Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

1983. SZEPTEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 flz ember és a termelés biztonsága elválaszthatatlan n r Az ünnepség után érdekes sport- és kulturális program várta a Tiszaligetben a Kő­olajkutató Vállalat dolgozóit és családtagjait. A kép tanúsága szerint a közönség jól szórakozott (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg évi kőolajszük­ségletünknek 20 százalékát, földgázfogyasztásunk 60 szá­zalékát vagyunk képesek hazai forrásokból fedezni. Ezeket az arányokat az el­következendő években fel­tétlenül meg kell őrizni, ez pedig nagy feladatot ró a Kőolajkutató Vállalat dolgo­zóira. A VI. ötéves terv szerint a vállalatnak 25 mil­lió tonna kőolajjal egyenér­tékű szánihidrogénvagyont fölkutatva kell gyarapítani az ország ismert, kiaknáz­ható készleteit. A kollektí­vára háruló feladatokat mind nehezebb körülmények között kell megoldani, hi­szen a föld kincsének meg­találása érdekében mélyebb kutakra van szükség, az utóbbi időben az új kutak átlagos mélysége 900 méter­rel növekedett.” A vezérigazgató a terme­lési feladatok után a mun­kát végzők biztonságáról szólott: „Teljesen megenged­hetetlen — mondotta —, hogy a fúrásoknál dolgozók csak műszaki, gazdasági tel­jesítménnyel mérjék az ered­ményességet. Nemcsak azért keli az ilyen nézetek ellen küzdeni, mert a mi mun­kánkban a termelés és az ember biztonsága elválaszt­hatatlan egymástól. Egy-egy kút rekordgyorsasággal tör­ténő befejezése nem lehet enyhítő körülmény, ha tra­gédia történik, ezért aztán, akinek csak a gazdasági tel­jesítmény fontos, az alkal­matlan vezetőnek. A bányá­szok így köszönnek egymás­nak: „Jó szerencsét!,” de tudjuk, a mi munkánkban végzetes lehet bármit is a véletlenre bízni.” Az ünnepi megemlékezés után kitüntették azokat a dolgozókat, akik kiérdemel­ték a Bányászati Érdem­érem aranyfokozatát. Kiváló Bányász és Kiváló Mun­káért kitüntetéseket adtak át. Délután a Kőolajkutató Vállalat dolgozói a Tiszali­getben és az „olajosok” ví­zitelepén szórakozva ünne­pelték tovább a bányászna­pot. A másik szolnoki közpon­tú olajbányász vállalat, az NKFV az idén Szegeden tar­totta meg ünnepségét. Jászság Teljes üzem a malmokban és a takarmánykeverőkben Két szabad szombaton is dolgoznak A megszokottnál rövidebb ideig tartott, és korábban vé­get ért az laratás. A búza tisztítás, fertőtlenítés és egyéb kezelés után raktárak­ban várja további sorsát, hogy exportra szállítsák, ma­lomba kerüljön vagy takar­mány készüljön belőle. A Szolnok megyei Gabonaíor- galmi és Mialomipari Válla­lat jászberényi körzeti üze­mének vezetőjét, Kovács Sándort kérdeztem az idé jászsági búzatermésről és az üzem, előtt álló feladatokról. — Ott kezdem, hogy ta­valy ősszel kellő időben föld­be került a mag, jó telelt a búza, kora tavasszal ígéretes termésre volt kilátás. A nyár eleji szárazság miatt a remé­nyek szertefoszlottak. Az ara­tás korábban kezdődött. így nekünk is meg kellett gyorsí­tani a felkészülést, hogy jú­nius 26-tól üzemképesen vár­juk a búzát. — Végül is hogyan sikerült a felvásárlás? — Az aratás előtti termés- becslés alapján már néhány ezer tonnával csökkentettük a megállapodást. Aratás köz­ben derült azonban ki, hogy a táblák nagyon heterogének és a kalász is rövidebb, a szemek is vékonyabbak a vártnál. A búza felvásárlása előzetes ütemezés szerint rö­vid idő alatt zökkenőmente­sen történt. Valamennyi át­vevőhelyen szombaton, va­sárnap is dolgoztunk, Jászbe­rényben pedig még éjszaka is volt átvétel. 58 ezer ton­na tárolókapacitásunk van. ezért a tsz-ek mint korábban, most is besegítenek. Termé­szetesen szívesen vállaltuk volna a többlettárolás gond­jait is... A körzeti üzem minden dolgozója becsülettel helytállt, és jelenleg is sokat dolgozik azért, hogy veszte­ségeink csökkenjenek és az ellátás zavartalan legyen. — A minőségire milyen ha­tással volt az aszály? — A nedvességtartalom, a tisztaság jó volt, a hektoliter­súly valamivel gyengébb a tavalyinál, összességében jó a minőség, a tárolás közben se tapasztaltunk elváltozát Minőégi vita a tsz-ekkel nem is volt. Az eredményeken vál­toztatni nem tudunk, de alap­vető feladatunkat teljesítjük: elegendő őrlést és takar­mányt adunk a körzetnek, sőt más megyébe is jut belő­le. Takarmánykeverő üze­münkben három műszakban 35—40 féle takarmányt, kü­lönböző tápot állítunk elő. A havi 32 ezer tonna keverék­takarmányt 12 eladóhelyen értékesítjük, és a háztáji gaz­daságok, nagyüzemek min­den igényét ki tudjuk elégí­teni. Két malomüzemünk jú­lius végén megkezdte az új búza őrlését. A jákóhalmi két, a herényi három mű­szakban őröl. Az igények ki­elégítése érdekében két sza bad szombaton is dolgoztak a takarmánykeverő üzemmel együtt. Megkezdődött a nap raforgó betakarítása, és már készülünk a kukorica felvá­sárlására is. L. P. Több vendég Idegenforgalmi mérleg Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal értékelése szerint az év első hét honlapjában Í8 százalékkal több külföldi járt hazánkban, mint tavaly ilyenkor. A turisták száma 7 százalékkal nőtt, ezt három­szorosan meghaladta laz át­utazók számának emelkedé­se. A turisták rövidebb időt töltöttek Magyarországon, mint a korábbi években, a kereskedelmi szálláshelyek igénybevétele, azonban vala­melyest tovább jiavult. Több mint egyharmadával nőtt a szervezett külföldi forgalom, elsősorban a szocialista or­szágokból. Kedvező jelenség az is, hogy valamennyi or­szágcsoportnál emelkedtek az egy érkezőre jutó bevételek. A szocialista országokból érkezett a külföldi vendégek kétharmada. Az előző évhez képest 25 százalékkal több vendég érkezett Csehszlová­kiából és Lengyelországból: Jugoszláviából feleannyian érkeztek, mint tavaly. A tő­kés országokból — Ausztria kivételével — kevesebben ér­keztek, mint tavaly ilyenkor, s rövidebb időt is töltöttek hazánkban. A külföldre irányuló ma­gyar idegenforgalom több mint egynegyedével nőtt. Nemzetközi idegenforgal­munk bevételei és kiadásai a rubelelszámolású forgalom­ban 58 millió transzferábi lis rubeles, a konvertibilis forgalomban pedig 68 millió dolláros aktív egyenleggel zárultak. Pályakezdő pedagógusok, művelődési dolgozók talükezója Száznyolcvan fiatal szakember tette le a hivatali esküt Tegnap délelőtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központban tartották meg a pályakezdő pedagógusok, művelődési dolgozók találkozóját. A megjelenteket, köztük Fábián Pétert, a megyei pártbizottság titkárát, a találkozót megnyitó Barta László, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Bízunk abban — hangsú­lyozta, hogy az önök tevé­kenységét minden körülmé­nyek között á hivatástudat vezérli, s munkájuk során a hivatás szeretetétői lesznek áthatva Jelentősek a köve­telmények is, amelyeket a megye politikai és állami ve­zetése, a művelődésirányítás támaszt a pályakezdő neve­lők munkája iránt. Teljesíté­sükhöz a munka hétköznap­jaiban — a pedagóguskép­ző intézményekben kapott indítás jól lesz hasznosítva — erőfeszítések szükségesek, de a feladatok megvalósít­hatók. A közelmúlt oktatási intézményekben is sok válto­zást hozott. A változások cél­ja az volt, hogy javuljanak a pedagógiai munka feltételei. Az eredményes nevelő-oktató munka feltételei nagyrészt megvannak. Mindent megte­szünk annak érdekében, hogy eredményesen végezzék mun­kájukat, s kérjük, hogy az esetleges nehézségek köze­pette is legyenek hűek pályá­jukhoz, szolgálják hűséggel a nevelés-oktatás ügyét, gyara­pítsák a megye szellemi erő­forrásait, mondotta Sipos Károly, majd kifejezte remé­nyét, hogy a pályakezdő pe­dagógusok élenjárói lesznek a köz művelésének is, és szép feladatuknak tekintik településük kulturális ügyét. A megyei tanács elnökhe­lyettesét követően Hegyi Ist­vánná, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára szólalt fel, elmondotta többek kö­zött, hogy a KISZ nagyon számít a fiatal pedagógusok munkájára. Ahhoz, hogy célkitűzésein­ket megvalósítsuk, rendkívül fontos, hogy az ifjúság vala­mennyi rétegével szövetséget kössünk. Ebben a szövetség- kötésben külön szeretném hangsúlyozni azt, amiről mostanában egy kicsit meg­feledkezünk : az ifjúságnak az önmagáért érzett felelős­ségéért. Ez olyan tényező, amelyet sohasem szabad szem elől téveszteni — mondotta. Ezt követően a megyében munkát vállalt 180 pályakez­dő pedagógus, művelődési dolgozó letette a hivatali es­küt. Az eskütétel után Zdm- bó Arpádné, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizott­ságának titkára szólt a fiatal szakemberekhez. A szakszer­vezet a közoktatás minden szintjén résztvesz az oktató­nevelő munka korszerűsítésé­ben, mondotta. Szorgalmaz­za az oktatás személyi és tár­gyi félté teleinék (javítását, segíti a pedagógusok tovább­képzését, fontos céljának te­kinti, hogy a pedagógusok gondolkodásában, tevékeny­ségében, emberi magatartá­sában a szocialista tudatos­ság erősödjék, az iskolai élet egészét mindinkább áthassa a demokratizmus szelleme és gyakorlata. A szakszervezet ösztönzi és támogatja azt a s.'iemléletváltozást, amely szükséges a nevelő iskola ki­alakításához. Meggyőződé­sünk, emelte ki, hogy a ne­velés folyamatában újra kell értékelnünk a korábbi be­idegződéseket és ki kell munkálni a társadalmi, a tu­dományos fejlődés megköve­telte és általa lehetővé váló pedagógiai gyakorlatot. A találkozó Barta László zárszavával ért véget, a me­gyei tanács elnöke sok sikert kívánt a fiataloknak munká­jukhoz, érvényesülésükhöz. Képünkön a fiatal pedagógusok eskütétele Aprővadkereső vadászat a szolnoki mezőkön Vadásznyelven szólva ap- róvadkereső vadászatot tar­tanak Szolnok megye me­zőin. A cserkészé® főszerep­lői külföldi vendégvadászok, olasz, francia, osztrák és né­met puskások, akik sportos szórakozásból előszeretettel kapják puskavégre a balkáni gerléket. A vadgalambok az idei kedvező tavaszi és nyári időjárásban meglehetősen el­szaporodtak, a mezőgazda­ságnak érzékeny károkat okoznak, így tizedelésükből kettős haszon is származik, hiszen a gerlék mindegyike után — valutában — har­mincöt forintot fizetnek. Szaporán dörögnek a fegy­verek a vizek, tavak men­tén. Kisköre térségében és másutt, ahol a vadkacsázás szerez élményt a vadászok­nak. A szaporulat a vízdszár- nyasokból is igen jó, szapo­rán estek áldozatul a tarka­tollú kacsák Egy-egy kacsa kilövéséért 250 forintot in­kasszálnak a vadásztársasá­gok. A Szolnok megyei vadász- társaságok külföldi, export- kapcsolatai is jók. Augusz­tusban az élőnyúl-befogás történetében először kerítet­tek hálókba nyári mezei nyu- lakat. Az egyébként téli műveletre azért kerül sor ilyen szokatlan időpontban, mert külföldi vevők most jelentkeztek. Néhány hét alatt kétezer tapsi fülest fog­tak be, és továbbítottak re­pülőgépen, illetve kamionok­ban a megrendelőnek. A té­li szezonban tovább foly­tatják majd a műveletet, az előzetes piackutatás alapján negyvenezer mezei nyúl és tízezer fácán kerül élő ál­lapotban vérfelfrissítésre az ország határain túlra. Hulladékból értékes vegyület Értékes nikkelvegyület hulladékból történő visz- szanyerésére dolgoztak ki új módszert a Magyar Ásvány­olaj- és Földgázkísérleti In­tézet kutatói az Ipari Mi­nisztérium megbízásából. Az alapanyag a vegyiparban és az élelmiszeriparban fel­használt katalizátor-hulla­dék. Ezt az értéktelennek tartott anyagot eddig utak és gyárudvarok egyengetésére használták fel, vagy a med­dőhányókon tárolták, holott 30—40 százaléknyi nikkelt is tartalmaz. Ugyanakkor je­lentős mennyiségű nikkelt importáltunk évről-évre. A számítások szerint a hazai vegyipari és élelmiszeripari üzemekben évente 400 tonná­nyi magas nikkeltartalmú katalizátor-hulladék keletke­zik, s a veszprémi kutató- intézet módszerével ebből 100 tonnányi olyan nikkel- vegyületet lehetne vissza­nyerni, amelynek az értéke jóval meghaladja a tiszta nikkel világpiaci árát. Az ígéretes kísérletek hatására a Péti Nitrogénműveknél és a Borsodi Vegyikombinát­ban már megkezdték a nik­keltartalmú hulladékok ösz- szegyűjtését és tárolását a későbbi hasznosításhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents