Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
6 Nemzetközi körkép 1983. SZEPTEMBER 3. Afrika fejfájása Isabelita ismét otthon Afrika mély aggodalommal, ugyanakkor a tehetetlenség kellemetlen érzésével figyeli mindazt, ami a kontinens „szívtáján” fekvő Csádban zajlik. Az afrikai államok közötti megosztottság újabb látványos megnyilvánulása az, ahogy egyes országok Hisszén Habré rendszerét támogatják, míg mások Guku- ni Veddei mekbuktatott elnök próbálkozásával rokonszenveznek. Mindkét tábor tudatában van annak, hogy a 18 éve tartó csádi polgárháború ki- újulása nagy mértékben az Afrikai Egységszervezet (AESZ) ügyetlen lépéseivel magyarázható. Érdemes visszapergetni az elmúlt két év eseményeit: 1981 közepén az AESZ-nek sikerült rávenni Gukuni Veddei akkori csádi elnököt, hogy kérje fel Moamer el-Kadhafi líbiai vezetőt csapatainak visszavonására, amelyeket éppen a kormány kérésére állomá- soztatott Csádban. Az AESZ felajánlotta, hogy helyettük saját békefenntartó erőt küld a fővárosba, N’Dzsame- nába, feltéve, hogy Gukuni és ellenlábasa, Hisszén Habré volt hadügyminiszter rendezi nézeteltéréseit. Csakhogy amint az utolsó líbiai kitette a lábát Csádból, Habré nyugati támogatású erői Szudán felől rohamot indítottak a hatalom meghódítására. Az AESZ „békefenntartó” erőiben túlnyomórészt zairei és szenegáli katonák voltak, akik sajátosan értelmezték küldetésüket: valósággal söpörgették az utat a N’Dzsa- mena felé előrenyomuló kormányellenes csapatok előtt. Zaire esetében ez teljességgel érthető volt: Mobutu elnök testi-lelki jóbarátja Habré. Amikor Habré fegyveresei körülzárták a fővárost, az ott állomásozó nigériai katonák „semlegességüket” azzal bizonyították, hogy ölbe tett kézzel nézték végig Habré erőszakos hatalomátvételét. Miután Gukuni Líbiába menekült, az AESZ azonnal kivonta „békefenntartó” erőit. Most újra zairei katonák vannak Csádban, csakhogy nem az AESZ megbízásával, hanem Washington ösztönzésére. Mobutu nemrégiben járt Washingtonban, ahol jelentős pénzügyi és katonai támogatást ígértek neki annak fejében, hogy két-há- romezer katonával a Gukuni csapatai által fenyegetett Habré segítségére siet. Az Egyesült Államok tavaly 30 millió dollárt adott Mobutu önkényuralmi rendszerének, idén már 50 milliót. Habré 1982-es hatalomra jutását közvetlenül — fegyverekkel, az utánpótlási útvonalak biztosításával — Egyiptom és Szudán támogatta. Mindkét ország ádáz ellensége Kadhafinak, Gukuni Veddei fő szövetségésé- nek. A jelenlegi helyzetben viszont a két ország nem mutat hajlandóságot közvetlen katonai segítségre. Sőt, Egyiptom leszögezte, hogy egyáltalán nem áll szándékában katonákat küldeni Habré támogatására. Kairó számára elég az a biztos tudat, hogy Franciaország és az Egyesült Államok — más afrikai szövetségeseinek közreműködésével — meg tudja akadályozni a Líbiával szövetséges Gukuni Veddei visszatérését N’Dzsamenába. Marokkó, ahol nemrég látogatást tett Kadhafi líbiai vezető, óvatos tartózkodást tanúsít Csáddal kapcsolatban. A volt francia gyarmatok — mint például Elefántcsontpart, Szenegál, Togo, Guinea és Dzsibuti — Hisszén Habrét támogatják, aki szerintük a „törvényességet” képviseli Csádban. Ezeknek az országoknak az álláspontját nagymértékben meghatározza az, hogy ellenségesen figyelik Líbia minden afrikai lépését. Lényeges, hogy a Mit- terrand-kormány ezeknek a szövetségeseinek a megtartását szem előtt tartva avatkozik be egyre inkább volt gyarmatán, Csádban, Washington, amely szívesen csábítana el néhány országot Párizs fekete-afrikai érdekszférájából, a volt francia gyarmatok közvetítésével próbál nyomást gyakorolni Párizsra, hogy az hagyjon fel „óvatos magatartásával” Csádban. A haladó afrikai országok közül leginkább Benin, Kongó és Ghana mutat megértést Gukuni ügye iránt. Ezek az országok, Mengisztu etióp államfővel, az AESZ soros elnökével együtt elítélnek mindenféle külföldi beavatkozást, és a csádi konfliktus afrikai rendezését szorgalmazzák. Tény az is, hogy a legtöbb keleti, középső és déli ország számára Csád túl messze van, és csak a válság tágabb politikai következményei miatt aggódnak. Ellenzik Csád kettéosztását, mert ez rendkívül veszélyes precedenst teremtene. H a gyarmati uralom után megmaradt határok sérthetetlenségét kimondó elv szentsége megszűnik, akkor Afrika legkülönbözőbb területein véres, területszerző háborúk robbanhatnak ki. Kurucz János Az egykori neves táncosnő, Argentína későbbi elnöke két évi spanyolországi száműzetésből hazautazott. Ha igazak a politikai mendemondák, a párt elnöki székét pályázta meg, s onnan — ha az az októberi választásokon a juszticialisták győznek — ismét út nyílhat az elnöki palota felé. A tervekről nem Isabel Peron az ex-elnöknő — becenevén Isabelita, teljes nevén Maria Estela Martinez de Perón — nyilatkozott. Ö hónapok óta hallgat. Három spanyol és három argentin testsenki ne zavarja. Madridi lakásából, ahol néhai férjével élt száműzetésben, a hetvenes évek elején, májusban leköltözött Andalúziába. Malaga mellett bérelt egy villát a tengerparton. Zöld Mercedese ritkán hagyta el a pálmafákkal szegélyezett nyaralót. A spanyol lapok szerint Argentína egykori elnöknője rideg szomorú tekintetű asszony. Igaz, tekintetét csak a benfentesek ismerik: ugyanis mindig fekete szemüvegben jelenik meg a nyilvánosság előtt. Elegánsan, a legújabb divat szerint öltözik. Nem látszik rajta, hogy nemrég ünnepelte 52. születésnapját. Kedvenc szórakozása a dominózás. Egyedül is órákig el tud játszani a csodálatos tengerparton. Szereti ezt a környékét. Néhai férjével, száműzetésük idején gyakran jöttek erre a vidékre. Éppen tíz esztendeje, hogy itt csomagoltak és készültek haza. Néhány hétre rá Peron újból Argentína elnöke lett. Halála után Isabel került az ország élére — de nemso- káig irányíthatta. 1976 márciusában katonai puccsal megbuktatták, ötévi hazai háziőrizet után, két éve érkezett ismét Spanyolországba. A nyár eleje óta ismét környezetében látják azt a Milo Bogetichet, aki a második világháború idején Jugoszláviában a Gestapónak dolgozott. A felelősségrevonás elől Argentínába menekült. Akkor Perón közeli munkatársa, majd 1973-ban a biztonsági szolgálat vezetője lett. A katonai puccs után. álnéven különböző országokban élt. Ügy hírlik, ismét felajánlotta szolgálatait a volt elnökasszonynak. A Peron név és Isabelita női varázsa egyszer már kevésnek bizonyult a sikeres kormányzáshoz. Király Ferenc tlj általános iskola épült Hai Ching helységben (Hai Hau járás), Hanoitól délre. A háromszintes épületben 21 tanterem van, 720 tanuló részére. A járás 40 községéből 13-ban épült üj iskola a gyermekek részére. A képen: tornaóra az új iskolában Készül a híres Vietnam balzsam. A Szeptember 2. Gyógyszergyárból, Ho Si Minh-vá- rosból 40 millió doboz balzsamot szállítottak exportra. Jövőre 10 millió dobozzal kívánják növelni a kivitelt. A képen: csomagolják az exportra készülő balzsamot örmény bosszú AZ ASALA-REJTÉLY • Egy hónappal a párizsi Orly repülőtérien végrehajtott véres merénylet után Franciaországot még mindig foglalkoztatja az ASALA- rejtély. Mi ez a szervezet, amely pokolgépével hét embert megölt, haitvanat megsebesített? Mit akar, és miért éppen Franciaországot választotta egyik legsúlyosabb vérengzéséinek színhelyéül? Titkos hadsereg Az ASALA nem ismeretlen Párizsban. Nevének a rövidítése francia: Örményország Felszabadításának Titkos Hadserege, amely — elsősorban — Törökország ellen harcol. A volt ottomán biro- dalőm 1915-ben kegyetlen népirtást folytatott az örmény kisebbség' körében. Csaknem hetven esztendő múltán a világban szétszóródott fanatikus örmények még mindig ezt akarják megtorolni. Ismerjük meg a hátteret a történeQimd igazságtevés kedvéért. Az első világháborút követő békerendezés 1920- bam, a franciaországi Sévnes- ben elismerte a Törökországban élő örmények önálló áiiamalapítási jogát. A három évvel később, 1923 július 24-én végétért Lausanne-! értekezlet azonban már nemzeti jogról tett említést. Az Orly merénylet időpontját úgy rögzítették, hogy hozzávetőlegesen a Lausamne-i konferencia lezárásának a hatvanadik évfordulójára essen. Hozzá kell tenni, hogy egy nappal korábban Brüsszelben gyilkoltak meg egy török diplomatát, és volt merénylet Nagy- Britanniálban is. Az Orly repülőtérre, pontosabban a török légitársaság ottani ki- rendeltségére különben nyilván azért esett a választás, mert az idén. tapasszal egy fiatal örmény terrorista a Szajna partján négy török diplomatát túszul ejtett, a frlancia rendőrség letartóztatta, s az ő szabadonibocsá- tását akarták kikényszeríteni a pökölgéprobbantással. Ki a felelős ? A színhely kijelölésének politikai okai is voltak: A szocialista többségű francia kormány, a törökországi örmény emigráció szerint, ügyükben kétértelmű magatartást tanúsít. Elismeri az örmények nemzeti jogait és sajnálatosnak tartja, hogy a mai ankarai vezetés visszamenőleg sem hajlandó kárAz UNICEF által alapított műanyagcikkeket gyártó vállalat Dai Kim játékkészítő üzeme Hanoiban. Az idén a harmadik negyedévben több mint 200 ezer gyermekjátékot készítenek az őszi fesztiválokra Az Orly merénylet után a francia rendőrség meglepetésszerűen házkutatásokat, váratlan razziákat rendezett az örmény negyedekben, és nemcsak uszító röplapokat, hanem fegyvereket, a repülőtéren használt pokolgéppel egyező szerkezeteket talált. Őrizetbe vették az ASALA fralnciiaországi vezérkarát, köztük azt a huszonkilenc éves fiatalembert, aki a véres1 pénteken 500 frankért rábízta a halálos csomagot egy török utasra: a szerencsétlen. az egyik első áldozata volt a tettnek: A párizsi rendőri és bírói szervek azóta mindenütt és mindenben terroristákat keresnek. Az Orly repülőtér azóta szinte ostromlott erőd; a török légi járat utasait rejtett földalatti részlegből indítják, itt kell gyülekezniük az utasoknak. Az előzetes vizsgálat kéményen szigorú. De vannak az ügynek francia belpolitikai vonatkozásai is. A jobboldal kárhoztatja a baloldali kormányt, mert szerinte nem ®éggé határozott a politikai alvilággal szemben. Mitterrand bizonyítani óhajt; ebben az ügybén — hangoztatta — nincs helye megalkuvásnak. Várkonyi Tibor Összeállította; Majnár József Az ASALA pokolgépe júliusban hét embert ölt meg Párizs Orly repülőterén Az örmény terroristák Lisszabonban, szintén júliusban, elfoglalták és felgyújtották a török nagykövetséget hoztatni történelmi elődjét az 1915-ös példátlan népirtásért. Ugyanakkor hozzáteszi Párizs, hogy a mai török kormányzatot, szövetségesét a NATO-ban, nem lehet vádolni a múltbeli borzalmakért. A politikai megítélés1, miként az alkalmazott módszer, mélységesen elítélendő. A közvélemény szembe is fordult vele Az Orly merénylet óta se szeri, se száma a francia sajtóban a leleplező írásoknak, amelyek az ASALA — sokszor nem teljesen bizonyított — kapcsolatait tárják föl. Írnak arról, hogy a terrorszervezet egyik központja az iszlám forradalmi Iránban található, ahol mintegy félmillió törökországi örmény menekült él. Az ASALA-nak itt állítólag tömérdek pénze van, nagy befolyása, több lapja, és az egyik egyetem faiad között a hívei katonai kiképzésben részesülnék. Váratlan razziák
