Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-19 / 196. szám
1983. AUGUSZTUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r Átadták a megyei tanács nagydíjait és díjait (Folytatás az 1. oldalról) üzemgazdászának; Gyulai Dánielnek, a tiszaszentimirei községi, közös tanács tagjának; Ködmön Istvánnak, a kengyeli községi tanács tagjának. Kromperger György- nének, a túnkeved Vörös Csillag Tsz adminisztrátorának; Kulcsár Pálnak, a karcagi Kálvin úti Általános Iskola igazgatójának; Lődi Józsefnek, a tószegi nagyközségi közös tanács tagjának; Nagy Sándornak, a szolnoki városi tanács tagjának; Oláh Jánosnak, a jászberényi városi tanács tagjának; Páll Józsefnének, az újszászi Általános Iskola tanárának; Püski Imrének, a törökszentmiklósi városi tanács tagjának; Szabó Lászlónak, a kisújszállási Vas- Fa és Papíripari Szövetkezet szakoktatójának; Szöllősi Al- bertnek. a jánoshidai Vörös Hajnal Termelőszövetkezet kovácsának; dr. Szűcs Imre körzeti orvosnak, a csépai nagyközségi közös tanács tagjának és Varga Károly- nak. a mezőtúri városi tanács tagjának. Az utóbbi másfél évtizedben — elsősorban a termelési technológiák fokozott gépesítése révén, — a mező- gazdaság is felzárkózott az úgynevezett nagy energiafogyasztó ágazatok sorába. Amikor az energiahordozók, elsősorban a kőolajszármazékok árának robbanása már a népgazdaság e fontos ágazatában is éreztette hatását, az energiagazdálkodás racionalizálására hozott intézkedések egész sorának kidolgozására, megvalósítására kényszerültek a nagyüzemek. Többek között a mezőgazda- sági melléktermékek, mint energiahelyettesítők fokozott hasznosítására. A gazdaságosság javításában mindmáig jelentős tartalékokkal rendelkező melléktermék-hasznosítás lehetőségeiről, eredményeiről beszélgettünk Kovács Sándorral, a fegyverne- ki Vörös Csillag Tsz elnök- helyettesével. — Gazdaságukban milyen jelentőséget tulajdonítanak a különböző termelési ágazatokban keletkező melléktermékek hasznosításának? — Az utóbbi években, a termelés jövedelmezőségének fokozásában, nálunk is kulcskérdés lett az energiafelhasználás ésszerű mérséklése, elsősorban a jelentős mértékben megdrágult fűtőolaj helyettesítésének megoldása. Meg kell mondanom, hogy amikor ennek érdekében szorgalmazni kezdtük, és kezdték más gazdaságokban is a melléktermékek fokozott hasznosítását, nem találtuk fel a spanyolviaszt. Köztudott, hogy apáink, nagyapáink kisgazdaságaiban annak idején soha. szinte semmi nem veszett kárba. A krumplihéjtól a szárízikig minden arra alkalmas mellékterméket feletettek a jószágaikkal. A kukoricacsutkát, a szőlő- venyigét elégették a kemencében, a katlanban. — A kisgazdaságok tehát annak idején takarékosabbak voltak, mint később a nagyüzemek? — Az igazság az, hogy még ma sem fogalmazhatunk egyértelműen múlt időben, mert sok esetben most is takarékosabbnak bizonyulnak. Az előző ötéves terv elején, amikor még kilogrammonként nésv-hat forintért beszerezhető olaiial üzemeltettük a szárító berendezéseket, fűtöttük az állattartó épületeket, nem tartottuk pazarlásA kitüntetettek nevében Tolna Károly köszönte meg az elismerést, majd Mohácsi Ottó. a megyei pártbizottság titkára a megyei párt- bizottság, a KISZ és a Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint az SZMT nevében gratulált a kitüntetetteknek. Augusztus 20-a alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke a Népfront Munkáért kitüntető jelvényt adományozta a mozgalomban kiemelkedő munkát végző aktivistáknak, tisztségviselőiknek. Idén összesen 147-en vehették át Budapesten és a megyeszékhelyeken rendezett ünnepségeken a kitüntetést. A Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága székházában tegnap délelőtt rendeztek ünnepséget a közelgő alkotmányünnep alkalmából. Az ünnepség résztvevőit Sándor László, a megyei népfrontbizottság titkára köszöntötte. Ünnepi beszédet dr. Krasznai Géza, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke mondott. nak, hogy nagy mennyiségű szalmát, kukoricaszárat és csutkát beszántsunk a talajba, vagy kazalszámra elégessük a gyümölcsösökből kikerülő nyesedéket. Ezt tettük, — annak ellenére, hogy tudtuk, a földbe került mellék- termékeken jól áttelelnek a különböző gombabetegségek kórokozói, és az aprítékok el- bomlasztása az ágazati költséget növelő többlet nitrogén felhasználást igényel — mert kevesebbe került a zúzás és a beszántás, mint a mellék- termékek összegyűjtése, elszállítása és tárolásának megoldása. Az energiaárak rohamos emelkedése kény- szerített csak rá bennünket is, hogy a szövetkezetünkben évente keletkező nagy meny- nyiségű szántóföldi és egyéb melléktermék egy részét hasznosítsuk. — Miért csak egy részét, és mi az a nagy mennyiség? — A 4900 hektár szántó- területünkről a gabonafélék és a napraforgó betakarítása, valamint a 360 hektár gyümölcsösünkben gondozott fák metszése után minden esztendőben mintegy 15 ezer tonnányi szalma, szármaradvány és nyesedék képződik. Még 1978-ban készítettünk egy tanulmánytervet az egyik baromfitelepünk fűtésének a megoldására, melléktermékek elégetésével. A tervek szerint egy 15—16 milliós beruházás megvalósításával mindössze 2500 tonna szalma, kukorica vagy napraforgószár, nyesedék hasznosításával kiválthattuk volna a telep fűtéséhez szükséges 600 tonna, azaz csaknem négymillió forint értékű olajat. Sajnos a háttéripar akkor még nem volt felkészülve ilyen jellegű beruházások technológiájának gyártására. Időközben gazdaságosabbnak bizonyult a tüzelőolaj földgázzal történő helyettesítése az egész szövetkezet területén. Ez ugyancsak 15 milliónkba került, és a megtakarítások révén mindössze három-négy év alatt megtérül a beruházás. Á melléktermékekből jelenleg a szalma egy részére van szükség az almozásnál és a takarmányozásnál, a gyümölcsfa-nyese- dék kis részére a téesz-tagok tartanak igényt. Mindez alig hatezer tonnát tesz ki, dehát többre nincs szükség se a közösben, se a háztájiban. — A helvi földgáz-program megvalósításával tehát A Népfront Munkáért kitüntető jelvényét vette át: Ábel Istvánné. a szolnoki városi népfrontbizottság elnökségének tagja, Kanyó Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, Rózsa Sándor, a pusztataskonyi körzeti népfrontbizottság titkára, Szabó István. a nagykörűi községi népfrontbizottság titkára. Dr. Szirom József, a Hazafias Népfront kunszentmártoni községi bizottságának elnöke az augusztus 17-i budapesti központi ünnepségen vette át a kitüntető jelvényt. A Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöksége „Kiváló Társadalmi Munkás” jelvénnyel tüntetett ki: öt népfrontaktivistát. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési nagydíját kapta meg a mezőhékj Táncsics Termelőszövetkezet. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Nyisz- tor György emlékérmet adományozta többek között Lengyel Lajosnak, az Agro- coop igazgatójának. csökkent a jelentősége szövetkezetükben a melléktermékek hasznosításának? — Korántsem, hiszen gépgyártáshoz és műtrágyakészítéshez szükséges, növény- termesztésben felhasználásra kerülő energiát helyettesítünk áttételesen akkor is, amikor a tömegtakarmány bázisunkat növeljük a különböző melléktermékekkel. Vásároltunk egy petrencéző gépet, amivel mintegy 1200 tonna kukorícaszárat hasznosítunk a kérődző állataink a szarvasmarháink és a juhok etetésére. Az almaié üzemünk melléktermékével, a törköllyel a növendék marhák takarmányozását tesszük olcsóbbá és változatosabbá. Feleslegünk is van, most dolgozzák ki a BOSCOOP szarvasmarha társulás szakemberei az almatörköly tartósításának és csomagolásának módszerét, hogy vadetetésre értékesíteni is tudjunk belőle. A szalmahasznosításban előrelépést jelent majd, hogy a jövő évtől húsz százalékkal növelni kívánjuk a szervestrágya felhasználásunkat. — Ahogy elsorolta, látható, ha csak részben is, de igyekeznek hasznosítani a gazdaságban fellelhető valamennyi mellékterméket. Nem esett szó eddig a gyümölcsfanyesedék nagyobb részének sorsáról. — A gyümölcsösben sajnos még a főtermék betakarítása sem megoldott, nemhogy a mellékterméké. Az ágazat fejlesztésekor hiába végezzük mi tervszerűen az ültetvények telepítését, hiába találjuk meg a gyümölcsértékesítés több csatornáját, hiába van jószándék és pénz az állandóan csökkenő kézi munkaerő helyettesítésére, ha nincs gép. Márpedig nincs. Még megfelelő rázógépet sem tudtunk vásárolni, nem is beszélve a nyesedéket megfelelő költséghányaddal, azaz a zúzási és a beszántási műveleteknél olcsóbban betakarító berendezésekről. Érthető, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben nincs mód importból beszerezni ilyen gépeket, de az már kevésbé, hogy a -háttéripar még mindig nem igyekszik lépést tartani a gazdaságok egyes ágazatfejlesztési törekvéseivel. Ez persze az én magánvéleményem. Nos: alighanem közügy ez a magánvélemény! T. F. Mi a véleménye? 4 moííéktermékok hasznosításáról Szolgáltatás a termelésért Vízgazdálkodási körúton Az idei esztendőt minden bizonnyal különös évként említik majd a mezőgazdák. — főleg az Alföld gazdaságaiban. A hosszú hónapok óta tartó szárazság hatására számos mezőgazdasági nagyüzem fordult ismét a termés biztonságát jelentő öntözéshez, holott korábban, a gazdaságok egy része, a megemelt vízdíjra hivatkozva, csökkentette öntözött területeit. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat egyik legfontosabb feladatának tekinti a mező- gazdasági üzemek öntözővízzel való ellátását, valamint a víz vezetésére és elosztására szolgáló csatornák, műtárgyak, AC-telepek építését és fenntartását. Fő profilján: a regionális víztermelésen és ivóvíztisztításán túl, öntözővizet is szolgáltat, karbantartja a rendszereket, illetve újat épít. Jelenleg hat alföldi megyében kétszázhúsz termelő- szövetkezet és állami gazdaság vízellátásáról gondoskodik. Júliusban például egy nap alatt 2,6 millió köbméter vizet szállítottak a csatornák a termelőkhöz az öntözéshez és a haltenyésztéshez. Ez a mennyiség kétszerese Budapest nyári csúcsfogyasztásának. A vállalat ebben az évben is felkészült az öntözési idényre, sőt az idény utáni, valamint az aszály esetén fellépő nagyobb vízigények kielégítésére. A TRW az alapszolgáltatáson kívül — a mostani aszályos helyzetre való tekintettel — további segítséget nyújt a gazdaságoknak. Fölösleges szivattyúit szükség esetén bérbe adja a termelőknek, hatékonyabbá téve ezzel az öntözést. Ezenkívül, a vízigényekhez rugalmasan alkalmazkodva, a lehető leggyorsabban biztosítja az ismételten öntözni kívánó gazdaságok részére a vizet. És ami még további jelentős segítség: a TRWV szolnoki üzemigazgatósága szocialista brigádjának százötven tagja kétnapi társadalmi munkával igyekszik enyhíteni tíz termelőszövetkezet és két állami gazdaság munkaerőgondján ; a segítséget igénylő gazdaságok öntöző- berendezéseit munkaidőn túl, valamint szombaton és vasárnap is üzemelteti. A hét elején a TRWV két munkatársát, Lukács Lászlót, a vízhasznosítási osztály vezetőjét és Nagy Gyula üzemvezetőt kísértük el kőrútjukon. — Hat termelő tartozik a jászkiséri vízhasznosítási üzem milléri öntözőfürtjéhez — tájékoztatott Héjjá Márton, a fürt vezetője. — A milléri üzemhez tartozó két- ezernyolcszáz hektárnyi terület 85—90 százaléka már megkapta a mesterséges csapadékot. A fürt tizenkét dolgozója harmincöt hektár legelő és tízhektár másodvetésű silókukorica terület öntözését vállalta — ez összesen húsz napi társadalmi munkát jelent. Következő állomásunk a besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezet volt. — Többek között ebben a közös gazdaságban üzemel a két MAB—350 típusú szivattyú, amelyet a vállalatunktól béreltek — mutatta Lukács László a TRWV osztályvezetője, miközben a Millér-csatorna partján a gépálláshoz közeledtünk. A vállalat két vízkormányzója, Kiszely István és Danyi Antal éppen az akkumulátor cseréjével foglalatoskodott: — A rendszert már feltöl- töttük vízzel — mondották szinte egyszerre. Egy gombnyomás és a derékvastagságú csövön ömleni kezdett a víz a téesz 45 hektáros legelőjére. Itt már megkezdődött a társadalmi munka. — Egyelőre nem növekedett a gazdaságok által igényelt víz mennyisége, holott a kormányzati szervek és a Öntözés társadalmi segítséggel Változó vizdij nélkül MÉM intézkedései alapján az aszállyal legjobban sújtott megyékben — sajnos Szolnok is ezek közé tartozik — a harmadik negyedévben felfüggesztették a változó öntözési vízdíjakat, — mondta Szakács János, a tiszaföldvá- ri üzemegység vezetője. — Még bőven van szabad kapacitásunk, jelenleg is csak 50—60 százalékos kihasználtsággal üzemelnek gépeink. A kungyalui vízkivételi helyen a nyomásközpont előtt beszélgettünk Losonczi László vízkormányzóval: — Tíz esztendeje dolgozom itt a vállalatnál, most társadalmi munkában a nagyrévi téesz öntözőgépét a Volzsan- kát üzemeltetem, ha arra járok. Miért ne csinálnám meg? A munkám közben erre is futja erőmből — időmből. önjáró gép, tizenöt perc alatt átmegy magától a következő állásra. Gépész vagyok, a múltkor is egy hónapon át indítgattam és állítottam le az önjárót, megkértek, ha erre járok pillantsak rá, csak úgy. Én is vállaltam társadalmi munkát, tíz-tizenkét órát. Szívesen segítek. Kőrútunk utolsó állomása a cibakházi Vörös Csillag Tsz volt. Tóth János, az öntözési üzem vezetője elégedetten beszélt a TRVVV-vel kiépített kapcsolatukról. — A termelőnek szükséges öntözővíz előrendeléseit rugalmasan intézik. Jól esett, hogy felajánlották a társadalmi munkát, de mi önerőből megoldottuk a másodvetések öntözését. Viszont gépet, pontosabban átemelőszivattyút szeretnénk bérbe venni a vállalattól. Forgács Tibor Véget ért az V. Ellenőrzési Konferencia Budapesten Indiai ifjúsági delegáció látogatása Befejezte tárgyalásait az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Ifjúsági Szervezetének delegációja, amely Anand Sharma főtitkár vezetésével a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség meghívására tett látogatást Budapesten. A küldöttséget fogadta Fejti György, a KISZ Közponi Bizottságának első titkára. Az ellenőrző szervezetek és a revizorok számára megfogalmazott ajánlások kidolgozásával ért véget tegnap a Pécsett m'egrendezett V. Ellenőrzési Konferencia. A kétnapos tanácskozáson ezer ellenőrzési szakember és gazdasági vezető vitatta meg a változó gazdálkodási feltételekből adódó időszerű feladatokat és a módszerek korszerűsítését. A konferencián megállapították, hogy az ellenőrzési munka az utóbbi három évben tovább fejlődött, de a gazdálkodó szervek megoldásra váró feladatai a rendszer még hatékonyabb működését s kiváltképpen a belső ellenőrzésnek a vezetésével való szorosabb kapcsolatát igénylik. Szolnokon, a Volán 7. sz. Vállalat központi telepének rugófelújitó (műhelyében, évente 10 ezer laprugót újítanak fel. A teherg épkocsi, az autóbusz alkatrészek újraivelé- sét és edzését nemcsak saját felhasználásr a, hanem a társvállalatok és a HUNGAROCAMION részére is vállalják
