Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-17 / 194. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. AUGUSZTUS 17, IA szerkesztőség postájából I Dudaszóra ébredünk A szolnoki MÁV Járműjavító minden reggel hat órakor, majd háromnegyed hétkor ismét dudaszóval ébreszti a kömyékbelidket, ami körülbelül 30—30 másodpercig tart. Mióta nyitott ajtónál, ablakoknál alszunk, a kisgyerekek is felriadnak erre a hangra. Lehet, hogy vá- laki úgy véli, 6 órakor már ideje felkelni, de azoknak, akik délutános műszakban dolgoztak vagy még pihenni szeretnének, nagyon bosz- szantó ez az ébresztés. Annyi szó esik manapság arról, kerüljük a zajt, törődjünk egymás nyugalmával, ezért kérdezem: feltétlenül fontos a Járműjavítónak ilyen hangosan jelezni a munkakezdést ? B. K. Szolnok Gyorsan kijavították a hibát Nemrég költöztünk Mezőtúron új otthonunkba, a Szabadság tér 29-es sz. lakásba. Nagyon örültünk mindennek, de nyugalmunkat hamar megzavarta, hogy a szennyvízhálózat eldugult, és azt sem tudtuk, kihez forduljunk. Bár még nem tartoztunk a Dózsa György Lakás- szövetkezet tagjai közé, mégis hozzájuk mentünk segítségért. A lakásszövetkezet elnöke a nemrég alakult költségvetési üzem szolgáltató részlegét bízta meg a javítási munkával. A bejelentés után egy órával már két dolgozójuk a helyszínen volt és nagyon rövid időn belül megszüntették a hibát. Magam és lakótársaim nevében ezúton mondok köszönetét gyors és jó munkájukért. Varga Sándorné- Mezőtúr Nem értettem a karikatúrát A Néplap július 30-i számában közölt „Szálljon fel gyorsan, ma este én vagyok az utolsó járat” c. rajz nem egészen világos számomra. De az is lehet, mások sem értik a mondanivalóját. Hová szálljon fel a várakozó utas? A futó emberke hátára? Akkor már inkább egy kis kocsit rajzoltam volna a kezébe, hogy legyen hová felszednie azokat az utasokat, akik nem tudnak olvasni, miszerint 23.15 órakor indul a vasútállomásról, illetve 23.00 órakor a Széchenyi lakótelepről az utolsó járat. Aki ennél tovább óhajt maradni akármelyik irányban, számítania kell arra, vagy saját kocsival, vagy taxival térhet haza. Németh Sándorné Szolnok „Akinek nem tetszik...” Nemrégen, vasárnap délután, hogy a nagy melegben enyhülést leljünk, elsétáltunk a családommal az újszászi vasútállomás vendéglőjébe, ahol üdítőt és bort kértünk. A számolásnál ért bennünket a nagy meglepetés, amikor -a literes Coláért 25,50-et, a literes rizling borért pedig 52,10 Ft-ot fizettünk. Nem tudtam megállni, hogy ne tegyem szóvá, miért kértek ennyivel többet a bolti árhoz viszonyítva. A válasz ez volt: „Azért, mert szerződéses üzlet, és akinek nem tetszik ...” — a többit már nem írhatom le. Az eset annyira felháborított, azóta se tudok napirendre térni felette, ezért kérem az illetékesek válaszát az ügyben. Földi Miklós Budapest Tűzoltóverseny Mezőtúron Tűzoltó sportnapot tartottak július 29-én Mezőtúron, melyen a jól sportoló szolnoki, mezőtúri, jászberényi és karcagi tűzoltók mérték ösz- sze erejüket. A versenyt a Szolnok megyei Tűzoltóparancsnokság rendezte. Volt 100 méteres akadályfutás, 4x100 méteres tűzoltó váltó, horoglétramászás és egy kimondottan szakmai szám: a kismotorfecskendő-szerelés. A megyei versenyzők legjobbjai a bővített keretbe rostálás útján kerülnek majd. Két jászberényi tűzoltó válogatott kerettag lett. Kun Ildikó Mezőtúr Mikor jár a műanyag zacskó? Augusztus 10-én délután 5 órakor Szolnokon, a Centrum áruház darabáruosztályán vásároltam 191 forintért. Kértem a pénztárost, ha lehet, tegye zacskóba a portékámat (láttam néhány száz darabot mögötte), de azt mondta, ehhez nem jár, csak a papírcsomagolás. Máris a hátam mögött lévő vásárlóhoz fordult, néhány kedves szót váltott vele, aki egyetlen pólót vett 60 forintért, de neki műanyag zacskóba tette. Ezt mindjárt szóvá is tettem és kértem a vásárlók könyvét, amiért elküldték a konfekcióra, de ott sem találták meg a könyvet. így tehát nem írhattam bele a panaszom. Végülis az egyik eladó adott egy műanyag zacskót, mégis rossz közérzettel tértem ki az üzletből. Bárki mondhatja, ez nem ügy, semmiség az egész, pedig olykor nagyon bosszantják a vásárlót ezek az apróságnak vélt esetek. Éppen ezért jó lenne tudni, mikor és mihez jár az üzletekben a műanyag zacskó. D. F.-né Szolnok Köszönet a könyvtárosoknak Ezúton szeretnék köszönetét mondani a karcagi Csokonai könyvtár dolgozóinak azért a figyelmes munkájukért, amit az olvasótábornak nyújtottak a nyáron. Mind az idős emberekkel, mind a fiatalokkal nagy-nagy türelemmel foglalkoztak, tanácsot adtak és segítettek a könyvek kiválasztásában. A. M. Karcag A jászberényi Vöröskereszt városi-járási vezetősége augusztus 8—12. között képzéssel egybekötött táborozást szervezett harminchét pajtás számára az öregerdőben. Programjukban szerepelt elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás, házi betegápolás, kozmetikai tanácsok és kulturált egészségügyi szokások kialakítása. A program mellett azonban jutott idő a szórakozásra is. A pajtások megismerkedhettek Jászberény nevezetességeivel és ellátogattak a Jász Múzeumba. Máté Éva Jászberény Hozzászólás cikkeinkhez Halálos baleset címmel olvastam a Néplap augusztus 5-i számában azt a hírt, ami Túrkevén történt és aminek sokan szemtanúi voltak. Felháborított bennünket, akik jól ismertük az 'áldozatot. Hogy ilyen röviden, tényközlőén foglalkoztak ezzel a halálos kimenetelű balesettel. Nánási László 37 éves vontatóvezetőnek meg kellett halnia, aki egész nap becsülettel dolgozott a tsz- ben, akit otthon a feleségén kívül három kisgyermek^ várt. Halálát pedig az okozta, aki egész nap a kocsmában ivott és úgy ült a volán mellé. Seres Sándor Túrkeve • A szomorú hír valóban tényközlő volt, melyet a Magyar Távirati Irodától kaptunk. A baleset körülményeire mindenképpen visszatérünk a bírósági tárgyalás után és pontosan tájékoztatjuk olvasóinkat az ügyben. (A szerk.) Miért nem szereznek érvényt > a jogerős ítéleteknek? Egy család és egy ház címmel lapunk július 30-i számában arról írtunk, hogyan bomlott fel Furcsa Zoltánná házassága a részeges, garázda férj elviselhetetlen magatartása miatt. Tavaly októberben jogerős ítélettel felbontották a házasságot és a bírósági ítéletnek megfelelően megosztották a . lakást. A volt férj azonban továbbra sem hagyta békén a családot, durvasága miatt május óta — jogerős ítélet szerint — a 3 szobás szandaszőlősi családi ház kizárólagos használatának joga az anyáé és a gyerekeké. Az anya és gyermekei mégsem mernek a lakásukban lakni... Ugyanis az ilyen ítéleteket végrehajtani majdnem lehetetlen — írtuk cikkünkben. Sok-sok olvasónk fogott tollat és felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a jogerős ítéleteknek miért nem szereznek érvényt. A hozzászólásokból néhány mondatot ragadtunk ki: „Meddig tűrhető el, hogy egy alkoholista apa a családját kisem- mizze és még a lakásból is kitúrja? Hol van itt az igazságszolgáltatás? Egyre azt tapasztaljuk, hogy az alkoholizmus borzasztó pusztítást végez a családokban, de mit tesznek ez ellen azok, akiknek erre lehetőségük van? Hatékony és gyors intézkedést várunk az ügyben” — és még hosszan idézhetnénk a jóérzésű emberek leveleiből a véleményeket, melyekkel őszintén egyetértünk. Éppen ezért lapunkban rövidesen foglalkozunk azzal, valóban hogyan lehet érvényt szerezni a jogerős ítéleteknek. (A szerk.) Szerkesztői üzenetek G. N., Törökszentmiklós: A minisztertanácsi határozat szerint csak előzetes engedéllyel lehet külföldön munkát vállalni. Ilyen engedély azonban csak a munkaviszonyban álló dolgozóknak* illetve kereső foglalkozást folytató személyeknek adható ki azzal a feltétellel, hogy a kérelmező az engedély megadására már korábban is megfelelő magatartást tanúsított. Általában a dolgozó szakképzettségének, vagy hazai munkakörének megfelelő munkakörben engedélyezik a külföldi munkavállalást. A kérelmet a belföldi , munkahelyi feletteshez kell benyújtani, és csatolni kell hozzá a külföldi munkáltató ajánlatát is. Az engedély határozott időre szól, és a hosszabbításokkal sem haladhatja meg az öt évet. Kiss Antalné, Tiszafüred: Az egyéni gazdálkodónak a családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amelyre a társadalombiztosítási járulékot megfizette. Továbbá jár a családi pótlék arra az időtartamra is, amelyben az egyéni gazdálkodót katonai szolgálata, keresőképtelensége vagy szülése miatt a társadalom- biztosítási járulék fizetése alól mentesítették. S. A.-né, Kunmadaras: A dolgozó nőt a terhessége negyedik hónapjától a gyermek hathónapos koráig nem, ezen túl a gyermek egyéves koráig csak beleegyezésével szabad beosztani túlmunkára és készenlétre, éjszakai munkára pedig nem kötelezhető. Szintén csak beleegyezésével foglalkoztatható olyan munkahelyeken, amely a lakásától három kilométernél nagyobb távolságra van, kivéve, ha a termelőszövetkezet szállítóeszközről gondoskodik. Kocsis Pálné, Szolnok: Valóban az újabb rendelkezés szerint hamvasztásos temetésnél, a temetésről gondoskodó személy részére — kívánságára — a hozzátartozója hamvait tartalmazó urnát ki kell adni. A kiadott urna bármely olyan ingatlanon elhelyezhető, vagy eltemethető, ahol a tulajdonos, továbbá az Tartós földhasználat 1976-ban a föld nemzeti kincs jellege jogilag is megfogalmazást nyert. Az 1976. évi 33. sz. tvr. kimondta, hogy állami és szövetkezeti tulajdonban álló földet — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — magánszemélynek, illetve jogi személynek nem lehet tulajdonába adni. Hogy az ilyen tulajdoni formába tartozó, s abból ki nem kerülhető földek az állampolgárok és jogi személyek részére használati korlátozást ne jelentsenek, s megfelelő módon hasznosítva is legyenek, ugyanez a jogszabály létrehozta a tartós föld- használat intézményét. Örökölhető, nem adhatö el Ennek lényege az, hogy a tulajdoni formában változás nem történik, a föld tulajdonosa marad továbbra is az állam vagy a szövetkezet. A tartós használatba adással azonban a földhasználó a használati jogokat megszerzi, s tulajdonába kerül a használatába adott földön az általa létesített épület, egyéb létesítmény, berendezés, felszerelés, növényzet, valamint termelésének eredménye is. Ezekkel szabadon rendelkezik, eladhatja, elcserélheti, elajándékozhatja azokat. Csupán a föld az, amelyre a tulajdonosi rendelkezési joga nem terjed ki, nem adható el, nem terhelhető meg, s a földhasználati jog az általános szabályok szerint örökölhető, a földhasználó halála esetén ez a jog arra száll át, aki egyébként a föld tulajdonjogát örökölné. A tartós földhasználati jog létesítése esetén a használóval szemben elsődleges követelmény, hogy a földet rendeltetésének megfelelően használja, és a használat során a rendes gazdálkodás szabályai szerint járjon el. Köteles tehát a termőföldet megművelni, az építési telket beépíteni. A beépítési kötelezettségre általában 3 évnél rövidebb idő nem állapítható meg, s indokolt esetben az legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. A tartós használatba adható földeknek két fajtája van. A nagyüzemileg nem hasznosítható földek, valamint az állami lakó- és üdülőtelkek. Telkek és zártkertek A nagyüzemileg nem hasznosítható földek a külterületi földek — zártkerti vagy területi adottságaik folytán zártkertté nyilvánítható külterületi földek —, valamint lakásépítés céljára szolgáló belterületi földek. Ezeket a földeket állami tulajdon esetén az illetékes tanács, szövetkezeti tulajdon esetén pedig a szövetkezet vezetősége jelöli ki és adja tartós használatba. A tartós földhasználat jogosultjai lehetnek magánszemélyek, ezek csoportjai, termelőszövetkezeti tagok, állandó alkalmazottak, illetve az általuk szervezett lakásépítő szövetkezetek. A beépítetlen állami lakó- és üdülőtelkek az építkezni kívánók részére beépítési kötelezettséggel adhatók tartós használatba. Ezt igénybeve- hetik egyes állampolgárok, lakás- üdülőépítő szövetkezetek, építő közösségek tagjai. E használati formánál is irányadók a tulajdonszerzési korlátozásra vonatkozó jogszabályok, csak az választható ki használóként, aki nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, s akinek ilyen telek még nincs tartós használatában. A használatba adható építési telkek kijelölését ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igényeket is biztosítani lehet. Ez a rendelkezés a korábban temetőben elhelyezett urnára is alkalmazható. Arnolt Géza, Jászberény: Az öregségi és a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjakat azonos munkabérátlag és a használatba adás lebonyolítását az illetékes tanácsi szervek végzik. 50 és 30 év A használatbaadás időtartama építési teleknél 50, termőföld esetén 30 év. A használati jog megszerzéséért használati díjat kell fizetni. Ennek összegét lakó- házépítés céljára adott telek esetében úgy határozzák meg, hogy mérlegelik a lakáspolitikai, valamint a telekgazdálkodási szempontokat, a hasonló építési telkek helyben kialakult forgalmi árát, illetőleg a telekalakítási költségeket és az építési telkek iránti igényt. Üdülőtelkek esetében a használatbavételi díj nem lehet kevesebb, mint a telek tulajdonjogának megszerzéséért fizetett kártalanítás vagy vételár és a telekkialakítási költség együttes összege. A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott földnél a használatbavételi díjat úgy alakítják ki, hogy az — a hasznosítás lehetőségére és a használatbaadással kapcsolatos költségekre is figyelemmel — ne haladja meg a hasonló jellegű földrészletek helyben kialakult forgalmi értékének 50 százalékát, balatoni üdülőkörzetben, a természetvédelmi területeken, valamint az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városokban, községekben lévő telkeknél pedig a forgalmi érték 50—70 százalékát. Díj és a kedvezmények A használatbavételi díj kifizetésére különféle kedvezmények vehetők igénybe. Ebből a szempontból lényeges körülmény, hogy a lakótelek használatba adása esetén a használatbavételi díj ténylegesen kifizetett része a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályok rendelkezései szempontjából építési költségnek minősül. Ennélfogva a használó kedvezményes kamatozású hosszú lejáratú kölcsönt, törlesztési kedvezményt, munkáltatói támogatást, szociálpolitikai kedvezményt kaphat. A földhasználati jog szer - ződéssel és az ingatlamnyil- vántartásba történő bejegyzéssel jön létre, s akkor szűnik meg, ha a szerződésben meghatározott idő eltelik, vagy a feltétel bekövetkezik, de megszűnik akkor is, ha a földhasználó a földhasználati jogát vagy az épület tulajdonjogát másra átruházza, a földhasználati jogáról lemond, a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a termelési tevékenységet hosszabb időn keresztül felróható módon elmulasztja, illetőleg ha az ingatlant kisajátítják. A tartós földhasználati jog megszűnése esetén a volt földhasználó részére pénzbeli kártalanítás jár, kivéve, ha a földhasználati joghoz ingyenesen jutott hozzá. Ezen túlmenően a földhasználó használati jogának megszűnését követően elviheti a tulajdonában lévő javakat, és megtérítik részére a föld értékét növelő munkák ellenértékét is. A tartós földhasználattal kapcsolatos részletes szabályokat az 1976. évi 33. sz. tvr., valamint a 6/1977. (I. 28.) MÉM—ÉVM—PM—IM. sz. és a 31/1982. (XII. 29.) ÉVM— PM—IM. sz. rendelettel módosított 5/1977. (I. 28.) ÉVM —PM—IM. sz. együttes rendeletek tartalmazzák.--------«# f igyelembe Vételével állapítják meg. Tehát azonos módon történik a nyugdíj ösz- szegének kiszámítása. A különbség annyi, hogy a rokkantsági nyugdíjas — csökkent munkaképességénél fogva — a nyugdíjkorhatár betöltése előtt jogosult nyugellátásra. Táborozás az Öregerdőben
