Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

1983. OKTÓBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar—szovjet barátsági napok Találkozó Szolnokon Gyűlés Tiszafüreden Tegnap újabb események­kel folytatódott a magyar— szovjet barátsági napok Szol­nok megyei rendezvénysoro­zata. Szolnokon, a megyei pártbizottságon Fábián Frá­ter, a megyei pártbizottság titkára fogadta Bagyul Iván Ivanovicsot, a szovjet baráti társaságok szövetségének magyarországi képviselőjét. Bagyul Iván Ivanovics részt vett a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelö Vállalat irodaházában rendezett ma­gyar—szovjet baráti találko­zón s előadást tartott az SZKP békepolitikájáról. Tiszafüreden a nagyköz­ségi járási művelődési köz­pontban rendezett barátsági gyűlésen megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, és a település felszabadulásá­nak évfordulójáról, majd Kupcsenko Mihail, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatóhelyettese tartott tá­jékoztatót a Sz.ovjeunió és Magyarország közötti barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés eredményeiről. A nagy- gyűUés keretében megnyitot­ták a Szovjetunió hat és fél évtizedes fejlődését repre­zentáló kiállítást. Új berendezések, könnyebb munka az Alumíniumgyárban Az Alumíniumgyár tisza­füredi gyáregységének egyik fő termékcsoportja a háztar­tási kisedények. A kétszáz­féle fajtában és méretben készülő fazekak, lábasok, kukták és teafőzők gyártása a legnehezebb munkaterüle­tek közé tartozik. Éppen ezért, valamint az alacsony bérszínvonal miatt, növekvő létszámgondokkal küszködik az üzem. Ezeket a nehézsé­geket feloldandó, az elmúlt esztendőben egy hatvanmil­lió forintos rekonstrukció kezdődött a kisedénygyár- tásban. A tekiritélyes összeg egy részét tőkés importból be­szerzett gépek költségei te­szik ki. A csiszoló, mélyhú­zó, szegecselő, illetve fém- nyomó berendezések jelen­tős mértékben megkönnyítik a nehéz fizikai munkát. Az ésszerű takarékossági szem- tpontnkat figyelembe véve azonban a gyáregység az im­portgépek járulékos berende­zéseit, célgépeit, valamint szerszámait hazái piacról szerzi be, és helyben készí­ti el. A kisedénygyártás műsza­ki felújítása jó ütemben ha­lad, várhatóan ez év végére be is fejeződnek. A rekonst­rukció révén mintegy tíz-ti­zenöt dolgozót tudnak átcso­portosítani más munkaterü­letre, mivel az új gépek be­szerelésével a kisedén.yüze- met technológiailag is át­szervezik. A nehéz fizikai te­vékenység jócskán könnyebb lesz, hiszen a kézi csiszolást teljesen, a fémnyomást pe­dig részben kiiktatják. A korszerűbb eszközökkel a termelés mennyisége is nö­vekszik, például a teafőzők­ből kétszer annyit tudnak majd készíteni, mint eddig. A technológiai folyamat­ban nagyon fontos helyet foglal el a pácoló, ahol a ké­miai felületkezeléseket (sa- vazás, lúgozást) végzik. Ez a munka sok vizet igényel, naponta csaknem négyszáz köbmétert. Az alumínium- gyár szakemberei jelenleg olyan kádsorokat terveznek, amelyek révén felére csök­kenthetik az említett víz- mennyiséget. A papírra ve­tett tervek jövőre öltenek testet. Ugyancsak a következő esztendőben létesítenek egy korszerűbb kazánházat (tud­valevő, hogy a gyártás során gőzből is sokat használnak) a kazánt a fűtésen kívül forróvizes öblítéshél is hasz­nosítják. Az újonnan épülő kazánház kőszénnel üzemei majd, de már a modern kör­nyezetvédelmi szempontok­nak megfelelően. Az alumí­niumgyáriak vizestisztítót is készítettek a rekonstruk­ció keretében, kettőt már be is építettek a csiszológépek­be. hogy szennyezőanyag ne kerüljön ki a gyárból a ter­mészetbe. Költözik a talpszabászat Tornacipők Jászalsószentgyörgyről A jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Tsz ipari főágazatában négyszázan készítik a torna, a tenisz- és kosárlabdacipő­ket a Tisza Cipőgyárnak. A szabászaton és a préselő­üzemben — a munka nehéz­sége és a három műszak miatt — férfiak, míg a négy tüzödei szalag mellett és a csomagolóban nők dolgoz­nak. A négyszáz munkás évente kétmillió pár cipőt juttat a boltokba. A szövetkezet még ebben a hónapban megkapja a mart­fűi gyártól a talpszabászat­hoz szükséges berendezése­ket, melyeken férfiak dol­goznak majd, két mű­szakban A vácszentlászlói Zöldmező Mgtsz-ben az idei csapadéksze­gény időjárás miatt takarmánypótlásra felhasználják a ku- kuricatáblákon maradt szárat is. Korszerű körbálázó géppel 720 hektáron gyűjtik a kukoricaszárat Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) importanyag- és az energia­felhasználás csökkenése. Az ipar 1982-ben egységnyi ter­méket 2 százalékkal keve­sebb anyag és 7 százalékkal kevesebb energia felhaszná­lásával állított elő, mint két évvel korábban. A megindult minőségi át­alakulás eredményessége ab­ban is kifejezésre jut, hogy — a lassúbb termelésnöveke­dés és a jelentős külgazda­sági veszteségek ellenére — az iparban megtermelt nem­zeti jövedelem összehason­lító ára 1981-ben 8 milliárd forinttal, 1982-ben csaknem lü milliárd forinttal gyara­podott. Méhes Lajos rámutatott: az ipari értelmiség munkája meghatározó a műszaki fej­lődésben, a munka tervezé­sében és szervezésében. a döntésekben. Nagyon fontos, hogy az ipari értelmiség kez­deményező, aktívabb és al­kotóbb legyen. Az iparban foglalkoztatot­tak átlagkeresetéről szólva elmondta, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére növekedett, és 1982. végén meghaladta a 4 700 forintot. Szinte mindenütt hangoztat­ják: több pénz kellene ahhoz, hogy ösztönözni lehessen a nagyobb teljesítményekre. Am azt le kell szögezni, hogy a keresetek általános színvonala csak a teljesítmé­nyekkel arányosan emelhe­tő, s ennél gyorsabban nem Orvosolandó gond a fiatal értelmiségiek alacsony kere­sete. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kimagas­lóan jól dolgozó emberek keresete — ha kicsit maga­sabb is a többiekénél — nem olyan kimagasló, mint a tel­jesítményük. És ennek a má­sik oldala is iga'/,. Ez a fő oka annak, hogy a vállalatok egy része ma már nem tud­ja megtartani munkaerőit, mert amint alkalom adódik rá, a munkások elmennek jobban kifizetődő helyre dol­gozni. Tervezik a bértarifa­rendszer módosítását. A bér­határokat jelentősen diffe­renciáltan megemelik. Ez is növelt majd a vállalatok Az országgyűlés őszi ülésszakán Németh Károly és Kádár János az ülésteremben (Tele­fotó—KS) mozgásterét. lehetőségét. a felelősség, a szakmai tudás, a jó teljesítmény és nehéz munkakörülmények elisme­résére. Az ipari miniszter bejelen­tette azt is, hogy 1-984-ben — a Központi Bizottság határoza­ta nyomán — elsőként az iparban kezdik meg a 49 órás munkahétre való átál­lást, ismét úgy, hogy ne okozzon fennakadást és ter­meléscsökkenést, s természe­tesen keresetcsökkenést sem, Az iparirányítás átszerve­zéséről szólva elmondta, hogy az elmúlt években a minisztérium és a vállala­tok viszonya tovább módo­sult, a gazdálkodási feladato­kat igyekeztek átadni a vál­lalatoknak. A Központi Bi­zottság által meghatározott hosszú távú feladatok végre­hajtása érdekében sok új­szerű tevékenységre is szük­ség van. Ennek érdekében dolgozták ki az ..ipar meg­újulásának programját". Az a cél, hogy az egész iparnak újabb lendületet adva meg­gyorsítsak a minőségi válto­zásokat a termelési kultúrá­ban. a termékek versenyké­pessegében, a tevékenységek gazdaságosságában — mon­dotta Méhes Lajos. Vita a beszámoló felett Gorjanc Ignác (Szolnok m. 15. vk.). a jászberényi Hű­tőgépgyár vezérigazgatója, az országgyűlés ipari bizott­ságának elnöke a bizottság véleményét tolmácsolta. Hangsúlyozta: az irányító munka továbbfejlesztése változatlanul szükséges. A szelektív fejlesztés követel­ményével összefüggésben kü­lönösen nagy feladat a ter­melő eszközök és a munka­erő szervezett átcsoportosí­tása" Beszélt arról is. hogy az utóbbi időben téves né­zetek szaporodnak a közvé­leményben az ipar tevékeny ­ségének megítéléséről. Ezek a vélemények azonban túlzó­ak. s olykor károsak. A bizottsági ülésen felszó­lalók mindegyike sürgette a szabályozórendszer tovább­fejlesztését. Folytatni kell az állami gazdasági rá ny i tó szervezetek között a hatósá­gi és a tulajdonosi funkciók elkülönítését. Erősíteni kell az érdekképviseleti funkció­kat is. Mindez együtt meg­gyorsíthatja az ipar fejlődé­sét. Az anyagi ösztönzés szükséges és jó. Azonban csupán eszköz az emberek tudatos tevékenységének be­folyásolásához. de semmi sem tudja pótolni vagy he­lyettesíteni azonosulásukat a feladataikkal, a vállalatuk­ká I. Csapó Jánosné (Tolna m. 7. vk.), a Simontorn.vai Bőr­gyár igazgatóhelyettese a bőripar és a cipőipar kö­zötti kapcsolat javítására, a közös érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésére' hívta fel a figyelmet Kérte annak megvizsgálását, hogy a ser­tésbőrt élelmiszeripari fel- használás hel.vett kifizető­dőbb volna a bőriparban fel­dolgozni. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter felszólalásában elmondotta: 1975—1982. kö­zött csökkent az ipar aránya az összes exportban, nőtt vi­szont súlya az importigénye, főként a nem rubel elszámo­lású behozatalban. Az ipari termékek külke­reskedelmi forgalmában a . rubel és a nem rubel vi­szonylatban egyaránt növe­kedett a vegyipar és a gép­ipar részesedése, míg más* ágazatoké, így, a különösen kedvezőtlen piaci helyzettel küzdő kohászaté és könnyű­iparé csökkent. Valamennyi fő ágazatban vannak olyan vállalatok, gyártási ágak. amelyek a versenyben helyt­állnak. képesek alkalmaz­kodni a piac gyorsan válto­zó igényeihez. . A világgazdaságban bekö­vetkezett események hagyo­mányos exportszerkezetün- ' kel leértékelték, és az egyen­súlyi kövételménveknek csak úgy tehetünk eleget. ha gyorsabban tudunk változ­tatni. Ennek érdekében a li- eenc- és eljárásvásárlások­ban rejlő lehetőségekkel bát­rabban kell élnünk. A külkereskedelmi minisz­ter a továbbiakban szólt ar­ról, hogy kivitelünk jövőre is határt szab a behozatal­nak, ezért a szabályozó rendszer úgy változik, hogy a jelenleginél jobban ösztö­nözze az exportképes terme­lést. összbehozatalunk 1983- ban — 1982-höz viszonyítva — előreláthatóan mintegy 1.5 százalékkal lesz kevesebb. A mainál jobb külgazdasági egyensúly elérése elsősorban saját cselekvőképességünkön múlik — mondotta befejezé­sül Veress Péter. Gajdos Ferenc (Bp. 43. vk.), a Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár marósa szólt a szakmunkás­utánpótlás helyzetének gond­jairól: az ipari szakember- gárda elöregszik, s őket nem tudják "pótolni jól képzett pályakezdő fiatalokkal. Szor­galmazta, hogy az oktatási és továbbképzési rendszer jobban alkalmazkodjon az iparfejlesztés szakmai köve­telményeihez. Nics János (Fejér m. 8. vk.), a Dunai Vasmű Acél­művének nyugdíjas főolvasz- tára arról beszélt, hogy a belföldi és az exportigénye­ket a Dunai Vasmű nem tud­ja kielégíteni, de kisebb be­ruházásokkal, a termék mé­retpontosságának javításá­val növelni lehetne a kapa­citásokat. Tóth Ilona (Veszprém m. 12. vk.), a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsú - nak vezető titkára elmondta, hogy a- szakszervezeti mun­kában is számolni kell az érdekütközések erősödésével. A nehezebb helyzetben az érdekvédelmi, érdekképvise­leti tevékenység fokozottabb politikai érzékenységet, fele-, lös magatartást kíván. Szólt arról is: az inotai és az aj­kai kohászok jogosan kifogá­solják, hogy munkaterületü­ket nem érinti a munkaidő csökkentése. Méret Emil (Baranya m. 7. vk.). a Mecseki Szénbá­nyák vezérigazgatója felhív­ta a figyelmet arra: már az idén is jelentősen csökkent, néhány év múlva pedig már megszűnik a lakossági kíná­lat azokból a jó minőségű darabos szenekből, amelyek­ből ugyanakkor a kereslet folyamatosan nő. Dr. Novák Béla (Pest m. 16. vk), a Csepel Autógyár vezérigazgatója felszólalásá­ban foglalkozott azzal, hogy a vállalatok döntő többsége azért kényszerül nagyobb készletet tartani, mert a kooperációs és a szállítási fegyelem időnként szinte el­viselhetetlen. Takács Imréné (Csongrád m. 4. vk.). a sze'- gedi Textilművek MSZMP- bizottságának titkára mél­tánytalannak tartotta, hogy egy csongrádi és egy buda­pesti szövőnő bére között azonos produktum mellett is 400—500 forint különbség van. Géczi János (Nógrád m. 6. vk.). az MSZMP Nóg­rád . megyei Bizottságának első titkára elmondta, hogy az üzemek egy része a vár­ható nehézségekre számítva- biztonságra törekszik, az in­dokoltnál nagyobb erőforrá­sokat tartalékol, elzárkózik lehetőségeik teljes feltárásá­tól. Kívánatos lenne, hogy a belső tartalékok hatékonysá­gának kibontakoztatását a szabályozó rendszer néhány elemének további korszerűsí­tése is ösztönözze- Weiszböck Rezsimé (Győr, 15. vk.), a soproni Szőnyeggyár igazga­tója rámutatott: még ma is gvakran állítja szinte meg­oldhatatlan feladat elé a vállalatvezetőket a bérszín­vonal-szabályozás. Az üze­mek számára még most is előnyös az alacsony jövedel­műek foglalkoztatása és ez sokszor felesleges munkaerő ■foglalkoztatását is takarja. Láng Tibor (Bp., 50. vk.), a, Gyógyszerkutató Intézet Kö­zös Vállalat igazgatója ja­vasolta. hogy rangsorolják a , legfontosabb vállalatokat és iparágakat aszerint, milyen és mekkora anyag-, energia- és beruházásigényességük. E rangsor szolgálhat alapul az exportban érdekelt vállalatok és iparágak szelektív és gyors ütemű fejlesztéséhez- Kosz- tolánczi Jánosné (Somogy m. 2. vk.), a Kaposvári Ruha­gyár varrónője indítványoz­ta: a kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a termelő vállalatok tőkésex- port-teljesítésük egy részé­nek — 20—25 százalékának — megfelelő nagyságú im­portkeretet kapnának, s az adott határig szabadon dönt­hetnének a beszerzésekről. Jeszenszki Gábor (Szabolcs m. 1. vk), a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat la­katosa javasolta, hogy ahol kevés a munkáskéz, az álló­eszközök kihasználtsága ala­csony, telepítsék oda a be­rendezéseket, ahol azokat működtetni, hasznosítani le­hetne. Antal Imre (Pest m. 19. vk ). a Mezőgép érdi vál­lalatának igazgatója beszélt arról, hogy sok ipari válla­lat munkáját hátráltatja az a KPM-rendelet, amely elő­írja: a vállalatok közleke­dési eszközeinek a múlt év­hez viszonyítva idén abszo­lút mértékben 5 százalékos üzemanyagot kell megtakarí­taniuk. Ezért több vállalat a Volánnal szállítat. kény­szerből, sokkal drágábban. Tollár József (Zala m. 6. vk.). a Kanizsa Bútorgyár igazgatója kifejtette, hogy a készletek nem ott és nem akkor állnak rendelkezésünk­re, amikor azt a gazdasági folyamatok megkívánnák. Hegedüsné Hargitai Ágnes (Borsod m. 6- vk.). a Diós­győri Gépgyár osztályvezető­je rámutatott: fontos, hogy a kohászat érdekeltté váljék az anyagtakarékos előgyárt- mánvok termelésében. Máz tyus Gábor (Bác§-KiSKun m. 14. vk.) a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság igazgatója egy ellentmondásra figyelmezte­tett: az új ipari üzemek kö­zül is néhányan értékesíté­si és pénzügyi gondokkal küzdenek, a rekonstrukción túljutott, illetve az új üze­mek versenyképessége, haté­konysága sokszor elmarad a követelményektől. Erdei Lászlóné (Békés, 13. vk.). a Budapesti Harisnyagyár szeg­halmi telepének textilipari munkása arra mutatott rá, hogy az érdekek nem kötőd­nek kellően a végtermékhez, a piachoz, nem mindig ér­demes vállalkozni belevágni a műszaki fejlesztésbe. Eper­jesi Iván (Heves m- 7. vk.), a Visonta Thorez külfejté- ses bányaüzem pártbizottsá­gának titkára arról beszélt, hogv a földterületek igény-1 bevétele és mezőgazdasági célokra történő visszaadása ügyében gyakori a vita a bá­nyászat és, a mezőgazdaság között, ezzel kapcsolatban megoldást sürgetett. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Fe- rencné és Péter János — be­fejeződött.

Next

/
Thumbnails
Contents