Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám

1983. SZEPTEMBER £1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Divatos, könnyű, nyári-őszi ruhákból is nagy a választék a Kunszöv termékbemutatóján Bemutatja a Kunszöv Divatos holmik kis szériában Bosch-történelem Tennivaló nemcsak az üzemen belül akad Tegnap nyílt meg a Kun­sági Bőr- és Textilruházati Ipari Szövetkezet termékbe­mutatója Kisújszálláson, melyre nemcsak a kereskede­lem képviselőit, hanem a nagyközönséget is elvárják. A kiállításon, amely a Kun­szöv új tanműhelyében ka­pott helyet, az 1984 januárjá­tól gyártandó kollekciót mu­tatják be. Természetesen az ott látható 66 textilruházati, 12 cipőféleség és 36 táskafaj­ta közül csak azokkal talál­kozhatunk jövőre az üzletek­ben, amelyeket a kereskede­lem megrendel. A termék- bemutatóra 13 megyei áfész, Kiégy megya(j kereskedelmi vállalat, több Centrum Áru­ház és néhány országos cég is hivatalos. A Komplex Külkereskedel­mi Vállalat csaknem húsz­millió rubel értékű szerző­dést irt alá szovjet partneré­vel kétszintes, ketreces ba­romfikeltető-házak exportjá­ra. Az újabb 110 komplett berendezést a jövő évben szállítják a partnerüknek A berendezéseket a Rába mo­sonmagyaróvári gyára készí­ti. A hazai ipar ezeket a ket­reces házakat a KGST-sza­Ladából 25 ezer Magyar—szovjet Já rmüipari megállapodás Tegnap a Mogürt Külke­reskedelmi Vállalat székhá­zában mintegy nyolcszázmil­lió rubel értékű szerződést kötött a Mogürt és szovjet partnere az Avtoexport. A megállapodás alapján jövőre hazánk 670 millió rubel ér­tékben, a szovjet cég pedig 127 millió rubelért szállít járműipari termékeket part­nerének. A legjelentősebb magyar exporttételek: 7368 autóbusz, valamint különféle pótalkat­részek és a személygépkocsi gyártási kooperáció kereté­ben elektromos cikkek. A szovjet szállítások közül ki­emelkedik a 29 ezer személy- gépkocsi, ebből 25 ezer kü­lönböző Lada típus, a többi Moszkvics és Volga. A szov­jet partner több mint 4 ezer tehergépkocsit és gazdaságo­san üzemeltethető, áruszállí­tásnál is alkalmazható kis­teherautókat, valamint nagy Kamaz tehergépkocsikat ex­portál Magyarországra. A kiállított termékek 3—4 féle hazai alapanyagból ké­szülnek, s a Kunszöv inkább az igényes, kisszériás termé­kek modellválasztékát növel­te. A termékbemutatón ta­lálkozhat az érdeklődő köny- nyű, fényvisszaverő csíkkal ellátott iskola- és utazótás­kákkal, újdonságnak számí­tó, kerékpárra erősíthető táskával, túrázás he« tetszés szerint két hátizsákká ala­kítható kerékpáros táskával és többféle saruval. Somlyay Árpádné, a Kun­szöv elnökhelyettese elmond­ta, hogy a ruházati cikkeknél — a bébitől a bakfis méretig — törekedtek az olyan igé­nyes, divatos cikkek bemuta­tására, amelyek általában a butikokban majdnem duplá­jáért szerezhetők be. kosodás alapján gyártja, és a Szovjetunió a legnagyobb vá­sárlója a berendezéseknek. A Komplex 15 éve rendszere­sen exportál belőlük a szov­jet piacra, s eddig több mint háromezer keltetőházat ad­tak: át, amelyekben közel százmillió baromfinak jut hely. A berendezéseket egyébként évről évre korsze­rűsítik és az újabb igények­hez igazítják a terveket. Olyan a fa, mint az em­ber: ahány, annyiféle, van közötte jó és rossz termé­szetű, puha és kemény egy­aránt. De mindenképpen igaz: formálható. Csak érte­ni kell a módját. — Ezerkilencszáznegyven- hétben találtam magam elő­ször szemben a fával — fog­ja emlékezetébe a múltat Czigány István, a Jászberé­nyi Aprítógépgyár faminta- készítője. Édesanyám becsé­nél inas lettem, hogy kita­nuljam a bútorasztalos szak­mát. Bizony, megkínlódtam az anyaggal, mire rájöttem, hogyan is kell „beszélnem” hozzá; mert alakítható a fa, de egykönnyen nem adja meg magát. Ki kell ismer­ni... Mostoha körülmények között „nevelte-é” a termé­szet, hogyan bánjak vele? Formája, színe, súlya ezt el­árulja annak, aki tényleg látja a fát. Akkortájt sokat szidtuk ^Józsefet, az ácsot”, hogy miért „tett” annyi görcsöt a fákba, igen rossz anyagot kaptunk. A csavarodott szá­lú, csomóval teli fa gyakor­ta megizzasztott bennünket, alig-alig szedtünk le szép, hosszú szalagforgácsot In­kább csak az eszünkkel tud­tuk, hogy létezik sima szálú Ülésezett a KISZ KB Fejti Syörgy első titkár el­nökletével ülést tartott teg­nap a KISZ Központi Bizott­sága. Az ülésen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A testület Juhász And­rásnak, a KB titkárának elő­terjesztésében megtárgyalta és meghatározta a KISZ fel­adatait a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. A Központi Bizottság érté­kelése szerint a mozgalmi munka az ágazatban az el­múlt években egyenletesen fejlődött, ám a fiatalok szer­vezettségében még mindig jelentősek á tartalékok. A Központi Bizottság a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok fontos feladataként jelölte meg agrártermékeinek világ­piaci versenyképességének fokozását. A testület a to­vábbiakban — az elfogadott napirendnek megfelelően megtárgyalta a KISZ-nek a műszaki fejlesztésben, vala­mint a fiatal műszaki-gazda­sági értelmiség körében vég­zett munkája tapasztalatait, és meghatározta a további feladatokat. A Központi Bi­zottság Nyitrai Istvánnak, a KB titkárának előterjesztésé­ben időszerű szervezeti kér­désekkel is foglalkozott. Megújult a Szerencsi Cukorgyár Tegnap reggel a berende­zések felfűtésével megkezdő­dött az idei cukorrépafeldol­gozó szezon a nagy hírű Sze­rencsi Cukorsárban. Az 1881-ben elkészült üzemnek ez lesz a 95. kampánya. Az idei szezonra megújulta gyár. Korszerűsítették a ré­pafeldolgozó- és -tisztító- rendszert, valamint a létisz­tító állomást, két új cukor­kristályosító főzőedényt és három új, dán gyártmányú főzőautomatikát helyeztek üzembe. Ez utóbbiaktól nagymérvű energiamegtaka­rítást várnak. Űj járműbuk­tatókat, utakat, mérlegháza­kat építettek és korszerű ra­kodógépeket szereztek be. bükk és éger meg gyantás borovi fenyő. Használt hor­dók dongáiból, kimustrált fauszályokból mives bútort készíteni ? .. . És a darabolás­tól a finomításig mindent a két kezünkkel csináltunk .. . Czigány István tekintete az ablak felé téved. — Én mindig famunkás voltam. Mikor először belép­tem ebbe a gyárba, ámul­tam — előtte ennyi gépet sohasem láttam és nem is­mertem a munkásközösség melegét sem. Mit mondjak, könnyű szívvel elfeledtem a maszek asztaloskodást, és azt, hogy a mezőgazdaságba akartam „átigazolni”. Ugyan­is ’59-ben szakérettségit tet­tem, s hogy agronómus lehes­sek, még a debreceni agrár- főiskolára is fölvételiztem, sikeresen. Mégis örülök, hogy az Aprítóban úgyszin­tén famintakészítőként dol­gozó öcsémre hallgattam, s ideszegődtem. Asztalosként kerültem be, szerencsémre Jakab Lajoshoz, aki ízig-vé- rig famintakészítő volt, még abból az időből, mikor fehér köpenyben dolgoztak. Türel­mesen tanítgatott, mert az anyag és a szerszámok is­merete ugyan belémivódott, még az inasévek alatt; de a Nem is kell részletes gaz­dasági elemzés, hogy bizo­nyíthassuk, mily sokat je­lentett a Jászberényi Hűtő­gépgyárnak a Bosch háztar­tási hűtőszekrények licencé- nek és gyártási eljárásának megvásárlása. Az 1976-ban dolgozni kezdett új üzem­részt, a vállalat életében el­foglalt helyét jól kijelöli két adat: a „Boschban” állítják — Amikor a Lehel veze­tősége a licencvásárlás mel­lett döntött — foglalta össze az egykori érveket Baráth László, termelési főmérnök — elsődleges szempont volt, hogy egy igen korszerű konstrukció gyártási jogát szerezzük meg az üzlet ré­vén. Kereskedelmi haszonra is szert tett a vállalat. A leg­nagyobb nyereségnek én mégis a korszerű terméket és készítésének gazdaságosságát biztosító termelési eljárás birtoklását tartom. Érdemes számokkal is il­lusztrálni a főmérnök véle­ményének helyességét. A „hőskorban” az első jászbe­rényi hűtőgépek 29,2 óra alatt készültek el; a Lehel család első tagjára, a 100 li­teres berendezésre is még 15,3 órát fordítottak, az 1962-ben piacra került új tag, a Lehel 120 egy-egy da­rabja viszont már csak 6,8 óra alatt készen volt. És itt — mintegy a fejlődés üteméhez alkalmazkodva — érdemes megállni a normaórák felso­rolásával : — Hogy „lépni” kellett a vállalatnak azt jól bizonyít­ja a Lehel család történeté­nek egy epizódja — emelt ki a műszaki és közgazdasá­gi adatok tömegéből egy, a szakmában járatlanoknak is érthetőt Baráth László. — Hűtőgépeinknek egyre kor­szerűbb változatait alakítot­tuk ki, fejlődött a termelési Mi változott az 1976-os üzemkezdet óta a Bosch üzemben? Az alkalmazkodá­si törekvések leginkább szem­beötlően tükröződnek a HB típusú gépek • különböző vál­tozatainak (úgynevezett de- signjeinek) óriási gyarapo­dásában. Egy- vagy kétcsil­lagos 160 literes gépeket 1977-ben még sok, 13 eltérő műszaki ismeretekkel, a rajz olvasásával hadilábon álltam. A minta összeépíté­sét el kellett sajátítanom, ehhez pedig tisztába kellett jönnöm az öntészettel. Eltelt néhány esztendő, s ’66-ban Czigány István szak­munkásoklevelet szerzett — életre szólóan famintakészí­tő lett Megkapván a rajzot, fejében megjelenik a gyár­tandó gép, amelyet ő a mű­helyrajz és a szabásjegyzék alapján „egy az egyben”, al­katrészenként előre megalkot — fából. Enélkül nincs ön­tés, s a kettő híján gépgyár­tás. Minden mindennel ösz- szefügg. Czigány István szakértel­me háromszáz szerszámot: szalagfűrészt, faesztergát és -marót, valamint különböző gyalukat igényel, vésőket, fú­rókat, enyvet, műgyantát és ezernyi facsavart, mérőesz­közöket vesz kezébe, hogy összeálljon a majdani gép, amelyből folyamatosan sosem gyártanak szériát, legföljebb a csőegyengetők és a szénőr­lők térnek vissza... A jász­berényi Aprítóban egyedi gépgyártás folyik — Nálunk senki sem mon­dogatja, hogy perfekt vagyok a szakmában, mintadarabon­elő a vállalat összes terme­lésének mintegy 30 százalé­kát, a tőkés értékesítésnek közel felét adják az itt ké­szült gyártmányok. A számok jól érzékeltetik, hogy a világszínvonalat képvi­selő kompresszoros háztartá­si gépek „frontján” történ­tek alapvetően meghatároz­zák a vállalat gazdálkodását. háttér is — mégis: például az 1976-ig készített Lehel 150 gyártására még mindig 6,1 órát fordítottunk. Ismertük a fejlett országok termelését jelleimző hasonló adatokat, közelükbe se érhettünk. A megoldási javaslatok l^ö- zül Jászberényben a licenc és know-how megvásárlását választották. A hasznot érzé­keltetendő érdemes ismét egy számadatot megjegyezni: a technológiai előírások sze­rint egy Bosch-licenc szerint készülő 160 literes hűtőgép (HB 160) előállítására 2,8 óra fordítható. És nemcsak az újonnan épült üzemben rövidült a gyártási idő. A licencvásárlás után megis­mert korszerű hűtőgépkonst­rukció gyártási előnyeit a gyár saját fejlesztésű beren­dezéseinél is kamatoztatták. A régi kompresszoros szekré­nyeket készítő üzemben is úgynevezett paneles techno­lógiával kezdték készíteni a termékeket: a „saját” (az úgynevezett modul panel) gépek külső burkát, vázát már nem kellett hosszadal­mas munkával egyetlen le­mezből hajlítgatni, a Bosch üzemben automatán gyártott oldalpanelekből állították össze ezeket is. Az ered­mény? A régi üzemben 3,8 órára csökkent a jászberényi tervezésű, úgynevezett MP gépek előállításának ideje — annak ellenére, hogy jelen­tős beruházásra nem kellett pénzt költeni. kivitelben gyártották (vál­tozhatnak a belső tér színei, a különböző tárolórekeszek kialakítása), már — össz­hangban a megrendelők vál­tozó igényeivel — ez a szám nyolcvanra gyarapodott. (Je­lenleg a Lehelben a külön­böző HB típusoknak 110-nél több designje „él”.) Bár az alapvető folyamat ként vizsgázunk. Minden önt­vénynek más á zsugorodása, ezt figyelembe véve mérünk, és a millimétert tisztelnünk kell! Pontosság nélkül nincs mintakészítés. Mert az öntő­homoknak a famintát úgy kell elhagyni, hogy ne sza­kadjon. Mint a faszobrászok, minden egyes darabot külön formálunk meg, építünk ösz- sze; a hajszálpontos munká­hoz pedig elsőrendű szerszá­mokra van szükségünk, ezeK- ből nem egyet mi magunk készítünk. Ügy kell bánnunk velük, mint az ünneplőruhá­val — finom gondossággal, rendszeres karbantartással. „Ez a kenyérkeresőd, taní­totta egykor mesterem, be­csülnöd kell.” Ha életlen gyalut, vésőt taszítanánk a fá­nak a gyalu szinte szenved­ne, sírna . .. hiszen nem akar belekapni a fába. Csak az tud megmaradni ebben a szakmában, aki pontos, tü­relmes, gondos. A tökéletesség igényéről beszél Czigány István. Pedig ennek a kvalifikált, alkotó szakmának hajdani fénye- rangja, mi tagadás, megko­pott. Hogyan lehetne vissza­szerezni? Bizonyára sokat gondol erre Czigány István és kilenc szaktársa az Aprí­tóban, akik nélkül nincs ön­tés és nincs gép. .. Sz. Tamás Tibor az eredeti, néhány lényeges ponton változtattak a techno­lógián; biztonságosabbra cse­rélték a palásthabosító be­rendezést, teljesen automati­zálták a kondenzátorok hű­tőhuzaljainak felhegesztését; a jászberényi mérnökök ter­vezték az új, a Lehelben ké­szített ajtógyártó automata gépsort. — Vannak a világon a mienknél lényegesen jobban automatizált hűtőgépgyártó üzemek, a nálunk alkalma­zott szalagszerű termelés­szervezés azonban még min­dig a legkorszerűbb — érté­kelte a Bosch üzem műszaki színvonalát a termelési fő­mérnök Nem mondom, el tudnék képzelni egy robotok­kal dolgozó „csúcsüzemet”, a mi lehetőségeink mellett azonban máson kell tömi a fejünket Amikor a hűtőgép­sor licencét megvásároltuk, megvettünk „melléktermék­ként” egy termelési rend­szert is. Ennek a leghatéko­nyabb működtetéséhez azon­ban sajnos nincsenek meg a feltételek. Mert nem elég a gyártási folyamatot a leg­ésszerűbb rendbe szervezni, a dolgozó mozdulatait meg­tervezni, és a munkahelye­ket a műveletek igényei sze­rint kialakítani. Egy így ki­alakított üzem a legfejlet­tebb országokban egy telje­sen komputerizált termelés- irányítási rendszer „felügye­lete” alatt dolgozik. Ott elég azt eldönteni, hogy milyen típusú terméket, és mennyit akarnak készíteni — min­den mást tud a számítógép, megfelelő ütemben, megfele­lő helyre irányítja az anya­got, az alkatrészeket... Mi ezt a rendszert már csak a hozzá szükséges drága be­rendezések és a talán még drágább szellemi termék, a programcsomagok miatt sem tudtuk volna megvásárolni. Ennek ellenére tovább aka­runk lépni. A Hűtőgépgyár legkorsze­rűbb üzemében két éve amerikai szervezési szakem­berek bevonásával alapos, vizsgálatba kezdett a sejtett, de hasznosítani eddig még nem tudott tartalékok feltá­rására. Az elemzések sok hi­ányosságot feltártak, 1981 82-ben kísérletképpen hozzá is kezdtek a hibák meg­szüntetéséhez — a termelés hatékonysága több mint tíz százalékkal nőtt. Aztán a kísérlet abbamaradt, a leg­több helyen a régi rend állt helyre. Kiderült ugyanis; a termelést a legaprólékosabb gonddal megszervezve is „képességei alatt” dolgozik az üzem, ha például az anyagellátás, a karbantartás rendje nem igazodik igényei­hez, vagy ha a gyáregységek együttműködése nem zökke- nőtnentes. Röviden szólva: Jászberényben bebizonyoso­dott, hogy az üzemi munka hatékonyságának fokozása ér­dekében az egész vállalatot érintő szervezetfejlesztési, a kapcsolatokat racionalizáló feladatokat kell megoldaná. Százzal kevesebben Az üzemkapun már csak azért is túl kell lépni, mert a termelés legkörültekintőbb, legkorszerűbb módszereket alkalmazó megszervezése is hatástalan marad, ha az elő­írtnál kevesebb embert fog­lalkoztatnak a szalagok mel­lett. (Jelenleg a „Bosch- üzemben” az előírt 410-nél majdnem százzal kevesebben dolgoznak, így azután a sza­lag sebessége alig függhet a műveletek, a munkahelyek kialakításának ésszerűsé­gétől.) Az eddigi és az ezutáni jászberényi intézkedések ha­tékonyságának elemzésére al­kalmas végeredmény legko­rábban 1984 elejére várható. V. Szász József Emeletes keltetőházak A famintakészítő Ember és szerszám Segített a panel Min érdemes a fejet törni ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents