Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-08 / 212. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 8. ( Kommen- tárunk i Jogos mosoly Az udvarias keleti mosoly ezúttal nemcsak a szokás okán ült az arcokon. Nagyon is jogos volt, hiszen az Abe Sin- taro külügyminiszter vezette japán küldöttség pekingi tárgyalásai „rendkívül eredményesnek” bizonyultak. A háromnapos látogatás a hírek szerint jelentős előrelépést hozott a két ország közötti gazdasági együttműködés bővítése, a politikai párbeszéd kiszélesítése terén. Az ipari szuper- hatalom Japán, és az óriási piacot ígérő, de viszonylag fejletlenebb Kína viszonya egész Ázsiára kihat. Különösképp megnő e kapcsolatok jelentősége az erősödő amerikai—japán szövetség és a lassan normalizálódó szovjet— kínai viszony fényében. Feszültségektől terhes világunkban' örvendetes fejlemény, hogy a két természetes kereskedelmi partner a korábbi évek zavaró mozzanatai ellenére (gondoljunk csak az emlékezetes tankönyvvitára!) most újra a közös érdekeket tartja szem előtt. A realistábbá váló pekingi politika egyértelmű célja az ország modernizálása, a gazdaság fokozott ütemű fejlesztése. Az „amerikai láz” elmúltával világosnak tűnik, hogy ehhez a legnagyobb külső segítséget Pekingben az állandó piacéhségtől szenvedő Japántól várhatják. A nehézséget csupán Kína fizetési problémái, s a kétoldalú kereskedelem kiégyensúlyozaltlanságá- nak gondjai jelentik. A Kína által exportált kőolaj és szén világpiaci ára csökkenőben van, így a befolyó pénz nem fedezi a dinamikusan növekvő gépipari és technológiai importot. Csen M,u-hua kínai külkereskedelmi miniszter tokiói kollégájával folytatott tárgyalásain még mindig kevésnek minősítette a Kínába irányuló japán beruházásokat. Ezek mindössze egy százalékát képviselik az összes külföldi tőkebefektetésnek, bár Kína jelentősen enyhítette előírásait és szívesen látná a vállalkozókat. A két pénzügyminiszter is találkozott és megállapodott arról, hogy bankjaik hiteltárgyalásokat kezdenek: a kölcsönökből Kína energiaiipari beruházásokat szeretne finanszírozni. A két ország között politikai kérdésekben mutatkozó egyetértés (kínai részről csupán a fokozódó japán fegyverkezést kifogásolták) és a sikeres gazdasági tárgyalások lehetővé tették, hogy Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt KB főtitkára november végén Tokióba látogasson. Ezt a látogatást Na- kaszone Jasziuhiro japán miniszterelnök a jövő év elején viszonozza. E fejlemények azt sugallják: az együttműködésnek még számos további lehetősége áll fenn a két ország között. Kiaknázásukhoz mindkét oldalról józan politikára van szükség. , Horváth Gábor Telexen I érkezett! Megkezdődött a külügyminiszteri konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) európai közösség tagállamai nevében üdvözölte a madridi találkozó eredményes befejezését Rámutatott, hogy a záróokmány nem a „remélt maximum”, de Helsinkihez képest új elképzeléseket is tartalmaz. Fernando Mórán spanyol külügyminiszter beszédében különleges politikai jelentőséget tulajdonított annak, hogy Madridban több, mint 30 külügyminiszter van jelen, miközben a világban „válság és feszültség van”. Megemlítette, hogy már október 25-én megkezdődik — éppen Helsinkiben — az európai leszerelési értekezlet előkészítése, amely 1984 januárjától új fóruma lesz a 35-ök véleménycseréjének. Az NSZK külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher „nagy árnyéknak” nevezte a dél-koreai repülőgép esetét, de hangsúlyozta, hogy ez nem lehet kelet—nyugati probléma, hanem szükségképpen az egész nemzetközi közösség problémája, amely nem ismétlődhet meg. Pozitívan utalt Jurij Andropov legutóbbi nyilatkozataira, de a 'genfi .szovjet—amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban alapvetően Washington nézeteit visszhangozta. Kívánatosnak mondta, hogy német földről soha többé ne induljon ki háború, valamint, hogy Európából, amely eddig sok nemzetközi konfliktus ösztönzője volt, a kedvező nemzetközi fejlődés forrása váljék. A délelőtti ülés utolsó szónokai, Bohuslav Qhnaupek, csehszlovák külügyminiszter elsősorban Madrid és az európai biztonság kötődésére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a madridi találkozó pozitív tényezője jelenünknek, de új impulzust ad a helsinki folyamat sokirányú folytatásához is. Kimutatta, hogy a madridi záródokumentumban sok olyan elgondolás testet öltött, amelyet ez év januárjában Prágában a, Varsói Szerződés Politikai Tanács^ kozó Testületének megbeszélésein rögzítettek. Qhnoupek külügyminiszter szembeszállt azokkal akik az enyhülést „epizódnak” tartják, akik a konfrontációt választják a tárgyalások helyett, vagy akár az öncélú párbeszédet a tényleges megegyezés helyett. A délutáni ülésen, három szocialista ország — Lengyelország, az NDK, majd a Szovjetunió külügyminisztere beszélt, ezután Írország, Ciprus és Törökország képviselője emelkedett szólásra. Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter beszédében melegen üdvözölte a madridi záróokmányt és hangsúlyozta, hogy az nem kívánja egyik államcsoport értékrendjét a másikra kényszeríteni. Utalt az európai biztonság érdekében tett lengyel kezdeményezésekre, egyebek között a Rapacki- tervre, amely egy közép- európai atomfegyvermentes övezet létrehozását célozta. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere beszédében hangsúlyozta, hogy országa tartós békét akar összes szomszédjával, azon fáradozik, hogy megakadályozza a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját. Az NDK külügyminisztere, hangsúlyozva, hogy a helsinki záróokmányt szerves egységként kell végrehajtani, kijelentette, a gazdasági háborúk nem egyeztethetők össze sem a helsinki, sem a madridi záróokmánnyal. Ezután mondta el nagy érdeklődéssel kísért beszédét Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A madridi találkozó külügyminiszteri szintű záróülésszaka ma délelőtt az NDK külügyminisztere elnökletével plenáris ülést tart, amelyen beszédet mond hazánk külügyminisztere, dr. Várkonyj Péter is. Palesztin-konferencia Zárónyilatkozat elfogadásával szerdán befejeződött a palesztin kérdés igazságos rendezésével foglalkozó ENSZ-konferencia. A záró- nyilatkozat kifejezésre juttatta a résztvevő országok aggodalmát a feszült közel- keleti helyzettel kapcsolatban. A zárónyilatkozat állást foglalt amellett, hogy IzraBUENOS AIRES Az Argentin Kommunista Párt kedden Buenos Airesben véget ért kétnapos rendkívüli kongresszusán a küldöttek határozatot fogadtak el arról, hogy a párt az október 30-ára kiírt általános választásokon a peronista Juszticialista Párt elnök- és alelnökjelöltjeit támogatja. MOSZKVA Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tegnap a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására Moszkvában tárgyalt. A SZOT főtitkárát fogadta Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A meleg hangvételű, elvtársi légkörben lezajlott tanácskozáson a szovjet és a magyar szakszervezetek tevékenységének időszerű kérdéseiről volt szó, és áttekintették a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom problémáit. PRÁGA Kegyeletes ünnepségen emlékeztek meg tegnap Julius Fucik halálának negyvenedik évfordulójáról Prágában. A kimagasló antifasiszta újságírót 1943. szeptember 8-án gyilkolták meg a hitleri megszállók. NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén tegnap estig — magyar idő szerint 22 óráig — elnapolták a vitát a dél-koreai repülőgép ügyében. Eddig nem terjesztettek elő semmiféle határozattervezetet. élnék ki kell vonnia csapatait az 1967-ben megszállt arab területekről, így Jeruzsálemből is. A résztvevők elítélték Izraelnek a megszállt területeken folytatott politikáját. A konferencia utolsó napján felszólalt Hol- lai Imre, az ENSZ-közgyű- lés 37. ülésszakának elnöke is. Nyilatkozat elfogadásával ért véget Véget ért Moszkvában a KGST V.B. ülése Moszkvában szeptember 5 —6-án megtartotta 107. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó KGST-képviselői — magyar részről Marjai József miniszterelnök — vettek részt. A végrehajtó bizottság ülése befejezte azoknak az anyagoknak az előkészítését, amelyeket a KGST küszöbön- álló ülésszakán fognak megvitatni. A testület áttekintette a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés más kérdéseit is. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és- az elvtársi kölcsönös megértés légkörében tartotta meg. Marjai József tegnap visz- szaérkezett Budapestre. Tovább feszül a helyzet Hz amerikai és francia katonák is beavatkoznak a libanoni Tegnap délután kiújultak a harcok a libanoni főváros peremkerületeiben. Bej rút muzulmánok lakta negyedeit tüzérségi támadások érték. A nyugati városrészben — ahol muzulmánok élnek — a harcokkal egyidőben időzített bomba robbant az egyik mecset közelében. A bejrúti rádió szerint sokan meghaltak, vagy megsebesültek. A Libanonban állomásozó francia haderők parancsnoksága közölte, hogy tegnap aknalövedékek csapódtak a fővárosban levő francia állásokra. A DPA hírügynökség jelentése szerint Charles Hernu francia külügyminiszter délután „megtorló csapásokat” rendelt el a drúz harcokba fegyveresek állásai ellen. A Bej rút közelében horgonyzó „Focth” rapülőgép-anyaha jóról nyomban francia bombázók szálltak fel és megkezdték a fővárostól keletre levő drúz állások bombázását. Az ABC amerikai televíziós társaság riportere azt jelentette, hogy az amerikai katonaság felkészült a Bejrúttól keletre eső övezetek tömeges ágyúzására. A CBS riportere úgy értesült, hogy hamarosan a libanoni főváros közelébe vezénylik a New Jersey amerikai sorhajót és a Pentagon terveket dolgozott ki újabb kétezer tengerészgyalogos Libanonba küldésére. Francia és brit rakéták Nyugatnémet és holland javaslat Hans-Jochen Vogel, az ellenzékben levő nyugatnémet SDP parlamenti csoportjának vezetője sajtóértekezletén felszólította az Egyesült Államokat, hogy „megfelelő módon vizsgálja meg” a francia és a brit nukleáris fegyverzet kérdését. Egy ilyen lépéssel — mondotta — előre lehetne lendíteni a Genfben most felújított szovjet—amerikai rakétatárgyalásokat. Vogel szerint ha az amerikaiak figyelembe vennék a francia és az angol rakétákat, és a Szovjetunió erősen csökkentené a közepes hatótávolságú szárazföldi rakétáinak számát, „feleslegessé válna az új amerikai rakéták telepítése”. A holland parlament pozitívan válaszolt arra az indítványra, amelyet Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Pravda számára adott legutóbbi nyilatkozatában terjesztett elő. B diktátor végjátéka Rendőrök néznek farkasszemet a tüntetőkkel az augusztusi tiltakozó napon A történelem sajátos fricskája, hogy a vészharang épp az Allen- de-kormányt megdöntő véres puccs tizedik évfordulója táján kondult meg. A sorozatos nemzeti tiltakozó napok jelzik: Chile belépett a Pinochet utáni korszakba, még akkor is, ha a tábornok-elnök változatlanul az 1989-ig tervezett mandátumáról szónokol. A politikai pártok és a szakszervezetek már nyíltan tárgyalják a diktátor távozását követő alkotmányos lépések menetrendjét, az erőszakrendszer pedig egyre újabb engedményekre kényszerül. A felszínen, látványosan, néhány hónap alatt omlottak le a diktatúra pillérei. Az első nagyszabású megmozdulásra májusban került sor a szakszervezetek sztrájk- felhívását követően. Az országos tiltakozó nap megismétlődött júniusban, júliusban majd augusztusban. Pinochet mind ingerültebb választ adott a tömegek elégedetlenségre, sokezer fegyverest vezényeltetett az utcákra. Az erőszak mégsem segített. Pinochet, utolsó lehetőségként, egyfajta politikai végjátékként az engedmények módszeréhez folyamodott. A kulcsfontosságú — a miniszterelnöki tisztséggel egyenértékű — belügyminiszteri posztot egy konzervatív polgári politikusra, Onofre Jarpára bízta. Az új belügyminiszter feladatul kapta, hogy kompromisszumokkal ossza meg az ellenzéket, kínálja fel a párbeszédet a polgári pártoknak. Feloldották a tíz éve érvényben lévő rendkívüli állapotot, ígéretet tettek a betiltott pártok működésének engedélyezésére, kivéve persze a marxista, baloldali erőket. A diktátorral egyébként három fő politikai csoportosulás néz farkasszemet. Nem pár- 'tok, linkább személyiségek gyűjtőmedencéje a PRODEN. Ennél sokkal fontosabb a Demokratikus Szövetség, amely a centristának minősülő kereszténydemokraták kezdeményezésére született. Részt vesz benne a jobboldali nemzeti párt, a középutas radikális párt, s a szocialista párt egyik mérsékelt szárnya. Programjuk a katonai rendszerrel való párbeszéden alapul, de ők is követelik Pinochet lemondását. A legújabb ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Népi Front, amely a kommunista párt, a MAPU és a szocialisták következetes baloldali szárnya részvételével augusztus végén hirdette meg programját, egy ideiglenes kormány azonnali rpegalakítását követeli. Az Allende-kormányt megdöntő puccs pillanatában Chile politikailag megosztott ország volt. Pinochet azt hitte, hogy véres terrorral, tízezrek kivégzésével, százezerek bebörtönzésével és száműzésével tartósan megfélemlíthet mindenkit. A demokratikus erőket is, a puccsot ellenző polgári pártokat is. A diktátor elhatározott szándéka volt az „agyak átmosása”, a demokratikus hagyományok kiirtása. Olyan „csendes többséget” kívánt megnyerni magának, amely „nem politizál”, amelyet kielégít a fogyasztói modell. Fokozatosan magánkézbe adta a korábban államosított vállalatok zömét, megnyitotta a kaput a külföldi termékek és hitelek előtt. Visszacsinálta az Allende-időszak agrárreformját. Megszüntette a rendkívül haladó állami biztosítási rendszert. Gazdasági modelljének a munkások és parasztok kezdettől fogva kárvallottjai voltak; ám a válság később már érintette az importdömpinggel versenyképtelen hazai kis- és középvállalkozókat is. A külföldi kölcsönökre épített gazdaságpolitika néhány év után megbosszulta magát; a vállalatok, a magánbankok sorra csődbe mentek. Chile szinte fizetés- képtelenné vált, külföldi adósságai meghaladják a 18 milliárd dollárt. A pénzügyi krízis gazdasági válságba torkollott. 1981-ben és 1982- ben a termelés több mint tíz százalékkal • esett, százezreket bocsátottak el munkahelyükről. Ma a fővárosban, Santiagóban a munkanélküliek aránya meghaladja a húsz százalékot. A statisztika szerint a lakosság élet- színvonala a tíz évvel ezelőtti szint alá esett. A tömeges elégedetlenség először gazdasági követelésekben fejeződött ki, s fokozatosan terjedt át politikai síkra. A Pinochet-diktatúra képtelen a gazdasági válság orvoslására, s ma már a fegyveres fenyegetéssel sem tudja visszaszorítani az egyre erősödő követelést: Pinochet távozzék! Ortulay L. Gyula Tíz év után
