Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-09 / 187. szám
1983. AUGUSZTUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1 Keddi jegyzetünlO Vannak sajátosan nyári veszélyek; a különféle járványok, fertőzéses megbetegedések, amelyeket jobbára a szennyezett vizek, a romlott ételek okoznak. Mit tehetünk és mit teszünk ezek ellen? Erről beszélgettünk dr. Gács Ferenccel, az Egészségügyi Minisztérium közegészség- ügyi és járványügyi főosztályának vezetőjével. — Hogyan előzhetők meg a tömeges megbetegedések? — Már kora tavasszal utasítottuk a megyei, a járási és a városi közegészségügyi, járványügyi szolgálatokat, hogy a korábbinál! nagyobb szigorral és következetességgel követeljék meg mindenütt a higiénés előírások megtartását. Semmiféle engedményt ne tegyenek, ne legyenek elnézőek a legkisebb szabálytalansággal szemben sem. Az ötnapos munkahét, illetve a megnyújtott hétvége miatt lényegesen többen keresik fel a strandokat, mint azelőtt. Ugyanakkor sem a strand, sem a medence nem lett több, csupán a zsúfoltság vált 'elviselhetetlenné. Megköveteljük, hogy a vizet naponta cseréljék, fertőtlenítsék, a köjálok folyamatosan ellenőrzik különösen a pancsolók uszadékának tartalmát. A strand vize ugyanis kitűnő élettér a bélférgeknek, a trichomonásznak, a vér- hast okozó baktériumoknak. Intézkedéseink hatástalanok maradnak azonban, ha a látogatók a legelemibb higiénés kívánalmakat sem tartják meg: a medencébe lépés előtt és után nem zuhanyoznak, ha — bármilyen gusztustalan is, de mondjuk ki — vécének tekintik a fürdővizet, illetve a medencét. Az utóbbi ugyanis a járványok keletkezésének legfőbb oka. Nagy gondot okoz az üdülőkörzetek — a Balaton, a Ve- lencei-tó és a Duna-kanyar — közegészségügyi helyzete. Hiszen tíz- és százezrek fordulnak meg itt a nyári időszakban. A Balaton vizének minőségét egy tárcaközi bizottság — amelynek elnöke az építésügyi miniszter — kíséri állandóan figyelemmel. A zalai, a somogyi és a veszprémi megyei Köjál velünk együtt hetenként és havonta ellenőrzi, illetve minősíti a tó vizét, és ennek eredményéről tájékoztatja a bizottságot. — A tó állapotáról sok szó esik mostanában. Sokan mondják, hogy a halak pusztulnak, a víz szennyezett, a magyar tenger hovatovább alig alkalmas a fürdőzésre. Ezeket hallva az emter csak azon csodálkozik, hogy még egyáltalán kedve van valakinek a Balatonhoz. — Ez nem egészen így van. A Balaton, mint köztudott, több medencére oszlik. Ha az északi, vagy a déli partot tekintjük — a különböző intézkedések hatására — a víz minősége általában javult. Viszont a keszthelyi öböl és Siófok nagyon igénybe vett része, elsősorban a fürdőzők által benépesített parti sávok, a kissé szennye- Izett kaltegóriába sorolhatók. Egyébként a víz minősége jó. — Akadnak azonban vállalatok. hivatalos emberek, akik semmibe veszik az önök erőfeszítéseit. Az Elet és Irodalom július 15-t számában Bertha Bulcsu említi, hogy Balatonszemesen a szippantókocsik a fekáliát a Balatonba ürítették. Felteszi a kérdést: kinek lehet ezért szólni? — Sajnos mindig vannak olyanok, akik foglalkozási körükben súlyos járványügyi szabálysértést követnek el. Ebben az esetben is ez történt. Bejelentést lehet és kell tenni ilyenkor a Környezetés Természetvédelmi Hivatal megyei szerveinél', a megyei vagv városi Köjálnál. Viszont a légegyszerűbb és leggyorsabb, ha szólnak a rendőrnek, akinek kötelessége eljárni a környezetszennyezőkkel szemben. Nem lehetünk mindenütt ott, a jóérzésű emberekre kell támaszkodnunk, akik szót emelnek a tó védelméért. — A kellemes és harmonikus üdülés feltétele a kulturált kereskedelem és vendéglátás. Mik az eddigi tapasztalataik ezen a területen? — Elsőrendű feladatunk annak biztosítása, hogy az üdülőkörzetek élelmszer-kereskedelmi és vendéglátóipari hálózata higiénés szempontból biztonságos legyen. Elsősorban a hűtőterek hibátlan működéséről van szó. Ez a feltétele annak, hogy a kánikulában a könnyen romló ételeket megfelelően tárolják, illetve az ilyen árukat hűtött állapotban szállíthassák. Bevallom, nem vagyunk teljesen nyugodtak, nem mindenütt hideg az, aminek hidegnek kellene lennie. A hűtőtér felszerelése, karbantartása sokba kerül, de nem szabad ezen takarékoskodni. A szalmoqiel- lózis, azaz az ételmérgezés fő oka a fertőzött hús, tej, tojás fogyasztása. A tejes ételeket, a krémeket, a fagylaltot és cukrászsüteményt csak rövid ideig sütik-főzik, s ha nem megfelelően tárolják őket, szalmonellózist okozhatnak. Eddig tömeges ételmérgezés idén még nem fordult elő. Ebben szerepe van az úgynevezett komplex folyamatos ellenőrzésnek: közegészségügyi és kereskedelmi szakemberek együttesen járják az állami, a szövetkezeti és a magánkézben lévő üzleteket, vendéglőket, cukrászdákat, S azt is figyelik, hogy a fogyasztásra már alkalmatlan ételek ne kerülhessenek a vásárlókhoz. Elrendeltük — és a rendelkezés megszegőit szigorúan megbüntetjük —, hogy például krémest csak ott árusítsanak, ahol készítik, szállítani már nem szabad. Madártejet májustól szeptemberik tilos a közétkeztetésben felszolgálni. — Azelőtt gyakori volt a fagylaltmérgezés. Mostanában mintha ritkábban hallanánk róla. — A szalmonellózist elsősorban a fagylaltalapanyag felelőtlen tárolása, illetve a mosatlan, fertőtlenítés nélkül használt tojás okozza. Az Egészségügyi Minisztérium „fagylaltrendelete” nem maradt hatástalan. Éz jó példa arra, hogy ha a gyártó és az eladó megtartja az előírásokat, a baj megelőzhető. Ezen kívüli csökkentik a fagylaltmérgezés lehetőségét a gyári fagylaltok és fagylaltporok. — Az egészségügyi statisztika szerint nyáron megszaporodnak a kullancs okozta agyhártya- és agyvelögyulla- dások. Tavaly a téli hónapokban 40—50 ilyen megbetegedés fordult elő, a nyár közepén több mint hétszáz. — Nem minden kullancs okoz megbetegedést. De vannak az országnak olyan területei, ahol fertőzött a kullancs, s ha az ilyen két-há- rom óráig az emberen van, akkor megbetegíti. Ezért mindenképpen arra kell törekedni, hogy a kullancsot azonnal eltávolítsák. Akár alkoholos vagy kölnis, de ha ez sincs kéznél, akkor vizes vattával. Ha a rovart elzárják a levegőtől, perceken belül lehullik. — A rendeletek, illetve a szabályok megsértőit milyen módon vonják felelősségre? — Erre némileg választ ad a közegészségügy-járványügy területén kirótt pénzbírságok összege. 1981-ben például járványügyi okokból 62 el- inarasztaló határozatot hoztak, összesen 62 ezer forint összegben. Viszont a kereskedelem és vendéglátóipar területén több mint kétezer volt a bírsági határosait, s 2 millió 245 ezer forint a bírság. Biztatói hogy a bírságolás 1980 óta — még ha csak kevéssé is —, de csökkenő irányzatú. Székelyné Kertész Katalin A Tiszazugban is Aszálytól szenvednek a paprikaföldek Lapunkban nemrég arról adtunk hírt, hogy a Tiszazug fűszerpaprika termő vidékén előbbre tart a növény a fejlődésben: biztató volt a szokottnál korábbi kelés és a növényzet kezdeti fejlődése. Csakhogy a kánikulai hőség a fűszernövényt sem kerüli el, a csaknem állandó 30 fok feletti hőmérsékletben szemmel láthatóan szenved az aszálytól. Noha a termelő- szövetkezetek a szokásosnál általában kétszer több öntözővizet juttatnak a paprikára, mint eddig, a rekkenő hőség annyira igénybe veszi a növények szállító szöveteit, sejtjeit, hogy szinte képtelenség pótolni a vízháztartás hiányát. A fűszernövény jelenlegi állapotát figyelembe véve kisebb termésre lehet számítani. A csövek pirosodása szeptember elején várható, a betakarításra pedig az első őszi hónap végén kerülhet majd sor. Növeli a termelőgazdaságok gondjait, hogy a dupla adagú öntözővíz megnöveli a termés költségeit, nem szólva arról, hogy a kalocsai fűszerpaprika termesztő vállalat is számottevően csökkentette az átvételi árakat. így az idei termésen aligha lesz hasznuk a gazdaságoknak. A Tiszazugban, a mezőhéki Táncsics Tsz szárítóüzemének körzetében 300 hektár fűszernövény állapotát figyelik a nagyüzemek, illetve a paprikatermesztésre vállalkozott háztáji és kisegítő gazdaságok művelői. Az optimisták még úgv vélik, ha záros határidőn belül, vagyis a következő napokban megváltozna az időjárás. lenne csapadék és hűvösebb idő. egy közepes termést még sikerülne betakarítani. — endrész — Amerikai meg rendelésre Aj silóberendezés Sikeresnek ígérkező együttműködésre lépett az egyesült államokbeli Hesston világcéggel és annak franciaországi leányvállalatával a győri Rekard Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat: új típusú silóberendezés prototípusainak gyártására kapott megbízatást. Az új gép merőben különbözik az eddig ismert silóberendezésektől, amelyek csak szállító járművekkel együtt használhatók. Emez egy gépegységből «áll: levágja, feldolgozza, szállítja is a termést. A földeken sokkal mozgékonyabb, mint eddig gyártott társai, a szállító járművekkel kiegészített silók ugyanis nehezen tudnak fordulni a táblák végén. Üresen futott kilométerek A költségtakarékos vállalati gazdálkodásról igencsak sok szó esik napjainkban. Mégis gyakorlati megvalósításában egyre több az ellentmondás, pedig számtalan lehetőség^ kínálkozik, amellyel nagyüzemeink százezreket takaríthatnának meg. Ilyen többek között a tehergépkocsik gazdaságos kihasználása. Az ügy fontosságát igazolja az is, hogy a Minisztertanács határozata alapján — két évvel ezelőtt — életbe lépett az a rendelet, amely a tehergépkocsik üresfutását korlátozza. A közlekedési közlöny abban az időben a szokásosnál hosszabb ideig fe- (küdt a gépjárművekkel foglalkozó ügyintézők asztalán. A közlemény tartalmazza a különleges tehergépkocsik nák minősülő járművek felsorolását, valamint meghatározta a térítési díj befizetésének idejét és módját. A megyei közületi üzemeltetők esetében a KPM Autófelügyelet Szolnok megyei Igazgatósága ellenőrizte a rendeletek végrehajtását. Több illetékes szállítási szakember elmondta, nem tartják könnyen érthetőnek a rendeletet és félreértelmezik sorait. Néhány mondat a rendeletből: Az üzemben tartó 100 kilométert meghaladó szállítási távolság esetében a rafcot- tan megjtett kilométerek számának 30 százalékát meghaladó üres kilométerek után, önbevallással Wi- lométerenként három forint térítési díjat köteles fizetni az autófelügyelet számlájára. Amennyiben az üzemeltető a befizetést elmulasztja, úgy azt a be nem fizetett összeg tízszeresére büntetik — ha arra az autófelügyeleti ellenőrzés fényt derít. Ugye nem tűnik a rendelet túlságosan bonyolultnak? Azért mégiscsak magyarázatra szorul, ezt biTegnap a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában megnyílt a XI. közgazdasági nyári egyetem. Lő- rincze Péter, a Kereskedelmi Kamara főtitkára egyebek között elmondotta: a rendezvény — amelyre az idén 12 országból 60, főleg fiatal közgazdász érkezett a magyar és a világgazdaság kapcsolatrendszerének jellegzetességeit, mutatja be a témazonyította a kezdeti időszakban az autófelügyelet vizsgálata, néhol értelmezési problémákra hivatkoztak az ellenőrzött üzemeltetők. Akikor még lehetőséget kaptak az „egyszeres” — 3 forint 'kilométere — térítési összeg utólagos befizetésére. Az elmúlt év végén az autófelügyelet ismételt ellenőrzéséből kiderült, hogy 52 közületi üzemeltető csaknem fele úgymond elfelejtette befizetni a kilométerenkénti 3 forintot. Az akkori ellenőrzés alapján a „tízszeres” befizetés összege, vagyis a bírság elérte az önbevallással befizetett összeg mintegy ötven százalékát. Elgondolkoztató ez a szám. Vajon mi lehet az okh? — talán nagyüzemeink nem fordítanák kellő gondot a szállítások szervezésére, vagy még mindig a rende- letek értelmezésével van a gond? A megyei szállítási bizottság ülésének egyik napirendjén szerepelt a tehergépkocsik üresfutásának korlátozásáról szóló rendelet végrehajtása, ahol a volt KPM autófelügyele- ite, a mostani Szolnok megyei Közlekedési Felügyelet az eddigi tapasztalatokról tájékoztatta a bizottság tagjait. A tízszeres, térítési összeg nagyságára való tekintettel felhívták a 'közületi üzemeltetők szakembereinek figyelmét arra, hogy az elkövetkezendőkben több gondot fordítsanak a szállítások szervezésére és arra, hogy az üresen futott kilométerekét az eddigieknél pontosabban tartsák nyilván, és a rendeletnek megfelelően önbevallással teljesítsék befizetési kötelezettségeiket. A vállalatok vezetői pedig kezeljék úgy a tehergépkocsik üresen futott kilométereinek! visszaszorítását, mint a költséggazdálkodás egyik fontos elemét. körök szaktekintélyeinek segítségével. A TIT budapesti szervezetének 12 napig tartó egyetemén előadások hangzanak el többek között a külgazdasági stratégiákról, Magyarországnak a világgazdaság pénzügyi rendszerében elfoglalt helyzetéről, iparpolitikánkról és a vállalati gazdálkodásról. Néhány év óta biztos eladóként van jelen a hazai piacon horgászcikkeivel a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet. A különböző típusú úszókon kívül horgászólmokat és forgókapcsokat gyárt A kenderesi November 7. Termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítő üzemében naponta 2800 munkavédelmi-, edző- és labdarúgócipő felső része kerül le a szalagokról Százezrek egészségéért nyáron Beszélgetés dr. Gács Ferenccel, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjével F. T. Budapesten Nemzetközi közgazdász nyári egyetem
