Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-03 / 208. szám
1983. SZEPTEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A napokban áj tanműhelyt avattak a Fővárosi Kézműipari Vállalat abádszalóki üzemében. A jól felszerelt műhelyben 12 tanuló kezdte ei a női szabó szakma elsajátítását f>Gyógyszertárnézőben” Hétvégén nem jó betegnek lenni! Hold utca helyett a Szövetkezet utcában Augusztus 27. szombat. Ügy tűnők az embernek, hogy a Jászság egyetlen palacsintasütő, trópusi a hőség. Jásziványban — mint a Jászság oly sok falujában — a szombat még nem ünnep- lőruhás nap. Idős házaspár zsákokkal megrakott kerékpárt kormányoz az úton, húsz métert haladnak, két percet pihennek, és tovább... A disznótápnak haza kell érni, a hízóknak enni kell, mert a hízónak ez az egyetlen értékes szokása. A házaspár férfitagja öt hízóról ad számot, s miikor azt kérdem, hogy mi történik akkor, ha valamelyik jószág a lábát törd, vagy megy a hasa, vagy bármi más betegségbe esik, azt feleli, hogy a Néplapban mindig aláhúzza az ügyeletes állatorvos nevét. Most például a Jászapátin lakó dr. Czif- ra Györgyét. De ez csak hétvégén fontos, hétközben inkább a tsz-központba szalad az ember, ha baj van. Hát ennyit a jószágról. De mi történik akkor, ha a kerékpár szarvát markoló öregembert sújtják az aszályt hozó nap sugarai, s egy szer csak szívébe, koponyájába szúr a fájdalom? — Hált ez nehezebb dolog — mondja az öreg. — Nem is tudom, mi lenne, de ilyesmire nem gondol az ember. Egy biztos, Jásziványban nem jó hirtelen megbetegedni. — Azt tetszik tudni, hogy hol van legközelebb ügyeletes orvos, gyógyszertár? — Nem én, minek tudnám! Életemben más gyógyszert nem szedtem, mint pálinkát. Jó az még égzengésre is. Beszélgetőtársunk tehát így tekint a hétvégi egészségügyi ügyelet meglehetősen komplex kérdésére- Nem sokkal életszerűbb szemléletről tanúskodik maga a hivatalosan kidolgozott ügyeleti rend sem. Lássunk egy — talán nem is légből kapott — példát: öregemberünk vérnyomása fölszalad, elbukik a kerékpár mellett. Asszonya pillanatokon belül összecsődíti az utca népét. Az öreget hazaviszik, az magához is tér a hűvös szobában a hidegvizes kendők törlése nyomán. Délután azért az egyik szomszéd, rokon mégiscsak „beszalad” Jászapátiba az ügyeletes orvosért. Az orvos elvégzi a dolgát, injekciót ad, megnyugtatja a családtagokat és receptet ír, valamilyen kimondhatatlan nevű gyógyszerről. És akkor el kell menni a legközelebbi gyógyszertárba! * * * A jászapáti gyógyszertár ablakán táblácska, amely arról tudósít, hogy a patika hétfőtől péntekig 7,30-tól 18 óráig tart nyitva, a legközelebbi ügyeletes gyógyszer- ttár — péntek 18 órától hétfő 8-ig — Jászberény Hold u. 2. sz. alatt lelhető. Megyünk Jászberénybe a Hold utca 2. szám alatti patikába. Amelynek lehúzott redőnye mögött ezt olvashatjuk: „Ügyeletet az új gyógyszertár tart- Szövetkezet u. 22.” S az a gyógyszertár tényleg nyitva tart — szombat déli 12-ig, ugyanott van hétfő reggelig ügyelet. Az egész Jászságban erre az egyetlen patikára számíthatnak a hétvégeken a sürgősen medicinára szorulóik. A megyének ebben a tájegységében, ahol fürdőhelyek, (Jászszemtandrás, Jászapáti), jelentős idegenforgalmi központok vannak, s — csöppet sem mellesleg — legalább százezer ember él! De lépjünk ki a Jászságból. A hétvégeken Szolnok megyében (440 ezer állandó lakos) tizenegy helyre futhatnak az emberek gyógyszerért. * * * Sok vagy kevés a hétvégi ügyeletet -tattó gyógyszer- tár? Megválaszolhatatlan kérdés. Annak, akinek valaha is rohanni kellett, tíz és tíz kilométereken át, a legközelebbi ügyeletes gyógyszertárig — természetesen kevés. Ugyanakkor a megyei gyógyszertári hálózat tevékenységét is meghatározza számtalan — az ötnapos munkahét -bevezetésével együttjáró — tény. Az mindenesetre biztató, hogy a megyei gyógyszertári központ, egyidejűleg a hétvégi orvosi ügyelet átszervezésével, a közeljövőben bővíteni fogja a munkaszüneti napokon is -biztonságot nyújtó gyógyszertárak körét. Az elképzelések szerint a Jászságban Jászapátin és Jász- árokszálláson, a Kunságban pedig Kunhegyesen lehet medicinához jutni — a hétvégeken is-.. Vágner János Hétszázmillió levél, 1,3 milliárd hírlap Postai szolgáltatások a számok tükrében A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint tavaly év végén 3190 posta- hivatal működött az országban, ebből 137 Budapesten és 3053 vidéken. A postákon továbbított levelek száma meghaladta a 700 milliót, tíz év alatt csaknem 100 millióval növekedett. Ugyanakkor az ajánlott, az expressz és a légipostái küldemények száma csökkent, ami feltehetően az időközbeni tarifaemelkedések következménye. A posta évről évre több hírlapot vesz át terjesztésre, ezek száma tavaly már meghaladta az 1,3 milliárdot. Táviratokból is valamivel kevesebbet adott fel a lakosság tavaly, mint a megelőző években, ezek száma azonban így is meghaladta a 11 milliót. A statisztika szerint tavaly a távíró és távbeszélő hálózat 26 786 kilométernyi légvezetékkel és 52 096 kilométernyi kábellel bővült. A hálózat hossza az év végére meghaladta az 5,4 millió kilométert. A távbeszélő főközpontok befogadó képessége 802 595 volt, ennek több mint a fele Budapesten, az alközpontoké 733 000, ezek nagyobb hányada vidéken. Az ikervonalak száma valamivel meghaladja a külön- vonalú telefonokét. A 431 628 lakásban felszerelt telefon- készülék közül 270 303 működik Budapesten, a többi vidéken. A 100 lakosra jutó telefonok száma országos átlagban 11,7. A fővárosiban jobb a telefonellátottság, itt száz lakosra — a nyilvános és közületi telefonokat is figyelembevéve — 33 telefon jut, míg vidéken mindössze hét. Összehasonlításként: Ausztriában 100 lakosra 40, Csehszlovákiában 21- Görögországban 28, Jugoszláviában 9,5, az NDK- ban 19 távbeszélőállomás jut. Hazánkból külföldre több mint 4,7 millióan telefonáltak, valamivel kevesebben mint egy évvel korábban, viszont növekedett a beszélgetések átlagos ideje. Külföldről mintegy 300 ezerszer telefonáltak hazánkba, ez az előző évhez képest némi növekedést mutat, de nem éri el az 1970-es évi szintet. A telex-előfizetők száma tíz év alatt csaknem négyszeresére növekedett, országszerte, annak ellenére, hogy nem létesítettek új telex- központokat. A televízió-előfizetők száma az elmúlt évben nem módosult jelentősen, évek óta 2,8 millió körül mozog. A televíziókészülékek mintegy félét a városokban, másik félét pedig a községekben működtetik. Szinkronban az blattal Az MHD-ban a munka számít, nem a „jogosítvány” Egy évvel ezelőtt a párt- szervezetek mindenhol elemezték a pártmunka stílusát és módszereit. így volt ez a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében is. Ott különösen jól jött ez a számvetés, mivel Nagy István személyében akkor lett függetlenített titkára az üzemi pártvezetőségnek. Ez a tény egymagában gyobb lehetőséget és ugyanakkor fokozott követelményeket támasztott mind a párt vezetőséggel, mind az alapszervezetekkel szemben. A helyi pártmunka módszereinek alapos mérlegelése után a cél világos volt. Egy mondatban —. ha ez egyáltalán lehetséges — talán úgy fogalmazható meg, hogy aktívabban és eredményesebben, az élettel szinkronban kell dolgozni. is najelentett, Nyltthangú válaszok Az új párttitkár azt vallotta. hogy az aktivitás fokozásához eredmények kellenek, amik viszont szívós munkát igényelnek. Az eredmény és az aktivitás tehát nagyon összefüggő fogalom. Mindkettő kulcskérdése az emberek megnyerése. Ez pedig elképzelhetetlen az érdemi pártalapszervezeti munka nélkül, Annak ezernyi oldala közül erőteljesebbé fejlesztettek néhány részmunkát. így például azt tapasztalta az üzemi pártvezetőség, hogy a munkások körében megnőtt a gyáregység gondjaival, további sorsával összefüggő kérdések száma, ezért „gyorsított ügyintézést” vezetett be az információs hálózatban. A felvetődött kérdések megválaszolásával az illetékes szakembereket bízzák meg, és az igazgatót is tájékoztatják, hogy tudja. mi foglalkoztatja a helyi közvéleményt. Az alapszervezetek lényegre törő, nyílthangú válaszokat kapnak. Az üzemi pártvezetőség most arra törekszik, hogy ezeket a válaszokat az alapszervezetekhez tartozó munkaterületeken minél szélesebb körben, minél hamarabb megismerjék. A dolgozók informálását nagymértékben elősegíti az, hogy az üzemi pártvezetőség titkára részt vesz a vállalat pártbizottságának ülésein, kifejtheti véleményét a saját gyáregysége sorsát alakító kérdésekben is, ezért első kézből adhat tájékoztatást a dolgozóknak. Nagyon jól bevált a tiszafüredi gyáregységben ez a „kétcsatornás” információs rendszer. Az ember szinte el sem hinné, hogy mit lehet kifejezni egy-egy mondattal. Az egyik alapszervezeti információs jelentésben például ezt olvastam: „Most jó a közhangulat, mert van mit csinálni”. Mondhatnánk ezt így is: ha munka van. létbiztonság is van. Bírálva ós segftvo A helyzet alapos ismerete természetesen csak előfeltétele a jó munkának, — jól tudják ezt a tiszafüredi gyár pártszervezeteiben. Ezért — többek között — a gazdasági gondok feltárása mellett azok megoldásában, a működési feltételek kialakításában is részt vesznek. A négyes pártalapszervezet egyik taggyűlésén például az üzem- fenntartásról tizenegyen nyilvánítottak véleményt. Azokat a tényeket elemezték, amelyek meghatározók az üzemrész munkájára, ezért a pártvezetőség szükségesnek tartotta az igazgató figyelmét felhívni a párttagok állásfoglalására. Az intézkedéseket természetesen nem mindig „fentről” várják. Természetes követelménynek tekintik a pártalapszerveze- tek, hogy ne csak kritizáljanak hanem éljenek saját munkaterületük lehetőségeivel, önállóan is kezdeményezzenek. A hármas pártalapszervezet például a működési területén dolgozó műszakiakkal együtt intézkedési tervet dolgozott ki az ottani hiányosságok megszüntetésére. A határidőkről és a felelősök kijelöléséről természetesen nem feledkeztek el. Egyébként nemcsak a testületi munkában törekednek eredményekre, az egyéni példamutatást is fontosnak tartják. Azt hangoztatják. hogy a munka és nem a beosztás ad jogosítványt a közügyekbe való beleszólásra. Nem sok becsülete van a gyáregységben annak, aki „fogjuk meg és vigyétek” alapon él. Gazdasági vonatkozásban a gyáregység párttagságát mostanában leginkább az foglalkoztatja, hogy miként tudnak hozzájárulni a külgazdasági egyensúly javításához. Fő termékük a mínusz 40 C-fokos hidegben is működőkép>es daru. A költségek alakulásában az anyaghányad a döntő, ezért az anyaggal való takarékosság most a beszédtéma. Az önköltség mérséklésének módját, a belső forrásokat ezért kutatják jelenleg. A pértmunka módszereinek elemzése arra is felhívta a gyáregység pártszervezeteinek figyelmét hogy ha lépést akarnak tartani az élettel, helyileg megfelelően befolyásolni akarják azt, akkor változtatniok kell a piártmegbízatások rendszerén is. Ezért most már nemcsak állandó, hanem időszakos pártmegbízatásokat is adnak a párttagoknak. így például egy-egy munkahely átszervezésekor az azon a helyen dolgozó kommunista műszaki szakember párt felad a túl kapja az átszervezés segítését. Eredménnyel járt ez a módszer is. Ugyanígy a reszortfeladatok jobb megosztása. Ma már nem szakad minden az üzemi pártvezetőség, titkárának nyakába. A16 összhangért Esetenként néhány apró mozzanat is erősíti a párttagok felelősségérzetét, a kommunista közösséghez való tartozását. Szokássá válik a gyáregységben az, hogy ha valaki bármilyen indokkal távol marad a taggyűlésről, a következőn feláll és hiányzásának okát ismerteti társaival. Az együvé tartozást, a közös gondolkodást egyéb módon is próbálják erősíteni. Korábban például az volt a gyakorlat, hogy parázs vi- tájú pártcsoportüléseket túlságosan csendes taggyűlések követtek. Amikor ennek okát tudakolta a pártvezetőség, egyöntetű volt a válasz: „Minek szólaljunk fel, hiszen a pártcsopjortértekez- leten már kifejtettük a véleményünket”. Igen ám. de egy-egy alapszervezet több pártcsop>ortból áll, és mi a biztosíték arra, hogy minden témáról mindegyiknek ugyanaz a véleménye? Az álláspontok egyeztetése a taggyűlés feladata. Az üzemi pártvezetőség ezért szorgalmazza, hogy a p>árt csoportok képviselői tájékoztassák a taggyűlést megbeszéléseik eredményeiről. A testületi munka jobbá- tételére irányuló igyekezet mellett az üzemi pártvezet ő- ség a személyre szóló, meggyőző munkára buzdítja a párttagokat. Ezzel is azt szeretné elérni, hogy az üzem dolgozói meggyőződéssel csatlakozzanak a párt- szervezethez, optimális összhang alakuljon ki a párton- kívüliekkel. Simon Béla Kecskeméten ez év őszére befejezik a város egyik legszebb épületének a Cifra-palotának felújítását. A szecessziós stílusban készült épületben a városi képtár kap helyet
