Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-16 / 219. szám
1983. SZEPTEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A minőségi tényezők és a versenyképesség A progresszív — elektronikai, műszer-automaitikai, könnyűvegyipari — ágazatok súlyának növekedése jelzi, hogy az utóbbi egymástól évtizedben már korántsem csupán mennyiségi, kapacitásnövelő fejlesztés folyt az iparban. Az ipar szerkezetjavító beruházásaiban — számítástechnikai. elekronikai, gyógyszer-, .növényvédőszer-, intermedier program — már a minőségi tényezők kerültek előtérbe. Ezek hatására a magyar ipar belső szerkezete egyre jobban hasonlít a gazdaságilag fejlett szocialista és tőkés országokéhoz. A gépipar adja az ipari termelés csaknem 30 százalékát, a vegyipar részaránya közeledik a 20 százalékhoz, a könnyűiparé — mintegy 16 százalék— csökkenő tendenciájú. Kohászati bázis és feldolgozóipar Legfeljebb két vonatkozásban tér el egy-egy adatunk a fejlett országoktól: magas az élelmiszeripar aránya hazáinkban, 20 százalék, ami viszont éppen az ország természeti adottságaiból, azok bölcs kiaknázásából következik. Ugyanakkor meglehetősen magas, 10 százalék körüli a kohászat részesedése, ami viszont természeti adottságainkból nem következik. A kohászait egyfelől az ötvenes évek iparosításának, a magyar ipar alapjai lerakásának öröksége, másfelől a nagy szabású közúti járműprogram. illetve a szerszámgépipari, építőipari, hajó-. daru- és kazáingyártási, kanzervgyártó-gépsor fejlesztések részeként, előfeltételeként született meg. Soha nem az volt a baj, hogy ütőképes kohászatot építettünk ki — e kérdés hozzátartozik iparosításunk múltjához —, hanem, hogy a termelést nem tudtuk eléggé, akár több lépcsőn át. egyre magasabb értékűvé feldolgozni, mielőtt kiszállítottuk az országból. Végső soron az is a kohászat hatásfokát rontja, ha túl nagyok azok az öntvények. amelyekből egy-egy NC-szerszámgép teste kikerül.-Vagyis valóban csak az a kérdés, hogy a kohászati bázis mennyire hajlandó a hazai feldolgozó ipart kiszolgálni, illetve, hogy mennyire törekszik saját exportba bérokra- A következő időszakban a már 'kiépített korszerű termelőkapacitások verseny- képességének fokozása a legfontosabb célunk. Termékeink életkora 1981-ben a magyar gépipar gyártmányválasztékának átlagos életkora 6 év volt. Ez azt jelenti, hogy az akkor gyártott gépipari termékek többségét a 70-es évek elején, de jelentős részét 1975—79 körül tervezték, illetve vették át a li- cencüket, a know-howt. Következésképpen a gyártmányösszetétel jelentős része a nemzetközi műszaki fejlődés utóbbi 10—15 évben született eredményeit hordozza. Régebbi mércével nézve ez egyáltalában nem korszerűtlen színvonal. A gond azonban az. hogy éppen a 70-es évek végén a gépipar legtöbb ágazatában új műszaki színvonal kibontakozása kezdődött el: az elektronizálás, az automatizálás, a miniatürizálás, a kis energiafogyasztású konstrukciók elterjedése. ezek teljesítményének egyidejű növekedésével. A szemlélet, a műszaki tartalom, a műszaki kultúra lépett meredeken új szakaszba. Egy 62-es termék 72-ben nem számított olyan öregnek például a műszeriparban, mint esetleg egy 79-es li- cenc alapján gyártott termék 1983-ban. A helyzetet tehát nyugodtan jellemezhetjük úgy, hogy megindult a termék- váltás, és gyorsult is az utóbbi 3—4 évben, de a tempó nem volt elégséges. Már azért sem, mert a követelmények is újra változtak. Versenyfutás ez, népes mezőnyben. Eddigi munkánk eredményeire és programjainkra alapozva azonban nem lehetetlen megtartani, sőt javítani eddigi helyezéseinket. Ezért — s ezzel a számos program között is különbséget teszünk — a termékváltás felgyorsításával és a mikroelektronikai program végrehajtásával tehetjük a legtöbbet-Ezek egymással is összefüggnek- Hiszen az elektronikai program elsősorban az úgynevezett berendezésorientált integrált áramkörök hazai gyártását kívánja megalapozni és bővíteni. Szűkítsük a rést A cél tehát nem az, hogy a magyar ipar önálló elektronikai alkatrészszállítóként jelenjen meg a piacon, hanem — ez felel meg a realitásoknak —, hogy a termelőeszközök és ipari fogyasztási cikkek korszerűsítését segítse elő az elektronizálj konstrukciók számának növelésével. Tehát az a cél. hogy a világpiacon már ismert magyar gépipari termékek rövidesen magas fokon elektronizált kivitelben készülhessenek. anélkül, hogy ehhez az ipar importszükségletét növelnünk kellene. A többi közt elsősorban ezzel léphetjük át azt a rést, amely termékeink és a világpiaci kínálatban a 70-es évek végétől gyorsan szaporodni kezdő legújabb konstrukciók között tágulni kezdett. Az elektronizált. miniatürizált gépipari gyártmányok számának növekedése a fajlagos anyag- és energiaszükségletet is tartósab- ban, gyökeresen és jelentősebben mérsékelné, mint ma a legszigorúbb takarékosság. (Folytatjuk) Gerencsér Ferenc Orvosi műszerek bemutatója Orvosi műszereket gyártó világhírű cégek mutatják be termékeiket az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat Népköztársaság úti kiállító termében. Elsőként — szeptember 20. és 23. között — a pekingi Chemicals cég sebészeti kézi műszereket, elektronikus diagnosztikai és terápiás, valamint laboratóriumi készülékeket állít ki. Októberben az NSZK-be- li ERBE cég és a csehszlovák Chirana Külkereskedelmi Vállalat ugyanilyen készülékeket, — köztük műtőlámpákat, a fagyasztásos sebészeti eljáráshoz szükséges vágóeszközöket — tárják a magyar egészségügyi szakemberek elé. Novemberben az NSZK-beli Heilige cég keringési diagnosztikai és intenzív terápiás, s az osztrák Drager vállalat lélegeztető és altató készülékekkel ismerteti meg az érdeklődőket. A szimpozionon előadásokkal demonstrálják termékeik működését, használatának módját. November 22. és 24-e között a budapesti kórházak, klinikák és más egészségügyi intézmények felesleges készleteiket ajánlják a társintézményeknek. Az OMKER kiállítássorozatának befejező rendezvényén — december 13—15-e között — egyszer használatos fecskendők és más, ez- ideig külföldről behozott orvosi eszközök előállítására keresnek vállalkozót. Szüretelnek Villányban Nyárias időben kezdődött meg tegnap a szőlőszüret az ország legdélibb bortermő vidékén: a Villány—siklósi történelmi borvidéken. A szőlőszedők 25 fok körüli melegben dolgoztak a napsütötte dombokon. Ritkán fordul elő ilyen magas hőmérséklet szüret idején, minden esetre egyaránt kedvez a szüretelők munkájának és a kései szőlőfajták érésének. Most már bizonyos, hogy az utóbbi évek legjobb minőségű évjárata lesz az idei. A villány-siklósi borvidéken a szőlő cukortartalma másfél—két fokkal magasabb, mint más években ilyenkor. Mi van a polcokon ? Falvak ellátása a MESZŰV elnökségének napirendién Szentesi László elnökletével tegnap többek között a községek áruellátásáról tárgyalt a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségének elnöksége. E testület ülésén a téma rendkívül fontos, hiszen a fogyasztási szövetkezetek a tulajdonosai a megye községi, nagyközségi településein a boltok, áruházak, árusítótelepek területe 78,4 százalékának, összes árbevételük hatvanhat százalékát a falvakban fizetik ki az emberek, s a kis települések áruforgalmából 86,6 százalékban az áfészek részesednek. Az elnökség tegnapi tanácskozásán az alapvető áruk kínálatát, az élelmiszer-, a tüzelő- és az építőanyag-ellátás helyzetét vizsgálták. A megye fogyasztási szövetkezetei az elmúlt nyolc—tíz év alatt megépítették korszerű áruházaikat és boltjaikat a falvakban. Csakhogy nem mindegy, hogy a korszerű, szépen berendezett és tisztán tartott falusi ABC-k, boltok polcain és pultjain mit talál a vásárló. Az elnökség helyszíni vizsgálódások alapján azt állapította meg, hogy alapvető élelmiszerekből a falvak ellátása sokat javult, s nem mondható lényegesnek a különbség a községek és városok árukínálata között. Kiegyensúlyozott az ellátás, a legkisebb községbe is eljut naponta a tej, a tejtermék, a friss kenyér, biztosítják a hús és húskészítmények kínálatát is. Mégis van olyan bolt, ahol túl szerény a választék. Az utazási költségek változása megnehezítette a kis települések kereskedőinek dolgát. A legnagyobb vita az építőanyag-ellátásról bontakozott ki. A megyében 13 állami tüzelő- és építőanyagtelep fogadja az építeni szándékozó vásárlókat, s van 60 (!) szövetkezeti telep, ahol egymásnak adják a kilincset a vevők — dolgavé- gezetlenül távozik rendre a vásárló. Pedig a falvakban tovább nő a családiház-épí- tők száma. A szövetkezeti telepek dolgozói hovatovább szégyenkeznek, amiért egyre kevesebb anyaggal szolgálhatják ki vevőiket. Sok a „nincs”, s ezért a fglusi építő utazhat, költhet még több pénzt beszerzésre, szállítóira. Az elnökség, átérezve ellátási felelősségét és a fogyasztási szövetkezetek tagságának igényeit, úgy döntött, hogy bizottságot alakít: hozzáértő kereskedelmi és építési szakemberek segítségét kéri a szövetkezeti telepek jobb áruellátásáért, az építőanyag-kereskedelem javításáért. Ehhez természetesen a termelők és a nagykereskedelem hathatós hozzájárulása is szükséges. — sj — Uj kukoricaszecskázók Ez év májusában írták alá a licencszerződést, szeptemberben pedig már sorozatban készülnek az ennek alapján gyártott vontatott szecskázók a Mezőgép békéscsabai vállalatánál. Az új gépcsaládnak három „gyermeke” van, s mind a háromnak az energiatakarékosság az egyik fő jellemzője. Az előzetes felmérések szerint nemcsak belföldön, hanem a szocialista és a fejlődő országokban is biztos piaca lesz. A dán cég is „levásárolja” a licenc ellenértékét. A Minisztertanács megtárgyalta Jogszabálymódosítások a szerződéses és bérleti rendszerben Az illetékesek és az üzemeltetők szerint: mind a kereskedelem és a vendéglátás, mind a fogyasztók megtalálták számításukat a szerződéses, bérletes üzletekben, vendéglátóhelyeken: ezek száma az eltelt két és fél év alatt több, mint 8000-re növekedett. A kedvező tapasztalatok mellett azonban felmerültek olyan problémák is, amelyek szükségessé tették a jogszabályok módosítását. Ezeket hagyta jóvá tegnapi ülésén a Minisiztertanács. A módosítás értelmében a jövőben nemcsak a gazdálkodó szervezetek, hanem például a tanácsi idegenforgalmi hivatalok kempingjei, moteljei, valamint a szövetkezetek felvásárló telepei is szerződésbe adhatók. Hatályon kívül helyezték azt a jogszabályt, amely szerint egy család csak egy üzletet vehet szerződésbe. Mivel az új gazdálkodási formákat két és fél éve előzmények és tapasztalatok nélkül vezették be, a vállalatok óvatosságból — a jogszabályban biztosított öt év helyett — általában csak két-három évre adták szerződésbe üzleteiket. A szerződés lejártakor kötelező volt új versenytárgyalás kiírása, A módosított jogszabályok ezentúl engedélyezik a szerződések versenytárgyalás nélküli meghosszabbítását, legfeljebb a szerződés megkötésétől számított ötéves időtartamra. Az eddigi rendelet nem számolt azokkal az esetekkel, lamikor a szerződéses üzlet vezetője önhibáján kívül — betegség vagy más ok miatt — kénytelen volt hosszan becsukni boltját. Az új jogszabályok lehetővé teszik, hogy ilyenkor a szerződés megszüntetése nélkül — az akadályok elhárulása után — folyamatosan tovább is szerződésben működhessék az üzlet. A szüneteltetés azonban legfeljebb hat hónapig tarthat. A módosított rendelet szerint minden belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személy bérbe adhatja üzletét, s a bérleti szerződést — a polgári jog szabályai szerint legfeljebb öt évre — írásban kell megkötni. Bérlő az lehet, aki a versenytár-' gyaláson a legmagasabb ösz- szegű díj fizetésére vállalkozik. Az üzlet tulajdonosa továbbra is a bérbeadó marad, a bérlő pedig magánkereskedőkén, saját készleteivel, forgóeszközeivel végzi munkáját. Az állóeszközöket megvásárolhatja a bérbe adó cégtől, amely a szerződésben kötelezettséget vállalhat' arra, hogy a bérlet megszűnésekor ezeket napi forgalmi áron visszavásárolja. A minisztertanácsi jogszabályhoz a belkereskedelmi miniszter végrehajtási rendeleté kapcsolódik. Napirenden a kádermunka Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A szakszervezetek kádermunkájának időszerű kérdéseivel és fejlesztésének feladataival foglalkozott tegnapi ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-helyettese, a napirend előadója rámutatott, hogy a szjakszervezeti tisztségviselők döntő többsége felelősséggel s egyre felkészültebben szolgálja a mozgalmat, s alapvetően megfelel a növekvő követelményeknek. Azonban a kedvező folyamatok ellenére is még sok á javítani való, s időszerűvé vált, hogy a követelményrendszer egyes elemeit a megváltozott viszonyokhoz igazítsák. A napirendhez előterjesztett állásfoglalás-tervezet még tartalmasabbá kívánja tenni a szakszervezeti vezetők iránt támasztott hármas követelményt. Harmadik éve rendelkezik számítógéppel a zagyvarékasi Béke Tsz. A VT—60 típusú berendezéssel jelenleg készletprogramot dolgoznak ki A káderutánpótlás köre minden törekvés ellenére még ma is meglehetősen szűk, nem kielégítő a munkások vezetővé válásának jelenlegi aránya. Az utóbbi években szinte valamennyi területen csökkent a munkás- származ|ású tisztségviselők! száma és aránya, ez a szak- szervezeti mozgalomra is vonatkozik. A kedvezőtlen folyamat megállítására 1974-ben mun- káskáderképző tanfolyamot indítottak, amely azóta is tehetséges fiatal munkásokat készít elő testületi tagságra, vezetői tisztség betöltésére. Évente 450—550 tehetséges munkásfiatal kiválasztását, felkészítését végzi a szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolyama és a felvételi előkészítő bizottság. Még ma sem mondható el azonban, hogy a szakszervezeti mozgalom minden lehetőséget kihasznált a munkások továbbtanulásának, előbbre jutásának segítésére. Az előadó ezután arról szólt, hogy a kádermunkában is szükség van a demokratikus vonások erősítésére. Ezután a tisztségviselők oktatásának további tökéletesítéséről, á tisztségviselők egyes munkajogi kérdéseiről szólt. Végül azzal az ellentmondással foglalkozott, hogy a szakszervezeti tisztségviselők és a velük partner gazdasági vezetők önállósága, döntési illetékessége nincs összhangban. A vitában is sokan szorgalmazták a szakszervezetek kádermunkájának további korszerűsítését és erről állás- foglalást fogadtak el. Ebben egyebek között kimondják, hogy tovább kell fejleszteni a Isaakszervezeti választási rendszert, növelni az egyenértékű kettős vagy többes jelölést. Felül kell vizsgálni a káderhatásköri jegyzéket, és azt a mai igényekhez kell igazítani. A többnyire csák formális döntéseket igénylő, rutinjellegű kérdések alól mentesítsék a választott testületeket, ezek tartozzanak a felelős vezetők hatáskörébe.
