Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
1983. OKTÓBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar—szovjet barátsági napok Találkozó Szolnokon Gyűlés Tiszafüreden Tegnap újabb eseményekkel folytatódott a magyar— szovjet barátsági napok Szolnok megyei rendezvénysorozata. Szolnokon, a megyei pártbizottságon Fábián Fráter, a megyei pártbizottság titkára fogadta Bagyul Iván Ivanovicsot, a szovjet baráti társaságok szövetségének magyarországi képviselőjét. Bagyul Iván Ivanovics részt vett a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelö Vállalat irodaházában rendezett magyar—szovjet baráti találkozón s előadást tartott az SZKP békepolitikájáról. Tiszafüreden a nagyközségi járási művelődési központban rendezett barátsági gyűlésen megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, és a település felszabadulásának évfordulójáról, majd Kupcsenko Mihail, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót a Sz.ovjeunió és Magyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés eredményeiről. A nagy- gyűUés keretében megnyitották a Szovjetunió hat és fél évtizedes fejlődését reprezentáló kiállítást. Új berendezések, könnyebb munka az Alumíniumgyárban Az Alumíniumgyár tiszafüredi gyáregységének egyik fő termékcsoportja a háztartási kisedények. A kétszázféle fajtában és méretben készülő fazekak, lábasok, kukták és teafőzők gyártása a legnehezebb munkaterületek közé tartozik. Éppen ezért, valamint az alacsony bérszínvonal miatt, növekvő létszámgondokkal küszködik az üzem. Ezeket a nehézségeket feloldandó, az elmúlt esztendőben egy hatvanmillió forintos rekonstrukció kezdődött a kisedénygyár- tásban. A tekiritélyes összeg egy részét tőkés importból beszerzett gépek költségei teszik ki. A csiszoló, mélyhúzó, szegecselő, illetve fém- nyomó berendezések jelentős mértékben megkönnyítik a nehéz fizikai munkát. Az ésszerű takarékossági szem- tpontnkat figyelembe véve azonban a gyáregység az importgépek járulékos berendezéseit, célgépeit, valamint szerszámait hazái piacról szerzi be, és helyben készíti el. A kisedénygyártás műszaki felújítása jó ütemben halad, várhatóan ez év végére be is fejeződnek. A rekonstrukció révén mintegy tíz-tizenöt dolgozót tudnak átcsoportosítani más munkaterületre, mivel az új gépek beszerelésével a kisedén.yüze- met technológiailag is átszervezik. A nehéz fizikai tevékenység jócskán könnyebb lesz, hiszen a kézi csiszolást teljesen, a fémnyomást pedig részben kiiktatják. A korszerűbb eszközökkel a termelés mennyisége is növekszik, például a teafőzőkből kétszer annyit tudnak majd készíteni, mint eddig. A technológiai folyamatban nagyon fontos helyet foglal el a pácoló, ahol a kémiai felületkezeléseket (sa- vazás, lúgozást) végzik. Ez a munka sok vizet igényel, naponta csaknem négyszáz köbmétert. Az alumínium- gyár szakemberei jelenleg olyan kádsorokat terveznek, amelyek révén felére csökkenthetik az említett víz- mennyiséget. A papírra vetett tervek jövőre öltenek testet. Ugyancsak a következő esztendőben létesítenek egy korszerűbb kazánházat (tudvalevő, hogy a gyártás során gőzből is sokat használnak) a kazánt a fűtésen kívül forróvizes öblítéshél is hasznosítják. Az újonnan épülő kazánház kőszénnel üzemei majd, de már a modern környezetvédelmi szempontoknak megfelelően. Az alumíniumgyáriak vizestisztítót is készítettek a rekonstrukció keretében, kettőt már be is építettek a csiszológépekbe. hogy szennyezőanyag ne kerüljön ki a gyárból a természetbe. Költözik a talpszabászat Tornacipők Jászalsószentgyörgyről A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz ipari főágazatában négyszázan készítik a torna, a tenisz- és kosárlabdacipőket a Tisza Cipőgyárnak. A szabászaton és a préselőüzemben — a munka nehézsége és a három műszak miatt — férfiak, míg a négy tüzödei szalag mellett és a csomagolóban nők dolgoznak. A négyszáz munkás évente kétmillió pár cipőt juttat a boltokba. A szövetkezet még ebben a hónapban megkapja a martfűi gyártól a talpszabászathoz szükséges berendezéseket, melyeken férfiak dolgoznak majd, két műszakban A vácszentlászlói Zöldmező Mgtsz-ben az idei csapadékszegény időjárás miatt takarmánypótlásra felhasználják a ku- kuricatáblákon maradt szárat is. Korszerű körbálázó géppel 720 hektáron gyűjtik a kukoricaszárat Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) importanyag- és az energiafelhasználás csökkenése. Az ipar 1982-ben egységnyi terméket 2 százalékkal kevesebb anyag és 7 százalékkal kevesebb energia felhasználásával állított elő, mint két évvel korábban. A megindult minőségi átalakulás eredményessége abban is kifejezésre jut, hogy — a lassúbb termelésnövekedés és a jelentős külgazdasági veszteségek ellenére — az iparban megtermelt nemzeti jövedelem összehasonlító ára 1981-ben 8 milliárd forinttal, 1982-ben csaknem lü milliárd forinttal gyarapodott. Méhes Lajos rámutatott: az ipari értelmiség munkája meghatározó a műszaki fejlődésben, a munka tervezésében és szervezésében. a döntésekben. Nagyon fontos, hogy az ipari értelmiség kezdeményező, aktívabb és alkotóbb legyen. Az iparban foglalkoztatottak átlagkeresetéről szólva elmondta, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére növekedett, és 1982. végén meghaladta a 4 700 forintot. Szinte mindenütt hangoztatják: több pénz kellene ahhoz, hogy ösztönözni lehessen a nagyobb teljesítményekre. Am azt le kell szögezni, hogy a keresetek általános színvonala csak a teljesítményekkel arányosan emelhető, s ennél gyorsabban nem Orvosolandó gond a fiatal értelmiségiek alacsony keresete. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kimagaslóan jól dolgozó emberek keresete — ha kicsit magasabb is a többiekénél — nem olyan kimagasló, mint a teljesítményük. És ennek a másik oldala is iga'/,. Ez a fő oka annak, hogy a vállalatok egy része ma már nem tudja megtartani munkaerőit, mert amint alkalom adódik rá, a munkások elmennek jobban kifizetődő helyre dolgozni. Tervezik a bértarifarendszer módosítását. A bérhatárokat jelentősen differenciáltan megemelik. Ez is növelt majd a vállalatok Az országgyűlés őszi ülésszakán Németh Károly és Kádár János az ülésteremben (Telefotó—KS) mozgásterét. lehetőségét. a felelősség, a szakmai tudás, a jó teljesítmény és nehéz munkakörülmények elismerésére. Az ipari miniszter bejelentette azt is, hogy 1-984-ben — a Központi Bizottság határozata nyomán — elsőként az iparban kezdik meg a 49 órás munkahétre való átállást, ismét úgy, hogy ne okozzon fennakadást és termeléscsökkenést, s természetesen keresetcsökkenést sem, Az iparirányítás átszervezéséről szólva elmondta, hogy az elmúlt években a minisztérium és a vállalatok viszonya tovább módosult, a gazdálkodási feladatokat igyekeztek átadni a vállalatoknak. A Központi Bizottság által meghatározott hosszú távú feladatok végrehajtása érdekében sok újszerű tevékenységre is szükség van. Ennek érdekében dolgozták ki az ..ipar megújulásának programját". Az a cél, hogy az egész iparnak újabb lendületet adva meggyorsítsak a minőségi változásokat a termelési kultúrában. a termékek versenyképessegében, a tevékenységek gazdaságosságában — mondotta Méhes Lajos. Vita a beszámoló felett Gorjanc Ignác (Szolnok m. 15. vk.). a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke a bizottság véleményét tolmácsolta. Hangsúlyozta: az irányító munka továbbfejlesztése változatlanul szükséges. A szelektív fejlesztés követelményével összefüggésben különösen nagy feladat a termelő eszközök és a munkaerő szervezett átcsoportosítása" Beszélt arról is. hogy az utóbbi időben téves nézetek szaporodnak a közvéleményben az ipar tevékeny ségének megítéléséről. Ezek a vélemények azonban túlzóak. s olykor károsak. A bizottsági ülésen felszólalók mindegyike sürgette a szabályozórendszer továbbfejlesztését. Folytatni kell az állami gazdasági rá ny i tó szervezetek között a hatósági és a tulajdonosi funkciók elkülönítését. Erősíteni kell az érdekképviseleti funkciókat is. Mindez együtt meggyorsíthatja az ipar fejlődését. Az anyagi ösztönzés szükséges és jó. Azonban csupán eszköz az emberek tudatos tevékenységének befolyásolásához. de semmi sem tudja pótolni vagy helyettesíteni azonosulásukat a feladataikkal, a vállalatukká I. Csapó Jánosné (Tolna m. 7. vk.), a Simontorn.vai Bőrgyár igazgatóhelyettese a bőripar és a cipőipar közötti kapcsolat javítására, a közös érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésére' hívta fel a figyelmet Kérte annak megvizsgálását, hogy a sertésbőrt élelmiszeripari fel- használás hel.vett kifizetődőbb volna a bőriparban feldolgozni. Veress Péter külkereskedelmi miniszter felszólalásában elmondotta: 1975—1982. között csökkent az ipar aránya az összes exportban, nőtt viszont súlya az importigénye, főként a nem rubel elszámolású behozatalban. Az ipari termékek külkereskedelmi forgalmában a . rubel és a nem rubel viszonylatban egyaránt növekedett a vegyipar és a gépipar részesedése, míg más* ágazatoké, így, a különösen kedvezőtlen piaci helyzettel küzdő kohászaté és könnyűiparé csökkent. Valamennyi fő ágazatban vannak olyan vállalatok, gyártási ágak. amelyek a versenyben helytállnak. képesek alkalmazkodni a piac gyorsan változó igényeihez. . A világgazdaságban bekövetkezett események hagyományos exportszerkezetün- ' kel leértékelték, és az egyensúlyi kövételménveknek csak úgy tehetünk eleget. ha gyorsabban tudunk változtatni. Ennek érdekében a li- eenc- és eljárásvásárlásokban rejlő lehetőségekkel bátrabban kell élnünk. A külkereskedelmi miniszter a továbbiakban szólt arról, hogy kivitelünk jövőre is határt szab a behozatalnak, ezért a szabályozó rendszer úgy változik, hogy a jelenleginél jobban ösztönözze az exportképes termelést. összbehozatalunk 1983- ban — 1982-höz viszonyítva — előreláthatóan mintegy 1.5 százalékkal lesz kevesebb. A mainál jobb külgazdasági egyensúly elérése elsősorban saját cselekvőképességünkön múlik — mondotta befejezésül Veress Péter. Gajdos Ferenc (Bp. 43. vk.), a Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár marósa szólt a szakmunkásutánpótlás helyzetének gondjairól: az ipari szakember- gárda elöregszik, s őket nem tudják "pótolni jól képzett pályakezdő fiatalokkal. Szorgalmazta, hogy az oktatási és továbbképzési rendszer jobban alkalmazkodjon az iparfejlesztés szakmai követelményeihez. Nics János (Fejér m. 8. vk.), a Dunai Vasmű Acélművének nyugdíjas főolvasz- tára arról beszélt, hogy a belföldi és az exportigényeket a Dunai Vasmű nem tudja kielégíteni, de kisebb beruházásokkal, a termék méretpontosságának javításával növelni lehetne a kapacitásokat. Tóth Ilona (Veszprém m. 12. vk.), a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsú - nak vezető titkára elmondta, hogy a- szakszervezeti munkában is számolni kell az érdekütközések erősödésével. A nehezebb helyzetben az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység fokozottabb politikai érzékenységet, fele-, lös magatartást kíván. Szólt arról is: az inotai és az ajkai kohászok jogosan kifogásolják, hogy munkaterületüket nem érinti a munkaidő csökkentése. Méret Emil (Baranya m. 7. vk.). a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra: már az idén is jelentősen csökkent, néhány év múlva pedig már megszűnik a lakossági kínálat azokból a jó minőségű darabos szenekből, amelyekből ugyanakkor a kereslet folyamatosan nő. Dr. Novák Béla (Pest m. 16. vk), a Csepel Autógyár vezérigazgatója felszólalásában foglalkozott azzal, hogy a vállalatok döntő többsége azért kényszerül nagyobb készletet tartani, mert a kooperációs és a szállítási fegyelem időnként szinte elviselhetetlen. Takács Imréné (Csongrád m. 4. vk.). a sze'- gedi Textilművek MSZMP- bizottságának titkára méltánytalannak tartotta, hogy egy csongrádi és egy budapesti szövőnő bére között azonos produktum mellett is 400—500 forint különbség van. Géczi János (Nógrád m. 6. vk.). az MSZMP Nógrád . megyei Bizottságának első titkára elmondta, hogy az üzemek egy része a várható nehézségekre számítva- biztonságra törekszik, az indokoltnál nagyobb erőforrásokat tartalékol, elzárkózik lehetőségeik teljes feltárásától. Kívánatos lenne, hogy a belső tartalékok hatékonyságának kibontakoztatását a szabályozó rendszer néhány elemének további korszerűsítése is ösztönözze- Weiszböck Rezsimé (Győr, 15. vk.), a soproni Szőnyeggyár igazgatója rámutatott: még ma is gvakran állítja szinte megoldhatatlan feladat elé a vállalatvezetőket a bérszínvonal-szabályozás. Az üzemek számára még most is előnyös az alacsony jövedelműek foglalkoztatása és ez sokszor felesleges munkaerő ■foglalkoztatását is takarja. Láng Tibor (Bp., 50. vk.), a, Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalat igazgatója javasolta. hogy rangsorolják a , legfontosabb vállalatokat és iparágakat aszerint, milyen és mekkora anyag-, energia- és beruházásigényességük. E rangsor szolgálhat alapul az exportban érdekelt vállalatok és iparágak szelektív és gyors ütemű fejlesztéséhez- Kosz- tolánczi Jánosné (Somogy m. 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár varrónője indítványozta: a kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a termelő vállalatok tőkésex- port-teljesítésük egy részének — 20—25 százalékának — megfelelő nagyságú importkeretet kapnának, s az adott határig szabadon dönthetnének a beszerzésekről. Jeszenszki Gábor (Szabolcs m. 1. vk), a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat lakatosa javasolta, hogy ahol kevés a munkáskéz, az állóeszközök kihasználtsága alacsony, telepítsék oda a berendezéseket, ahol azokat működtetni, hasznosítani lehetne. Antal Imre (Pest m. 19. vk ). a Mezőgép érdi vállalatának igazgatója beszélt arról, hogy sok ipari vállalat munkáját hátráltatja az a KPM-rendelet, amely előírja: a vállalatok közlekedési eszközeinek a múlt évhez viszonyítva idén abszolút mértékben 5 százalékos üzemanyagot kell megtakarítaniuk. Ezért több vállalat a Volánnal szállítat. kényszerből, sokkal drágábban. Tollár József (Zala m. 6. vk.). a Kanizsa Bútorgyár igazgatója kifejtette, hogy a készletek nem ott és nem akkor állnak rendelkezésünkre, amikor azt a gazdasági folyamatok megkívánnák. Hegedüsné Hargitai Ágnes (Borsod m. 6- vk.). a Diósgyőri Gépgyár osztályvezetője rámutatott: fontos, hogy a kohászat érdekeltté váljék az anyagtakarékos előgyárt- mánvok termelésében. Máz tyus Gábor (Bác§-KiSKun m. 14. vk.) a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója egy ellentmondásra figyelmeztetett: az új ipari üzemek közül is néhányan értékesítési és pénzügyi gondokkal küzdenek, a rekonstrukción túljutott, illetve az új üzemek versenyképessége, hatékonysága sokszor elmarad a követelményektől. Erdei Lászlóné (Békés, 13. vk.). a Budapesti Harisnyagyár szeghalmi telepének textilipari munkása arra mutatott rá, hogy az érdekek nem kötődnek kellően a végtermékhez, a piachoz, nem mindig érdemes vállalkozni belevágni a műszaki fejlesztésbe. Eperjesi Iván (Heves m- 7. vk.), a Visonta Thorez külfejté- ses bányaüzem pártbizottságának titkára arról beszélt, hogv a földterületek igény-1 bevétele és mezőgazdasági célokra történő visszaadása ügyében gyakori a vita a bányászat és, a mezőgazdaság között, ezzel kapcsolatban megoldást sürgetett. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Fe- rencné és Péter János — befejeződött.
