Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-25 / 200. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. AUGUSZTUS 25. IA tudomány világa II hazai lézerkutatás két évtizede Napjainkban egyre többet hallhatunk a lézereikről, a különböző lézeres módszerekről. Az elmúlt évek során világszerte — és hazáinkban is >— igen jelentős fejlődés ment végbe a lézerek fejlesztésében és alkalmazásában. A lézerekkel való kiemelt foglalkozásnak ezúttal az ad aktualitást, hogy az első magyar lézert a Központi Fizikai Kutató Intézetben 1963-ban, húsz évvel ezelőtt helyezték üzembe. A kutatások eredményeit foglalta össze az akadémiai közgyűlés idején tartott közös rendezvény, a matematikai-fizikai, műszaki osztályok által szervezett félnapos akadémiai ülésszak, amelyen a két évtizedes fejlődést és az elért eredményeit ismertette Kroó Norbert, a fizikai tudományok doktora, a Szilárdtest Fizikai Kutató Intézet igazgatója, majd az Egyesült Izzó. a szegedi József Attila Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetelm és a KFKI fiatal kutatói tartattak előadásokat. A lézer különleges fényforrás, a lézerberendezésből kibocsátott lézersugár pedig rendezett, nagy teljesítményű, kényszersugárzás révén felerősödött, párhuzamos nyalábban terjedő fénysugár. A lézerek fizikája és technikája, valamint a lézerek tudományos és iparj alkalmazásai a kvantuanelekt- ronika tudományterületéhez tartoznak. E tekintetben a szálák Albert Einsteinhez vezetnek, aki már a század elején elméletileg megjósolta a kényszer!tett fénysugárzás létezését. Ez után azonban még több évtizedet kellett várni a lézer megvalósulásáig. Az első lézert Maiman amerikai fizikus készítette 1960-ban. Három évvel később pedig működni kezdett az első magyar lézer. — Mi jellemezte a kezdeti időszakot, az 1960-as éveket? — kérdeztük Kroó Norbert igazgatót. — A kutatásban nem maradtunk el a nemzetközi élvonaltól, hiszen három év volt a követés. Ezt elsősorban Jánossy Lajosnak, a KFKI akkori igazgatójának munkássága tette lehetővé. Kiváló munkatársai — akiket örököltem — a szellemi tőkét, korszerű berendezései a kísérleti alapot biztosították. A magyarországi fejlődést a kezdeti időszakban elsősorban az jellemezte, hogy az alapkutatások céljai" ra kifejlesztett lézeres technikák csak fokozatosan kezdték megtalálni a gyakorlat felé vezető utat. Számost olyan lézertípust hoztunk létre, amelyeket világszerte széles körben alkalmaznak a gyakorlati életben. Az alkalmazások hazánkban is megindultak. Ezen felül számos kutatóintézet illetve üzem vásárolt külföldről lézereket és berendezéseket. — Napjainkban különösen, de az elmúlt években is igen szép eredményeket értünk el a lézerkuíatás területén. Minek köszönhető ez? — Felmértük a világszerte tapasztalható főbb fejlődési irányokat, megvizsgáltuk, hogy meddig jutottunk el. és az információk birtokában kijelöltük a jövőben követendő utat. Válaszút előtt álltunk: vagy megpróbáljuk követni a világot valameny- nyii, területen, vagy kiemelünk egy-egy részterületet, és ott próbálunk kiemelkedő eredményeket elérni. Ez utóbbit választottuk. Helyes választásunkat a gyakorlati eredmények igazolják. Sokat köszönhetünk az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak, amely időben felismerte a téma jelentőségét. Több kutatóintézetben és vállalatnál támogatta a kutatásokat. Megfelelő koordinálással lehetővé tette az egyetemi, kutatóintézeti és vállalati laboratóriumok összefogását. Ez a magyarázata annak, hogy Magyarországon e területen nincs párhuzamos kutatás, sőt egymáshoz kapcsolódnak a témák. — Hallhatnánk röviden a lézerek jelen és jövő alkalmazásáról? — A lézerek a tudományos kutatásnak szinte minden területére betörtek. A szilárdtestfizika, folyadékfizika, plazmafizika, kémia és a biológia kutatásai szinte elképzelhetetlenek lézerek nélkül. A számtalan gyakorlati alkalmazási terület közül megemlíthető a lézeres megmunkálás (fúrás, vágás, hegesztés, hőkezelés stb.), a nagy pontosságú méréstechnika, az optikai képrögzítés és információátvitel, valamint az orvosi alkalmazások (szemészet, sebészet stb.) A KFKI-ban a világon elsőként fejlesztettek ki egy hélium—kriptán gázvezetékben működő, kék színben sugárzó folyamatos lézert. E viszonylag olcsó lézer kísérleti stádiumban van. Minden olyan területen alkalmazható, ahol a rögzítő anyagok kékben érzékenyebbek, mint pirosban (például nyomdatechnika, méréstechnika). Ugyancsak kiemelkedő eredményként említhetjük meg, hogy Szegeden a szakemberek egy olyan festéklézert fejlesztettek ki, ami igen rövid impulzusokat ad, A textiliparnak egyik elég speciális ágazata a lenipar. Alapanyagszükségletét körülbelül tele részben hazai forrásból lehet fedezni. Az éghajlati adottságok lehetővé teszik, hogy Nyugat-Du- nántúlon az ipar igényeit kielégítő lent termeljünk, azzal az eltéréssel, hogy amíg másutt az úgynevezett har- matáztatással lehet a megtermelt lent feldolgozásra alkalmassá tenni, addig nálunk áztatóberendezéseket kell alkalmazni. A len egyébként elég munkaigényes termék, a lenkórót mintegy tizenötször kell megmozgatni. Magyarországon a len vetésterülete és a sugárzás színét változtatni lehet. Végül, de nem utolsó sorban említhetjük azt az utóbbi hónapokban kifejlesztett, viszonylag olcsó minj szilárdtest impul- zuslézert, amely paramétereiben túlhaladja a világon ismerteket. Három műszaki szakember és három f izikus hat hét alatt készítette el. Az áprilisban megrendezett genfi; lézerekkel és alkalmazásaival foglalkozó konferencián mutattuk be. s nagy érdeklődés kísérte. A szemészeti, mikrotechnoló- gdad és kozmetikai célra használható lézert a MOM fogja gyártani. A szemészetben retinaleválást gyógyítanak majd vele, és zöldhá- lyogműtétnél használják. Bizonyára sokakat érdekel az az információ is, hogy a kozmetikában a lézerekkel megszüntethető a tetoválás, és szőrtelenítésre is alkalmazható. De az orvosi alkalmazásra még jobban oda kellene figyelni. Igaz, hogy a fővárosban már kezd kiterjedni a lézerek alkalmazása a gégeműtéteknél, szemműtéteknél, s igen szép eredményeket érnek el a lézerrel besugárzott sebek gyógyításánál is, kívánatos azonban, hogy mindez az egész ország számára elérhető llegyen. Dr. Mérő Éva 1958-ig — a műszálipar viharos előretörésének időszakában — fokozatosan csökkent, majd ismét növekedésnek indult, s 1978-ra elérte a napjainkra is jellemző körülbelül 16 ezer hektárt, amelyen fele-fele arányban termesztenek olaj-, illetve rostlent. Régebben nem választották szét a kétfajta hasznú lent, vagyis ugyanannak a növénynek a magjából olajat, szárából pedig rostot nyertek. A kéthasznú lenfajták (kompromisszum-len) Európa jövendő víziútja A folyami hajózás történetében nevezetes évek lehetnek a nyolcvanas évek: várhatóan befejeződik a Rajna- Majna-Duna-csatorna kialakítása, és elkészül egy egész Európát átszelő csatorna, a hajózható Duna—Odera—Elba összeköttetés. A Duna—Rajna—Majna csatorna nyolc, az egész rendszer tizenhárom európai ország, köztük hazánk számára ígér nagy lehetőségeket, hiszen mintegy három és félezer kilométeres közvetlen víziút jön létre az északi-tengeri Rotterdamtól, a fekete-tengeri Sulimádg. K özlekedésfiádra jzi helyzetünk és az a körülmény, hogy a víziút földrajzi felezőpontja hazánk területén van, érthető módon számunkra különösen jelentékennyé teszi a csatornát. Kiszélesíthetjük külkereskedelmi kapcsolatainkat, hiszen a víziút Nyugat-Euró- pa csaknem valamennyi fontos ipari területét összeköti, s így az olcsó szállítási lehetőségeket mi is kihasználhatjuk. Az utak túlterheltsége, az üzemanyagárak emelkedése miatt egyébként is számos áru és anyag szállításában a víziutak jelentősége egyre nő. De figyelembe kell azonban nem bizonyultak versenyképesnek, sem a rost-, sem az olajlenfajtákkal, így ma már a két kultúra teljesen különválik. A lenipar fejlődését döntően befolyásolja a termesztés mezőgazdasági és elsődleges feldolgozási színvonala, e munkák gépesítésének gazdaságossága és minőségi eredményei. Ugyancsak befolyásolja a fonodái termék- struktúra változása, a szin- tetikusszál-bekeverés, és a száraz és nedves fonás eltérő venni azt is, hogy a modern ipar olyan hatalmas súlyú is nagy méretű berendezéseket hoz létre, amelyeket vasúton vagy teherkocsin egyáltalán nem, vagy csupán nagy nehézségek árán lehet továbbítani. Egy szakértői csoport szerint a Duna—Odera—Elba hajóút-rendszeren a jövőben az összeköttetés folyamatosságát legalább 3500 tonnás szállítóhajókkal kell biztosítani. teljes restaurálásakor az egész épület alapjait meg kell erősíteni. Ezt az óriási feladatot hét év alatt kell elvégezni. Ezért az UNESCO vezette nagyszabású nemzetközi restaurálási terv végrehajtásához az indonéz kormánnyal együttműködve, a számítógépeket is segítségül hívják. alattjáróban helyezték el azokat a táptalajjal töltött „csapdákat” a tenger fenekén 3500—4000 méter mélyen, amelyekkel anyagcseréjük vizsgálható. Az egyik legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a mélytengeri baktériumok néhánya nemhogy kibírja a nyomáscsökkenést, hanem légköri nyomáson még anyagcseréjük is sokkal gyorsabbá válik. technológiája. Nem kétséges ugyanis, hogy a száraz fonás gazdaságosabb, de számos olyan, export útján jól értékesíthető finom lenáru van, amely csak nedves fonással készült lenfonalból állítható elő. A kész szövet értékesítése során egyébként kompenzálódik a többletráfordítás. A lenápari cikkek egyébként keresettek,, és jól értékesíthetők a tőkés piacon. Képünkön egy magas szinten gépesített lenipari fonodát láthatunk, ahol a dolgozóknak nem jelent különösebb erőfeszítést a gépek felügyelete, kiszolgálása. Képünkön Európa majdani legkorszerűbb víziútjának egyik — Erlangen (NSZK) melletti — befejezett szakaszát láthatjuk. A csatorna- rendszer jövője szempontjából biztató, hogy a komplexum „szűk keresztmetszetén”, az NSZK-ban a kormány újabb jelentős összeget folyósított a munkák folytatására. Már csupán egy 55 kilométeres végső szakaszt kell megépíteni. (KS) Védekezés a szökőár ellen Mi és a hozzánk hasonló tenger nélküli országok á folyók áradásának csak azt a formáját ismerjük, amikor gyors olvadás vagy nagy esőzések következtében megemelkedik a folyók szintje. A tengerekbe torkolló folyók, esetében azonban más rendellenességekkel is számolni kell. Mindenekelőtt figyelembe kell venni az árapályjelenség következtében előálló vízszintváltozást. E tengerjárást a Hold, valamint kisebb mértékben a Nap tömegvonzása okozza, és észrevehető módon a tengerek szintjének szabályszerű ingadozásában jelentkezik. A tengerszint emelkedése és csökkenése mintegy 12 és fél órányi időközönként ismétlődik. A legmagasabb szint (dagály) és a legalacsonyabb szint (apály) között tehát kb. 6 és 1/4 órás időköz van. Üj- holdkor és holdtöltekor a Hold és a Nap hatása erősíti egymást: ekkor különlegesen nagy dagály — úgynevezett szökőár — jöhet létre. Első és utolsó negyedkor viszont a hatások lerontják egymást (vaikár). A dagálynak, de főként a szökőárnak a hatása nemegyszer olyan erős lehet, hogy megakadályozza a folyóvizek természetes folyását, s az is előfordulhat, hogy a sós tengervíz felnyomul a folyómederben, mintegy „visszafolyásra” kényszeríti a folyót. Ha ez még különleges időjárási viszonyokkal is társul — például szélviharral, hagy esőzéssel, gyors olvadással —, pusztító méretű árvizek keletkezhetnek. A világnak több olyan tengeri folyótorkolata van, ahol különösen gyakori és veszélyes méretű ez a jelenség, így például az angliai Tem- zénél, amely Londontól nem messze ömlik! az Északi-tengerbe A szökőárveszély elhárítására ez év végére elkészül egy hatalmas zsiliprendszer, amelyet a folyó 500 méternyire kiszélesedő szakaszába építenek be a torkolat közelében. A zsiliprendszer négy fő szektorának mindegyike 61 méter széles lesz,1 ellátva hidraulikus mozgatású, 3000 tonna tömegű, kör alakú acélkapuval, amely normális helyzetben 90 fokkal el van fordítva, utat engedvén a hajóforgalomnak, s 15 perc alatt hozható olyan helyzetbe, hogy elzárja az esetleges árhullámok útját. A KFKI-ban kifejlesztett mini szilárdtest impulzuslézer Lendületben a lenipar B legnagyobb buddhista templom Jáva szigetén egy évszázadon át tízezer ember dolgozott, amíg 800-ban elkészült a világ legnagyobb buddhista temploma, a Borobudur. Az 52 méter magas központi kupola 7 terasz tetején áll. A templomot 504 Buddha-szo- bor és 750 négyzetméternyi relief díszíti. Az évszázadok folyamán nagyon megrongálódott az épület. A templom Mikrobák a mélytengerekben A mélytengerek fenékén élő mikroorganizmusok igen nagy nyomás és alacsony hőmérséklet mellett élnek. Az óceánok „anyagcseréjét” kutató program keretében külön kutatási irány e baktériumok beható vizsgálata Mivel laboratóriumi vizsgálatuk a több száz atmoszféra nyomást létesítő berendezések veszélyessége miatt igen nehéz, egy kutató tenger-
