Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

1983. AUGUSZTUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I II Világbank mezőgazdasági szakértője Karcagon Megvalósul a komplex melioráció a Magyar-Bolgár Barátság Tsz-ben Hiányzó érdekeltség, hiányzó tonnák Nem lett korábban piros (drágább se) a paradicsom Szezonkezdés a földeken és a konzervgyárban A lényerő gépsor beindításáig belföldi értékesítésre válogatják a paradicsomot a jászszent- andrási téesz kertészei és alkalmi munkásai A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet 1976-ban három szövetkezet egyesülésével jött létre. A kezdeti nehézségeket legyőz­ve termelési szerkezete a kisebb változtatásoktól elte­kintve kialakult. A növény- termesztésben súlyponti he­lyet foglal el a gabonaprog­ram, 6 ezer hektáron ter­mesztenek búzát, és a követ­kező időszakban az erőfeszí­tés arra irányul, hogy sta­bilizálják a 4,2 tonna körü­li átlagtermést. A jövőben is mintegy 2 ezer 200 hektá­ron termelnek kukoricát. A sok gondot okozó rizster­mesztésben képes volt újíta­ni a szövetkezet. Korszerű lézeres technológiával végez­ték a rekonstrukció során a tereprendezést, meghonosí­tották a japán palántás rizs termesztési technológiáját, nagyfokú gépesítéssel láttak neki az eredményes rizster­mesztéshez. Kialakult a fe- kete-ugaros forgórendszer. A berendezett 1660 hektár rizs­terület már műszakilag el­fogadható állapotban van. Jelenleg évenként 1100 hek­táron termelnek rizst és folytatják a telep 1981-ben elkezdett rekonstrukcióját Az ország egyik legna­gyobb közös gazdaságának gazdálkodási eredményeit nagyban befolyásolta, hogy a tájterületi adottságoknál fogva átlagon felüli, nehéz körülmények között gazdál­kodik. Eddig nem volt meg­oldva a folyamatos, rendsze­res talajjavítás, az öntözési lehetőségeket sem tudták nö­velni, és az optimális ter­melési szerkezet kialakításá­ra sem volt megfelelő lehe­tőségük. Így még a nagyobb termelési költség invesztálá- sa is kisebb megtérüléssel járt együtt. Az adott helyzetben, egy­aránt kitéve belvíznek és szárazságnak, a fejlesztési A kefekötő szót manapság többet használják átvitt, mint eredeti értelmében. — Tényleg, miért mondják azt a nagyivá emberre, hogy úgy iszik, mint a kefekötő? — Erre valószínűleg azaz elfogadható magyarázat, hogy a régi kefekötőműhelyekben az állati szőrök osztályozása, fésülése, tisztítása nagy por­ral járt. S arra bizony inni kellett. Fejes János, az Alföldi Szilikátipari Vállalat török­szentmiklósi gyárának meg­becsült szakmunkása ez idő tájt az egyetlen kefékötő Szolnok megyében. — Más galambot, nyulat tenyészt, horgászik vagy ve­teményeskerttel bíbelődik szabad idejében, maga pedig kefét köt. Honnan ez a fur­csa szenvedély? — Jól mondja —< szenve­dély ez, no meg egy kis mellékest is hoz a házhoz. De az édesapám emléke irán­ti tisztelet is benne volt ab­ban, hogy erre a szép, ősré­gi szakmára kiváltottam az ipart. Tudja, az édesapám „jó kezéről” híres török­szentmiklósi kefekötő volt. Hogy mennyire az, azon meglepődtem magam is, ami­kor piacon, vásárban sok, főleg idősebb ember fölis­merte a Fejes nevet. Én, gyerekkoromtól kezdve, tőle tanultam, tanulgattam a for­télyokat. A parányi műhelyben né­hány egyszerű gépezet, se­lehetőségeket sem tudták megfelelően kihasználni. Ezért vált szükségessé egy átfogó program készítése a komplex melioráció végre­hajtására. A program ki­dolgozásában intézmények sora vesz részt, például a szolnoki és a miskolci Agro- ber, a DATE karcagi és szarvasi intézete. A program végrehajtása a talaj termő- képességének javítását jelen­ti; de jelent komplex talaj­javítást, víz- és területrende­zést, az állattartási épületek koncentrálását. Az idén az első ütemben 2023 hektáron végzik el ezeket a munkála­tokat, amelyeknek értéke 17 millió forint. Ennek 60 szá­zaléka állami támogatás, 40 százaléka pedig saját erő. A föld termőképességének nö­velését elősegítő munkák 1990-ben fejeződnek be, a szövetkezetben mintegy 8 ezer hektár komplex melio­rációjával!. Ehhez a gazda­ság saját kivitelező kapacitá­sát használja fel. A munkát alapos felkészülés előzte meg. különösen nagy gondot fordítottak a technikai és a személyi feltételek biztosítá­sára. Az eddig elvégzett munka minősége, színvonala nemzetközi összehasonlítás­ban is megállja a helyét. Ez volt az a tényező, amely felkeltette a figyelmet a termelőszövetkezet iránt és ennék köszönhető, hogy a Világbank hazánkban tar­tózkodó szakértőjének is be­mutatták a szövetkezet me­liorációs programját, mun­kálatait. A nemzetközi hírű szakember a napokban a helyszínen járva elismerés­sel nyilatkozott az eddig el­végzett munka minőségéről, hatékonyságáról, és megala­pozottnak találta a számí­tást, miszerint a meliorációs beruházás üzemi szinten 7— 8 éven belül megtérül. gédeszköz. A munka java a kézre vár. A falon, az asztalon kisebb kollekció a Fejes János által (készített kefékből — a fi­nom, cipő, vagy ruhatisztí­táshoz való szőrkeféktől a tejipari csőkefékig, üvegmosó kefékig. — Van kereslet a porté­kára — mondja Fejes Já­nos. — Főleg a mezőgazda- sági üzemek keresik — na­gyobb tételben is — a tej­ipari keféket. De megbecsü­lik a jó árut mások is. A múltkor például megállít egy öregasszony, s elmondja, hogy ő még mindig azt a Eszperanté világkongresszus A 68. eszperantó világ­kongresszus harmadik nap­ján, tegnap a Budapest Sportcsarnokban ülést tartott az Eszperantó Világszövetség választmánya. A mozgalom „parlamentje” elfogadta a világszövetség elkövetkező ötéves munkatervét, amely legfontosabb feladatként a nyelv közelgő 100. évfordu­lójával kapcsolatos ünnepsé­gek előkészítését jelöli meg. A tanácskozáson 45. tagor­szágként felvették Kubát a világszövetség tagjai sorába, majd újjáválasztották a moz­galom legfelsőbb szervének elnökségét, amelynek főtitká­ra újból Szabó Flóra lett. Nyilvános üléssel folyta­tódott a kongresszus fő té­májának megvitatása: a mo­dern kommunikáció társa­dalmi és nyelvi vonatkozá­sairól magyar, szovjet és NSZK-beli kutatók, szakér­tők előadásai hangzottak el. A nemzetközi kongresszusi egyetem résztvevői kémiával, környezetvédelemmel és nyelvtudománnyal kapcsola­tos témákkal foglalkoztak. A tanácskozássorozat ré­szeként tortotta újjáalakuló ülését az Eszperantó Írószö­vetség, amely korábban a hatvanas évek közepéig mű­ködött. Közös állásfoglalásuknak megfelelően a szövetség az írók jogvédelme mellett igyekszik fórumot teremteni az eszperantó irodalom aktu­ális problémáinak rendsze­res és folyamatos megvitatá­sához, s hozzá kíván járul­ni az eszperantó irodalom szélesebb körű nemzeti nyel­vű megismertetéséhez is. Az eszperantó világbéke mozgalom küldöttei jubileu­mi ülésre jöttek össze. Az idén harminc éves mozgalom elnöke Pethes Imre, a béke­világtanács tagja elmondot­ta: harmincnégy ország szer­vezete vagy képviselője tag­ja a mozgalomnak, amely 1973 óta együtt működik a béke-világtanáccsal. A nap folyamán tanácsko­zott a mozgalom nőbizottsá­ga, megbeszélést folytattak az eszperantó utazási irodák képviselői, a világszövetség tájékoztatási-módszertani bizottságának tagjai, sor ke­rült az eszperantó nyelvtan­meszielőt használja, amit az édesapám csinált neki. Ezt csak azért meséltem, hogy lássa — egy-egy ilyen apró tárgynak is jelentősége lehet. Míg beszélgetünk — Fejes János kezében (ez a legfon­tosabb szerszám) megkapja végső formáját egy tejipari kefe, aztán hozzálát egy fi­nom, tehénszőrből készülő keféhez. Egy darab fa, egy szál drót, egy maréknyi szőr — ez az alapanyag. A többi a hajdani kismesterség mai folytatójára, kefekötő nem­zedékek tapasztalatának bir­tokosára vár. — vá'gner — A legtöbb mezőgazdaság­ban termesztett növénynél a nagy szárazság miatt lerö­vidült tenyészid ötről, korai és nemegyszer kényszerű termelésérésről, betakarítás­ról számolnak be híradá­sok. Sajátos módon más a helyzet a nagyüzemi kerté­szetek paradicsomtermeszté­sében. Másfél, két héttel ha­marabb vethették el a ker­tészek a magot, ugyanennyi­vel korábban ültethették a palántákat, mégsem pirosod­tak a szokásosnál hamarabb a bogyók a töveken. Így a szokásos időben, a napokban kezdhették csak meg az ét­kezési paradicsom szedéséta jászszentandrási Haladás Tsz-ben. Tavaly, a Piros lett a pa­radicsom, nem drága címmel írt riportomért többen elma­rasztaltak: állítólag rontot­tam vele az amúgy is lanyhu­ló termelési kedvet Nos, az idei esztendőben megtette azt helyettem — igaz, az én szándékom tulajdonképpen a többlettermés ösztönzőbbé tételéneik sürgetése volt — a rendkívüli időjárás. Szentandráson még kitartanak A minimális jövedelmet adó, több helyütt ráfizetéssel járó- ágazat fenntartására ebben az évben már snem vállalkozott a nagyüzemek egy része. Jászszentandráson még kitartanak, — már csak azért is, hogy a gazdaságban működő lényerő gépsor ne álljon a jászfényszaruiakéhoz hasonlóan kihasználatlanul. Ott ha a területet a tavalyi­hoz hasonlítva 100 hektárral csökkentették is, 193 hektá­ron ültettek az idén paradi­csomot. A vártnál kevesebb termés*. elejét — a konzerv­gyári felvásárlás megkezdé­séig — belföldi'értékesítésre szüretelik a téesztagok és az alkalmi munkások, mint­egy nyolcvanan. Sajnos a tavalyinál jobb eladási árról sem tájékoztathattak ottjártamkor a Haladás Tsz kertészeti szakemberei. íratják a száját Megkezdődött a szója * — az első őszi érésű növény — aratása. Az országban elő­ször a Mohács környékén gazdálkodó mezőgazdasági üzemek tábláin álltak mun­kába a kombájnok. Egy szu­perkorai szójafajta termését takarítják be ezekben a na­pokban, mégpedig vetőmag, céljára. A termést a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ve­tőmagüzemében dolgozzák fel. Hazánkban az idén vala­mivel több mint 31 ezer hek­táron termelnek szóját a mezőgazdaságii üzemek, har­minc százalékkal nagyobb te­rületen, mint tavaly. A konzervipar a tavalyi 1,90 helyett 2,10 forintért ve­szi át az első osztályú para­dicsom kilóját, de az árba beépítették a korábban kü­lön fizetett növényvédelmi hozzájárulást. Ott vannak te­hát — ahogy mondani szo­kás — a paradicsomtermesz- tők, ahol voltak, vagy még ott se. Merthogy, ebben a rendkívüli szárazságban a szegény téeszt még az ág; is húzza, azaz még a feldolgo­zó ipar is. A Magyar Hűtő­ipar miskolci gyára ugyanis 100 vagon, korábban meg­rendelt étkezési paradicsom átvételét mondta vissza, piachiányra hivatkozva. Szabadár— szabadesés Maradt tehát szezonkezdé­sig a Hatvani Konzervgyár, mint a belföldi értékesítés szűkös lehetősége, szabad­áron. A szabadár azonban a „szabadesés törvénye” sze­rinti gyorsasággal zuhant: a termés: elejét még kilónként 12 forintért, néhány nap után 'hét forintért, a napok­ban pedig már csak 2,80-ért — soha még ilyen olcsón! — tudták eladni a téeszlbe- liek a káli és a jászberényi Z öklért-kirendeltségeknek. Nem kezdődött a szoká­sosnál korábban a felvásár­lási szezon sem. a Hatvani Konzervgyárban, ahol a nagyüzemekben 445 hektáron termett 1700 vagonnyi, és a két jászsági áfész által öt­ven hektárról felvásárolt 150 vagon paradicsom feldolgo­zásával számolnak Szolnok megyéből. Azaz kevesebbel, mint az elmúlt évben, hi­szen amíg a jászszentandrá- siak csak csökkentették a termőterületet, a jászberényi Zagyvamenti és a jászfény- szarui Béke Tsz megfelelő érdekeltség, és a kellő kézi munkaerő hiányában fel is számolta ezt az ágazatot. A július második felétől előre­láthatóan október elejéig tar­tó szezonban mintegy kilenc­ezer vagon alapanyagra len­ne szüksége a hatvani üzem­nek paradicsomsűrítmény készítéséhez, lecsó és a szov­A KGST mezőgazdasági lé­gi alkalmazástechnikai szak­értőinek háromnapos ta­nácskozása kezdődött tegnap Tanakajdon, a Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomá­son. A KGST tagországok 1969-ben írtak alá egyez­ményt mezőgazdasági repülé­si vállalatok együttműködé­séről. Ennek alapján a re­pülési szakértői 2—3 éven­ként mindig más országban, _ más-más témakörben érte- * keznek. A megnyitó után a szak­értők fejtették ki vélemé­nyüket. Hangsúlyozták, hogy a kártevők, károkozók és jet exportra szánt zakuszka gyártásához. Ebből 8200 va­gonra van csak szerződésük, de a rendkívüli időjárás ré­vén kétséges, hogy ez a mennyiség megtermett-e a nagyüzemekben. A jászszent- andrási tsz paradicsomtáblá­in például a tervezett 350 helyett csak 250 mázsás át­lagtermés mutatkozik egy- egy hektáron. Lenne piaca külföldön is A konzervgyárban infor­máltak arról a fura hely­zetről is, hogy éppen akkor­ra lohadt le a termelési kedv, és csökkent le lényegesen a termőterület, amikor a szo­cialista és a tőkés országok­ban egyaránt megnőtt a ke­reslet a paradicsomkészítmé­nyek iránt. Eladni persze csak azt lehet, ami van. Va­jon a termelői érdekeltség hiányára egyetlen reagálási mód lehet a gazdaságok ré­széről, az ágazat felszámolá­sa? Aligha, hiszen az ugyan­csak a Hatvani Konzervgyár felvásárlási területéhez tar­tozó szomszédos, Heves me­gyei gazdaságok egynémelyi- kében már megtalálták a módját a paradicsomtenmesz- tés gazdaságosabbá tételé­nek, háztáji területen és ré­szes művelésben történő termesztéssel. Az ehhez hasonló megol­dások keresése, a termőterü­let csökkentése, vagy az ága­zat felszámolása a mezőgaz­dasági nagyüzemek elhatá­rozásán múlik. A termelői érdekeltség megteremtése vi­szont népgazdasági szem­pontból fontos. Jó lenne ha a felvásárlási ár kialakítá­sában illetékes szerveik, ha­tó ágok mielőbb felfigyelné­nek rá: drágia pénzen vett paradicsomlé-nyerő gépsorok állnak kihasználatlanul h gazdaságokban, és csak a Hatvani Konzervgyárban előállított évi 1300 vagon pa­radicsomkészítmény 95 szá­zaléka is az exportárualapot gyomok ellen megfelelő bio­lógiai hatékonyság csak a vegyszerek igen pontos ki­juttatásával érhető el. A nö­vekvő feladatok ellátásá­hoz szükség van a repülő­gépes mezőgazdasági beren­dezések állandó korszerűsíté­sére, s arra, hogy a repiilő- sz' rkeaetek kiszolgálása, a vegyszerek tárolása, az olda­tok készítése, a rakodás gé­pesítése is’tökéletes legyen. A tanácskozáson a szakér­tők tájékoztatják egymást az alkalmazástechnikában el­ét eredményeikről és repülő­gépes, helikopteres bemuta­tón vesznek részt. Régi mesterség—mai ember A kefekötő, aki édesapjától tanulta a fortélyokat növeli! Temesközy F. Mezőgazdasági légi alkalmazástechnika Szakértők tanácskozása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents