például lényegesen csökkent a kanyarós megbetegedések száma. A leggyakrabban elő­forduló hűléses, hurutos be­tegségek ellen viszont a megelőzésnek ezzel a speci­ális formájával még egyálta­lán nem számolhatunk. A védekezés így három módon lehetséges: a kórokozók szó­ródásának megakadályozása, a megfázástól való óvakodás, és a szervezet általános el­lenállóképességének fokozá­sa. Vizsgálatokkal igazolha­tó, hogy például a védőál­arc a köhögés, a tüsszentés vagy a beszéd közben ürí­tett cseppek nagy részét visszatartja. Az orr vagy a száj elé tartott zsebkendő ugyancsak gátolja a kóroko­zóval fertőzött cseppek szét­szóródását. Aki légúti hurut­tal bajlódik, lehetőleg kerül­je a társaságot. Különösen arra vigyázzon, hogy gyer­mekek, öregek, betegek kö­zött ne terjessze a kórokozó­kat. Télen igen fontos a fű­tött helyiségek gyakori szel­lőztetése. A megfázást az időjárási viszonyokhoz rugalmasan al­kalmazkodó, réteges öltöz­ködéssel is elkerülhetjük. A szabad levegőn végzett rend­szeres testmozgás és a válto­zatos, fehérjékben vitami­nokban gazdag vegyes lét!-' kezés az ellenállóképessé­günket javítja. Edzettebbek, fittebbek, egészségesebbek leszünk. Száz éve. 1883. október 22-én született Jacobi Viktor, a nép­szerű operettszerző. Jacobi ope­rettjei szerepein dk alábbi rejt­vényünkben . VÍZSZINTES: l. 1905-ben bemu­tatott operettje, amely osztatlan elismerést aratott a főváros több színpadán. (Zárt betű: V.) 5. Hézag. 8- Kezdettől fogva (latin mondás). 13- Iráni város, sok­szor pusztította földrengés. 15. Fejér megyei község. 17. ERAT. 18. Mutatószó. 19. Táplál. 21. Megmételyez. 23. Nős, itt ke­verve. 25. ... a kisöcsém; Eise- mann—Szilágyi zenés vígjátéika. 29. Bálint páros betűi. 28. Szol- mizációs hang. 32. Nagyon illa­tos virág- 33. Félig gyanús; 34. Osztrák, norvég és uruguayi autók jelzése. 37. Csont és bőr ló. 38. Tolsztoj személyneve. 39. Anglia jelképe ez az oroszlán. 40. Az egyik vércsoport. 42. An­gol gépkocsik betűjele. 43. Ilyen állat a ló, a szarvasmarha. 45. Enikő rövidebben. 46. Nehézség, megpróbáltatás. 48. USA-beli kül­ügyminiszter volt. 50. Ellenkező­leg. 51. Kettős betű. 52. . . elő­re fuss, egykori gyermekjáték. 55. Magyar szabvány rövidítése. 57. Annuska. 58. Lábunkkal da­gasztjuk. 59. A hélium veovje- le. 60. Kossuth-díjas operaéne­kesnő (Júlia). 63. Saját szemé­lyem. 65. Ez a csarnok egy na­gyobb hentesbolt. 66. Gabona- növény- 63 Ennek a nagyope­rettnek megszerzéséért számos színház versengett, bemutatója az 1910-es években volt. 70. Bar­nás, vörösessárga. 73. Dalbetét. 74. Német kártyajáték. 75. Fritz Kreislerrel, az amerikai hegedű virtuózzal közösen komponált operettje az Egyesült Államok­ban készült. FÜGGŐLEGES: l. Ezt az ope­rettjét 1906-ban mutatták be óriási sikerrel. 2. Fesztelenül vi­selkedő. 3. Az ember hű barát­ja. 4. Az ezres belseje! 6. Tizen­két hónapból áll. 7. Ez a ..fa”' megtartja a cipő formáját. 9. Francia zeneszerző, számos ba­lettet és operettet írt. 10. Arany spanyolul (ORO). 11. Nagyope­rettje. mely 1908-ban került be­mutatásra 12. Férfinév. 14. Ze­neiskola elavult szóval. 16. 1911- ben a Király Színházban elő­ször felcsendülő operettje, ne­vét leginkább fenntartó al­kotása. 20. Az írásmű tárgya. 22. Kiskecske. 24. Élemedett ko­rú. 26. Pest része! 29. A falba verik. 30. Vágtat a versenyló. 31. A Magvető Kiadó népszerű regénysorozata. 35. A kikülde­tés költségeit tartalmazó nyom­tatvány. 36. A sólet alapanya­ga. 38. Nigéria fővárosa. 41. Bu­dai közlekedési csomópont ne­vének rövidítése. 43. Manne- ken . . .: a híres brüsszeli gyer­mekszobor. 44. Kesernyés és habzó ital. 47. Dalmű. amely 1909-es bemutatón igen nagy si­kert aratott. 49. Török, arab fér­finév. 53. zuhany. 54. Könnyen hasadó ásvány. 55. Élményeit napírra veté. 56. Penészes sza­gú. 59. Ámbár, holott. 61. Hó...; vezényszó a teher emelésekor. 62. Több színben játszó ásvánv. drágakő készül belőle. 63. . . . fair Ladv; híres musical. 64. Éppen hogy. 67. A vérsavó­ban van! 68. Szegény németül. 69. Maró folyadék. 71. Latin kö­tőszó. 72. A gallium vegyjele. Beküldendő a vízszintes 1., 69., 75. és a függőleges 1-, 11. 16. és 47.' számú sörök megfejtése, október 29-ig. A művész és a pénz c. (októ­ber 9.) rejtvényünk helyes meg­fejtése: Mihelyt a művész pénz­re gondol, elveszíti szépérzékét. — Könyvet nyert: Major And­rás Kuncsorba, Molnár Csaba Jásztelek, Sipos Sándorné Me­zőtúr. (A könyvet postán küld­jük el.) Dr. Katona Edit

Next

/
Thumbnails
Contents