Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. SZEPTEMBER 15. IA tudomány világa I A gyümölcsszüret jövője Az álom, hogy a gyümölcsöt is emberi kéz érintése nélkül lehessen leszedni a fáról, miképpen a kukoricát, a búzát, és a többi gabonafélét betakarítják, kezd valóra válni, igaz, ma még csak a tartósítóipar számára megfelelő gyümölcsöt adó önjárós gyűjtőernyőjű, s ritkábban fölszedőegységgel kiegészülő rázógépes gyümölcsbetakarítással. Azóta, hogy először 1940-ben a mandula, majd a mogyoró betakarításában már közreműködtek a földre hullott terméseket felszedő gépek, és a dióültetvényekben megjelentek a rázógépek, az egyéb gyümölcsök betakarítására is kiterjedő gépesítési törekvések mind jelentősebbek lettek. A gőzgéptől a gázturbináig Egy Szíriának készülő 64 megawattos gőzturbina szerelése a Skoda Művekben A rázógépek felfogószerkezettel társítva, a szilva, sőt még a meggy és a cseresznye gépesített szüretelését is lehetővé tette. Miután pedig a kajszi- és az őszibarackból külön fajtaválasztékot sikerült nemesíteni a konzervipar részére, ezeknek a gépi szüretelése ugyancsak nagyüzemi gyakorlattá válhatott. A jelenlegi viszonyok között a rázott gyümölcs zömében csak tartósítóipari felhasználásra megfelelő. A gépi gyümölcs- szüretelésnek is „meg kell fizetni az árát”, a rázott gyümölcs minősége gyengébb. A gépszerkesztők számára egyébként nincs lehetetlen. Elvileg minden gyümölcs szedésére lehet alkalmas gépet kialakítani. A határt szabó kérdés csupán a költségesség, illetve a kifizető- dés. A gépek lehetséges teljesítménynövelésére pedig jó példa, hogy olyan, gyü- mölcsszüreteléshez alkalmasnak ígérkező folyamatos fatörzs-rázót is bemutattak, amelynek teljesítménye a jelenlegieknek hat—nyolcszorosa, vagyis 60 fa óránként. A gyümölcsfélék szedéséhez számos géptípust már gyártanak, mások fejlesztése folyik. Az üzemekben azonban csakis azok térnyerése várható, amelyek alkalmazásakor a velük együtt járó betakarítási veszteség és minőségromlás még elfogadható mértékű. A géppel szüretelni kívánt gyümölcstermő növénynek, sőt a teljes termesztéstechnológiának valósággal idomulnia kell a szedőgéphez: megfelelő alannyal és fajtával, a telepítéskori térállás- választással, a termőfelület- alakító metszésével, az érésgyorsító, s a gyümölcsök leválását elősegítő vegyszerek alkalmazásával. A cél az, hogy a termesztők a gépkészítőkkel összehangoltan mintegy megtervezzék, és ennek megfelelően állítsák elő az újabb, gépi szüretelésre is jónak ígérkező gyümölcsfajtákat. A kemizálás szerepe tovább nőhet azáltal, hogy vegyszerekkel sikerül majd befolyásolni a gyümölcsök számát a fákon, a gyümölcsleválás idejét, a színeződés bekövetkezését, a korai fagyokkal szembeni ellenállóságot, a kellő héj keménységet, a légzéserősséget és az érésmenetet. Mind behatóbban vizsgálják a kutatók a helyi adottságoknak megfelelő komplex technológiákat azért is, hogy mire ezeknek a tervezett eljárásoknak az alkalmazásához a termelési feltételek kialakulnak, addigra a megfelelő géptípustól a helyes termés- szedési időpontig, a gyümölcsleválasztástól a szállításon át a mérlegelésig, válogatásig, minősítésig, és tárolásig megbízható módszerek, pontos adatok álljanak rendelkezésre. A termő gyümölcsösök telepítésekor a most kínálkozó gépi szedés követelményei természetesen még ismeretlenek voltak: ez akadályozza a korszerűbb technológia megvalósulását, a műszaki fejlesztést. Az elhúzódó és a fakoronán belüli nagyon egyenlőtlen érésük, valamint törékenységük miatt a belföldi értékesítéshez és exportra vagy friss fogyasztásra alkalmas termés előállításához még feltétlen kézi szedést igényelnek. Esetünkben olyan korszerűsítés kívánatos, amely lehetővé teszi legalább a szállítás- és rakodási munka teljes mértékű gépesítését. Egyébként az étkezéshez, friss fogyasztásra szánt gyümölcsök gépi szedésének a megoldására sor kerülhet. Ez legelőször azoknál a gyümölcsféléknél várható, amelyek tartósítóipari betakarítása már megoldódott, például az alma, a körte, valamint az őszibarack és a szamóca esetében. Persze, a minőség rovására majd engedményeket kell tenni, például úgy, hogy kevésbé éretten vagyis utóérlelést kívánó érettségi állapotban kell őket leszedni, és várhatóan sók lesz a sérült közöttük. Azután pedig még hűtés, gyors szállítás, ütemes feldolgozás, illetve értékesítés vagy tárolás, valamint utóérlelés is szükségessé válhat. A gép tehát, ha mindezeknek az árán is, előbb vagy utóbb, de végül a gyümölcsszedésből akár teljesen kiszoríthatja az ember fárasztó igénybevételével járó és nem eléggé gyors kétkezi munka végzését. Zenélő iskolatábla A Párizsban megtartott audiovizuális kiállításon új elektronikus berendezést mutattak be a szolfézs tanítására. Az iskolatábla zenei hangokat képező elektronikus rendszerhez kapcsolódik. Amikor a zenetanár ujjával vagy pálcájával megérinti a táblát, a kottának megfelelő zenei hang megszólal. A találmány elősegíti a szolfézs tanítását azzal, hogy a diákok nemcsak hallják a hangokat, hanem látják is á kottafejeket a táblán. Gyorsított húsérlelés A frissen vágott állat húsa szívós, főzés után is kemény marad; a húst ezért érlelik. Érés közben a hús puhává, porhanyóssá válik. Az állat izomzata ugyanis vágás után megmerevedik, majd tárolás közben ismét fellazul. Ez a folyamat az enzimek tevékenységével kapcsolatos. — Angliában újabban mesterségesen adagolt enzimekkel gyorsítják a hús érését. II nyálmirigy és a szopás Régóta ismeretes, hogy a patkány újszülöttek éhen pusztulnak életük első tíz napja alatt, ha megfosztják őket a nyelv alatti nyálkami- rigyüktől. Amerikai kutatók kimutatták, a nyál elősegíti, hogy a kölyök ajkai jól tapadjanak az anya mellbimbójához. Ha a nyálmirigytől megfosztott patkány újszülöttek ajkait kétóránkérit bekenték vazelinnel, újból tudtak szopni, és életben maradtak. A kísérletből arra lehet következtetni, hogy a nyál szerepe a szoptatásban elsősorban mechanikai jellegű, és ez felveti azt a lehetőséget, hogy a szoptatással nehezen boldoguló emberi csecsemők esetében is eredményes lehet az ajkuk zsírozása. Hagyma és vérnyomás A hagyma háziszer a magas vérnyomás ellen. Amerikai kutatóknak most sikerült kimutatniuk hagymakivonatban a vérnyomáscsökkentő prosztaglandint. Ez az első eset arra, hogy növényben prosztaglandint találtak. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy tisztázzák, mi a prosztaglandin szerepe a hagymában. Arra is választ keresnek, hogy a hagymafogyasztás valójában csökken- ti-e az emberben a vérnyomást. Azt azonban már tudják, hogy a hagymából kivont hatékony anyag a patkányok vérnyomását csökkenti. Amióta Watt feltalálta a gőzgépet, — vagyis kétszáz év óta — rendszeresen folyik a tüzelőanyagok hőenergiájának mozgási energiává, munkavégzéssel való átalakítása. Enélkül aligha fejlődhetett volna ki korszerű ipar és közlekedés. A régi dugattyús gőzgépek egykori egyeduralmának századunkban más típusú hőerőgépek — a belső égésű Otto- és Diesel-motorok és turbinák — vetettek véget. Az alapelve azonban valamennyinek azonos: a tüzelőanyag elégésével felszabaduló hőenergia révén valamilyen munkaközeget, — például vizet, benzint vagy gázt felhevítenek, és ez a hő hatására kitágul. A kitáguló anyag _ mechanikai munkát végez, dugattyút tol maga előtt —, mint a dugattyús gőzgépekben, az Otto- és Diesel-motorokban —, vagy pedig az áramló anyag lapátsort mozgat, hoz forgásba — ez történik a turbinában. Természetesen lényegbevágó eltérések is vannak közöttük, például míg a gőzgépben és a gőzturbinában a tüzelőanyag a kazánban eltüzelt szén vagy olaj, a munkaközeg pedig a vízgőz, vagyis két különböző és élesen elkülöníthető anyag, addig a belső égésű motorokban és a gázturbinákban a tüzelőanyag égéséből származó füstgázok egyúttal a munkaközeg szerepét is betöltik. A különféle erőgépeket — aszerint, hogy melyiknek a használata gazdaságos vagy célszerű — különböző célokra alkalmazzák. Például az energiatermelésnek viszonylag új és nagyon fontos ágában, a villamos- energia termelésében elsősorban gőzturbinákkal hajtják az áramfejlesztő generátorokat. Itt ezek működnek a legjobb hatásfokkal. Amikor a repülés igényei — a második világháború óta — új hőerőgéptípus kifejlesztését tették szükségessé. megszületett a gázturbina. Ezen a területen uralkodóvá is vált, mert ennek a típusnak a legnagyobb a súlyegységre jutó teljesítőképessége, ami a repülőgépeknél fontos szempont. Használják még az olajiparban, és bizonyos esetekben villamos energiát is érdemes termelni vele. Csehszlovákiában, a Skoda Művekben nagy hagyományai vannak a turbinagyártásnak, legalább 70 éve készítenek különböző fajta turbinákat. A hagyományos hő- és vízierőművek turbinaegységei gyártásában és exportjában Csehszlovákia a világ első államai között szerepel. Komiszár Lajos Ma még együtt van a tegnap és a holnap technológiája a gyümölcsszüreten Műanyag óra TelelAnia és elektronika A világszerte ismert Tissot óragyár a jövőben plasztik zsebórákat fog gyártani. A műanyag présformázógép egy lépésben tud olyan alkatrészt előállítani, amely hagyományosan — fémből — csak nagyszámú művelettel készíthető el. Például á Tis- sot-féle Astralon óra szerkezetének házát a Delrin nevű műanyagból (Du pont szabadalom) egy lépésben lehet kipréselni, míg fémből való elkészítése 40 műveletet kíván. (A Tissot-mérnökök évek óta dolgoznak a műanyag órán, és már hosszabb ideje vizsgálnak működő példányokat. A fejlesztési munka legnagyobb nehézsége a 10 mikronnyi pontosságú műanyagpréselés technológiájának kidolgozása volt. A műanyag Astralon óra ötvenkét alkatrészből áll, a hagyományos kilencvenhattal szemben] Olajozása felesleges, mert á műanyag önkenő. A plasztik óra pontossága nem rosszabb, mint a hagyományos kivitelűé. A távbeszélő-állomások száma 1990-ig várhatóan megkétszereződik a világon (jelenleg 450 millió körül van.) Az elektronika nemcsak gyorsabbá, hanem egyszerűbbé és biztonságosabbá is fogja tenni a telefonálást. A korszerű telefonon a számtárcsát nyomógombok helyettesítik majd, egy külön nyomógomb arra fog szolgálni, hogy az utoljára keresett számot, ha nem felel, egyetlen gombnyomással lehessen újra hívni. Tíz kiválasztott — gyakran hívott — számot lehet majd betáplálni a készülék memóriájába, és onnan gombnyomással előhívni a távbeszélőtulajdonost távollétében, vagy miközben mással beszélgetett. Ez a szám ugyancsak gombnyomással visszahívható lesz. Az elektronika egyébként a telefonközpontokba is bevonul. mégpedig már napjainkban. Jó példa erre a Budapesti Híradástechnikai Vállalat EP—512 típusú távbeszélő alközpontja. Az elektronikus, programvezérlésű távközlő berendezés a legkorszerűbb integrált áramkörökből és félvezető elemekből készül, kis helyen elfér. Intézmények, üzemek, kórházak, szállodák telefonforgalmának lebonyolítására alkalmas, 200 —6000 mellékállomás bekapcsolásával. Különleges szolgáltatásai közé tartozik a telefonhívás átirányítása foglaltról szabad vonalra, a konferenciabeszélgetések továbbítása, a személykereső egység csatlakoztatásának megoldása, az automatikus távhívás lehetősége. Tárolt programvezérlése lehetőséget nyújt e szolgáltatások folyamatos bővítésére és korszerűsítésére is. Képünkön egy ilyen. új központ négyszáz vonalas változatának gyári végvizsgálatát láthatjuk. Kerékör Egy újfajta tömítőfolyadék megakadályozza á gépkocsik gumidefektjeinél bekövetkező súlyos baleseteket. A „Tyre Guard” (kerékőr) nevű folyadékot a szelepen keresztül juttatják be a tömlőbe, vagy tömlő nélküli abroncs esetében az abroncsba A folyadék ott a centrifugális erő következtében egyenletesen eloszlik és folyékony állapotban marad. Ha azonban a tömlő (vagy az abroncs) kilyukad, a szer kiáramlik, és azonnal megszilárdul : ezzel megakadályozza a levegő további kiáramlását. A megszilárdult „dugó” sárga színe elárulja a lyuk helyét. A szer mind személygépkocsik, mind a legnagyobb kamionok óriási kerekedben is alkalmazható. Egy Lada személyautó tömlőjébe kb. negyed liter, egy nagyobb kamionkerékbe már 7,3 liter kell a szerből."
