Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1983. OKTÓBER 21 Új évad az iskola- színházban Ugyan melyik diák nem örül a rendhagyó irodalomórának? Nem kell felelni, fogalmazást írni. Ez azonban persze csak a látszat. Valójában vizsgáznak a diákok, az irodalom, az előadóművészét befogadásából, s nem utolsó sorban magatartásból" A szolnoki gyerekek tizenegy éve rendszeresen találkoznak a Szigligeti Színház művészeivel rendhagyó órákon. Mint minden ötlet, kezdeményezés az évek során a- iskolaműsorok is változ- tax, egyre jobban beilleszkedtek a pedagógusok munkájába, illetve kiegészítették, színesítették az oktatás-nevelést. A kedvező tapasztalatok alapján a műsorok továbbfejlesztett változataként megalakult az iskolaszínház a középiskolások számára, amelynek „igazgatója”, menedzsere Sebestyén Éva szín- művésznő. A társulat a színház tagjaiból verbuválódik, évről évre cserélődik, de a törzsgárda lelkesedése mindig magával ragadja az újonnan szerződött művészeket is. Az iskolaszínház negyedik évadját kezdi el a héten. Az első két évben 48—48 előadást tartottak a szolnoki középiskolásoknak. Tavaly tájoltak is; a megyeszékhely diákjain kívül nyolc középiskola tanulói nézhették meg a Rómeó és Júlia, A fösvény, az Antigoné, a Helység kalapácsa, Arbuz.ov Én te ő. valamint Kertész Ákos: Névnap cíjmű művének keresztmetszetét adó előadást. Az idén a Helység kalapácsa kivételével minden a repertoáron marad. Tavaly 96 előadás volt az. iskolaszínházban. Az. Országos Közművelődési Tanács ugyanis 400 ezer forint támogatással ismerte el a Szigligeti Színház diákokért végzett munkáját. Ezt az összeget az iskolaszínház. arra fordította, hogy a szolnokiakon kívül a megye más középiskoláiba is elvitte műsorait. Sőt. Egerbe is meghívták a társulatot. Az idén azonban nincs támogatás, ilyenformán az iskolaszínház marad Szolnokon. Ha csak nem segítenek az iskolák, vagy inkább a patronáló vállalatok. A társulat kész. az. idén is a tájolásra csak küldjenek értük egy buszt. Nem valami felemelő lenne ha csak ennyi nehézség miatt megbukna a vállalkozás. Az iskolasz.inház ugyanis sokkal nemesebb küldetést vállalt fel. mint a kötelező olvasmányok bemutatását. Bár ez setn utolsó szempont, a lényege mégis az. hogy színházbaráttá, a művészetek iránt fogékonyabbá nevelje a fiatalokat. Vagy ha úgy tetszik alakítson a gondolkodáson. az. életmódon. Hasonló célkitűzésekkel folytatódnak az idén az. általános iskola nyolcadikosainak tartandó rendhagyó órák. vagy ahogy a színházban nevezik ..iskolamüso- t'ok is A Móricz Zsigmond. József Attila munkásságából ízelítőt adó. valamint a háborús irodalmat rendszerező műsorok mellett az. idén drámákból is készül válogatás. A diákok ú.i tankönyvében ugyanis nár helyet kapott ez a műfaj is A megyeszékhely nyolca'okosainak az új tanévben ' ötvenkét alkalomma; .. nak í ' olamüsort a S bgeti mü\v.--.ei. Emellett o' iskolaszinházehoz hasonló feltételek mellett szívesen vállalnák a vidéki fellépest ezekkel a műsoraikkal is. Jászapátin a Vágó Pál Emlékmúzeumban szeptember végén nyitották meg a Népi hangszerek Szolnok megyében című kiállítást Az érdekes kollekciót november végéig tekinthetik meg az érdeklődök Ápolják a Zrínyiek kultuszát A Zrínyiek városa, Szigetvár és a költő Zrínyi Miklós nevét viselő katonai akadémia együttműködési megállapodást kötött a Zrínyikultusz ápolására. Az együttműködésben részt vesz a szigetvári pártbizottság és tanács, valamint a nyolcszázötven tagú Várbaráti Kör és a Zrínyi Miklós Gimnázium. Megállapodtak abban, hogy az akadémia első éves hallgatói minden év őszén ellátogatnak Szigetvárra, megismerkednek a nevezetes végvárral és az. 1566-os hősi vár védelem történetével. Elhatározták, hogy kölcsönösen gazdagítják egymás múzeumi gyűjteményeit. A Szigetvári Várbaráti Kör máris több értékes dokumentum kópiáját adta át saját gyűjteményéből a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiának. Az oktatási intézmény vállalta, hogy segítséget nyújt a Várbaráti Kör kiadványainak előkészítéséhez; elsőként a ^Szigetvári Zrínyi-ünnepségek története", valamint a „Zrínyi Miklós a hadtudományi író és hadvezér” című köteteket jelentette meg az akadémia, e munkákat a Várbaráti Kör terjeszti a Szigetvárra látogatók körében. Könyv az OKP kongresszusáról Megjelent könyv alakban az Olasz Kommunista Párt XVI. kongresszusának több dokumentuma. A Kossuth Kiadó műhelyéből kikerült kötet tartalmazza az OKP Központi Bizottságának beszór-: mólóját, amelyet Enrico Ber- linguer, az OKP főtitkára terjesztett elő, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üzenetét az Olasz Kommunista Párt XVI. kongresszusához. Diákok őszi munkán Amikor jól dolgoznak, megéri Az őszi mezőgazdasági munkában évről évre nagy segítséget jelentenek a szorgos diákok. Főleg a gyümölcsléi melő vidéken, ahol a gazdaságok saját dolgozóikkal nem tudják idejében és megfelelő minőségben betakarítani a termést. Nagy érték menne veszendőbe, ha néhány héten keresztül a tanévkezdés után az iskolák nem vállalnának részt a őszi munkákban. — Mi is rászorultunk a diákok segítségére, — mondta Dudás István a jászszentand- rási Haladás Tsz főkertésze. — Augusztus utolsó napjaitól, ahogy megkezdődött a tanév, jó néhány iskola tanulói serénykedtek gazdaságunkban. Itt dolgoztak a jászapáti gimnázium és ipari szakmunkásképző iskola diákjai, ezen kívül Tiszafüredről. Jászberényből és Szolnokról is jöttek. Mintegy három és félezren fordullak meg Jászszentandráson. Legutóbb éppen a szolnoki 605-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói szedték a szövetkezetben a paradicsomot és töltötték meg rizlingszilváni szőlőfajtával a ládákat. — Csak a buszköltség es a diákok irányítására kijelölt dolgozók bc-re terhelte a közös gazdaságot. — kapcsolódott a beszélgetésbe Bácsi Gábor szőlész. Amikor jól dolgoznak — megéri a szövetkezetnek. . . A gyerekekei teljesítménybérben fizetjük. átlagosan napi 70—80 forintot számolhatnak, de van aki 150-et is megkeres. Mi a véleményem a diákmunkáról? Például az apáti gimnázium szorgalmas tanulói a 150—170 forint osztály- átlagot is elérték. így érdemes dolgozni. Emri Miklós tanár füzetének megsárgult lapjairól a tíz évvel ezelőtti teljesítmények is kiolvashatók. A negyedikeseknek meg tudja mutatni, három évvel ezelőtt hogyan dolgoztak az apátiak. Véleményem szerint sok múlik a pedagógusokon. — A szolnoki 605-ös ipari szakmunkásképzőből érkezett diákok — vetette közbe a fő- kertész — már nem voltak olyan szorgalmasak, mint a korábbi csoportok és esetenként magatartásuk is kifogásolni valót hagyott maga után. S mintha végszó hangzott volna el, megjelent a szövetkezet elnöke. Medveezki László, bosszús lett az előzőek hallatán. — A leszüretelt táblák tőkéin maradtak szőlőfürtök, a homokban szőlő és ahol kéne a ládában, ott jónéhánv diáknál igen kevés volt. A diákok véleménye? A 605-ösben Kovács Zsolt elsőéves, esztergályos szakmunkástanuló: — Azt Ígérték nekünk, hogy szőlőt fogunk szüretelni, de csak a para- dicsomföldig jutottunk. Ezt csináltuk két napig, aztán végre mehettünk a szőlőbe. .. Ó. hogy ez mennyivel jobb munka.. — Nekem az a véleményem — jött közelebb Tan- ner János szakoktató. — hogy lelkesek voltak az elsőéves diákok, ezl tudom, hiszen én is velük voltam az elmúlt héten. Urbán Szabó Mária esztergályosnak készül, a szűreiről ezt mondta: — Otthon Tiszatenyőn is paradicsomot szedtem, szívesebben dolgoztam volna a szőlőben, ennek ellenére jó teljesítményt ért el az. osztályunk. A mellettünk lévő táblában a másod-, harmadévesekkel volt egy kis zűr. de úgy hallottuk, mert kihirdették, megkapta az illető a magáét, nem dolgozhat órabérben a munkahelyén. Hát megérte ez neki? — Mi szintén a szüretre készültünk. nagyot csalódtunk, hogy a paradicsomot kellett szednünk, de azért szívesen jöttünk — mondták szinte egyszerre Izsó István és Kihi András másodéves járműszerelők. — Az osztályunk 3—400 ládát is megszedett naponta. — Az elsősöknek még új volt. a betakarítási munka, a másodikosok kissé könnyebben fogták fel, de az a tapasztalatom, hogy rendesen dolgozlak diákjaink — mondta Hortobágyi László szakoktató. — Egy-két rendetlen mindig akad. aki kilóg a sorból, s néha az egész iskolát az ilyen tánulók munkájával mérik. A szövetkezetben segítőkész munkavezetőkkel találkoztunk, akik megmutatták, hogyan fogjunk hozzá, meddig rakjuk tele a ládákat szőlővel. Akkor halad megfelelően a munka, ha a szövetkezet azt jól szervezi, és ha az ember a saját osztályával van kinn a földeken. Az elmúlt hetekben is voltak kiemelkedően szorgalmas diákok iskolánkból. például Einvvag Zoltán másodéves villanyszerelő. Jávorszki József és Fehér Béla szintén példásan dolgozott. Nincs szégyenkeznivalónk. E. T. Zenei élet Háry a meseteremtö A népszínházi operatársulat Szolnokon Kodály a népdalt a magyar lélek kifejezőjének tartotta, de nem provinciális szinten, hanem olyan alkotásként, mely képes felvenni a versenyt a világ nagy zenéjével. 1926-ban a Háry bemutatója előtt így nyilatkozott: a szereplők dalai egytől-egyig a nephagyomány- ból valók . . . Minden egyéni líránál alkalmasabbak arra, hogy a „lírai hitel” erejével hassanak a szereplők ajkán. Gyöngyszemek, csak foglalatuk enyém. Igyekeztem, hogy méltó legyek hozzájuk. Három zenei réteg Népzene és műzene egyedi összekapcsolása Kodály Háry-zenéje. A darab törzsét a népéletből a színpadi életbe átemelt népdalok alkotják. Nem szelíd, ártalmatlan dallamok. Marci vidám bordaia, örzse játékosan évődő „hely két tikom” éneke árnyékba borul a .Szegény vagyok” fájdalmas harmóniáin-színein; a „Felszántom a császár udvarát” kurucdallamban a lélek mélyéről fakad fel a fohász: „Alid meg isten császár föl- ségét Ne sanyargassa magyar népét ’ Kodály programjában a népdal feladata: az egyes szereplők „lelkének”, helyzetének magyarázata. A második zenei áram, melyet a kolorit zenéjének nevezhetnénk, már teljesen a mese birodalmában jár. a népdal valóságával már alig érintkezik, amit épít, már színeiben felfokozott, álomszerű idill. Valóság és álom zenei birodalma között a híd — a legfőbb összefoglalás és felemelkedés — feladatát a harmadik zenei típus oldja meg. Ott bontakozik ki ahol a valóság a mesébe lendül (prológus zene), ahol az álom visszahanyatlik a valóságba (epilógus zene), s a történet egész szellemét, tónusát megtestesítő közjátékban (intermezzo). A Háry műfaját tekintve daljáték, melyben próza váltakozik zenei betétekkel. Nem szabályos dalmű folyamatos, töretlen logikájú, valamilyen végkifejlet felé tartó történettel, dinamikus az események sodrában tovább fejlődő jellemekkel. A librettóból, illetve a daljáték szerkezetéből fakadó dramaturgiai buktatókat Kodály zenéje kikerüli, feloldja. Kodály művészete éppen abban remekel, hogy a zene szellemének azonossága, az egyes zárt népdal — „számok” mögötti közös indítékok, az egységes hangvétel alapján tudja biztosítani az egész daljáték homogén hangulatát, e hangulati erő elragadó sodrását. Zenéje a népi képzeleterő megörökítése, a magyar nép ízes humorát, mesélő kedvét idézi. Színpadi játék, pantomin Rendezői szempontból nem könnyű ennek a darabnak a színrevitele. Kodály Háry- ja egyértelmű, vezéreszméje a darabon jeligeként végighúzódó „Inkább nézem az abonyi kettőt”. Paulini— Harsányi szövegírók Háry- ja a maga Göregáboros párbeszédeivel merít egy csipetnyit a magyar nemzeti öngúnyból és a délibábos nacionalizmusból is. A rendező legnagyobb gondja tehát, hogyan lehet érzékenyen kiegyensúlyozni a daljáték alaphangját, hogy a kodályi eszmei lényéé váljék uralkodóvá. A színrevitelt a darab „betétszerűsége” is nehezíti. A prózai és zenei mozaikok egymásutánját folyamattá varázsolni, a színpadi játék lendületét, célratörését ötletes játékkal biztosítani ez a rendező feladata. A népszínházi operatársulat rendezőjének Kertész Lászlónak munkája sugallta az.t a népi képzelőerőt, melyet Kodály zer.éje örökít meg. A képzelet csapongá- sát, tér és idő határtalan váltakozását jól láttatta a színpadi játék, a pantomi- mikus elemek és a bábjáték ötvözetével. A mese rendezői koncepcióját szolgálták a stilizált, népies díszletek (Szegő György) és jelmezek (Rimanóczy Yvone) is. A darab minden mozzanata képi megfogalmazást kapott, még azok a kifejezetten csak zenei mozzanatok is — a zenekari betétszámok, — mint az előzene, vagy a közzene. S itt vetődik fel a kérdés: fel kell-e oldani ezt a betétszerűséget a vizuális folyamatosságot biztosító rendezői ötletekkel? Vajon nem több érzelmi-eszmei tartalmat hordoz például az intermezzo zenéje, mint ameny- nyit a reá koreografált huszártánc kifejezhet? Vagy például a keretfigura a kalandok sorát megnyitó és berekesztő — vagy inkább elővarázsoló és eltüntető — táncoló huszár, vajon segít bennünket átlendülni a mese világába, illetve onnan visszavezetni? Kodály zenéje ezt a feladatot vállalta, s hitem szerint maradéktalanul teljesíti is. Ez a táncoló huszár mintegy idézőjelbe teszi a kalandokat, a mesét, de legalábbis megosztja figyelmünket, holott a lényegi történés éppen a zenében van. Kodály maga mondja: „Háry... mesét teremt, költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazibb a valóságnál”. Prózában otthonosan mozogtak Legyen bár mesealak, de ha énekel akkor él s létezését a színészi játéknak kell hitelesíteni. Az énekesi és színészi kvalitások egysége tehát létfontosságú ebben a darabban. A különböző hangi adottságú és zenei érzékenységű szereplő — bár gondos és stílhü énekes előadásmódjuk tiszteletet érdemel — inkább szerepük prózai részében mozogtak otthonosan. A zenei üresjáratok miatt olykor veszített lendületéből az előadás. Bihari Tóth Zsuzsa (örzse) és Zöld Ildikó (császárné) mutattak jobb hangi kvalitásokat. Háry-t Bordás Dezső formálta szimpatikusán, mulatságos volt Iván József Napóleon-ja. Jót mozgott Generális Krucifix szerepé- I ben Virágh Dezső, s egyéniség volt Mária Lujza csöppet sem hálás szerepében Szatmári Olga. Marcit Jánosi Péter, Ebelasztin bárót Németh József énekelte. A tizenhat tagú Kamara- együttestől természetesen nem hallhattuk viszont e zene megszokott színpompáját. László Endre karmester gondossága azonban érződött úgy a szólisták, mint az együttesek és a kiszenekar közötti egyensúly kimunkálásán. A Háry kamaraszín- padi változata alapvetően jó színvonalú, figyelmet érdemlő produkció. Öröm, hogy tizennégy megye 75 helyszínén — túl a századik előadáson hozzánk is eljutott a Népszínház missziót teljesítő operatársulata a Háry-val. Eabáth Valéria
