Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

1983. JÚLIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kisközségek a változó időben Csöndes falvak a Tiszazugban — Bagiföld, Bogarasszőlő, Búzássziget, Homokszőlő, Korhányszőlő, öregszőlő, Nyárjas — mintha külön je­lentést kapnának Tiszakürt határának földrajzi nevei, ahogy Varga Pista bácsi, az egykori summás mondja őket, paréjjal megrakott ke­rékpárját tolva — hazafelé Bogarasra. — Ismerem én az egész Ti- sza-mentét, még a másik ol­dalt, Kécskét, Lakitelket is. Jó vidék ez, higgye meg ne­kem. Hiába ment el a na­gyobb karéj kenyér után Bo­garasról, meg Kürtről a fia­Tiszakürt társközségében, Tiszainokán, Szolnok megye legkisebb, mindössze 537 lel­ket számláló falujában sem tartják valami magasan a házrk, porták árait. A falusi élet előnyeit oly nagy elő­szeretettel idézgető városla­kók számára csábító aján­lat: javítható állapotban le­vő, csinos, vályogfalú, nád- födeles ház (víz az udvarban) a hozzátartozó 300 kvadrátos •elekkel együtt eladó. Irány­ár : 50 ezer forint. „Lehet al­kudni” — súgja a szomszéd­ban lakó. Szó, ami szó: a tiszainokai népet nehéz volna vigasztal­ni a megyei vagy az országos területfejlesztési koncepció akármelyik kitételével. Az itt élő — lassan-hosszan öre­gedő — emberek úgy tartják „nem fértünk mink az isten markába”. És a mondás ma­gától értetődő módon folyta­tódik „pedig”-gel” ... pedig ritka szép helyen van ez a falu. Valamikor megállt itt a hajó is, meg komp vitte a kécskei piacra szekérszám az árut. Szóval, áldott hely volt.” Az 1960-as népszámlálás­kor csaknem ezer lakost ta­láltak a Tisza e termékeny hajlatában a számlálóbizto­Hogy nem az — arra jó példa lehet a Tiszakürt — Fiszainoka — Nagyrév közös tanácshoz tartozó községek legnagyobbika, Tiszakürt. A falunak ma valamivel keve­sebb, mint kétezer lakosa van. Nem pusztán az érde­kesség kedvéért jegyezzük meg: Tiszakürt többé-ke­vésbé megfelel annak a „sta­tisztikailag” átlagos magyar falunak, amelynek ezernyolc­száz lakosa van, a foglalkoz­tatottak 40 százaléka a mező- gazdaságban, 27 százaléka pedig az iparban dolgozik. A nagymúltú, szőlő-gyümölcs- kuliúrájára mindig — mél­tán — büszke falu élete 1952-ban sajátos fordulatot vett. Abban az évben vált talja — majd visszaszállin­góznak. Elgondolkodik. — Dehát kell is, hogy visz- szajöjjenek. Szőlőhöz, gyü­mölcshöz fiatal erő kell, nem olyan kiszítt öreg csontok, tnint az enyémek. Végigmér. — Akik passzióból vesznek házat Bogarason, nyaralásra, meg efféle — szeretnek itt, esakhát a munka nem úgy áll a kezükhöz, mint kéne. Tán maga is házat venne itt? Én tudok egy szépet, jó nagy da­rab szőlővel — 120 ezerért. De lehet alkudni... sok. S függetlenül a lélek- számtól — kicsiny, ám pros­peráló falut. Akkoriban is lehetett volna ötvenezerért kapni egy kis házat, három­száz kvadrát hozzátartozó­val, dehát „Nem mink vál­toztatunk, hanem a forint, meg a világgazdaság, meg a tanács, meg a téesz. A téesz közepe Nagyréven van. a ta­nácsé Tiszakürtön, a suttyó gyerekek Földvárra, vagy Kunszentre járnak gimnázi­umba — valamihez csak kö­zelebb kell húzódni.” Nem csoda, hát, hogy 1981- ben Tiszainokán nyolc új­szülött vette a tüdőt-tágító levegőből élete első lélegze­teit, s kilenc ember miatt kondították meg a lélekha­rangot. Ugyanebben az év­ben a statisztikák három kiskereskedelmi boltot re­gisztrálhattak a faluban, ösz- szesen sem több, mint 141 négyzetméter alapterülettel. S még egy adat (utaláskép­pen a sorozat első részének tiszaorsi adataira): tizenha­tan költöztek Inokára ’81- ben, huszonheten pedig bú­csút intettek a falunak. Jász- iványban hallottam a rig­must, de ide jobban illák: „Fogynak a lelkek, olcsók a telkek”. Magvas igazság — de nem megfellebbezhetetlen. önállóvá a Tiszakürthöz tar­tozó Cserkeszőlő — a két fa­lu együttes lélekszáma akkor meghaladta a hétezret, a né­pesség azóta bekövetkezett fogyása természetesen nem­csak a demográfiai „billenés” következménye, hanem az elvándorlásé is. Cserkeszőlő és Tiszakürt szétválása gaz­daságilag is éreztette hatását, a munkalehetőségek köre le­szűkült, a fiatalabb generá­ciók távolabbi településeken néztek előbb munka, majd lakóhely iránt. Annak elle­nére, hogy Kürt meglehető­sen „összkomfortos” falu volt, hogy egyebet ne említ­sünk; itt már 1907-ben óvo­dát nyitottak. Tiszainoka né­pességének csökkenése köz­vetlenül összefügg Kürt „stá­tusának” megváltozásával: az inokai és a kürti családok rokoni kapcsolatai ugyanis meglehetősen erősek, kiter­jedtek voltak. Tiszakürtön pár évvel ezelőtt megállt az elvándorlás, természetesen nem magától, hanem a helyi munkalehetőségek bővülése, s az ingázás, eljárás feltéte­leinek javulása hozta magá­val. A három társközség ha­tárában gazdálkodó termelő- szövetkezet szőlő-gyümölcs­termelő ágazatában sok fia­tal szak- és segédmunkás ta­lált munkát, s nemcsak fér­fiak. A tiszainokai asszo­nyoknak például külön bri­gádjuk van a tsz-ben A kecskeméti Barnevál min­dennap autóbusszal viszi- hozza a tiszakürti, a nagyré- vi és a tiszainokai asszonyo­kat. 1981. óta többen találtak munkát a tiszakécskei Coca- Cola üzemben, a lakiteleki BRG-üzem pedig tiszakürti női segédmunkásokat alkal­maz. Mindent összevetve: ebben a térségben jelentős segítséget jelentett a szom­széd megye iparosítása, illet­ve annak dinamikussá válá­sa. Félreértés ne essék; akad a megyében fordított előjelű példa is bőven — Tiszafüred ipaiosítása például a Heves megyei Poroszló, a Hajdú- Bihar megyei Egyek községet is érintette, nem szólva Szol­nok, Pest és Bács-Kiskun megyei munkaerővonzásáról. Kört: ismét fölfelé A tiszakürti közös tanács vb-titkára, Szűcs Ilona tős­gyökeres lakója és a legjobb értelemben vett lokálpatrió­tája a falunak: — Néhány évvel ezelőtt még volt egy csomó eladó ház és porta Tiszakürtön. Most: telekgondjaink van­nak — dacára annak, hogy évek teltek el, hogy senki sem építkezett itt. És most már nemcsak a BÁCSÉP-nél dolgozó fiatal szakmunkás, dönt úgy, hogy itthon épít­kezik, hanem — hogy a leg­fontosabb „hírt” mondjam — az értelmiség is (ismét) meg­szerette Kürtöt. Jelenleg há­rom pedagógus házaspárnak van a tanácsnál hivatalos te- ■ekigénylése. Szerintem ez 'inmagában is sokat jelent­het a falu jövőjét illetőleg. Kürt tehát — ismét — el­indult fölfelé. Két társköz­sége azonban — együtt a Csépához tartozó Tiszauggal és a Mesterszállással közös tanácsú Mezőhókkel — azok a települések Szolnok me­gyében, ahol az utóbbi évek­ben nemigen épült új ház. Vágner János (Következik: Amit az ada­tok nem mutatnak) Telkek és lelkek Megállt az elvándorlás A mezőtúri Bútoripari Szövetkezetben kisbútorokat — ülőkéket, foteleket, éjjeliszekrénye­ket — gyártanak Békés, Hajdú-Bihar és Szolnok megyei áfészek megrendelésére SZÁMOLGASSUNK Új szak- tanfolyamok a Kereskedelmi Kamarában A Magyar Kereskedelmi Kamarában két új időszakos tanfolyamot indítanak, ame­lyeken a szakembereket az egységes termékkód-rendszer1 rel, illetve a szellemi termé­kek védelmével, a találmá­nyi, szabadaimaztatási. újí­tási szabályokkal és jogsza­bályokkal ismertetik meg. A Kamara évről-évre rendsze­resen szervez tanfolyamokat és időszaki előadássorozato­kat vállalati és szövetkezeti szakemberék továbbképzésé­re. Évente több mint eziren vesznek részt az előadáso­kon; felfrissítik külkereske­delmi. marketing- és proto- koll-ismareteiket, és megta­nulják a legújabb intézkedé­seket, jogszabályokat s azok alkalmazását. A legtöbben továbbra is a külkereskedel­mi tanfolyamra jelentkez­nek, ahol speciális témakö­rökkel — devizatechnikai is­meretekkel, külkereskedelmi propagandával, fuvarozással, szállítmányozással, a külgaz­dasági kapcsolatok tervezé­sével és fejlesztésével — fog­lalkoznak a csoportok. Bortárolók akácból Folytatódik a nem is olyan régien lenézett akácfa karri­erje: a karancsújtói Agrofa faipari üzemében megkezd­ték az előkészületeket az egyenként kétezerötszáz köb­méter űrtartalmú bortároló előállítására a kiskunhalasi Állami Gazdaság számára. A Faipari Kutató Intézet­től szakvéleményt és javas­latokat kértek a különleges ragasztással készült tárolók olyan szigetelésére és belső burkolására, amely alkal­massá teszi őket a bor tá­rolására, és minden tekintet­ben megfelel az élelmiszer- ipari szabványnak. A szakvé­lemény és a javaslatoik alap­ján kezditek meg az akác bor- tárolók készítését. Élénkült a piackutató te­vékenység, közvetlenebbé váltak a kapcsolatok a kiil- és belföldi határmenti vál­lalatok között, rugalmasabb és megalapozottabb lett az üzletkötés. Ennek nyomán a szocialista országokból határ­menti csereforgalomban be­érkező áruk mennyisége az idén mintegy 20 százalékkal növekszik. Csehszlovákiából 31, Romániából 4, a Szovjet­unióból pedig 2,3 millió ru­bel értékű áru kerül az or­szágba ilyen módon, és ugyanennyit'szállít a magyar kereskedelem partnereinek. Kedvezőek a hazai határ- menti társaságok működésé­nek tapasztalatai; ezek az elmúlt két év alatt mintegy 20 százalékkal növelték for­galmukat, s több új cikket vontak be az árucserébe. A Konsumex szervezésében öt társaság jött létre: Bács- Kiskun Csongrád és Békés megye 42 vállalata a román és jugoszláv; Baranya és Somogy megye 39 vállalata a Jugoszláv; Vas és Ziala me­gye 38 vállalata a jugoszláv és osztrák, Győr-Sopron és Komárom megye 38 vállalata az osztrák és csehszlovák, Borsod, Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár megye 65 vál­lalata pedig a csehszlovák, a szovjet és a román határ­menti területekről bővíti az árucserét. Az ezekben a tár­saságokban részt vevő több mint 200 vállalat fele keres­kedelmi, 40 százaléka ipari, a többi mezőgazdasági vál­lalat, illetve szövetkezet. A társaságok megalakulását kö­vetően a Konsumex a már korábban is működő szege­di, pécsi és győri kirendelt­Életszín vonal-politikánk-, bán az elmúlt három évben alapjában véve elértük a XII. kongresszuson meghatá­rozott célokat. Változatlan feladat az életszínvonal tár­sadalmi méretű megőrzése, ezen belül a gyermekes csa­ládok helyzetének javítása, — mondotta az MSZMP Köz­ponti Bizottság április 12— 13-i ülésének előadói beszé­dében Kádár János elvtárs. Azóta tudjuk már azt is — hiszen az Elnöki Tanács a minap döntött —, hogy július 1-i hatállyal — tehát első íz­ben augusztusi kifizetéssel — a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pót­lékát 490 forintról 600 fo­rintra, az egygyermekes csa­ládoknál az eddigi 130 forint jövedelempótlékot 300 fo­rintra növelték, a gyermek 6 éves koráig. Ha e hat év alatt újabb gyermek születik, úgy a két gyermek után járó csa­ládi pótlékot kapják, ha nem, akkor a 130 forintot folyósít­ják a továbbiakban részükre. Aki pedig egyedülállóként neveli egy gyermekét, az is megkapja a 600 forint csalá­di pótlékot. Lehet, hogy aiki e sorokat olvassa, azt mondja: na és? Mi manapság, ebben a drá­ga világban az a plusz 110 vagy 170 forint? Nem olyan nagy pénz! Ez igaz. Csak­hogy számolgassunk egy ki­csit. Legjobb, ha a saját kör­nyezetünkre, pontosabban a megyére érvényes adatokat vesszük szemügyre. A mi szűkebb pátriánkban — becsült adatok szerint — eddig 13 ezer gyerek után kapták a szülők a 130 forint jövedelempótlékot. Közülük mintegy ötezer kislány és kisfiú 6 éven aluli. Ha eh­hez hozzávesszük azt az öt­venkétezer gyermeket, akik után vagy azért mert egye­dülállóként vagy mert két gyermek van a családban, eddig 490 forint volt a csa­ládi pótlék összege akkor könnyű kiszámítani, az 57 ezer gyermek után havonta csak Szolnok megyében 6—7 millió forinttal több pénzt kapnak a családok gyerme­keik neveléséhez. Lehet to­vább sz|ámolni, ess a 6—7 ség mellett új irodákat ho­zott létre Szombathelyen és Nyíregyházán. A társaságok— a tagvál­lalatok és a szövetkezetek ki nem használt kapacitásá­nak és árualapjának feltárá­sával —i a hazai üzletek el­látásának zavarása nélkül biztosítják a cserealapot. El­lentételként olyan cikkeket szereznek be, amelyek javít­ják a megyék üzleteinek vá­lasztékát, s a társaság tag­vállalatai itthon hiányzó alapanyagokhoz és félkész- termékekhez ,is jutnak. A Konsumex a társaságok tag­vállalataként tájékoztatja az igazgató tanácsit a külpiaci helyzetről, ajánlatokat kér a tagvállalatokról a külföldi partner részére felajánlható árukra, tárgyal az árakról, elvégzi a szerződés megköté­sével összefüggő tennivaló­kat, valamint szervezi a tag­vállalatok részvételét a nem­zetközi vásárokon. A társaságok közreműkö­désével a Konsumex külön­ben a szocialista országökba hagyományos csatornákon át irányuló exportját is növel­te. A tagvállalatok közül csaknem 150 ipari és mező­gazdasági szövetkezet termé­keiből a múlt évben 63,5 mil­lió rubel értékű árut értéke­sített a baráti országokban, A határmenti cserében for­galmazott termékek deviza- árai azonosak a külkereske­delemben alkalmazott árak­kal. Ez a kereskedelmi for­ma — a tapasztalatok szerint még sok tartalékkal rendel­kezik; részben azért, mert a részt vevő vállalatok közvet­len anyagi érdekeltségén nyugszik. millió nálunk egy évben ennyi és ennyi, országosan ... És ez csak egyetlen intézke­dés pénzügyi hatása. Intézkedés ugyanis több volt, csak valahogy nem beszéltünk róla, pedig érde­mes!, Emlékezzünk csak rá: tavaly tovább fejlődött csa- ládipótlék-rendszerünk, jo­gosulttá váltak rá a kisipa­rosok, a magánkereskedők, a mezőgazdasági szakcsoportok tagjai, a kisszervezetekben munkát vállalók. És ugyan­csak tavalyi döntés volt: 810 forintra emelkedett az álla­mi gondozásba vett és neve­lőszülőkhöz kihelyezett gyer­mekek után járó családi pót­lók, és sorolható még to­vább a részrendelkezések so­ra. De egy legfrissebb intéz­kedést még meg kell emlí­teni: ezután a közepesen sé­rült, gyógypedagógiai ellátás­ra szorult gyermekek után is gyermekenként 810 forint lesz a családi pótlék az ed­digi 130 forint helyett. Tévedés ne essék: nem hi­szem, és nem is mondja sen­ki, hogy a mostani emelés­sel minden gondot levett az állam a családok válláról. Tudom, hogy mennyibe ke­rül egy cipő — mert rengete­get szaggat a gyerek —, mennyit költ az ember á pia­con, mert ott mosolyog az ol­csónak éppenséggel nem mondható őszibarack, málna és a gyerek áhítozik érte Tu­dom, hogy két gyerek napon­ta képes meginni 3 liter te­jet, és már ez is százakat je­lent, ha az ember a havi ki­adásokat számítja. És mégis! Manapsági amikor tudjuk, hogy az ország nincs könnyű helyzetben, amikor a „nagy háztartásra” ugyanaz érvé­nyes, mint az egyes családi költségvetésekre, az, hogy minden forint kiadását jól meg kell gondolni, hogy jó beosztással, meggondoltan költsünk, akkor mégis csak elismerni lehet és méltányol­ni kell azt az erőfeszítést, amivel az állam — ha egy kicsivel is —, könnyíteni igyekszik állampolgárainak életét. V. V. Több élelmiszer diétásoknak Hazánkban mintegy há­romszázezer cukorbeteget tar­tanak nyilván, ám az egész­ségügyi statisztikák szerint ennél jóval többen, 2,5—3 millióan — a lakosságnak majdnem egyharmada — szo­rul energia-, szénhidráit-, il­letve zsírszegény diétára. A témában érdekelt öt minisz­térium, továbbá az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal há­rom évvel ezelőtt közösen készítette el a diétás — ezen belül a diabetikus áruellátás javítására a tárcaközi intéz­kedési tervet. Ennek eredmé­nyeként az elmúlt időszak­ban sorra jelentek meg az üzletekben például az új ter­mékek. Tavaly még hiánycikknek számított a diabetikus cu­korka, az idén már két ter­melő is gyártja. Ugyancsak forgalomban van már a du­nakeszi Konzervgyár négy­fajta diabetikus gyümölcs- dzsemje amellyel a gyár — a kereskedelem javaslatára — a legcélszerűbb adagok­ban, 30 grammos műanyag csomagolásban szállít az üz­letekbe. A szerencsi Édes­ipari Vállalat diósgyőri gyá­rának diabetikus csokoládé­ja minőségben és csomago­lásban egyaránt versenyké­pes a külföldi termékekkel. Még ebben az évben to­vább gyarapodik az üzletek diétás áruválasztéka. A Bé­kés megyei Üdítőipari Válla­lat például az Arola diabeti­kus üdítőital-választékát bő­víti zöldalmával és meggyed. Bővülő határmenti árucsere-forgalom Beváltak az árucsere-társulások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents