Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

4 \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS 13. IA szerkesztőség postájából Jogi tanácsok A rendszeres szociális segélyről A Rákóczi brigád kezdeményezése „Tengerparton” Felhívás a Tiszatáj Ter­melőszövetkezet, valamint Törökszentmiklós valameny- nyi szocialista brigádjához,! A II. Rákóczi Ferenc Szo­cialista Brigád felhívással fordul elsősorban a termelő- szövetkezet, továbbá a város valamennyi szocialista bri­gádjához, hogy a Törökszent­miklós és környékén lakó mozgássértűitek most meg­alakult helyi csoportját pat­ronálja. mivel a szocialista brigádmozgalom oélja az emberi kapcsolatok kiépíté­se. fejlesztése. A mozgássé­rülteknek nagy szükségük van segítő embertársaikra, s erre elsősorban a közvet­„A Ki mit tud ’83 vetél­kedőn megyénket Balta Zol­tán és Fejér Erika képviseli a Jászsági Népi Együttes színeiben, akik a június 28-i szereplésükkel nagy sikert aratva, a legmagasabb (69) pontszámot elérve kerültek a döntőbe, fölényes győze­lemmel. Már a döntőbe ju­tást is nagy érdemnek tart­juk a magas színvonalú me­zőnyben” — írta Lázi József kunszentmártoni olvasónk. A július 24-d döntőre további sikert kíván A Kunság, a Jászság — Szolnok megye lakóinak nevében is az ifjú táncospámak. len környezetükben számít­hatnak. A II. Rákóczi Ferenc Szo­cialista Brigád vállalja, hogy anyagi támogatást, évente 1500 forintot nyújt és ese­tenként elősegíti rendezvé­nyek szervezését, lebonyolí­tását. Kérjük a szocialista brigá­dokat, hogy csatlakozzanak, tegyék meg hasonlóképpen felajánlásaikat saját munka- területükön. Fehér Sándorné a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz ti. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigádjának vezetője Levélírónk soraiból tud­juk, hogy Balta Zoltán egy kunszentmártoni család gye­reke. Édesapja a Titász he­lyi kirendeltségének vezető­je volt, két évvel ezelőtt ment nyugdíjba, édesanyja pedig a Killián-telepi áfész- bolt pénztárosa. Zoltán Kun- szentmártonban végezte a gimnáziumot s közben tán­colt, az áfész akkor még mű­ködő tánckarában. Később a veszprémi vegyipari egye­temre került. A második év­folyamon döntött a tánc mellett. Járt már az együt­tessel a Szovjetunióban, Angliában, Írországban, Olaszországban. Karcagról, a Vöröskereszt alelnökitől érkezett a levél. Miről szól? Az öregek napközijébe já­rók és a szociális otthon gondozottjai közül negyven­haton nyaraltak a közel­múltban 12 napig a Bala­ton partján. Az idős embe­rek soha nem felejtik el a „Június 19-én késő dél­után ötszáz diák kászálódott le Sátorhelyen a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát autó­buszairól. Mohácstól nem messze, itt van az ország egyik legnagyobb építőtá­bora. Már megérkezés előtt, a buszon kiderült, hogy a há­rom szolnoki gimnázium „egy utcába került"... Az utca neve az iskolák nevéből összerakva: VARSEPART. (VAR-ga, Ver-SE-ghy, Ti- sza-PART-i.) Másnap már megkezdtük a munkát: a kukorica címe- rezését és fattyazását. Az esőtől, harmattól védööltö- zetet kaptunk: körülbelül másfél négyzetméteres nylonfóliát, középen egy lyukkal... Meg kell hagyni. gondos­kodtak arról is, hogy kikap­csolódhassunk, szórakozhas­sunk. Voltunk kirándulni, a táborban katonazenekar, pol­magyar tengert, Fonyódot, Tapolcát, a Badacsonyt. So­káig szívesen emlékeznek az ábrahámhegyi üdülőre, ahol kitűnő volt az ellátás, figyel­mes a kiszolgálás. A szép napokat köszönik mindazok­nak, akik azon fáradoztak, hogy ők jól érezzék magu­kat. beat együttes adott műsort. És majdnem minden este volt diszkó, és több fordu­lós rockvetélkedö. Verse­nyezhettünk — a munka mellett — különböző sport­ágakban. A VARSEPART fiúcsapata fociban első, a lá­nyok a második helyet érték el. Fiú kosár-, illetve női kézilabdában egyaránt má­sodikok lettünk. A mohácsi csata emlékparkjához szer­vezett futóversenyt Farkas István (Tiszaparti Gimnár zium) nyerte.” A tizennégy, Bolyon töl­tött napból tizenhármat dol­goztak a diákok, ami nem váltott ki túlzott lelkesedést — olvashattuk Gázár Lénárd levelét, (ö küldte a fotót is.) A hétvégi — szombat-vasár­napi — munka ugyan nem volt kötelező, de ezt csak hétfőn reggel mondták meg nekik... Mindezek ellenére a levél hangneméből kicsen­dül: jól érezték magukat a diákok a táborban. Az egész megye szurkol nekik Építőtáborban — Bolyon Vonalas füzet, versekkel Egy szolnoki asszony nagy-nagy bizakodással tért be szerkesztőségünkbe, tő­lünk remélve írt bánatára. Nem, nem történt vele tra­gédia, ám sok fáradozása ve­szett kárba, amely tulajdon­képpen „visszatérülhetne” ... Július 2-án 13—14 óra kö­zött a Vosztok útról induló 1-es buszra várt — az ún. Zagyva-hid megállóban. Ke­gyetlen volt a hőség, sütött a pad is, amelyre lehuppant És ez volt a veszte. Ráült drapp műbőr szatyorjáiv«, amit maga varrt. Megérke­zett a busz. ő pedig megfe­ledkezett a szatyorról. De nem is azt sajnálja. Majd fabrikál másikat. A benne levő vonalas füzetért fáj a szíve, amelybe már sok nép­dalt, verset leírt emlékezet­ből. Az öregek napközijében kérték meg erre, úgy tervez­ték: albumban gyűjtik ösz- sze. Tóth Antalné nagyon meg­örülne, ha a szatyor megta­lálója eljuttatná részére az elveszített vonalas füzetet... Címe: Szolnok. Arany János út 5. Rendhagyó rajfoglalkozás Ezek vagyunk mi, a Tiszaparti Gimnáziumból Kenyér ... Nem kérdeztük meg, de így is állítjuk: a sütőipari vállalat képes ele­gendő kenyeret szállítani a szolnoki boltokba. Olvasónk a Vosztok úti ABC-oen tu­dakolja meg: miért nem volt „hazai” kenyér június 27-én, hétfőn 16 órakor? Ei- demes-e szállítani? Biztosan! Mi, vevők fizetjük meg a házi kenyeret (és a szállí­tást), ha arra van gusztu­sunk! Akár sorba is állunk érte. Erre is biztosan akad indokunk ... Nem mindennapi esemény, hogy a vakációzó volt nyol­cadikosok júliusban raj fog­lalkozást tartsanak. Mezőtú­ron mégis ez történt! A 2. sz. Általános Iskola volt Gárdonyi rajának ria­dólánca július első napjai­ban is jól működött. A volt osztályfőnök, Hegyi Imréné értesült arról, hogy a város­ban tartózkodik Péter Ma- nyec Efimovics, akit két év­vel ezelőtt rajuk tiszteletbeli tagjává fogadtak. „Péter bá­csi” 1945-ben a város felsza­badításáért vívott harcban megsebesült. A mezőtúri szükségkórházban ápolták. Egykori ápolója, a ma már 78 éves Fabó Mária néni is eljött július 6-án a Berettyó- parton megtartott rajfoglal­kozásra. Szalonnasütés köz­ben véget érni nem akaró kérdésözönnel árasztották el az ukrajnai Liszicsanszkból érkezett vendéget. Az ő anyanyelvén énekeltek nép­dalokat, mutattak be báb­előadást a diákok. Emlékül a rajtagok kézjegyével ellá­tott piros nyakkendőt aján­dékoztak Péter Manyec Efi- movicsnak. A pajtásokból KISZ-tagok. középiskolások lesznek, töb­ben más városban tanulnak tovább. A barátságuk azon­ban továbbra is erős marad. S a posta ezután is — mint eddig — visz levelet Mező­túrról Liszicsanszkba. erre ígéretet tettek. Még egy kedves epizód ... Néhány volt nyolcadikos el­vitte ötödik osztályos test­vérét is, akiknek jelképesen átadták a barátság fonalát. K. J. P. Mezőtúr Szalonnasütés közben — kérdésözön Ha akarom, vemhes... P. J.-né szolnoki olvasónk írta a következőket: Június 27-én délután 16 órakor a Vosztok úti ABC- be mentem vásárolni. Tejre, kenyérre volt szükségem, de eszembe jutott, hogy Odol szájvizet . is kell vennem. Nyúltam érte. megbillent az egymásra ömlesztett üveg, egy leesett, összetört. A pénztárosnő .pillanat alatt ott termett, közölte velem, hogy az Odol árát — 28 fo­rint — meg kell fizetnem. Kérdésem: jogos volt-e az eljárása? A másik dolog, ami fel­bosszantott : kenyeret nem tudtam venni, mert nem volt. Többen sorban álltak, az ún. házilag elkészített gyomai kenyérre vártak. Ta­lán a sütőipari vállalat nem tudja ellátni a lakótelepi ABC-üzletet kenyérrel? El­gondolkoztató, ebben az energiaszegény gazdasági évben megéri-e a kenyeret Gyomáról szállítani?” Vegyük sorra. Nincs egy­értelmű állásfoglalás, ren­delkezés, hogy az olvasón­kéhoz hasonló esetben mi a teendő. Fizesse-e meg a vá­sárló a kárt vagy ne? A bol­toknak van módjuk az ilyen esetet „elszámolni", az igaz­ság azonban az, hogy szál­lítás közben is elég sok áru megsérül, ezért általában „túllépik a keretet” ... Az üzletek többségében nem fi­zettetik meg a vevővel az okozott kárt — különösen nem, ha a vétlenség egy­értelmű ! A társadalombiztosítás új formái lehetővé teszik, hogy idős korára senki ne marad­jon ellátatlan. De a hatvan- hetven évesek között ma még sokan vannak olyanok, akik nem tudtak gondoskod­ni öreg napjaikról, mert ma­gángazdálkodók voltak, vagy asszonyok lévén, a sok gyer­mek annyira elfoglalta őket, hogy nem tudtak munkavi­szonyt létesíteni. És közéjük tartoznak mindazok, akik valamilyen oknál fogva nem szereztek elegendő szolgálati időt. A szociális gondoskodás számtalan formája lehetővé teszi, hogy ezek az emberek se nélkülözzenek. Itt van mindjárt a rend­szeres szociális segély. Az a személy kaphatja, aki mun­kaképtelen vagy rokkant. Ez önmagában azonban nem elégséges feltétel. A segélyt kérelmezőnek! rászorulónak kell lennie. Rászoruló pedig az, akinek keresete vagy bármely más forrásból szár­mazó jövedelme olyan ala­csony, hogy nem éri el a munkaviszonyon alapuló öz­vegyi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (Ez az idén 1700 forint.) Ez a min­denkori jelző arra utal, hogy ez az összeg minden esztendőben változik, hiszen évenként emelik a nyugel­látásokat. Még egy fogalmat kell tisztázni, az özvegyi nyugdíj összegét. Ez mint tudjuk, az elhunyt házas­társ nyugdíjával nem azo­nos összeg. Annak csak a fele. Az előbbieken kívül még feltétele a rászorultságnak az is, hogy a segélyt kérel­mezőnek ne legyen vagyo­na, amely létfenntartását biztosítani tudja, se tartás­ra köteles és képes hozzátar­tozója. Az az anya, akinek a gyerekei élnek, és képesek anyjuk tartására, sajnos hiá­ba fordul a tanácshoz rend­szeres szociális segélyért. Az ő „nyugdíja, segélye” ott van a gyerekei pénztárcájá­ban. Munkaképtelennek azt kell tekinteni, akit az Or­vosszakértői Intézet terüle­tileg illetékes I. fokú Orvo­si Bizottsága annak minő­sít. A rokkantság feltétele a legalább 67 százalékos mun­kaképesség-csökkenés, amelynek megállapítása en­nék a bizottságnak a hatás­körébe tartozik. Egészségi állapotától függetlenül il­leti meg a szociális segély azt a nőt, aki hatvanötödik, és azt a férfit, aki a hetve­nedik életévét betöltötte. Ebben az esetben a jogosult­ság anyagi feltételeit kell csak bizonyítani, az orvosi bizottság javaslata nem szükséges. A rendszeres szociális se­gélyt nemcsak a rászoruló kérelmezheti, hanem min­den olyan állampolgár fel­hívhatja az illetékesek fi­gyelmét, akinek tudomása van nélkülöző (és a fent em­lített feltételeknek megfe­lelő) idős emberről. A szociális segélyt mindig az állandó lakhely szerint il­letékes tanács szakigazgatási szerve állapítja meg. Hatá­rozathozatalát megelőzi a már említett igazolások (jö­vedelmi viszonyok, munka- képesség) megtekintése és a környezettanulmány. Ez utóbbi a tartásra kötelezet­tek környezetére is kiterjed. Mennyi lehet a rendszeres szociális segély összege? Ez attól függ, hogy a rászoru­lónak magának mennyi be­vétele van havonta. Mert előfordul, hogy nyugdíj nél­küli idős emberek sincsenek teljesen pénz nélkül. Példá­ul kiadhatják albérletbe la­kásuk egy részét, vállalkoz­hatnak különösebb gondo­zást. felügyeletet már nem igénylő gyerekek körüli te­endőre. (Ebédmelegítés, kí­sérés az iskolából, stb.) E/:t a jövedelmet is figyelembe kell venni a szociális segély folyósításánál. Ezek a jöve­delmek egészíthetők ki a mindenkori legkisebb mun­kaviszonyon alapuló özvegyi nyugdíjra, amelyről már szóltunk. Előfordul, hogy a rend­szeres szociális segélyben ré­szesülő háztartásában olyan felnőtt ember él, aki önma­gát ellátni nem tudja. Aző tartására éppen a szociális segélyre jogosult lenne kö­teles. Ilyen esetben kiegé­szíthető segélyt lehet meg- állanítani, amely a telies összegű soeélvnek legfel­jebb 50 százaléka lehet. A háztartási alkalmazott nagymama Egy idős házaspár érdekes problémára hívta fel a fi­gyelmemet. Elmesélték, hogy mindig együtt laktak a fi- ukkaL Először azért, mert az anya még orvostanhallgató korában is szerető gondos­kodással akarta körülvenni a „gyereket”. Hadd legyen ne­ki könnyű az élete az egye­temi évek alatt. Aztán meg helyet adták a korán nősü­lő fiú családjának is. Hamar jött a két unoka. És bár a fiatalok külön háztartást ve­zettek, elkelt a nagymama dolgos keze, különösen az unokák gondozásában. Az idősödő asszonynak semmi munka nem volt a terhére, amit a gyerekeiért váMalt. Csak akkor döbbent rá, hogy nem gondoskodott öreg nap­jairól, amikor a fiatalok (sok év múlva) a saját otthonuk­ba költöztek. Üres lett nélkülük a ház, de a nagymama már nem tu­dott munkát vállalni, nyug­díjszerző éveket gyűjteni, mert időközben öreg és be­teg lett. Így azután ottma­radtak ketten férje kis nyug­díjára. A fiatalok segíteni akarják őket, de nem szíve­sen fogadják el tőlük. In­kább aziránt érdeklődnének, hogy azokra az évekre, amíg a nagymama vezette a fia­talok háztartását, nem fizet­hetnének-e utána biztosítási díjat, hogy valamicske nyug­díjat mégis kapjon. Van lehetőség arra, hogy az egyenesági rokonok szol­gálati időt szerezzenek úgv. hogy családjuk háztartását vezetik. Akkor is, ha külön lakásban laknak. A heti munkaórák száma el kell. hogy érje a 24 órát. És a munkáltatónak be kell je­lentenie háztartási alkalma­zott rokonát a társadalom­biztosítási igazgatóságon. Utána társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. Kik azok a családtagok, akik háztartási alkalmazott­ként be jelenthetők? A gyer­mek, az unoka, a szülő, a nagyszülő, valamint a há­zastársnak az előzőekben fel­sorolt rokonai. A munkálta­tónak a vele egy lakásban lakó és háztartásában dolgo­zó felsorolt hozzátartozójára csak akkor terjed ki a bizto­sítás, ha a rokon érvényes munkaszerződés alapján végzi a munkát. És a mun­ka felvételének időpontjá­ban rnár van szolgálati ide­je. Általában itt a 35. élet­évüket betöltött emberek ke­rülnek szóba. Ha a háztartási alkalma­zott nem lakik a munkálta­tóval egy lakásban, akkor a biztosításhoz ezt az utóbbi feltételt nem kívánják meg. De még együttlakás esetén is lehet felmentést kérni a szolgálati idő megszerzése alól a társadalombiztosítási bizottságtól. Gyakorlatilag a családta­goknak ez a biztosítása olyan esetekben fordul elő, amikor a dolgozó házaspár kisgyereke mellett a házas­társak valamelyikének az anyja elvégzi a szükséges háztartási munkát. De talál­koztam már olyan megrom­lott egészségű (de le nem százalékolt) asszonnyal is, aki szívesen szerzett volna még néhány szolgálati évet idős anyja-apia háztartásá­nak vezetésével. Munkaszer­ződés kötése esetén ennek, nincs akadálya. Az ehhez hasonló helyzet­ben levőknek érdemes a társadalombiztosítási igaz­gatósághoz fordulni. Dr. Kertész Éva

Next

/
Thumbnails
Contents