Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
1983. SZEPTEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lakás, ösztöndíj, egyéb kedvezmények Javaslatok a fiatalok szociális körülményeinek javítására A beszélgetésnek nincs különösebb apropója. Nem jelent meg az elmúlt hetek- ben-hónapofcban az ifjúság egészét érintő állásfoglalás, határozat. Az Állami Ifjúsági Bizottság is szokásos hétköznapjait éli. Ily módon akár magyarázatra is szorulna, hogy mi indokolja a kérdésit: milyen a fiatalok szociális helyzete, milyen gondjaik foglalkoztatják az Állami Ifjúsági Bizottságot? — A téma ilyesfajta meg;közelítését nem tartom szerencsésnek — mondta Nagy Sándor, az ÁIB titkára. — Valahogy belénk rögződött, hogy a fiatalok helyzetéről nagy általánosságokban szóljunk. Az ifjúság heterogén összetételű. Más foglalkoztatja a középiskolás diákot, mint az ifjú szakmunkást, mással küszködik az ifjú házas, mint az egyedülálló fiatal, és; így tovább. Milyen válasz adható arra a kérdésire: hogy milyen a fiatalok helyzete? Melyik fiatalé? Vagy legalább annyira legyünk pontosak, hogy melyik ifjúsági rétegé? Ha az Állami Ifjúsági Bizottság elmúlt évi üléseit felidézem, ha a javaslatokat, határozatokat sorra veszem: nem általában az ifjúság gondjaival foglalkoztunk, hanem egy-egy rétegével. — Éontsuk tehát részekre a kérdést: a szakmunkástanulók juttatási rendjét 1955- ben szabályozták azzal a céllal, hogy a tanulók az összes térítési díjat fedezni tudják az ösztöndíjból. Azóta érdemi változtatás nem történt, a szabályozás minden bizonnyal elavult. — Az elmúlt néhány évben szinte minden ifjúsági fórumon szóba került a szakmunkástanulók ösztöndíjazásának korszerűsítése. A diákparlamenteken ugyancsak sürgették a módosítást. Az új ösztöndíj-rendszer kidolgozásához a bizottság meghatározta a legfontosabb elveket. Elkülönül a tanulmányi ösztöndíj és a tanuló szociális körülményei alapján adható támogatás. A differenciálás alapja a szakma jellege és az évfolyam mellett elsősorban a szakmai és tanulmányi teljesítmény lesz. A vállalatok feladata, hogy a szakmunkásképzésben meglevő érdekeltségük szerint a tanulók ténylegesen végzett munkájának megfelelően gondoskodjanak a pénzbeni juttatásokról. — Némelyik a kezdet kezdetén sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A diákokat és sorkatonákat megillető kedvezmények fogadtatása legalábbis ellentmondásos. Egyik-másik kedvezmény alig keltett érdeklődést. — Ezt a kedvezményrendszert 1981-ben vezették be. Az eddigi két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a rendszer jól szolgálja az Állami Ifjúsági Bizottság korábbi határozatában megfogalmazott célokat. Miben jogosi a kritika? Részben nem elég hatásos a tájékoztatás, nem minden érdekelt ismeri a lehetőségeit. Aztán úgy látsizik, hogy a diákok nem szívesen ülnek a színházakban az olcsóbb helyeken, és nem igénylik igazán a mérsékelt áru diákmenüt. Lehet, hogy rosszul mértük fel a szokásokat? Avagy a színházak kínálatával van baj? Vagy azzal, hogy nem mindig tüntetik föl, hogy melyik előadásra váltható diákjegy, s ebből támadnak viták? Bizonyos, viszont, hogy a kedvezményes utazással, kölcsönzéssel sokan élnek, és ugyancsak népszerűek az olcsó szálláshelyek. Nem hiszem, hogy máris a kedvezményrendszeren kellene változtatni. A propagálásán viszont igen. — A fiatalok szociális helyzetéről szólva óhatatlanul eljutunk a családalapítás, a lakáshoz jutás gondjaihoz. Mi enyhítheti az önálló otthon megteremtésének gondjait? — Legsúlyosabb társadalmi gondjaink közé tartozik a lakáskérdés. Valóban, minden intézkedés;, amely enyhít a feszültségen, figyelmet érdemel. Ismert fogalom immár a lépcsőzetes lakájhoz jutás, a garzonia- kás-akció, a fiatal házasok otthona és a többi. Ha a lakásokkal sikerül jobban gazdálkodni, annak a fiatal házasok is hasznát látják. Javaslat készült arra, hogy 1984. január elsejétől az ifjúsági takarékbetét utáni kölcsönt a magánforgalomban történő lakásvásárlásra is igénybe lehessen venni. Hossizú távon azt kellene megvalósítanunk, hogy a fiatalok valamiféle garanciával gyűjthessenek lakásra, mondjuk az ifjúsági takarékbetétkönyvben, ami most pótolja a lakásvásárlási előtörlesztést, s mind többféle; a lakás berendezéséhez szükséges árura ad kedvezményes kölcsönt. M. D. Vita a választási törvényjavaslatról Szolnokon Megyei lista országos mintára A megyei bíróság tanácstermében bírókat és bírósági fogalmazókat hívtak meg a törvénytervezet vitájára, ahol Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára tartotta a vitaindítót. Ebben a körben nem kellett különösen hangsúlyozni, hogy az új törvényjavaslat nem kritikája a jelenlegi választási rendszernek. A demokrácia szélesítéséhez a népképviseleti testületek rugalmasságának, szerepének növeléséhez kívánja megteremteni a jogi feltételeket. A kétórás eszmecserén több felszólaló egymással is vitatkozó és figyelemre méltó véleménye hangzott el. Valamennyien időszerűnek tartották a választási jogszabály korszerűsítését, megváltoztatását. Egyöntetű volt a véleményük abban is, hogy a több jelölt állítása demok- ratikusabbá teszi a választást, mert az emberek nemcsak a jelölőgyűlésen, hanem a választás napján is Besenyszögön egyetlen vitát rendeztek a törvényjavaslatról. A HNF községi bizottsága negyven falubelinek küldött meghívót, ügyelve arra, hogy minden korosztály és réteg képviseltesse magát. A meghívottak — mindössze ketten-hárman hiányoztak — többsége el is jött a Kossuth Tsz tanácskozótermébe. Kántorné dr. Helle Gizella, a megyei tanács vb szolnoki járási hivatalának osztályvezetője — jogász — röviden ismertette a törvény- javaslat megalkotásának előzményeit, a lényeges változtatásokat s a változtatások irányelveit. Előadását másfél órás vita követte. Többen hozzászóltak a javaslat 12. paragrafusához, miszerint a választókerületekben két vagy több jelöltet is állítsanak, és az, aki az érvényes szavazatok több mint felét kapja, legyen a tanácstag vagy képviselő, aki pedig a szavazatok legalább negyedét kapja, apótdöntenek. Így a választás szó szerint választás lesz és nemcsak szavazás. Többen elmondták, hogy sokat várnak a tanácstagok számának csökkentésétől, úgy vélték, ezzel nagyobb lesz az esély arra, hogy eddig kizárólag a bizottságokban zajló vita „begyűrűzhessék” a döntésre jogosult testületi ülésekre is. v Elhangzott jónéhány olyan javaslat, amely nem szerepel a tervezetben. Egy a sok közül: mivel ésszerűnek tartották az országos listát, amelyre milliók bizalmát élvező politikusok neve kerül majd, akiket az ország lakossága választ országgyűlési képviselőnek, ennek mintájára mondták, megyei listát is ki lehetne alakítani. Erre a lajstromra néhány olyan megyei tanácstagjelölt neve kerülne, akiknek párt-r, tömegszervezeti, társadalmi vagy egyházi tisztsége révén fontos szerepük van a megye életében. tanácstag vagy pótképviselő, akiből üresedés esetén képviselő vagy tanácstag lehet. Danyi Máté tanácselnökhelyettes egyetértett a javaslattal, mondván így demok- ratikusabbnak tartja a választást. Léderné dr. Faragó Margit, Besenyszög országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy eddig általában egy jelöltet állítottak ki a körzetek, mert a másik jelölt, akit nem választottak meg, bukott embernek érezte magát, és sokan annak is tartották. Szabó István úgy vélte, hogy mindenkinek két jelöltre kellene szavazni, nemcsak a tanácstagot, hanem a póttanácstagot is meg kellene jelölni a céduláján. Mások véleménye szerint ez teljesen felesleges. Parázs vita alakult ki a fővárosi és a megyei tanácsok tagjainak választásáról. A tervezet azt javasolja, hogy többségük lehetőleg a helyi tanácsok tagjai közül kerüljön ki. A besenyszögi tanácselnök úgy vélekedett: igaz, hogy a helybenlakó jobban ismeri a gondokat, de történetesen egy megyei szerv vezető beosztású tanácstagja többet tud segíteni. A tanácselnök nyilván sokéves tapasztalata alapján kialakult véleményével általában nem értettek egyet. Vitatéma volt az is, hogy Mezőtúron két fórumon tárgyalják a választási törvénytervezetet. Azok közül az egyik ifjúsági réteggyűlés volt. Főiskolások, középiskolások, dolgozó fiatalok töltötték meg a tanácskozásnak helyet nyújtó termet. Koruknál fogva választási témákban nem lehettek járatosak, ezért izgatott a kérdés: mennyiben tanúsítanák érdeklődést, a törvénytervezet milyen gondolatokat kelt bennük. Fiatalokra jellemző, pergő ütemű tanácskozás volt. Ami külön tetszett: nemcsak tudomásul vették a javaslatokat, hanem azok indokait is kutatva mérlegelték helyiségüket. A képviselők tíz százalékának országos listán való jelöléséről például elhangzott, hogy kötődésük a választókhoz ilymódon meglehetősen levegőben lógó lesz, de a végén egyetértettek abban, hogy vannak olyan tisztségek, amelyeknek betöltői az egész néphez kell, hogy kötődjenek, nemcsak tgy-egy választókerülethez. A mezőtúri fiatalok jól látták és ki is fejtették, hogy a választási törvénytervezet nemcsak a szocialista demokrácia fejlesztését szolgálja, hanem végső soron a tanácstagok és az országgyűlési képviselők munkájának javítását is eredményezi, pontoJászberényben ezentúl nem visznek vándorurnát azokhoz, akik nem mennek el szavazni. A vitatkozók egy része ebben a választás szabadságát látta, mások azt mondták, ha a betegekhez nem viszik el a vándorurnákat, akkor nem kapnak lehetőséget arra, hogy éljenek' választási jogukkal. sabban szólva: kell, hogy eredményezze. Ennek előfeltétele a 'jelöltek mérlegelése, kiválasztásuk megalapozottsága. Ezért hangzott el, olyan javaslat is, hogy egy- egy választókerület jelölőgyűlésén ne csak a körzet lakói rendelkezzenek szavazati joggal, hanem az ottani ^ üzemek képviselői is, hiszen esetenként a lakosságnál is jobban ismerik a jelölteket. Ugyancsak javasolták, hogy a politikai-társadalmi szervek képviselői is megfelelő jogokkal rendelkezzenek a jelölőgyűléseken, hiszen az adott választókerületben lakó, de máshol dolgozó jelöltek munkáját, emberi magatartását, közéleti tevékenységét leginkább ők ismerik. A megalapozottságot, a nagyobb felelősségérzetet szorgalmazták tehát a jelölésnél. És azzal együtt a megválasztottak későbbi munkájának figyelemmel kísérését, a bizalommal visszaélők visszahívását. A(z ifjúsági réteggyűlésen a választási törvénytervezet több részletkérdésének megvitatása mellett az az egységes vélemény alakult ki, akinek a jelölésével egyetértenekvagy akit javasolnak, amellett határozottan álljanak ki a választók a jelölőgyűlésen és megválasztása után a közéleti munkájuk során is. Besenyszögön Legyen-e vándorurna? Mezőtúron II fiatalok szemével Uszályon a búza. A Mahart csepeli szabadkikötőjébe uszályon érkezik a búza. Az itt tárolt gabonát a főváros malmaiba - szállítják feldolgozásra, de innen kerül exportra is. A szállítmányokból rendszeresen mintát vesznek A „középre lökésről” és az „elöljáréságrél” A jászberényi Hűtőgépgyárban, a megye egyik legnagyobb ipari létesítményében több mint ötvenen voltak á választási törvényjavaslat társadalmi vitáján. A központi előadóteremben rendezett eszmecsere résztvevői aktívan kapcsolódtak be a közös gondolkodásba, amelynek „.alaphangját” Kanyó Sándor,, a megyei pártbizottság munkatársa, a HNF megyei elnökségének tagja ütötte meg — rövid, a törvényjavaslatról szóló ismertetésével. A bevezetőt követő hangos töprengés néhány „csúcspontja”: „nem kevés-e a 25 százalékos szavazatmennyiség a pótmandátumhoz?”, „nem vezetnek-e megint » középre lökéshez« a jelölőgyűlések — mint ahogy ez néhányszor előfordult á korábbi, kis létszámú gyűléseken”, „jónak tűnik a javaslat, mert konkrét választási lehetőséget kínál — talán ezáltal növekszik a tanácstagok tekintélye is”. Több hozzászóló egy érdekes kérdést érintett. A társközségekben megválasztott tanácstagok, a javaslat szerint, nemcsak a körösi községi tanácsnak, hanem a megfelelő társközség új tanácsi testületének, az elöljáróságnak is tagjai lesznek. Az „elöljáróság” kifejezés miatt egész kis nyelvészeti kongj-esszlus alakult. Akadt, aki rosszemlékű, avitt szóként értelmezte az elöljáróságot, mások arra hivatkoztak, hogy eddig sem ment örömmel a tanácshoz az ember (ügyes-bajos dolgaival), s ezután még kevésbé kívánkozik az „elöljáróság” színe elé. Az 1912-es kiadású Révai nagylexikon szerint: „Elöljáróság, testület ügyeinek vezetésével megbízott szerv”. A régi meghatározás nem illik a javaslatban vázoltakhoz. Az 1978-as kiadású (könyvészetileg korántsem hibátlan) Magyar szinonimaszótár csak az „elöljárót” hozza — egyértelműen; „felettesként”. Vagyis: ez sem fejezi ki pontosan azt, amire a törvényjavaslat alkotói gondoltak. Azt tudniillik, hogy ez esetben egy település deníokratikus úton választott, a közösség érdekeit képviselni hivatott testületről van szó ... KK—PÉ—SB—VJ Ezen a héten országszerte és Szolnok megyében is megkezdődtek a Hazafias Népfront által kezdeményezett társadalmi viták az új választási törvénytervezetről. Az eszmecserék megszervezésével megbízott külön bizottság szeptember végéig a megyében 131 alkalmat kínál arra, hogy akiknek véleményük, javaslatuk van, akiket érdekel az új törvénytervezet, részt vehessenek a vitájában. A felnőtt korosztály minden rétegének, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, nyugdíjasoknak, fiataloknak, kisiparosoknak — mi több, lesz olyan hely, ahova csak nőket hívnak meg — réteggyűlések kínálják a lehetőséget az eszmecserére. őszinteség, megfontoltsúg, felelősségérzet az alapfeltétele az érdemi vitának. Ez jellemezte azokat a találkozókat, amelyeken ezen a héten munkatársaink is részt vettek.
