Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

1983. SZEPTEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megnyílt Budapesten a MABEOSZ székházában az 56. bélyegnapi országos kiállítás. Megtekinthető szeptember 18-ig a VI. kerület Vörösmarty utca 65. szám alatt Mit főz az üzemi szakács 7 Ebéd a munkahelyen Országosan a vállalatok, hivatalok, intézmények mint­egy 3 millió 400 ezer dolgo­zójából 1 millió 430 ezer — azaz csaknem 42 százalék — kóstolja meg napjában leg­alább egyszer az üzemi sza­kácsok főztjét. Az utóbbi időben évente egy-két százalékkal nő a munkahelyen étkezők szá­ma. Az 1300 munkahelyi ét­terem egyharmadában a szomszédos kisebb üzemek, intézmények dolgozóinak is felszolgálják az ebédet, s kö­rülbelül 40 százalékuknál harangszókor megjelennek az éthordós emberek is ... Mind többen felismerik tehát en­nek a központilag biztosított ellátási formának az elő­nyeit. Egyre több az olyan üzemi étterem, munkahelyi étkeztetést vállaló vendéglő, ahol az étlapról lehet vá­lasztani és általában javul az ebéd minősége is. Annak ellenére, hogy az ipari üze­mekben például ez év elején 13—13,50 forint volt átlag­ban egy-egy ebéd nyers­anyagnormája. Ami nem sok. Ebből az összegből á köny­nyű fizikai munkát, vagy a szellemi munkát végzőknek ki lehetett „hozni” az életta- nilag szükséges és ajánlott ebédet. Belkereskedelmi és táplálkozástudományi szak­emberek közös vizsgálódása szerint viszont a közepesen nehéz fizikai munkát végzők­nek 17, a nagyon nehéz fizi­kai munkát végzőknek pe­dig 22,50 forintba került (volna) egy-egy ebéd nyers­anyaga. A 17 forint értékű „ideális” üzemi ebéd például tíz napra szólóan 70 deka húst és hentesárut, 50 deka tejet és tejterméket, 4 to­jást, 65 deka zsírt, lisztet és száraztésztát, 30 deka cuk­rot, 20 deka étolajat, marga­rint, 5 deka sertészsírt, 1,5 kiló burgonyát, 1,5 kiló zöld­séget és zöJdfőzeléket, 10 de­ka száraz hüvelyest és 1,20 kiló gyümölcsöt tételezett fel. Ezzel szemben a tapasztala­tok azt bizonyították, hogy a zöldség-gyümölcs, a főzelék­féle „hibádzott”, a nyers­anyagnormába, az anyagár­ba ezek csak a szükségesnél kisebb mennyiségben „fértek bele”. • • Üzemi filmnapok Szolnok megyében Üzemi filmnapok kezdőd­nek ma Szolnok megyében a megyei Moziüzemi Vállalat és a szakszervezetek megyei tanácsa művelődési központ­jának közös rendezésében. Az egy hónapig tartó ren­dezvénysorozat célja, hogy a filmet a munkahelyi műve­lődés rendszerébe illesztve, az üzemek intézmények kol­lektívái megismerkedjenek a hazai filmművészet közel­múltban készült, kiemelkedő alkotásaival. A filmnapok megnyitóját a kunszentmár­toni Körös Filmszínházban tartották, ahol Gazdag Gyu­la Elveszett illúziók című művét vetítették le. A be­mutató után a film alkotói ankéton beszélgettek a lá­tottakról az érdeklődőkkel. Hasonló, művész—közön­ség találkozóval egybekötött bemutatókra került sor a közművelődési akció során több megyei nagyüzemben, így például a martfűi Tisza Cipőgyárban, Szolnokon az Állami Építőipari Vállalat­nál és a Volán 7-es számú Vállalatának központjában. Az üzemekben tártott kihe­lyezett vetítések során közel húsz, napjaink társadalmi gondjaival foglalkozó filmet tűznek műsorra. Emellett a szervezők külön filmajánla­tot állítottak össze a szak­munkásképző intézetek ta­nulói számára, s e műveket kívánságra iskolákban és kollégiumokban is levetítik. Nem végleges megoldás, de átmenetileg hasznos így élnek a martfűi munkásszállók lakói Mágyan agy szobában Az ötvenes évektől kezdve vannak munkásszállók Mart­fűn. A Tisza Cipőgyár egyedülálló, vagy távolabbról éricezett dolgozóinak alakította ki a szállókat. Azóta sok lakásproblé­ma megoldódott, az utánpótlás kisebb mértékű volt, így a szobák fokozatosan kiürültek, több lett a hely. — Olyannyira, hogy a fér­fiszállóknál — Sütő László munkásellátási osztályvezető szerint — nemcsak a cipő­gyári igényeket elégítik lei, hanem a Növényolajgyár munkásait, valamint a helyi Cipőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet ta­nulóit is el tudják helyezni. Sőt a nemrégiben még két helyen lakó férfiakat most egy épületbe költöztették át a jobb helykihasználás ér­dekében, s a felszabaduló szobákból december 31-ig 23 egyszobás, összkomfortos garzonlakást alakítanak ki. Az átszervezéseknek kö­szönhető, hogy a férfiszállón a kihasználtság ismét 90—95 százalékos lett. A lakók most hatvanan vannak, — legtöbb­jük fizikai dolgozó, — a kö­zépiskola és szakmunkáskép­ző tanulóit leszámítva. A ki­használtság tehát javult, vi­szont négy felnőtt ember egy helyiségben soknak tű­nik. — Valaki mindig zavar va­lakit, — panaszkodik Kardos Zoltán, idén végzett szak­munkás. — Akaratlanul is, Hiszen van aki állandóan délelőtt dolgozik, van aki két műszakban, van aki három­ban. f— A másik probléma — szól közbe szobatársa —, hogy a szállónak egyetlen tévéje van. Néha emiatt vi­ták alakulnak ki, hogy me­lyik adást nézzük. Persze gondok mindenütt vannak, ahol többen laknak. Mint Sütő Lászlótól megtud­tam, a munkásszállókra a Ti­sza Cipőgyár évente 4 mil­lió 750 ezer forintot költ. Ezt általában az épületek fenn­tartására, felújítására, sport­eszközök vásárlására fordít­ja a vállalat. Legutóbb új bútorokat és szőnyegeket vettek. — A szálló felszerelése jó — mondja a telep go_nd- nokhelyettese.. — Minden szint két végén hideg-meleg­vizes zuhanyozó és mosdó van, ahol mosógép és cent­rifuga található. A földszin­ten pedig á konyhán főzőcs- kézhet, akinek kedve van hozzá. Persze a szokás az, hogy az üzemi étkezdében fizetnek elő ebédet. A szo­bákban naponta takaríta­nak, tehát szinte semmire sincs gondja az itt élőknek. Mindezért a lakók 65 forin­tot fizetnek havonta. — Azért jövőnek mégsem lehet tekinteni ezt az életfor­mát — ez a véleménye Csó­ka József szakmunkásnak; Nem is gondolnak erre az ott élő fiatalok, hiszen a le­hetőségük megvan arra, hogy takarékoskodjanak, s ezt so­kan meg is teszik: A véle^' mény általában az, hogy csak átmeneti időt akarnak a munkásszállóban eltölteni, addig amíg családot nem ala­pítanak vagy önálló lakás­hoz nem jutnak. Ehhez a vállalat is próbál segítséget adni. Az előbb említett gar­zonlakásokat például a gyári KISZ utalhatja ki a fiatal házasok részére, akiknek ha­vonta 500 forintot kell fizet­ni á lakásért, s öt évet tölt­hetnek ott addig, amíg az if­júsági takarékbetét segítségé­vel önálló otthonhoz juthat­nak. Lehetőség van vállala­ti bérlakásokra vagy elég összegyűjtött pénz esetén OTP- és szövetkezeti lakás­ra is. Pár évet azonban min­denképpen eltöltenek a mun­kásszállón az emberek. S ezt a pár évet is tartalmasán kellene megélni. Van, aki szabad idejében nyelvet ta­nul, van aki rendszeresen sportol, van ki néha olvas­gat, olyan is akad, aki az ösz- szes pénzét és üres óráit el- szórakozza. A szállónak van egy könyvtára, de kezelője Kál­mán László segédmunkás szerint nagyon kevesen jár­nak oda. Sportszereket is le­het kölcsönözni a gondnok­tól, de ezekre sincs nagy igény. Minden munkásszál­lásra rendszeresen jár a Népszava, a Népszabadság, a férfiakhoz a Népsport, a nőkhöz a Nők Lapja, amiket a társalgóban olvashatnak. Persze sokan előfizetnek más lapokra is. A martfűi műve­lődési központ is szokott szervezni a munkásszállókon programokat, legközelebb például eigy kiállítást ren­deznek. Nincs könnyű dolga Sza­bados Gyöngyi népművelő­nek, aki a szállók kulturális életével foglalkozik. — Nagy a fluktuáció, ezért nehéz közösségeket kialakíta­ni. Volt olyan kirándulás, hogy ott ismerkedtek meg emberek, pedig már hosz- szabb ideje egy folyosón lak­tak. Nehezen mozdíthatók az itt élők, nem ritka, hogy ketten-hárman jönnek el va­lamilyen rendezvényre. Ré­gebben a nők szállójába ki­helyeztük a művelődési köz­pont népi hímző csoportját, mostanra érdeklődés hiányá­ban meg kellett szüntetni. Nincs messze a művelődési központ a munkásszállóktól, sokan inkább idejönnek. Több kiscsoportos foglalkozá­son is részt vesznek, moziba, kiállításra, nótaestre eljár­nak. Van, aki mindennap be­ül a községi könyvtárba, és elolvassa az összes lapot. Színházbérletesek is akad­nak közöttük. • » * Sok martfűi szülő mesél­hetne gyermekének régi munkásszállói élményeiről. Olyanok, akik ma már saját lakásukban akaszthatják fo­gasra a kabátjukat a munká­ból hazaérve. Érdekes lehet­ne felkeresni tíz-húsz év múlva a most itt élő fiatalo­kat; ók milyennek látják majd akkor ezt az idősza­kot? Nádudvari Sándor A vendéglőben nem kerül többe Nyírségi Ősz A vendéglátó vállalatoknak jobb a helyzetük, ugyanis nagykereskedelmi áron jut-' nak hozzá a nyersanyaghoz, szemben az üzemi konyhák­kal, s ez átlagban körülbelül 10 százaléknyi előnyt jelent. Mindehhez nekik még hozzá­jön 20 százalékos árkiegészí­tés. A lényeg —, s ezt igazol­ták a tapasztalatok — a munkahelyi étkezés a ven­déglőben nem kerül többe sem a termelő vállalatnak, sem a dolgozóknak, viszont minőségben és választékban jobb. Minden bizonnyal fő­ként ezekkel magyarázható, hogy a vendéglátás aránya az üzemi étkeztetésben az utóbbi időkben évről évre nő, s ma 60% körül van. Or­szágosan e vonatkozásban is elég nagy a szóródás. A rendelkezésre álló lehe­tőségeket nem mindenhol használják ki teljes mérték­Ezekj a pénzügyi módosí­tások az üzemi étkezésben résztvevők arányának to­vábbi növelését kívánták se­gíteni, s hasonló célból a SZOT és a Belkereskedelmi Minisztérium irányításával több más intézkedést készí­tenek elő. Tervezik például — az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Inté­zettel karöltve — az üzemi reggelik és vacsorák táp­anyagnormáinak kidolgozá­sát is. A jövő év elején köz­readják az üzemi étkezés új szakácskönyvét, amely több mint ezer, 100—100 adagra számított receptet tartalmaz. A legutóbbi több mint húsz éve jelent meg; a mostani már a korszerű tápanyag­hasznosítás és ízesítés előírá­sai szerint készült. Ezekben ben! A meglévő munkahelyi konyhák és éttermek kapaci­tása ugyanis elvileg napja­inkban is lehetővé tenné, hogy a dolgozók 60 százaléka étkezzen (s nem csak 42 szá­zaléka). Vannak üzemi kony­hák, ahol — okkal — nem csalogató a szakácsok főztje, s vannak hivatalok, ahol vi­szont á földszinti büfé az, ami vonz. Vannak, akiknek a néhány forintos térítés is számít, mások egészségügyi — diétás — okokból marad­nak távol az üzemi étterem­től. És — egynémely vállalat, üzem, hivatal anyagi lehető­ségei is korlátozottak. Az év elejétől a vállalatok a menürejndszer rezsiköltséget függetleníthetik a jóléti alaptól. (Űjabban ugyancsak költségként számolhatják el a vállalatok hozzájárulásu­kat az étlap szerinti étkezés­hez, ha az nem haladja meg az 5 forintot. a hónapokban vezetik be or­szágosan csaknem félszáz üzemi étteremben a diétás ételek felszolgálását. Néhány üzemi étkezőben már külön főznek a cukorbetegeknek, szélesebb körben a kímélő étrend és a könnyű diéta el­készítésével próbálkoznak most. A mozgó munkakörben és a kis telephelyeken dolgozók ellátására a SZOT és a mi­nisztérium most egy olyan étkezési jegyrendszert kíván bevezetni, amely lehetővé tenné, hogy a munkások, al­kalmazottak az ország bár­melyik melegkonyhás étter­mében hozzájuthatnának az ebédjükhöz. D. G. A falon tablók és grafiko­nok, íróasztalán katonás rendben szakkönyvek, tájé­koztatók, közlönyök. Varga Ferenc a kenderesi November 7. Tsz fiatal ener­getikusa éppen a legújabb rendeleteket tanulmányozza. — Hét esztendővel ezelőtt léptem át a téesz küszöbét friss üzemmérnöki diplomá­val és persze sok-sok elkép­zeléssel. Kedvező fogadtatás­ban részesültem, s a gyakor­noki időt megkezdvén, már három hét múlva, az egyik kerület műszaki vezetője lettem, ez volt akkor szá­momra a „mélyvíz”. Itt kel­lett megtanulnom, hogyan bánjak a munkaidőmmel, és miképp viselkedjek munka­társaimmal, beosztottaimmal. A katonai szolgálatból visszatérve nevezték ki energetikusnak: tudást pró­báló feladat volt ez a fiatal gépész számára. — Az energetikai fogal­mak és egyáltalán ez a mun­kakör ismeretlen volt akkor Bővítik a távhívó központot Javulnak a telefontávhívás műszaki feltételei Pécs és az ország régióközpontjai kö­zött: elkezdődött a város Crossbar-központjának bőví­tése. A harmincmillió forin­tos beruházás célja, hogy növeljék a meglévő távhívó hálózat átbocsátó képességét. a szövetkezetben, de ez álta­lánosan jellemző volt a ma­gyar mezőgazdaságra: olcsó volt az energia. Egy gazda­sági korszakváltás „hírnöke­ként” munkához kezdeni persze sehol sem jelent dia- dalutat. Az új helyzet szülte kényszerítő körülmények (a téeszben is) különösen elő­térbe helyezték a gazdasá­gossági szempontokat. Ez az én múnkám lényege: az ál­talános energiagazdálkodás kézben tartása, irányítása ügyelve az ésszerű takaré­kosság „játékszabályaira”. Az idősebb, tapasztaltabb kollégák, s a folyamatos ön­képzés segítették át a kez­deti nehézségeken. Tapaszta­latait összegezve kidolgozta a traktorok, szállítójármű­vek, elektromos és más be­rendezések fogyasztási nor­marendszerét és a gépek gazdaságos üzemeltetését szolgáló intézkedéseket. Az első megbízatást újabb követte — újítási felelős lett. A szövetkezetben dolgozók Csaknem száz tudományos, kulturális, közművelődési és gasztronómiai esemény sze­repel a szeptember közepén kezdődő Nyírségi ősz prog­ramján: Szabolcs-Szatmár megye hagyományos rendez­vénysorozatának keretében tartják meg az idén a műsza­ki hónapot. A kulturális események közül kiemelkedik az Állami Bábszínház vendégszereplése, az újításnak legfeljebb a fogalmát ismerték, de a gyakorlatban nem éltek le­hetőségeivel. — Győzködtem, agitáltam, törjék a fejüket a termelést segítő korszerűbb megoldá­sokon, hiszen nem csekély a hasznuk. A szemlélet fokozatos át­formálódását igazolják a számok: ’79-ben hét újítási javaslatot tettek Varga Fe­renc asztalára, egy év múl­tán már ennek kétszeresét. Az OMÉK és a bábolnai ki­állítás sikerein túl az or­szághatáron kívül is elisme­rést arattak a kenderesi té­esz ötletgazdái. Az energiagazdálkodásban is előbbre léptek: a Teszöv megyei versenyében a No­vember 7. Termelőszövetke­zet a hatékony gazdálkodás, a pontos munkaszervezés, az ösztönző érdekeltségi rend­szer kidolgozása nyomán 1981-ben a harmadik, tavaly már a második helyet érte el. Bessenyei Ferenc, Lukács Sándor, Bitskey Tibor, Ko­zák András és Drahota And­rea, valamint Saras Dezső és Almási Éva önálló estje. Ok­tóber 7-én Nyíregyházán nyitják meg az I. Országos Karikatúra biennálét és ugyancsak a szabolcsi me­gyeszékhely fogadja október végén az I. Országos Videó- szemle résztvevőit is. Bizonyos: a mindennapi teendői mellett társadalmi megbízatásokat is vállaló fiatal szakember — és köz­vetlen munkatársai — mun­kája eredményesebbé tette a téesz energiagazdálkodását. Az elmúlt esztendőkben vég­bement fejlődés Kenderesen is bebizonyította, hogy a ki­tartó szorgalom, a jobbra, többre törekvő igény rangot szerez a szakmának, a szak­embernek, — a fiatal szak­embernek is. F. T. Jó hír diétázóknak Foglalkozása: energetikus Az újítások alkalmazásáért is felel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents