Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-16 / 219. szám

1983. SZEPTEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A minőségi tényezők és a versenyképesség A progresszív — elektro­nikai, műszer-automaitikai, könnyűvegyipari — ágaza­tok súlyának növekedése jelzi, hogy az utóbbi egy­mástól évtizedben már ko­rántsem csupán mennyisé­gi, kapacitásnövelő fejlesz­tés folyt az iparban. Az ipar szerkezetjavító beru­házásaiban — számítástech­nikai. elekronikai, gyógy­szer-, .növényvédőszer-, in­termedier program — már a minőségi tényezők kerül­tek előtérbe. Ezek hatására a magyar ipar belső szerkezete egyre jobban hasonlít a gazdasá­gilag fejlett szocialista és tőkés országokéhoz. A gép­ipar adja az ipari termelés csaknem 30 százalékát, a vegyipar részaránya köze­ledik a 20 százalékhoz, a könnyűiparé — mintegy 16 százalék— csökkenő ten­denciájú. Kohászati bázis és feldolgozóipar Legfeljebb két vonatko­zásban tér el egy-egy ada­tunk a fejlett országoktól: magas az élelmiszeripar ará­nya hazáinkban, 20 százalék, ami viszont éppen az ország természeti adottságaiból, azok bölcs kiaknázásából következik. Ugyanakkor meglehetősen magas, 10 százalék körüli a kohászat részesedése, ami viszont természeti adottságainkból nem következik. A kohászait egyfelől az ötvenes évek iparosításának, a magyar ipar alapjai lera­kásának öröksége, másfelől a nagy szabású közúti jár­műprogram. illetve a szer­számgépipari, építőipari, ha­jó-. daru- és kazáingyártási, kanzervgyártó-gépsor fej­lesztések részeként, előfel­tételeként született meg. Soha nem az volt a baj, hogy ütőképes kohászatot építettünk ki — e kérdés hozzátartozik iparosításunk múltjához —, hanem, hogy a termelést nem tudtuk eléggé, akár több lépcsőn át. egyre magasabb értékű­vé feldolgozni, mielőtt ki­szállítottuk az országból. Végső soron az is a kohá­szat hatásfokát rontja, ha túl nagyok azok az önt­vények. amelyekből egy-egy NC-szerszámgép teste kike­rül.-Vagyis valóban csak az a kérdés, hogy a kohászati bázis mennyire hajlandó a hazai feldolgozó ipart ki­szolgálni, illetve, hogy mennyire törekszik saját exportba bérokra- A következő időszakban a már 'kiépített korszerű ter­melőkapacitások verseny- képességének fokozása a legfontosabb célunk. Termékeink életkora 1981-ben a magyar gép­ipar gyártmányválasztéká­nak átlagos életkora 6 év volt. Ez azt jelenti, hogy az akkor gyártott gépipari ter­mékek többségét a 70-es évek elején, de jelentős ré­szét 1975—79 körül tervez­ték, illetve vették át a li- cencüket, a know-howt. Kö­vetkezésképpen a gyárt­mányösszetétel jelentős ré­sze a nemzetközi műszaki fejlődés utóbbi 10—15 évben született eredményeit hor­dozza. Régebbi mércével nézve ez egyáltalában nem korszerűtlen színvonal. A gond azonban az. hogy ép­pen a 70-es évek végén a gépipar legtöbb ágazatá­ban új műszaki színvonal ki­bontakozása kezdődött el: az elektronizálás, az automati­zálás, a miniatürizálás, a kis energiafogyasztású konst­rukciók elterjedése. ezek teljesítményének egyidejű növekedésével. A szemlélet, a műszaki tartalom, a mű­szaki kultúra lépett mere­deken új szakaszba. Egy 62-es termék 72-ben nem számított olyan öregnek például a műszeriparban, mint esetleg egy 79-es li- cenc alapján gyártott ter­mék 1983-ban. A helyzetet tehát nyugod­tan jellemezhetjük úgy, hogy megindult a termék- váltás, és gyorsult is az utóbbi 3—4 évben, de a tempó nem volt elégséges. Már azért sem, mert a kö­vetelmények is újra változ­tak. Versenyfutás ez, népes mezőnyben. Eddigi mun­kánk eredményeire és prog­ramjainkra alapozva azon­ban nem lehetetlen meg­tartani, sőt javítani eddigi helyezéseinket. Ezért — s ezzel a szá­mos program között is kü­lönbséget teszünk — a ter­mékváltás felgyorsításával és a mikroelektronikai program végrehajtásával te­hetjük a legtöbbet-Ezek egy­mással is összefüggnek- Hi­szen az elektronikai prog­ram elsősorban az úgyne­vezett berendezésorientált integrált áramkörök hazai gyártását kívánja megala­pozni és bővíteni. Szűkítsük a rést A cél tehát nem az, hogy a magyar ipar önálló elektronikai alkatrészszállí­tóként jelenjen meg a pia­con, hanem — ez felel meg a realitásoknak —, hogy a termelőeszközök és ipari fogyasztási cikkek korsze­rűsítését segítse elő az elektronizálj konstrukciók számának növelésével. Te­hát az a cél. hogy a vi­lágpiacon már ismert ma­gyar gépipari termékek rö­videsen magas fokon elekt­ronizált kivitelben készül­hessenek. anélkül, hogy eh­hez az ipar importszükség­letét növelnünk kellene. A többi közt elsősorban ezzel léphetjük át azt a rést, amely termékeink és a világpiaci kínálatban a 70-es évek végétől gyorsan szaporodni kezdő legújabb konstrukciók között tágul­ni kezdett. Az elektronizált. minia­türizált gépipari gyártmá­nyok számának növekedése a fajlagos anyag- és ener­giaszükségletet is tartósab- ban, gyökeresen és jelentő­sebben mérsékelné, mint ma a legszigorúbb takarékosság. (Folytatjuk) Gerencsér Ferenc Orvosi műszerek bemutatója Orvosi műszereket gyártó világhírű cégek mutatják be termékeiket az Orvosi Mű­szerkereskedelmi Vállalat Népköztársaság úti kiállító termében. Elsőként — szep­tember 20. és 23. között — a pekingi Chemicals cég se­bészeti kézi műszereket, elektronikus diagnosztikai és terápiás, valamint labo­ratóriumi készülékeket állít ki. Októberben az NSZK-be- li ERBE cég és a csehszlovák Chirana Külkereskedelmi Vállalat ugyanilyen készülé­keket, — köztük műtőlám­pákat, a fagyasztásos sebé­szeti eljáráshoz szükséges vágóeszközöket — tárják a magyar egészségügyi szak­emberek elé. Novemberben az NSZK-beli Heilige cég keringési diagnosztikai és intenzív terápiás, s az oszt­rák Drager vállalat lélegez­tető és altató készülékekkel ismerteti meg az érdeklődő­ket. A szimpozionon előadá­sokkal demonstrálják termé­keik működését, használatá­nak módját. November 22. és 24-e között a budapesti kórházak, klinikák és más egészségügyi intézmények felesleges készleteiket ajánl­ják a társintézményeknek. Az OMKER kiállítássoro­zatának befejező rendezvé­nyén — december 13—15-e között — egyszer használa­tos fecskendők és más, ez- ideig külföldről behozott or­vosi eszközök előállítására keresnek vállalkozót. Szüretelnek Villányban Nyárias időben kezdődött meg tegnap a szőlőszüret az ország legdélibb bortermő vidékén: a Villány—siklósi történelmi borvidéken. A szőlőszedők 25 fok körüli melegben dolgoztak a nap­sütötte dombokon. Ritkán fordul elő ilyen magas hő­mérséklet szüret idején, minden esetre egyaránt ked­vez a szüretelők munkájá­nak és a kései szőlőfajták érésének. Most már bizonyos, hogy az utóbbi évek legjobb mi­nőségű évjárata lesz az idei. A villány-siklósi borvidé­ken a szőlő cukortartalma másfél—két fokkal maga­sabb, mint más években ilyenkor. Mi van a polcokon ? Falvak ellátása a MESZŰV elnökségének napirendién Szentesi László elnökleté­vel tegnap többek között a községek áruellátásáról tár­gyalt a Fogyasztási Szövet­kezetek Szolnok megyei Szövetségének elnöksége. E testület ülésén a téma rendkívül fontos, hiszen a fogyasztási szövetkezetek a tulajdonosai a megye köz­ségi, nagyközségi települése­in a boltok, áruházak, áru­sítótelepek területe 78,4 szá­zalékának, összes árbevéte­lük hatvanhat százalékát a falvakban fizetik ki az em­berek, s a kis települések áruforgalmából 86,6 száza­lékban az áfészek részesed­nek. Az elnökség tegnapi ta­nácskozásán az alapvető áruk kínálatát, az élelmi­szer-, a tüzelő- és az építő­anyag-ellátás helyzetét vizs­gálták. A megye fogyasztási szövetkezetei az elmúlt nyolc—tíz év alatt megépí­tették korszerű áruházaikat és boltjaikat a falvakban. Csakhogy nem mindegy, hogy a korszerű, szépen be­rendezett és tisztán tartott falusi ABC-k, boltok polcain és pultjain mit talál a vá­sárló. Az elnökség helyszíni vizsgálódások alapján azt állapította meg, hogy alap­vető élelmiszerekből a fal­vak ellátása sokat javult, s nem mondható lényegesnek a különbség a községek és városok árukínálata között. Kiegyensúlyozott az ellátás, a legkisebb községbe is el­jut naponta a tej, a tejter­mék, a friss kenyér, bizto­sítják a hús és húskészít­mények kínálatát is. Mégis van olyan bolt, ahol túl sze­rény a választék. Az utazási költségek változása megne­hezítette a kis települések kereskedőinek dolgát. A legnagyobb vita az épí­tőanyag-ellátásról bontako­zott ki. A megyében 13 álla­mi tüzelő- és építőanyagte­lep fogadja az építeni szán­dékozó vásárlókat, s van 60 (!) szövetkezeti telep, ahol egymásnak adják a ki­lincset a vevők — dolgavé- gezetlenül távozik rendre a vásárló. Pedig a falvakban tovább nő a családiház-épí- tők száma. A szövetkezeti telepek dolgozói hovatovább szégyenkeznek, amiért egyre kevesebb anyaggal szolgál­hatják ki vevőiket. Sok a „nincs”, s ezért a fglusi épí­tő utazhat, költhet még több pénzt beszerzésre, szállítói­ra. Az elnökség, átérezve el­látási felelősségét és a fo­gyasztási szövetkezetek tag­ságának igényeit, úgy dön­tött, hogy bizottságot alakít: hozzáértő kereskedelmi és építési szakemberek segítsé­gét kéri a szövetkezeti tele­pek jobb áruellátásáért, az építőanyag-kereskedelem ja­vításáért. Ehhez természete­sen a termelők és a nagyke­reskedelem hathatós hozzá­járulása is szükséges. — sj — Uj kukoricaszecskázók Ez év májusában írták alá a licencszerződést, szeptem­berben pedig már sorozatban készülnek az ennek alapján gyártott vontatott szecská­zók a Mezőgép békéscsabai vállalatánál. Az új gépcsa­ládnak három „gyermeke” van, s mind a háromnak az energiatakarékosság az egyik fő jellemzője. Az elő­zetes felmérések szerint nemcsak belföldön, hanem a szocialista és a fejlődő or­szágokban is biztos piaca lesz. A dán cég is „levásá­rolja” a licenc ellenértékét. A Minisztertanács megtárgyalta Jogszabálymódosítások a szerződéses és bérleti rendszerben Az illetékesek és az üze­meltetők szerint: mind a ke­reskedelem és a vendéglátás, mind a fogyasztók megtalál­ták számításukat a szerződé­ses, bérletes üzletekben, ven­déglátóhelyeken: ezek száma az eltelt két és fél év alatt több, mint 8000-re növeke­dett. A kedvező tapasztalatok mellett azonban felmerültek olyan problémák is, amelyek szükségessé tették a jogsza­bályok módosítását. Ezeket hagyta jóvá tegnapi ülésén a Minisiztertanács. A módosí­tás értelmében a jövőben nemcsak a gazdálkodó szer­vezetek, hanem például a tanácsi idegenforgalmi hiva­talok kempingjei, moteljei, valamint a szövetkezetek fel­vásárló telepei is szerződés­be adhatók. Hatályon kívül helyezték azt a jogszabályt, amely szerint egy család csak egy üzletet vehet szerződés­be. Mivel az új gazdálkodási formákat két és fél éve előz­mények és tapasztalatok nélkül vezették be, a válla­latok óvatosságból — a jog­szabályban biztosított öt év helyett — általában csak két-három évre adták szer­ződésbe üzleteiket. A szerző­dés lejártakor kötelező volt új versenytárgyalás kiírása, A módosított jogszabályok ezentúl engedélyezik a szer­ződések versenytárgyalás nélküli meghosszabbítását, legfeljebb a szerződés meg­kötésétől számított ötéves időtartamra. Az eddigi rendelet nem számolt azokkal az esetekkel, lamikor a szerződéses üzlet vezetője önhibáján kívül — betegség vagy más ok miatt — kénytelen volt hosszan be­csukni boltját. Az új jogsza­bályok lehetővé teszik, hogy ilyenkor a szerződés meg­szüntetése nélkül — az aka­dályok elhárulása után — folyamatosan tovább is szer­ződésben működhessék az üz­let. A szüneteltetés azonban legfeljebb hat hónapig tart­hat. A módosított rendelet sze­rint minden belkereskedel­mi tevékenységet folytató jo­gi személy bérbe adhatja üz­letét, s a bérleti szerződést — a polgári jog szabályai sze­rint legfeljebb öt évre — írásban kell megkötni. Bérlő az lehet, aki a versenytár-' gyaláson a legmagasabb ösz- szegű díj fizetésére vállalko­zik. Az üzlet tulajdonosa to­vábbra is a bérbeadó marad, a bérlő pedig magánkereske­dőkén, saját készleteivel, forgóeszközeivel végzi mun­káját. Az állóeszközöket meg­vásárolhatja a bérbe adó cég­től, amely a szerződésben kötelezettséget vállalhat' ar­ra, hogy a bérlet megszűné­sekor ezeket napi forgalmi áron visszavásárolja. A minisztertanácsi jogsza­bályhoz a belkereskedelmi miniszter végrehajtási rende­leté kapcsolódik. Napirenden a kádermunka Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A szakszervezetek káder­munkájának időszerű kérdé­seivel és fejlesztésének fel­adataival foglalkozott tegna­pi ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT fő­titkár-helyettese, a napirend előadója rámutatott, hogy a szjakszervezeti tisztségvise­lők döntő többsége felelősség­gel s egyre felkészültebben szolgálja a mozgalmat, s alapvetően megfelel a növek­vő követelményeknek. Azon­ban a kedvező folyamatok ellenére is még sok á javíta­ni való, s időszerűvé vált, hogy a követelményrendszer egyes elemeit a megváltozott viszonyokhoz igazítsák. A napirendhez előterjesztett ál­lásfoglalás-tervezet még tar­talmasabbá kívánja tenni a szakszervezeti vezetők iránt támasztott hármas követel­ményt. Harmadik éve rendelkezik számítógéppel a zagyvarékasi Béke Tsz. A VT—60 típusú be­rendezéssel jelenleg készletprogramot dolgoznak ki A káderutánpótlás köre minden törekvés ellenére még ma is meglehetősen szűk, nem kielégítő a mun­kások vezetővé válásának je­lenlegi aránya. Az utóbbi években szinte valamennyi területen csökkent a munkás- származ|ású tisztségviselők! száma és aránya, ez a szak- szervezeti mozgalomra is vo­natkozik. A kedvezőtlen folyamat megállítására 1974-ben mun- káskáderképző tanfolyamot indítottak, amely azóta is te­hetséges fiatal munkásokat készít elő testületi tagságra, vezetői tisztség betöltésére. Évente 450—550 tehetséges munkásfiatal kiválasztását, felkészítését végzi a szak­munkások egyetemi előkészí­tő tanfolyama és a felvételi előkészítő bizottság. Még ma sem mondható el azon­ban, hogy a szakszervezeti mozgalom minden lehetősé­get kihasznált a munkások továbbtanulásának, előbbre jutásának segítésére. Az előadó ezután arról szólt, hogy a kádermunkában is szükség van a demokrati­kus vonások erősítésére. Ezután a tisztségviselők oktatásának további tökéle­tesítéséről, á tisztségviselők egyes munkajogi kérdéseiről szólt. Végül azzal az ellent­mondással foglalkozott, hogy a szakszervezeti tisztségvise­lők és a velük partner gaz­dasági vezetők önállósága, döntési illetékessége nincs összhangban. A vitában is sokan szorgal­mazták a szakszervezetek kádermunkájának további korszerűsítését és erről állás- foglalást fogadtak el. Ebben egyebek között kimondják, hogy tovább kell fejleszteni a Isaakszervezeti választási rendszert, növelni az egyen­értékű kettős vagy többes je­lölést. Felül kell vizsgálni a káderhatásköri jegyzéket, és azt a mai igényekhez kell igazítani. A többnyire csák formális döntéseket igénylő, rutinjellegű kérdések alól mentesítsék a választott tes­tületeket, ezek tartozzanak a felelős vezetők hatáskörébe.

Next

/
Thumbnails
Contents