Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 1. Losonczi Pál beszéde az ENSZ­közgyíílésen (Folytatás az 1. oldalról) államok békés egymás mel­lett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra a koegziszten- cia: a népek és kormányok tevékeny együttműködése, kölcsönösen előnyös politi­kai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erő­sítése. Nekünk az utóbbi egy­másfél évtizedben igen jó tapasztalataink vannak er­ről, s úgy tudom, hogy part­nereinknek sincs oka a csa­lódottságra. A Magyar Nép- köztársaság kormánya. a magyar néptől kapott meg­hatalmazásának megfelelően, legfőbb külpolitikai felada­tának ma is az enyhülés eredményeinek megőrzését, a nemzetközi párbeszéd és együttműködés fenntartását és bővítését tekinti, mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumo­kon. Számunkra — miként más országok számára is — a békés egymás mellett élés­nek nincs ésszerű alternatí­vája. Ezért tölt el nyugtalanság­gal bennünket minden olyan jel — hangoztatta ezután az Elnöki Tanács elnöke —, amely a konfrontációs han­gulatok feléledésére utal; minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az álla­mok közötti normális kap­csolatokat; minden olyan fej­lemény, amely további te­hertételként jelentkezik az arijúgy is feszült nemzetközi viszonyokban. A Magyar Népköztársaság­nak az a meggyőződése, hogy a retorikai háború, a vádas­kodás, a diszkrimináció', az erőpolitika rossz módszer, s amellett — mint a tapaszta­lat mutatja — meddő is. Hozzáfűzte; mi továbbra is azon leszünk, hogy minél több kontaktusra, minél ered­ményesebb tárgyalásokra, politikai konzultációkra ke­rüljön sor a kölcsönös biza­lom erősítése, a nemzetközi légkör javítása érdekében. A leszerelés széles problé­makörét érintve, kiemelte: a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszere­lés. A Magyar Népköztársa­ság kormánya ezért megkü­lönböztetett fontosságot tu­lajdonít a Szovjetunió azon kötelezettségvállalásának, hogy semmilyen körülmé­nyek között nem vet be első­ként nukleáris fegyvert. — Bizonyos: ha a többi nuk­leáris hatalom szintén haj­landó lenne arra, hogy ilyen kötelezettséget vállaljon, azt a világközvélemény igen nagy megkönnyebbüléssel fo­gadná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nuk­leáris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a megvalósítása, hogy az atom­fegyver birtokában levő ál­lamok kölcsönösen fagyasz- szák be a nukleáris fegyver- készleteiket. A Magyar Népköztársaság közvetlenül érdekelt olyan megállapodásban, hogy ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket ott, ahol még nincsenek, s ne növeljék a mennyiségüket ott, ahol már vannak. Nagymértékben elő­segítené a bizalom és a nem­zetközi biztonság erősödését, ha mind Európában, mind a világ más részein atomfegy­vermentes és békeöve*eteket alakítanának ki. Szeretném külön hangsú­lyozni, mennyire nagy jelen­tőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványozza a NATO tag­államainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erők alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés 'kapcsolatok fenntar­tásáról. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulaj­donít a hadászati fegyverze­tek korlátozásáról és csök­kentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Losonczi Pál kitért arra is, hogy Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai te­lepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása mesz- szemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész világ béké­jére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa tel­jes atomfegyver-mentesítése lenne, és erről a célról népi mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzet­közi helyzet alakulása lehe­tővé nem teszi, a legelfogad­hatóbb megoldás a közép-ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök számának csökkentésé­ben, és semmiképpen sem növelésében látjuk. A madridi találkozóval kapcsolatban egyebek között, kifejtette: A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy miként ed­dig is, a jövőben is hiányta­lanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi zá­ródokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 1985-ben Bu­dapest lesz a madridi talál­kozó által elhatározott kultu­rális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos ren­dezvény sikeres legyen. Losonczi Pál méltatta az el nem kötelezettek moz­galmának jelentőségét, majd kifejtette a magyar álláspontot olyan problé­mákban, mint a közel-ke­leti rendezés, a közép-ame­rikai helyzet, az indokínai hármak javaslata. Ciprus, Dél-Afrika és Namíbia. A nemzetközi kapcsola­tok romlása, a világgazda­ság elhúzódó válsága és bi­zonyos politikai indítékú lépések folyamatosan ked­vezőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági, ke­reskedelmi. pénzügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte min­den területére — mondotta ezek után Losonczi Pál. — Ez megnehezíti a nemzet­közi munkamegosztásban különösen érdekelt or­szágok, köztük Magyaror­szág helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gaz­dasági közösségnek, élvezi a szocialista államok együttműködéséből eredő biztonságot és előnyöket. Országunk azonban komo­lyan érdekelt a valameny- nyi államhoz fűződő gaz­dasági kapcsolatok erősíté­sében is, függetlenül azok társadalmi berendezkedésé­től és politikai hovatarto­zásától. A Magyar Népköztársa­ság úgy ítéli meg, hogy a nemzetköz; kapcsolatokra oly káros előítéletekkel, nemzeti gyűlölködéssel, el­zárkózással szemben a leg­jobb eszköz egymás meg­ismerése. Ez kormányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az emberi jogok vonatkozásában is. A szocialista Magyar- országnak e területen sincs szégyellni vagy rejtegetni valója. Mi az emberi jogok szférájából nem felejtjük ki az élethez és a munká­hoz való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik szűkebbre vonják az emberi jogok körét. Köztu­dott. hogy részükről mi­lyen propagandisztikus megfontolások játszanak ebben közre. De vajon az, ha embereket tömegesen fosztanak meg annak lehe­tőségétől, hogy társadal­muk hasznos tagjai, csa­ládjuk támaszai legyenek, nem érinti-e a legközvetle­nebbül az élet minőségét és az emberi jogok érvénye­sülését? A magyar kormány úgy véli, hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat meg­szüntetésére kell összponto­sítani, nem pedig olyan propagandakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok nemes eszmé­nyeit tőlük idegen politikai szándékok eszközeivé ala- csonyítják. Az Elnöki Tanács elnöke beszédének befejező részé­ben rámutatott: minél fe­szültebb a nemzetközi hely­zet, annál inkább nő min­den egyes állam felelőssége a békéért. A magyar kor­mány a felelősség ráeső ré­szét váljalva, mindenütt, ahol erre adottságainál fog­va lehetősége van, a pár­beszéd. a tárgyalások al­ternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvések­kel. A Magyar Népköztársa­ság eddig is partnere volt és ezután is partnere kí­ván lenni minden kor­mánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttmű-' ködösben. Kész arra, hogy kivegye részét a világszervezet bé­ke-erőfeszítéseiből, küldött­ségünk ebben a szellemben vesz részt a jelen ülésszak munkájában. A nemzetközi helyzettel kapcsolatos magyar állás- foglalást az ülésszak részt­vevői nagy érdeklődéssel fogadták, s annak elhangzá­sa után, annak mértéktartó, felelősségteljes hangnemét, ugyanakkor határozott ál­lásfoglalását emelték ki. A délutáni ülésen Loson­czi Pálon kívül Ecuador elnöke, valamint Zambia, Irak, Kuvait és Spanyolor­szág külügyminisztere mon­dott beszédet. Az ülés utón az ENSZ-palotában fogadást tartottak, amelyet Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára adott az ülésszakon, illetve az Indira Gandhi által azzal párhu­zamosan összehívott csúcs- találkozón részt vevő ál­lam- és kormányfők tiszte­letére. A fogadáson az Elnöki Tanács elnöke mellett ma­gyar részről jelen volt dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter, Hollai Imre külügy­miniszter-helyettes és dr. Somogyi Ferenc, a magyar ENSZ-képviselet « ideiglenes ügyvivője. * * * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap New Yorkban részt vett és rö­vid pohárköszöntőt mon­dott azon az ebéden, ame­lyet Henryk Jablonski, a Lengyel Államtanács elnöke adott. Az Elnöki Tanács elnökét tegnap délután, az állandó magyar ENSZ-képviselet épületében felkereste Isido- ro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter. Délután Losonczi Pál találkozott Szpirosz Kiprianuval, a Ciprusi Köztársaság elnö­kével is. Este a magyar államfő ta­lálkozott a New Yorkban működő magyar képvisele­tek munkatársaival és csa­ládtagjaikkal, s tájékozta­tót tartott számukra idő­szerű politikai kérdésekről. Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter tegnap dél­előtt újabb három kollégá­jával találkozott és foly­tatott megbeszélést bilate­rális és nemzetközi kérdé­sekről. Elsőként Abdel Halim Haddam szíriai kül­ügyminiszterrel, majd Mar­van Al-Kasszem jordániai külügyminiszterrel tárgyalt. Ezután került sor megbe­szélésére Rashleigh E. Jacksonnal, Guayana kül­ügyminiszterével. Kína ünnepe Izrael 0 koalíciós tárgyalások kudarca A jeruzsálemi rádió jelen­tése szerint összeomlottak a kormányzó izraeli Likud- tömb és az ellenzéki Munka­párt tárgyalásai, amelyek fo­lyamán megvizsgálták, hogy találnak-e alapot a koalíciós kormányzásra. A nemleges döntés a Jichak Samir kije­lölt miniszterelnök vezette Likud-tömb és a Simon Pe- resz irányította Munkapárt koalíciós tanácskozásainak harmadik, pénteki forduló­ján született. Az egyezkedés kudarca miatt a hatvanhét éves volt külügyminiszter, Samir, ed­digi szövetségeseivel össze­fogva újabb Likud-kormányt alakít. Samir új kormányza­tának szűk bázisa lesz. Az­zal számol, hogy a százhúsz főnyi törvényhozásban, a knesszetben, hatvannégy képviselő fogja támogatni. Az ellenzéki Munkapártnak ötvenhat voksa van a tör­vényhozásban. Ez a helyzet viszonylag rövid Likud-párti kormányzási időszakot, s idő előtti általános választásokat ígér. HŰTŐ Stockholmi értekezlet Világtörténelmi horderejű — s mindmáig ható — ese­mény volt a Kínai Népköz- társaság kikáltása. A több évtizedes, áldozatos nemzeti felszabadító harc és vele párhuzamosan a társadalom szocialista átalakításáért ví­vott küzdelem, valamint a Szovjetunió internacionalista segítsége tette lehetővé, hogy bolygónk legnépesebb orszá­gában 1949. október 1-én megkezdődhetett a szocialis­ta építőmunka. A kínai nép győzelme mindemellett az akkor még gyarmati sorban sínylődő vagy éppen felsza­badult országok számára re- ménytkeltő példát jelentett. A fiatal köztársaság első évtizedének eredményei iga­zolták is a várakozásokat. Szorgos népe áldozatos mun­kájával és a szocialista álla­mok tevékeny segítségével a népi Kína korszakos átalakí­tásokat hajtott végre. Pedig az évszázados elmaradottság és a háborús pusztítások örökségének terhei nagyok voltak, imperialista fenyege­tésnek is ki volt téve. Ebben a nehéz időszakban Kína természetes szövetségeseire, a szocialista országokra tá­maszkodhatott. Sajnos, az ötvenes évek vé­gén a kínai vezetésben fe­lülkerekedő nacionalista-kis­polgári irányzat képviselői voluntarista módon más irányt szabtak az ország út­jának. Bel- és külpolitikában egyaránt torzulások követ­keztek be. A „nagy ugrás”, a személyi kultusz, majd a „kulturális forradalom” és a „három világ” elmélete mér­hetetlen károkat és szenve­déseket okozott a kínai nép­nek. A súlyos torzulások ki­igazításához azonban 1976 után hozzáfogott az új veze­tés. Belpolitikai síkon — a párt tekintélyének helyreál­lításában, a szocialista ter­melési viszonyok korszerűsí­tésében, valamint az élet- színvonal emelésében — szü­lettek is figyelemre méltó eredmények. Ám úgy lát­szik, hogy még mindig nem vonták le kellő mértékben mindennek a külpolitikai következtetéseit. A szocialista közösség ál­lamai — köztük hazánk is — a kölcsönösség jegyében vál­tozatlanul készek a viszony normalizálására, sőt a kap­csolatok fejlesztésére. Az utóbbi egy-két évben e téren szerény előrelépés mutatko­zik is. Korlátokat szab azon­ban e pozitív folyamatnak, hogy rendezetlenek marad­tak Kína és több, vele szom­szédos szocialista ország kap­csolatai. Abban a reményben azonban, hogy a meglevő el­lentétek előbb-utóbb meg­szűnnek, nemzeti ünnepén őszintén kívánunk Kína né­pének további sikereket a szocialista építőmunkában. Libanoni tüzszünet A NATO-ban egyeztető mechanizmust és testületet hoztak létre a Stockholmban tartandó európai bizalomerő­sítő és leszerelési értekezlet­tel kapcsolatban, a szövetsé­gesek ott képviselendő állás­pontjának összehangolására. Erre a bonni kormány tett javaslatot. A madridi euró­pai ~ biztonsági találkozó szeptember elején külügymi­niszteri szinten elfogadott záróhatározata értelmében 1984. január 17-től Stock­holmban ül össze a katonai bizalom-, és biztonságerősítő intézkedésekkel és az euró­pai leszereléssel foglalkozó újabb értekezlet. ■wt-—:----------------------------­HAVANNA Konkrét megállapodások nélkül, de a párbeszéd fenn­tartásának lehetőségével ér­tek véget csütörtökön a Sal­vadort hazafiak és a kor­mány képviselőinek első, hi­vatalos tárgyalásai. A kolum­biai fővárosban tartott talál­kozó Belisario Betancur ko­lumbiai államfő közvetítésé­vel jött létre. BELGRAD Háromnapos hivatalos ba­ráti látogatás után tegnap el­utazott Belgrádból Willi Stoph, az NDK Miniszterta­nácsának elnöke. Milka Pla- ninc jugoszláv kormányfővel a kétoldalú kapcsolatokat, kiemelten a gazdasági együtt­működés elmélyítésének le­hetőségeit tekintették át és véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi kérdé­sekről. TBILISZI Tegnap folytatódott a ma­gyar parlamenti küldöttség látogatása a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságban. A grúz fővárosban eltöltött első napon szívélyes légkörű megbeszélést folytattak a Grúz SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsában. Apró Antal és Pa­vel Gilasvili, a köztársaság Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke kölcsönösen tájékoztatták egymást a leg­felsőbb államhatalmi szervek felépítéséről és munkájáról. MADRID Tegnap délután Lisszabon­ban megnyílt a hatalmon le­vő Portugál Szocialista Párt ötödik kongresszusa, amelyen több mint ezer küldött vesz részt. A kongresszus ma este fejezd be munkáját. Nyugtalanító körülmények Egyhónapos kényszerű szünet után ismét megnyílt a bejrúti nemzetközi repülőtér. — A légikikötőt a libanoni főváros kör­zetében is megélénkült harcok miatt kellett zárva tartani (Telefotó — KS) A bejrúti (repülőtér köz- megelégedést keltő megnyi­tása után tegnap, a szintén hosszabb ideje lezárt közle­kedési főútvonalak szabaddá tételére összpontosította fi­gyelmét a libanoni hadse­reg, a jobboldali milíciák, az ellenzéki Nemzeti Megmen- tési Front és az AMAL ne­vű síita szervezet katonai képviselőiből alakult tűz- szüneti felügyelő bizottság. A fegyvernyugvás sorsát ille­tően nyugtalanító körül­mény, hogy még mindig nem gondoskodtak a tűz­szünet megbízható nemzet­közi ellenőrzéséről. Miközben Amin Dzsemajel elnök előzetes konzultáció­kat folytat a nemzeti meg­békélési konferencia 12 ki­szemelt résztvevőjével. a napról napra szaporodó fenntartások és követelések eszkalációja magát a tűz- szüneti megállapodást is ve­szélybe sodorhatja. Camille Samun volt államfő, a Nem­zeti Liberális Párt elnöke előbb a tanácskozás bojkot­táláséval fenyegetőzött, majd a megbékélési konferencia összehívása helyett inkább egy nemzeti egységkormány megalakítását indítványoz­ta. Safifc él-Vazzan csütör­tök esti tévéinterjújában szintén a nemzeti egység- kormány mielőbbi létrehozá­sát sürgette. Az Egyesült Államok sze­nátusa csütörtökön 54—46 arányban megszavazta azt a határozati javaslatot, amiely lehetővé teszi a kormány számára, hogy Libanonban továbbra is felhasználja a nyugati négyhatalmi erők kötelékében Bejrút körzeté­ben tartózkodó mintegy 1600 amerikai tengerészgyalogost és a tengerpartnál élhelyez­kedő haditengerészeti erőket. A szenátusi szavazást (megelőzően a határozatot szerdán a demokrata több­ségű képviselőház is elfo­gadta: így nincs akadálya annak, hogy az amerikai haderő további 18 hónapon át a közel-keleti országban maradjon. ENSZ-kSzgyíilés További felszólalások Az ENSZ közgyűlésének 38. ülésszakán Tarik Aziz iraki külügyminiszter csü­törtöki felszólalásában kifo­gásolta, hogy a világszerve­zet nem tett meg mindent az iraki—iráni konfliktus lezá­rása érdekében. Különösen a Biztonsági Tanács és öt ál­landó tagja felelősségét em­legette Irán „békére kény­szerítésével” kapcsolatban. Elismerte a világszervezet erre irányuló kezdeményezé­seit, de azok hatékonyságát nem tartotta kielégítőnek. Az iraki külügyminiszter ez­úttal is kifejtette, hogy or­szága kész együttműködni az ENSZ-főtitkárral az immár három éve tartó háború be­fejezésére javasolt iraki bé­keterv megvalósításában. Irán ezt már elutasította,

Next

/
Thumbnails
Contents