Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-17 / 194. szám

1983. AUGUSZTUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új követelmények a szolnoki bútorgyárban Két műszakban tizenkétezer alkatrész A BVM kunszentmártoni gyárában elkezdték az UNIVÁZ-sablonok továbbfejlesztett változatának gyártását. Ezeket a variálható termékeket jól tudják alkalmazni pillé­rek, főtartók építésénél. Előnye még, hogy nem igényel vakolatot Ötvenéves a MA VAD Már nemcsak vadászattal keresik a valutát Beruházási csúcs, — ez jellemezte a Tisza Bútor­ipari Vállalat szolnoki gyár­egységének első félévét. Egyrészt ez örvendetes tény, hiszen az elkövetkezendő ötéves tervidőszakban az ed­digi kétszáz millió forintos termelési értékkel szemben háromszáz milliót teljesít­hetnek. Másrészt azonban meg is nehezítette a bútor­gyáriak helyzetét; az NSZK- tól megrendelt berendezése­ket 1982-ben nem szállítot­ták le a szerződésben le­kötött határidőre, s emiatt jónéh'ány feladat „átcsú­szott” erre az esztendőre. Így a gépi rekonstrukció tennivalói összesűrűsödtek. Az első félévre 6—8 szá­zalékos növekedést tervez­tek a termelésben, ezt a feladatot a régi berendezé­sekkel dolgozva a rekonst­rukció közepette oldották meg. A félév utolsó hónap­jában viszont már áz új gé­pek üzemeltek, így az ad­digi havi átlagos 18—20 millió forintot kitevő ter­melés értéke 27 millióra emelkedett. Ez is sejteti már a majdani nagyobb telje­sítőképességet. A korszerű, negyven-ötven méter hosszú, elektronikus gépsorok teljesen új köve­telmények elé állítják a 4-es számú gyáregység fél­ezer dolgozót számláló kol­lektíváját: másként kell ezentúl szervezniük a mun­kafolyamatokat jobban kell összpontosítani a teendőkre, fegyelmezettebben kell dol­gozniuk. A világszerte hír­névnek örvendő nyugatné­met Homag cég gépsora na­ponta két műszakban tizen­(Folytatás az 1. oldalról) Szolnok] műszaki és anyag- ellátó üzemében. A gyártá­si háttér megteremtéséhez segítséget kapott az erdő- gazdaság az Állami Fejlesz­tési Banktól is. Az Energia­felügyelőség mérési adatai szerint az automatikus ve­zérlésű, hőfokszabályzóval ellátott ATB kazánok az olajégőkéhez hasonló, azaz nyolcvan-nyolcvanöt száza­lékos hatásfokkal égetik el az aprítékot. A berendezés ugyanis állandóan optimá­lis szinten tartja a fűtő­anyag, és az égéshez szük­séges primer és szekunder levegő mennyiségét. Az el­sőként a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben kipróbált kazán jól vizsgázott: a vele párhuzamosan üzemeltetett, hasonló teljesítményű olaj- tüzelésű berendezéssel szem­ben egy év alatt 65 tonna fűtőolajat takarítottak meg, mintegy 400 ezer forinttal alacsonyabb üzemelési költ­ség mellett. A NEFAG üzeméből ha­marosan szériában kikerülő kazánok a tavaszi BNV-n vásári díjat azóta pedig sok megrendelést hoztak a NEFAG-nak. Három típus­ból, a 65 ezer, a 130 ezer és a 200 ezer kilokalória teljesítményűből ebben az évben százat, jövő áprilisig pedig több mint ötszázat gyártanak a mezőgazdasági üzemek és az Agroker Vál­lalatok részére. Kaptak egyedi megrendelést na­gyobb teljesítményű, például 500 ezer, sőt többmillió ki- lokalóriás kazánokra is, de azokhoz már a hőlegbéfú- vók is a NEFA® üzemében készülnek. Az erdőgazda­ságnak mintegy 30 millió forint árbevételt jelent majd a berendezések érté­kesítése. A félezer ATB ka­zánnal ellátott berendezé­seket üzemeltető gazdaságok pedig, az előzetes számítá­sok szerint 30 ezer tonna faapríték hasznosításával, két ezer (hatvan tonnányi) bútoralkatrészt munkál meg méretre, elvégzi az él­ragasztást, a kifúrást, vagy­is szerelésre készen bocsát- já ki a szekrények részegy­ségeit. A gépsort egyébként a Homag cég szakemberei helyezték üzembe és ők ta­nították be a szolnoki bú­torosokat a kezelésére. A 4-es számú gyáregység nyolc-tíz típusú (a bútor­elemeket tékintve többszáz darab) bútort gyárt, a vá­laszték meglehetősen gaz­dag, az egészen olcsó bú­toroktól a méregdrága da­rabokig terjed a skála. A termékek keresettek, kielé­gítik a fogyasztók igényeit. A legnépszerűbbek közé tar­toznak a „Nikoletta” búto­rok, amelyeket BNV-nagy- díjjal jutalmaztak és a TR bútorfamília, amely BNV- díjat kapott. Az idei őszi Budapesti Nemzetköz^ Vá­sáron a tömör tölgyből ké­szült, betétes, „Nárcisz” bú­torcsaládot mutatják be. A második félév főbb fel­adatai közé tartozik — amennyire ezt az anyag- és bérkorlátok engedik — a termelés növelése, a terve­zettnél jóval nagyobb piaci kereslet kielégítése. Nehezí­ti a cél elérését, hogy vi­szonylag sok anyagot terhel importilleték, amit a vevők­re nem háríthat át a gyár, ezért kevesebb alapanyagot hoznak be külföldről. így néhány bútorfajtából sze­gényesebb választékra szá­míthatunk. Például a rozs­damentes mosogató helyett más típust fognak gyártani. mintegy 10 ezer tonna olajat helyettesíthetnek majd. A NEFAG energiaprog­ramja nem korlátozódik csu­pán az erdészetekben és a faiparban képződő apríték hasznosítására. A gazdaság szakemberei keresik a le­hetőségét másféle mellék- termékek felhasználására az ATB kazánokban, illetve az azokkal ellátott meleg vi­zet, gőzt vagy meleg leve­gőt előállító berendezések­ben. Törekvésük jelentősé­gét fokozza, hogy évente, mintegy 15 millió tonna fű­A KSH felmérése 0 kis­vállalkozások első éve számokban A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint ta­valy, a kisvállalkozások ala­kulásának első évében 23 kisvállalat, 105 kisszövetke­zet, 2775 vállalati gazdasági munkaközösség, 477 ipari és szolgáltató szövetkezeti szak­csoport, 218 mezőgazdasági szakcsoport, valamint 2341 magán gazdasági munkakö­zösség jött létre. Az új kisvállalkozásokban a múlt év végén mintegy 65 ezren dolgoztak, többségük megtartotta eredeti munka­helyét, s itt szabad idejében teVéfcenykedik. Főállásban az ötmillió kereső közül mindössze 18 ezren dolgoztak az új típusú gazdasági szer­vezetekben, vagyis az új vál­lalkozási formák nem idéz­tek elő jelentősebb munka­erő-áramlást. A kisvállalatok, kisszövet­kezetek, vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szak­csoportok együttesen tavaly mintegy 4,3 milliárd forint árbevételt értek el, ez a bruttó nemzeti termelés 0,2 százaléka. A teljesítményből 43 százalék a kisszövetkeze­tek, és valamivel kevesebb, mint 30 százalék a vállalati gazdasági munkaközösségek részesedése. A magán mun­kaközösségeik; éves árbevétele 320—400 millió forintra be­csülhető. A kisvállalatoknál és szövetkezeteknél valami­vel több, mint ötezer forin­tos haúi keresetek alakultak ki, a vállalati munkaközös­ségekben egy tagra mintegy háromezer forint havi jöve­delem jutott. tési célokra is alkalmas hul­ladék, például szalma és ku­koricaszár jórészének hasz­nosítása még megoldatlan a mezőgazdasági nagyüzemek­ben. A karcagi Magyar— Bolgár Barátság Tsz részé­re például a seprűkötő ipa­ri részleg melléktermékével, az úgynevezett cirokszakál- lal végeznek tüzelési kísér­leteket, hogy a melléküzem létesítményeit esetleg a helyben képződő hulladék­kal fűthessék. T. F. Pontosan fél évszázaddal ezelőtt — 1934 őszén — Ma­gyar Apróvad Értékesítő KFT néven szerény alaptő­kéjű új vállalatot jegyeztek be a Fővárosi Cégbíróság nyilvántartásába. A vállal­kozók nagy reményeket fűz­tek az új kezdeményezéshez, mert az akkortájt hazánkban járt magas rangú külföldi vendégnek feltálalt nyúl- és fácánpecsenye nagy sikert aratott az ínyenc látogatók körében. Még a walesi her­ceg szakácsa is elkérte az itt készült falatok receptjeit. ! MTESZ-pályázat Díjkiosztás Tegnap átadták az MTESZ által meghirdetett tudomá­nyos filmtéma- és forgató­könyv-pályázat díjait. Az el­ső díjat Horváth Péter, a Mé­réstechnikai és Automatizá­lási Tudományos Egyesület tagja nyerte „Esztergom” jeligéjű pályamunkájával. A pályázat bemutatja a mikro- számítástechnika gyógyászat­ban alkalmazható új lehető­ségeit. A MEDICOR Művek különdíját Csajághy Béla filmrendező kapta. A Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatóságának indítványára — miszerint a Mezőgép Tröszt szolnoki Me­zőgazdasági ©épgyártó és Szolgáltató Vállalata szabály­talan árképzéssel durván 22 millió forint tisztességtelen haszonra tett szert — 1982 októberében a Legfelsőbb Bíróság 26 millió forint gaz­dasági bírsággal sújtotta a vállalatot. A Mezőgép nem nyugodott bele az elmarasz­tur állapotban, hanem külön­böző módokon feldolgozva juttassák el külföldi vásár­lóikhoz. E cél érdekében a múlt évben Vecsésen kísér­leti telepet létesítettek. Itt különféle szakmák rangos szakemberei tevékenyked­nek. Jelenleg például1 azzal kísérleteznek, hogy a csigát — burkától megszabadítva — konyhakész állapotban szállíthassák — természete­sen a mainál magasabb áron — a külföldi vásárlóknak. Párhuzamos kísérletek foly­nak a megmaradó csigaház teld)o|gozíááának módszereire is, hiszen a csigaház egyebek között a gomb- és díszmű- iparban hasznosítható. Üjdonság a vadbőrrel be­vont, valamint a fűz és vad­bőr kombinációjú bútorgar­nitúra is. Ezt az NSZK-ban megrendezendő őszi nem­zetközi bútorkiállításon mu­tatják majd be. Számítanak a téeszekre A MAVAD mindinkább előtérbe kerülő termelő-ter­meltető tevékenységében fo­kozott szerepet szán azoknak a mezőgazdasági üzemeknek és téeszeknek, állami gazda­ságioknak — ahol az év bi­zonyos időszakában jelentős munkaerő-tartalékok szaba­dulnak fel, s keresik a lehe­tőséget e kiegészítő tevékeny­ségek okos megszervezésére. A vadászattal megszerzett jó hírnevet kihasználva a mindig új kezdeményezések­re törekvő vállalat a megúju­lás útját keresi a feldolgozó tevékenység bővítésében. Eközben arról sem feledkez­nek meg, hogy a már jól be­vált valutaszerző tevékeny­séget további szolgáltatások­kal olyan színvonalra emel­jék, amivel nemcsak állják az egyre fokozódó nemzetkö­zi versenyt, hanem az ideér­kező külföldi vendégek fo­gadásával, udvarias kiszolgá­lásával hazánk idegenforgal­mi jóhírét is erősítik. taló ítéletbe és perújrafelvé­telt kért. A Szolnoki megyei Bíróság helyt adott a kére­lemnek, elfogadta a vállalat érvelését, a Legfelsőbb Bíró­ság azonban nem. Megszüle­tett a végleges döntés, a Leg­felsőbb Bíróság újabb ítéle­te, amely egyértelműen el­marasztalta a Mezőgépet és a korábbi, a 26 millió forint gazdasági bírságot kiszabó ítéletet hatályában fenntar­totta. Sz. T. T. Milliárdok takaríthatok meg a NEFAG kazánjaival Még az idén százat készítenek az ATB típusú kazánok há­rom változatából a NEFAG szolnoki műszaki és anyagel- ellátó üzemében K. Z. Huszonhatmillió forint gazdasági bírság Bármilyen reményeket is fűztek azonban a cégalapítók kezdeményezésükhöz, azt álmukban sem gondolhatták, hogy késői jogutódjuk — a MA VAD — már rangos nem­zetközi hírnévnek örvend majd a szakmában. Arra még kevésbé számíthattak, hogy e jogutód cég — mint erről az 1982. évi mérleg tanúskodik — konvertibilis valutában egy esztendő alatt 1 milliárd Í60 millió forint értékű ex­portforgalmat bonyolít le. A nyúl, a csiga meg a többiek A jelenlegi forgalom leg­jelentősebb tényezője, á va­dászat, még néhány évvel ez­előtt igencsak elhanyagolha­tó bevételi forrás volt. A ré­gebbi feljegyzések szerint 1957-ben mindössze 15 va­dász látogatott el hozzánk, hogy költséges szenvedélyé­nek hódoljon erdeinkben. Ma ezrekre rúg a számuk. A MAVAD nyilvántartása sze­rint tízezer-harminchat va­dász látogatott hozzánk az el­múlt évben. Az Olaszország­ból, Ausztriából és az NSZK- ból érkezett vadászok ötszáz- millió forintnál többet köl­töttek itt-tartózkodásuk ide­jén. A külföldi piacokon kelen­dő a továbbtehyésztésire és konyhai célokra szolgáló élő­vad is. Különösen az olasz és fran­cia nagykereskedők vásárol­nak évről évre több nyulat, fácánt, foglyot, hogy vevőik igényeit kielégítsék. A lőtt vadakból is jelentős meny- nyiségeket szállítanak az előbbi piacokra, illetve az NSZK-ba és Svájcba. A ran­gos szállodák étlapjainak el­maradhatatlan ínyencsége már a magyaros nyúlpapri- kás, a magyar fácán-, fogoly- és galambpecsenye. S ugyan ki gondolná, mi­lyen karriert futott be a csi­ga. Az elmúlt évben 71 mil­lió forint értékben több mint egymillió-négyszá zharminc- ezer kilót szállított külföld­re a MAVAD. Ez az export­cikk egyébként több erre vál­lalkozó diáknak s kisebb ke­resetű nyugdíjasnak nyújt kiegészítő bevételi forrást. A MAVAD, s ezzel együtt a népgazdaság valutabevéte­lét szaporítja továbbá a ma­gyar puli és a komondor, a pióca, a galamb és a rák. Feldolgozva — magasabb áron A vadászat gyors növeke­désének. példája ösztönzi a vállalatot arra, hogy ez utób­bi, jelenleg még kis volume­nű szállítások növelését szór-, galmazza. Ügyes piackutató munkával — nem egyszer éppen az ideérkező vadászok­kal kiépített jó személyes kapcsolatok révén — mind több külföldi nagykereskedő­vel teremtenek kapcsolatot, e jelenleg még aprócikknek nyilvánított termékek piacá­t nak bővítésére. E tevékeny- 1 ségnek érdekes eredményei r közé tartozik például, hogy \ növekszik a magyar díszhal- s export. Néhány kezdeménye- t zőkészségéről ismert terme- j lőszövetkezetben — a válla- s lat ösztönzésére és segítségé- 2 vei — már melléküzemági fc díszhaltenyésztés szervezésé- g vei is foglalkoznak. 1 Mind nagyobb szerepet r szánnak a MAVAD-nál an­nak, hogy termékeiket ne na-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents