Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. AUGUSZTUS 3. IA szerkesztőség postájából I Jászapáti eredmények Július utolsó hetében ülést tartott a Váci Kötöttárugyár vállalati szakszervezeti bi­zottsága. A tanácskozáson megjelentek a telephelyek és gyáregységek (Jászapáti, Pásztó, Kazár) szakszerveze­ti bizottságainak tagjai is, ahol az elmúlt oktatási év eredményeiről, gondjairól esett szó. A jászapáti gyáregység dolgozói közül kilencen jár­tak középiskolába, azonban a dolgozók általános iskolájá­Két helyet foglal a kalauz utas áiLIt — köztük idős, bot­A reggeli autóbuszjárat mindig zsúfolt a Tiszaderzs— Szolnok útvonalon közlekedő autóbuszon, ahol a kalauz két helyet tart fenn magá­nak. Július 28-án egy kisma­mának az utasok adták át a helyet, pedig ezen a járaton a kalauz sem ült le. A sok L. P. Szolnok Kellemesen üdültünk Hagyan dolgazaak a munkahelyi döntöbizettságok? Csökken a munkaügyi viták száma Július közepén érkeztünk Fonyódligetre, a nemzetközi úttörőtáborba, ahol már csak ideiglenesen felállított kato­nai sátor jutott nekünk. Az első benyomások elkeserítőek voltak. Miután lemostuk a Balatonban a hosszú út po­rát, nagy lendülettel láttunk neki környezetünk szépítésé­hez: kaviccsal szórtuk be a sátrak közötti részt, zászló- rudat állítottunk és őrseink jelképével szellemesen díszí­tettük sátraink elejét. Mun­kánk nem is maradt elisme­Háromnapos országjáró ki­ránduláson voltunk -nemrég a mezőtúri V. kerületi nő­klub negyvennégy tagjával, és felkerestük Pécs, Siklós, Harkány, Abaliget, Mohács nevezetességeit. Nagy érdek­lődéssel hallgattuk Szabó Ró­za tanárnő ezekről szóló is­Dőlnek a Tisza-part óriásai Irtják a nagykörűi Tiszali- get százados nyárfáit! Leta­rolják a falut környező gyönyörű nyárfaerdőt! Nagy­körű nemcsak cseresznyéjé­ről híres, hanem kedvelt üdülőhely is. Akik ide jön­nek nyaralni, pihenni, első­sorban a jó tiszai strandért, a csendért és a szép termé­szeti környezetért teszik. Nagykörű szépségét már so­kan felfedezték: orvosok, művészek, tudósok és egysze­rű emberek. Több helyen tábla is hirdeti a természeti értékeket: „Tájvédelmi kör­zet”. Ügy látszik, ez mitsem számít, mert most a tábla mögött száz méterre szól a motoros fűrész; dőlnek a Ti­sza-part óriásai. Az erdő nagyobbik része a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság prédája, kisebbik része a községi ta­nácsé. A gazdaság emberei serényen dolgoznak gyorsan halad az irtás. Az idén a révig takarítják el az erdőt, jövőre a másik irányban foly­tatják. Megöregedett az erdő — mondják. Majd telepíte­nek helyette másikat. Az er­dő valóban régi, de éppen ba — csakúgy mint másutt — egyre nehezebb a beisko­lázás. A kötőipari konfekciós képzés első évfolyamának huszonnyolc, a másodiknak tizenkettő, a harmadiknak pedig tizenöt tanulója volt. Az országos szakmunkásava­tó ünnepségen a vállalat vég­zős tanulói is részt vettek, ahol egy jászapáti diákot ju­talmaztak — piros oklevéllel végezte tanulmányait. Papp Rezső Vác ra támaszkodó férfi' is —, a két hely azonban üresen ma­radt. Nem értjük, miért. Va­lamilyen előírás szerint kell fenntartani a kalauz melletti ülőhelyet? rés nélkül, mert tisztaságban és környezetszépítésben az első díjat nyertük. Jászladányi úttörőcsapa­tunk a sportvetélkedőn is je­leskedett, táborszerte az ifik szerezték a ladányiaknak a legnagyobb elismerést foci­val és kézilabdával. Ez főleg a Vincze testvérek és Ádám László érdeme. A táborzáró ünnepségen a Fekete kefe őrs vitte el a pálmát. Lázár Lénárd Jászladány menteni a hnég menthetőt! Legalább a belterülettel ha­táros erdőt hagyják meg! Hat-hétszáz méterről van Sok olyan fiatalember akad a sorkatonák között, aki nem a boldog legényélet­nek int búcsút, hanem ko­moly gondokat hagy a háta mögött. Ki látja el az idős szülőket, ki gondoskodik a kis jövedelmű, gyesen lévő feleségről és a gyerekekről? Ezeknek a gondoknak az enyhítéséhez ad segítséget a katonai szolgálatra bevonu­ló állandó lakhelye szerint illetékes tanács egészségügyi feladatokat ellátó szerve. Ha kérik, soron kívül szo­ciális gondozásba kell ven­ni az idős, magukra maradt szülőket, nagyszülőket, a há­zastársat, a katona által el­tartott testvéreket, ha nincs más eltartásukra és gondo­zásukra köteles hozzátarto­zójuk. Ha a katona gyermekét a hozzátartozók nem tudják gondozni, akkor átmenetileg bentlakásos gyermekintéz­ményben kell elhelyezni. Ha a katona közös háztartásban élő felesége munkaviszony­ban áll, vagy szövetkezeti tag — a kizáró esetektől el­tekintve, mint például a gyermekgondozási segélyen töltött idő — biztosítani kell gyermekének elhelyezését a lakáshoz vagy a munkahely­hez legközelebb eső bölcső­dében, óvodában illetőleg napközi otthonban. A sorkatona hozzátartozó­jának kérelmére, ha ezt rendkívüli körülményei (be­tegség, haláleset, elemi kár stb.) indokolttá teszik, a tanács egyszeri segélyt fo­lyósíthat. szó. Éppen erre a fára van szükség? Dr. Juhász Dezső Budapest És most nézzük az egyik legjelentősebb segítséget, a családi segélyt. Az 1/1976. (III. 31.) HM. ÉVM. P.M. szá­mú együttes rendelet szerint családi segélyben kell része­síteni a sorkatona munka- képtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sor­katona bevonulását megelő­zően saját kersetéből, jöve­delméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett. Ez utóbbi kivétel leggyakrabban a gyermek tartására vonatko­zik. Ha a bíróság állapította meg a tartásdíjat, ezt a sor­katona helyett az állam fi­zeti. A jogszabály hangsúlyozza a munkaképtelenséget. Az egészséges, munkaképes fia­talasszonyoknak, ha nem dolgozik, munkába kell áll­nia, amikor férje bevonul. Az ő tartásáról ugyanis az állam nem gondoskodik. Per­sze más a helyzet, ha azért nincs ímunkaviszonya, mert három éven aluli gyermekét gondozza, vagy annál idő­sebb, de beteg gyermekét kell ápolnia illetve hathóna­pos vagy veszélyeztetett ter­hes, és a bevonulás előtt fér­je (élettársa) tartotta el. Eb­ben az esetben jogosult lesz a honvédelmi családi segély­re. A három évesnél fiata­labb gyermekét gondozó anyák közül sokan részesül­nek gyermekgondozási se­gélyben. (Három év fizetés nélküli szabadságot minden­ki kaphat, de gyest csak az, aki az ehhez szükséges fel­tételeknek megfelel). Tehát Két év híján húsz eszten­deje, hogy a dolgozó és a munkáltató között felmerült munkaügyi vitákban — a hajdani: tegyeztet S /bizottsá­gok utódjaként — a munka­ügyi döntőbizottságok járnak el. A tapasztalatok szerint mind eredményesebben. Mű­ködésükkel, szakszerű hatá­rozataikkal nem csupán a törvényességet erősítik, ha- . nem segítik a vállalat tevé­kenységét is. A munkájuk során összegyűlt tapasztala­tok jó alapot adnak a mun­kaügyi viták okainak feltá­rásához. S mivel az azonos jellegű, ismétlődő munkaügyi viták óhatatlanul jelzik a vállalat belső működéséből eredő hibákat, igy mód nyí­lik egy-egy félreérthető sza­bály, egy-egy meggondolat­lan belső intézkedés megvál­toztatására, a helyes gyakor­lat kialakítására. Viták az iparban, a kereskedelemben A színvonalasabb belső szabályoknak, a jogsegély- szolgálatok hatékony mun­kájának, s nem utolsó sorban a szakszervezeti bizottságok nagyobb társadalmi kontroll­jának köszönhetően a mun­kaügyi viták száma eszten­dőről esztendőre csökken. 1979-ben például még több mint ötvenkét és félezer ügy került a munkaügyi döntőbi­zottságok elé, 1981-ben pe­dig már csak negyvenötezer. A testületek többsége évente általában öt, vagy még ennél is kevesebb ügyet tárgyal. Különösen kevés a dolguk e sajátos igazságszolgáltatási fórumoknak az úgynevezett nem anyagi ágak területén, így a pénzügyi ágazatban, vagy az oktatási és kulturá­lis intézményekben. Annál több viszont a mun­kaügyi vita — a döntőbizott­ságokhoz érkező összes ügy mintegy kilencven százaléka — a népgazdaság anyagi ágaiban, elsősorban az ipar- , bán és a kereskedelemben. aki kapja a gyest, az csak a családi segély és a saját jö­vedelme közötti különbséget kapja. Jó tudni, hogy a ház­táji jövedelmét is beszámít­ják, és kiegészítést csak en­nek figyelembevételével kap­hat az anya. Családi segély megállapítá­sáért a lakóhely szerinti egészségügyi szakigazgatási szervhez kell fordulni. A pénz a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóságtól érkezik. A családi segélyen kívül még más segítséget is kap­hatnak a fiatal kisgyermekes családok. Az apa hirtelen megszűnt keresete helyett egyszeri bevonulási segély enyhíti az anyagi gondokat. Ez azonos összegű az egyha­vi átlagkeresettel. (A nem családos bevonulok is kap­nak egyszeri bevonulási se­gélyt, de csak az előbb emlí­tett összeg felét). Ha a dolgozót a sorkatonai szolgálat alól felmentették, vagy halasztást kap, a be­vonulási segélyt nem kell visszafizetni, de újabb behí­vás esetén már újabb bevo­nulási segély nem illeti meg. Amikor a honvédelmi kö­telezettségét teljesítő lesze­rel, újra részesül pénzjutta­tásban, úgynevezett leszerelé­si segélyben. Ennek megál­lapításánál figyelembe ve­szik szociális helyzetét, egészségügyi állapotát, és a katonai szolgálat alatti ma­gatartását. Dr. Kertész Éva A viták háromnegyed része a munkabérrel és az anyagi juttatásokkal, a fegyelmi fe­lelősséggel valamint a dolgo­zó anyagi felelősséggel kap­csolatos. Ez utóbbi ügycso­port — magában foglalva a dolgozó ?tartozását), kártérí­tési, leltár-, és megőrzési fe­lelősségét — aránya szembe­tűnően magas a kereskede­lemben. Viszonylag kevés ugyanakkor a munkaviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével össze­függő viták száma. Nyolcnapos határidő A jogszabály áz ügyek el­intézésére általában nyolc napos határidőt követel, s ennek betartása nemegyszer gondot jelent. Gyakori, hogy a viták lezárása harminc napnál is hosszabb időbe is beletelik, holott mindkét fél, de elsősorban a dolgozó érdekét szolgálná a gyors, mielőbbi elbírálás. A döntőbizottságok jó munkájának egyik mutatója a fellebbviteli fórumokhoz, a munkaügyi bíróságokhoz kerülő ügyek száma, s a meg­támadott határozatok továb­bi sorsa. Az ideális az vol­na, ha viták végérvényesen lazárulnának házon belül. Biztató, hogy a döntőbizott­ságok határozatainak hetven százaléka jogerőssé válik, és mindössze harminc száza­lékukat támadja meg kere­settel a vállalat, vagy a dol­gozó. A munkaügyi bírósá­gok e határozatoknak mint­egy negyven százalékát vál­toztatás nélkül helyben hagy­ják. S ez az arány a dön­tőbizottságok szakértelmét, döntéseiknek megalapozott­ságát dicséri. Helyes és szakszerű hatá­rozatot hozni pedig nem egy­szerű feladat. Tegyük hoz­zá, nem is mindig népsze­rű feladat a bontóbizottságok munkájában való részvétel. Hiszen a testület csakis az egyik félnek, vagy a dolgo­zónak, vagy a vállalatnak adhat igazat. Ráadás il ma is él a szemlélet, miszerint a döntőbizottságok «, úgysem merik” kétségbe vonni a munkáltató intézkedéseit. S bár esétenként bizony még előfordul, hogy a döntőbi­zottságokat befolyásolják a gazdasági vezetők, a testüle­tek többségének munkájára ez nem jellemző. Sokkal in­kább érvényesül önállóságuk, tagjaik bátor helytállása, a helyi körülményekben, a vál­lalat ügyeiben való jártas­sága, emberismerete, jogi tá­jékozottsága. Nem szakképzett jogászok Az országban mintegy negyvenezer döntőbizottsági tag tevékenykedik. Tisztsé­güket — s ez a demokratiz­mus szélesedését jelzi — ma már választás útján nyerik el. A munkahelyi kollektí­váknak megbecsült tagjai, dolgozó társaik tiszteletét, bi­zalmát élvezik. Tekintve, hogy nem szakképzett jogá­szok, különösen nagy gondot kell fordítani képzésükre, to­vábbképzésükre. Erre első­sorban a Magyar Jogász Szö­vetség tanfolyamain nyilik lehetőség. A fővárosi és a megyei munkajogi bizottsá­gok továbbá a vállalati jo­gászok és a jogsegélyszolgá­latok bevonásával konzultá­ciókat tartanak és a megyei bíróságok tagjait szakmai beszélgetésre hívják meg, s az is továbbképzésre ad le­hetőséget. A szakszervezetek támoga­tása, a helyi szakszervezeti bizottságok segítő-ellenőrző pártfogása pedig egyik ga­ranciája az eredményes mun­kának. Amelynek a helyes döntésen kívül részét képe­zi a viták okainak elemzése, s a vállalatvezetés ösztönzé­se is a hibák kijavítására. Kende Katalin Mezőtúri asszonyok országjárása mertetését. A háromnapos országjáró körút maradandó élményt nyújtott mindany- nyiunknak, ami a nyárlőrin­ci Erdőcsárdában tartott han­gulatos vacsorával ért véget. Rácz Imréné Mezőtúr ezért szép. Akad 1—2 méter átmérőjű törzs is. A nyárfák dúsan nőnek, szeretik az ár­iteret, a legöregebbek sem mutatják a száradás jeleit Lehet, hogy gazdasági hasz­nosításra most értek meg, de léteznek más szempontok, más értékek is, amelyek pénzben nem fejezhetők ki. A természetről van szó, amely körülvesz bennünket: gyönyörködtet, pihentet, megnyugtatja fáradt idegein­ket. Meg kell őrizni, ami van. Hozzászólás cikkeinkhez A hibák felvetése részben jogos Mit esznek és mit isznak az aratók? címmel az álla­mi gazdaságok^ termejőszö- vetkezetek aratóinak ellátá­sáról írtunk lapunk július 8-i számában. Cikkünkre vála­szolt dr. Csikós Sándor, a Szolnok—Békés megyei Élel­miszer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat igazgató­ja. Leveléből idézünk: „ ... Ellenőrzési osztályunk­kal kivizsgáltattam a jász­sági és kunszentmártoni te­rület áruellátási helyzetét, s a következőket állapítottam meg: a Jászságban egy-két-, esetenként háromnapos tú- rakáséí^ valóban előfordult június és július hónapokban, de az általunk, felkeresett nyolc bolt vezetője, az ÉKV boltcsoport vezetője és az áfész-központ véleménye sze­rint ez alapvető ellátási gon­dot nem okozott. Áprilisban az áruszállításban előfordult nyolc-tíznapos késés, feltehe­tően erre emlékeztek a meg­Szerkesztői üzenetek Kovács Péter, Jászberény: Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyug­díjas, ha nyugdíjának a meg­állapítása után szolgálati időt szerez és ezalatt legalább 36 hónapi keresete van, kérheti, hogy nyugdíját az utolsó 36 havi keresete alapulvételével újból állapítsák meg. Az új­bóli megállapításnál a nyug­díj mértéke szempontjából a korábbi nyugdíjnál figyelem­be vett szolgálati időt, és a nyugdíjasként szerzett szol­gálati időnek azt a tartalmát lehet figyelembe venni, amely alatt a nyugdíj folyó­sítása szünetelt vagy a nyug­díjat korlátozott összegben folyósították. K. Antalné, Tiszafüred: A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagnak akkor jár szülési segély, ha a szülést Gondoskodás a sorkatonák családjáról kérdezett boltvezetők. A kun­szentmártoni járás területén felkeresett hét bolt vezetője, valamint azáfész kereskedel­mi főosztályának munkatár­sai egyértelműen jónak ítél­ték az ellátást végző oroshá­zi fiókunk munkáját. Terü­letükön késedelmes áruszál­lítás csak elvétve fordul elő. A megrendelések teljesíté­sével kapcsolatban vevőink panasza részben jogos, de megjegyezzük, hogy egyetlen fűszert vállalat sem képes a profiljába tartozó árucikkek­ből mindenkor a teljes vá­lasztékot biztosítani. Az áru­ellátás folyamatos vizsgálatá­ra felméréseket végzünk, me­lyek 80—90 százalékos meg­rendelés-teljesítést mutat­nak. Dolgozóink, csakúgy mint az aratás nehéz munkáját végzők, minden erőfeszítést megtesznek a rájuk háruló feladatok sikeres megoldása érdekében” közvetlenül megelőző két éven belül legalább 90 na­pon át részt vett a közös munkákban, és e jogviszony a gyermek születésekor is fennáll. A munkanapok szá­mításánál tíz, munkában töltött órát kell egy munka­napnak tekinteni. Mihalik Zoltánná, Szolnok: A telek bekerítésére vonat­kozó részletes előírást az Or­szágos Építésügyi Szabályzat (tartalmazza. Az építésügyi hatóság kerítés építésére ál­talánosságban kötelezettséget nem állapít meg. Azonban városrendezési, közbiztonsá­gi, köztisztasági, továbbá más közérdekből, illetőleg a hasz­nálat módja miatt az építés­ügyi hatóság elrendelheti vagy megtilthatja a kerítés létesítését az építési telek határain.

Next

/
Thumbnails
Contents