Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-21 / 223. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 21. IA szerkesztőség postájából I Hasznos, okos időtöltés a szocialista brigádnak, mire minden bútor ragyogott. Az óvodából kapott íotó tanúsága szerint jókedvvel dolgoztak az önzetlen segítők. Nem hiánycikk... A 26. mozgalmi évet kezdte a jászberényi Kókai László Űttörőház. Már hagyomány, hogy az ünnepélyes megnyitón — szeptember 15- én tartottuk — a szakkörökbe és klubokba jelentkező pajtások vesznek részt. A következő napokban tíz szakkörben kezdődik a munka. A kisdobosok körében most is legnépszerűbb a természetkutató, az úttörőknél a gépjárműbarát, a lövész, és a rádiós szakkör, de sokan jelentkeztek a sakk, a báb, a bélyeggyűjtő és a hosismereti szakkörbe is. Népesnek ígérkezik a nyolcadikosok részére szervezett tiniklub és a Kíváncsiak klubja. Munkához lát az ifjú csillagászok köre, amely az előző évben is igen eredményesen dolgozott. Üttörőházunk ebben a mozgalmi évben is nagy részt vállal a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok szervezéséből. Már a nyitást követő első rendezvényünkön sok volt az érdeklődő. A Skála Áruházzal közösen szervezett divatbemutatón őszi, téli gyermekruhákat láthattak a pajtások — itt készült a fotó is. Nagy Sándomé Jászberény ... mégsem lehet kapni sa- mott-port, s a hozzá szükséges vízüveget a jászberényi háztartási boltban — írta Oláh János. Szeptember 6-án azt közölték vele, hogy sa- mott-port a Tüzép-telepen keressen; vízüveget tartanak, de jelenleg az sincs ... Levélírónk úgy véli — s ezt el is mondta —, hogy 2 kg-os samotkport árulhatnának az üzletben^ ne kellene ilyen kis tételért két kilométert menni a Tüzép-telepig. Sajnálják, de ez a helyzet — hangzott a válasz. „Nehéz megérteni, hogy ősszel, amikor a kispénzű ember télre szeretné a kályháját egy kicsit rendbehozni, a kereskedelem ilyen módon elégíti ki a vásárlókat ...” — vetette fel Oláh János. Őszinték legyünk? Bennünket az lepne meg, ha arról hallanánk : minden városban (falut már említeni se merünk, pedig ez volna a természetes) van samott-por és vízüveg ... Meglehet, hogy mindkettő mégis hiánycikk? Kegyeletsértök A téma nem új, nem az első levelet kapjuk, amelynek írója a kegyeletsértők „megfogását” sürgeti. N. F. szolnoki olvasónk (akinek teljes nevét, címét ismerjük) vetette papírra ezúttal észrevételeit. Gyakran jár mostanában a temetőbe, s viszi a szebbnél szebb virágot édesanyja sírjára. Felháborítónak találja — az is! —, hogy a csokrok egy-két óra múlva eltűnnek... Ugyanígy a cserepes növények. Olvasónk úgy véli, a lelketlen, a családi gyászt semmibe vevők ellen határozottabban kellene fellépniük az illetékeseknek. Kommunista műszakból — segély A SZIM karcagi gyárának vezetősége és szakszervezeti bizottsága kétnapos autóbuszkirándulásra hívta meg nyugdíjasait — körbe a Balatonon! Szép élmény volt, rengeteg látnivalóval. Az utazás, az ellátás költségeit a gyár „állta”. Másként is segíti nyugdíjasait a gyár. Egy kommunista műszak teljes bevételét a rászorulók segélyezésére fordította. Kedvezményesen vásárolhatnak burgonyát, almát. A rendszeres kapcsolat- tartás érdekében nyugdíjasbizottságot hoztak létre. Talán említeni se kell, hogy a gondoskodás mindenféle formájának mennyire örülnek a nyugdíjasok — ezt írta meg levelében Iski Lajos Karcagról. Az évnyitóra minden ragyogott Mint minden gyermekintézmény alkalmazottai, a szolnoki Zagyva-parti óvoda dolgozói is azon serénykednek, hogy minél szebb környezetben tevékenykedhessenek, a hozzájuk járó kicsinyek otthonosan, jól érezzék magukat. Patronáíási szerződésük van a Tiszamenti Vegyiművek Lengyel—Magyar Barátság Szocialista Brigádjával. Az e kollektívába tartozó TVM-dolgozók 140 óra társadalmi munkában felújították, befestették az óvoda teljes bútorzatát. Nekik köszönhető, hogy szép, kulturált környezetben kezdték az új tanévet. Mitagadás, volt tennivalója Hihetetlen, de igaz! 1. Nem mindennapi esetről számolt be a minap érkezett levelében a szolnoki Romhá- nyi László. Fürdőszobájukban a csaptelep kicserélését kérte az Ingatlankezelő Vállalattól. Három nap múlva megérkezett a szerelő. Kicserélte a csaptelepet. Egyetlen szépséghibája volt: nem lehetett használni ... Természetesen reklamált... Két nap elteltével jelentkezett egy másik szerelő, aki tökéletesen, szakszerűen dolgozott. Romhányiné nagyon örült, száz forinttal akarta honorálni a jó munkát. Nem kerülgetjük: borravalót adott a vízvezetékszerelőnek, aki tiltakozott: neki ez kötelessége. Az asszony nem hagyta magát „eltéríteni” szándékától: a százast a férfi zsebébe tette. A pénzt a levélszekrényben látják viszont — mondta az idegen. Csakugyan ott volt három nap múlva, egy levél kíséretében. Nálunk van egy fénymásolt példánya. Lényege? Ne haragudjanak, a pénzt nem azért küldi vissza, mert nem bízik a saját munkájában ... Am ha elégedettek voltak vele, néhány jó szóval jelezzék az IKV igazgatójának. Neki ez többet ér bármi másnál. A sorokat Kollár Bálint vízvezetékszerelö irta alá. 2. Szepesi Ferenc szolnoki olvasónk levelét is örömmel adjuk közre. „ ... Szeptember 7-én a ■Keskeny János úti benzinkútnál tankoltam. Ezerforintossal fizettem. Odahaza vettem észre, hogy 500 forintig kaptam vissza. Másnap elmondtam a fiatalembernek a történteket. Azt mondta, menjek vissza, amikor a zárást megcsinálta. Valóban „kiugrott” a többlet, s a pénzem visszakaptam. Mostanában gyakran hallunk gyarló emberi magatartásról. Magam nagyon kellemesen csalódtam, siettem is önöknek megírni ..." Taxis „stand”, szolgáltatósor Mezőtúron is .megsokasodtak a magántaxisok. A KIOSZ helyi alapszervezetéhez nyolc közúti személyszállító tartozik. Saját erőből készítettek pihenőházat a Skála Ifjúsági Áruház parkolójában. Rövidesen beszerelik a telefont is, így könnyebb lesz nekik a dolguk, s a szolgáltatást igénybevevő lakosság is hasznát látja. A taxisok kisipari munkabrigádot szerveznek, hogy összefogásukkal magasabb színvonalon lássák el feladatukat. A Szolnoki úti új piactéren sorműhelyt létesítettek a kisiparosok. Fodrász, látsze- rész és órásüzlet várja az érdeklődőket. A szolgáltatósornak egyre nagyobb a népszerűsége. A híradást Salánki Anikótól kaptuk, ő küldte az Uzso- ki Jánosné készítette fotót, amelyen a szolgáltatósor egy részlete látható. Köszönet a segítségért Szolnokon, a Mátyás király úton szeptember 10-én (szombaton!) víz nélkül maradt mintegy kétszáz család. Az ott lakók azonnal jelentették az illetékeseknek, akik a ki- s Máltáskor megállapvtottúák: csőtörés ... A hibás csövet azonban még hétfőig sem javították meg. Bár az ügy ezúttal nem a Víz- és Csatornamű Vállalatra tartozott, szeptember 12-én délután tőlük kértünk segítséget. Nagy Pál művezető azonnal a helyszínre jött és gyorsan kijavították a hibát. Segítségüket az utca lakóinak nevében köszönjük. Jubileumi Lakásszövetkezet Szolnok Építkezés és környéke Megszaporodtak Szolnok belső területén a társasházépítkezések. Hol itt, hol ott tűnikl el egyik napról a másikra egy-egy öreg ház, hogy helyét rövidesen sóderhegyek és téglarakások foglalják el. A Beloiannisz út, József Attila út és a Tisza határolta háromszögben levő városrész kertes házai közül is mind többre vár hasonló sor. A szűk, hangulatos utcácskákban gyér a gépjárműforgalom. A csendesebb környezetet kedvelők szívesen költöznek oda. A nyugalomnak, a fejlett közműhálózatnak természetesen ára van. A négyszögölenkénti árak budapesti értékekkel mérhetők. Nem csoda hát, ha az építtetők! csak a legszükségesebb alapterületet veszik meg az építkezéshez. A gond emiatt a házépítés megkezdésekor jelentkezik. Hová kerüljön a tégla, a deszka, a malterkeverő láda, a betonkeverő? Egyetlen lehetőség kínálkozik : felvonulási bázisként közterületet kell igénybe venni. Az indokok meggyőzőek, az illetékes szervek pedig ráütik a pecsétet azl engedélyező okiratra. Sok esetben túl könnyen. Növekszik a lezárt utcák száma. Ahol a közelben kis park van, egyszerűbb a helyzet Ott azt jelölik ki felvonulási területnek. A zárt házsorok között megbúvó tenyérnyi zöld foltokat lassanként mindenhol vöröses színű téglapor vagy szürke cementtakaró borítja el. A kilöttyenő malter hosz- ' szú időre száműzi a pázsitot erről a környékről. Az ol- tottmész-kupacok néhány nap alatt több kárt okoznak a dús lombú fákban, mint a lakókörzet évtizedek során felnőtt csintalan gyerekhada. A gondozott bokrok idedg- óráig még ellenállnak a művezetői Skoda rosszul sikerült fordulóinak, de a téglahordó gépkocsik súlya alatt már menthetetlenül tönkremennek. Az épülő házak belső tere közben tátong az ürességtől. — Kell a hely a mesternek! — kiáltják' erre a benferutesek. A falon dolgozónak aligha. Esetleg annak, aki minden sornyi tégla lerakása után egyenes vonalban akarja elérni a sörösládát. Mert köztudomású, hogy két pont között esi a legrövidebb út. A munkaszervezés szinte korlátlan lehetőségeit bizonyítandó, szaktanfolyamokon gyakran ismertetik egy külföldi toronyház építési feltételeinek tanulságos példáját. A harminc emeletnyi épület munkálataival szemben egyetlen, korlátozó feltételt állítottak a városatyák. Azt, hogy az építkezési nem zai- varhatja semmilyen formában az utca megszokott életét, Nem lehetett eltorlaszol- nS, lezárni, elterelni a forgalmat. Még az új épület közvetlen közelében húzódó járdáról sem lehetett áttessékelni a bámész gyalogosokat: E kemény feltétel ellenére elkészült a toronyház. Határidőre. Ezek szerint van mási lehetőség is a házépítésre, mint a környezet tönkretétele, elnyomorítása, az ott lakók mindennapos életritmusának feldúlása. Szakemberek állítják, hogy a feladat Szolnokon sémi megoldhatatlan. Pénzbe "is alig kerül. Csak gondolkodni kellene. Veresegyházi Károly Válaszok, intézkedések Hét helyett tizenegy! Szeptember 3-i lapunkban munkatársunk „Hétvégén nem jó betegnek lenni!” című írásában a gyógyszertárak hétvégi ügyeleti rendszerét bírálta. Dr. Kapitány István, a Szolnok megyei Tanács Gyógyszertári Központ igazgatója a következőket válaszolta. Az ötnapos munkahétre való áttérés során alapvető szempontként vették figyelembe a lakosság zavartalan ellátását, különösen a hétvégi munkaszüneti napokon. A megyei tanács fegészségügyi és! saodiálpojliti'kai osztálya hét gyógyszertár ügyeleti nyitvatartását rendelte el, ezzel szemben a vállalat tizenegy üzemeltetését tartotta szükségesnek. Ez csupán két gyógyszertárrad kevesebb, mint az ötnapos munkahétre történő áttérést megelőzően. Az ügyeleti rendszer kialakítása során figyelembe vették az ügyvezető körzeti orvosok, illetve a helyi tanácsok tisztségviselőinek javaslatait; velük összhangban állapították meg a hétvégi nyitvatartási rendet. Hozzájuk sok éve semmilyen panaszbejelentés nem érkezett. A válaszból megtudhattuk még, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés, az ezzel kapcsolatos munkatöbblet a gyógyszertári központnál is gondot jelent. Ennek ellenére — a megfelelő személyi és tárgyi feltételek megléte esetén — tovább bővítik az ügyeletes gyógyszertárak számát. Dr. Kapitány István igazgató intézkedett, hogy a jászapáti gyógyszertárban helyesen tájékoztassák a lakosságot a jászberényi ügyeletes gyógyszertár nyitvatar- tásáról. Leporolták. Szeptember 7-én jelent meg Dákuné Tóth Enikő levele. A kifogás: a szolnoki Széchenyi lakótelepen augusztusban májusi plakátok voltak a hirdetőoszlopokon. A felvetés jogos. „Egyszerűen.” munkaerőhiány miatt nem kerültek friss műsorok, programok a hirdetőoszlopokra. Ám még az észrevétel megjelenése előtt pótolta a hiányzó munkaerőket a Magyar Hirdető Szolnok megyei Központja. Augusztus utolsó napjaiban már „naprakész” információt kaptak a lakótelepen élők. Az Aranykanna előtt két hirdetőoszlopot állítottak fel — a Moziüzemi Vállalattal közösen. „A villamos bekötést műszaki nehézségek akadályozzák, de reményünk van arra, hogy ebben a hónapban ez is megtörténik” — írta Gál Csaba megyeközpontvezető, akinek válasza szeptember 12-én érkezett. Ebből tudjuk még azt is, hogy amennyiben a Széchenyin működő kisiparosok igénylik a reklámot, készséggel állnak rendelkezésükre. „Vadragasztóknak” nevezi a szaknyelv azokat, akik különféle cetliken „hirdetnek” ... Csúfítják a városképet, rongálják az állami vállalatok tulajdonát. Erre is gondoltak: „cetliragasztásra” szolgáló berendezést állítanak fel. Szerkesztői üzenetek Sz. I. Mezőtúr: Sorait névtelennek tekintjük. Egyébként meglehet, hogy „csak” pénzkérdés ’a ravatalozó rendbehozása. Út a temetőben? ...
