Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
1983. JÚLIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A boltosoktól Is függ Mit esznek és mit isznak az aratók? Egy brigádellenűrzés tapasztalataiból Naponta kétszer visznek meleg ételt a Szolnoki Állami Gazdaság aratóinak a búzatábla szélére, ahol terített asztal mellett étkezőkocsiban szolgálják fel az ebédet és a vacsorát Három brigád kelt útra kedden, hogy a megye különböző területein vizsgálják: mepfelel-e az igényeknek -az aratók ellátása; segíti-e kellően a kereskedelem az alapvető élelmiszerek mennyiségi és választékos kínálatával e nagy mezőgazdasági munka résztvevőit; ahol a tsz-nek nincs üzemi konyhája, s az áfész étkezteti az aratómunkásokat, jót, eleget kapnak-e? A Jászságba a „maszek” piros Lada utasai váratlanul érkeztek, és nem egy helyen zavarba is hozták a boltosokat kényes kérdéseikkel. Jászalsószentgyörgyön, a Madách úti kis vegyesboltban például fél 9-kor még egy falat kenyér, de már egyetlen péksütemény nem volt. A fiatal, szőke asszony tehetetlenül tárta szét a karját: — A hétfő nálunk szünnap. Ma még nem ért ide a kenyér Berényből, azért kapkodták el a kiflit, a zsemlét. A százhúsz tásak tej tíz százaléka szakadt. Ez is hiányozni fog, és a tejipar mégis visszáruzza, ahelyett, hogy kicserélné... Felvágottunk, füstölt árunk sincs, ma szállít a húsipar ... Alig száz méterrel odébb, a Fő úti ÁBC-ben már ott volt a kenyér, az üzletvezető a hússzállítmányt várta némi fenntartással. — Jó, ha a felét megkapom annak, amit rendeltem. Legutóbb például főzőkolbászból húsz helyett csak nyolc kiló jött. Itt vannak a papírok, győződjenek meg róla ... Igazat beszélt. Tételszámban is kétharmados volt csupán a szállítmány aránya. S még rosszabb a „Füszérté”. A zöldáru kínálatánál az árjelzés kapta meg az ellenőrök szemét. A paradicsom 39,90, az őszibarack 31,40. Jó, jó, a felvásárló is rátette a maga hasznát, a bolt is, de nem lehetne valamivel rugalmasabban kalkulálni ? Pár kilométernyire. Jásztelken legalább olyan szép őszibarack „mosolygott”, több mint tíz forinttal olcsóbban. Csakhogy azt nem a felvásárlási láncolaton keresztül szerezte be az előzőnél merészebb kereskedő, hanem közvetlenül a kistermelőtől vette át. Egy éve élhetnek már e lehetőséggel a boltosok, de nincs még mindenkinek bátorsága a kockázat vállalásához. Mint például a jászladányi ÁBC-ben, ahol a csaknem egyhetes, meglehetősen fonnyadt paprikát nem merték leárazni, négy forintért kínálták darabját, ugyanakkor a szép frisset már kilónként harmincért mérték ... Tanyasi boltban — Portelken — viszont jó iskolapéldáját láthattuk annak, hogy a vásárlók megelégedésére hogyan lehet friss és viszonylag olcsó a zöldség- és gyümölcskínálat, s az egyik túrajárattól a másikig is, legalább a füstölt árufélékből lehet választékot tartani. Jászfényszarun a Béke Tsz területén megkérdeztük az aratókat is. A Szilfa dűlőben, bokrok hűvösében várták az ebédet egy óra tájban. Az áfész étterem konyhája látja el őket, 48 személyre főz. egyenként a 19 forint 38 fillér értékű napi nyersanyagból. — Tésztafélét inkább ennénk, mint főzeléket. Hús van elég. a második fogáshoz mindig kapunk, hiszen pótolni kell a sok elveszett energiát... A mennyiséggel nincs baí. A minőség? Olyan jó nincs, mint amit a feleség főz — tréfálkoztak. A tegnapi menü húsleves volt tarhonyával, sárgaborsófőzelék sertéspörkölttel, de — megjegyezték többen is, — a hús túl zsíros volt, a főzelékhez nem szalonnát kívánnak. A konyháról már elindult a tsz kocsija a karalábélevessel és a hentesbordával, amihez csőtészta a körítés. Ezzel az ebéddel száz forinttal túllépték a keretet, viszont a korábbi 12 nap alatt megtakarítottak 90 forintot, az ellenőrök megállapítása szerint ... A három brigád tagjai — a kezdeményező, az MTVB kereskedelmi osztálya, az MTVB mezőgazdasági osztálya és a Mészöv áfész-titkár- sága képviselői, — utólagosan egyeztették tapasztalataikat. Nagyjából azonos volt a megállapításuk: az alapellátás megfelelő, de nem problémamentes. A tiszafüredi járásban volt a legkedvezőbb az aratók ebédeltetése. ott a kívánságukhoz igazodva egy hétre előre programozzák a menüt. Ugyancsak azon a területen hangzott eb a legkevesebb panasz a füszértes áruszállításra (a karcagi fiók területe), míg a Jászságban, s a kunszentmártoni járásban a 8—10 napos késés, a túrakimaradás a jellemző, s a hiányos áruellátás. Azokban az üzletekben (pl. öcsödi, jászapáti ABC), ahol a húskészítményekből, főként a tartósított és félszáraz termékekből, az üdítő italokból választékos kínálattal találkoztak az ellenőrök, kiderült, hogy a bolt megyén kívül is vásárol. A kedvező tapasztalatok között nyugtázhatták azt is. hogy sörből az aratási idényben mindenhova jutott. — rónai — Agrárszakmérnöki és szakállatorvosi továbbképzés Az őszi félévben az agrár- tudományi egyetemeken, a kertészeti, és az erdészeti egyetemeken, továbbá az Állatorvostudományi Egyetemen — kétéves tanulmányi idővel — újabb szakmérnöki és szakállatorvosi továbbképzés kezdődik. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán a takarmánygazdálkodási, vetőmaggazdálkodási, vállalatgazdasági és a gazdaságelemző szakon kezdik meg az oktatást. Az egyetem mezőgazdaság gépészmérnöki karán szintén több szakterületen sajátíthatják el az újabb ismereteket a hallgatók. A helyi tanárképző intézetben a mérnöki, és műszaki tanári szak indít újabb tagozatokat. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen vállalatgazdálkodási, növényvédelmi és mezőgazdasági vízgazdálkodási témakörökben szerezhetnek szakmérnöki diplomát a jelentkezők. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaságtudományi kar növényvédelmi, talajerőgazdálkodási, takarmánygazdálkodási, sertéstenyésztési és vállalatgazdálkodási szakon, az egyetem mosonmagyaróvári kara pedig a szarvasmarha-, juhte- jnyész^és témakörében, továbbá húsipari szakon szervezi meg a képzést. A Kertészeti Egyetem termesztési és tartósítóipari karán ugyancsak több témakört ölel fel a tananyag. Keresett a bazaltgyapot A lakásszigetelésekre vonatkozó szabványok megszigorítása nyomán megnőtt a bazaltgyapot alapú szigetelő anyag iránti kereslet. Az utóbbi esztendőkben még piaci gondokkal küszködött a Koszig tapolcai bazaltgyapot- gyára. Az idén már sorban állnak a vásárlók a jó minőségű szigetelőanyagért. Az üzem teljesítménye tovább nem növelhető, de augusztus végén megkezdi működését az újabb bazaltgyapotüzem, amely az idén 2500 tonna, jövőre pedig már 18 000 tonnányi Izolit márkanevű bazaltgyapotot állít elő, így Tapolcáról már évente 40 ezer tonna szigetelőanyagot szállítanak az építkezőknek. Lefutott a zöldborsó, érkezik a sárgabarack Csúcsszezon a konzervgyárakban A forró nyár nagy erőpróba elé állítja a konzervipar 16 gyárát. A tartós meleg miatt a szokottnál is körültekintőbb szervezést igényel a földekről, a gyümölcsösökből beérkező áru átvétele, feldolgozása. Éjjel-nappal, megállás nélkül mennek a gépek. Sok helyen. a délelőtti műszakban diákok is segítenek: a tisztításnál, a csomagolásnál és a címkézésnél hasznosítják munkájukat. Befejezéshez közeledik a zöldborsó szezonja. A meleg, száraz idő nem kedvezett e növénynek. Az előre leszerződött mennyiségnek összességében csupán 60 százalékát adhatták át a mező- gazdasági üzemek a gyáraknak. Van, ahol zöldbab-má- sodvetéssel igyekeznek akiesést pótolni, így például Szigetvár környékén, ahol a gyár vetőmagot is ad az állami gazdaságoknak. tsz- eknek. Máshol épp)en a többletmennyiség fogadása okoz gondot. Mivel igen jó a sárgabaracktermós, a szegedi gyár például nem is képes fogadni a hirtelen megemelkedett napi kínálatot, ezért a békéscsabai társüzem segíti ki a gyárat, ide szállítják e gyümölcs egy részét. A sárgabarack zömét egyelőre félkész termékké dolgozzák fel, tárolják, s a nyugodalmasabb téli időszakban állítják majd elő a dzsemet és az ivóiét. Gazdag az őszibaracktermés is, a többletmennyiség értékesítésére az ipiar erőteljes piackutatáshoz kezdett. A meleg miatt korábban érik az uborka és a paradicsom. ezért már most előkészítették a gépsorokat a termés fogadására. Kecskeméten, Nagykőrösön és Hatvanban július vége helyett már ezekben a napokban megindul feldolgozásuk. Néhány helyen még tart a meggyszezon. Ebből több termett a vártnál, nem úgy mint cseresznyéből és szamócából. Tart még a málnaszezon, amelyből gazdag az idei termés, így az eredetileg tervezettnél többet dolgozhatnak fel az üzemek. A szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajtüzemében naponta 35 ezer liter tejet dolgoznak fel Fehér, vagy Hajdú sajtnak. A termékeket félkész állapotban szállítják a szajoli bűtó házba Felháborító manipulációk II lánckereskedelem és az árak Meghökkentően nagy azoknak a módszereknek a száma, amelyekkel már eleve a termelés szférájában, vagy később, a forgalmazás területén, tehát a kereskedelemben megkárosítják a vásárlókat. Ez volt az első benyomásom, amikor elolvastam az Országos Keres- kedeLmi Főfelügyelőség legfrissebb jelentését, amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium vezető testületé elé terjesztett néhány héttel ezelőtt. Pedig ez a jelentés csupán az élelmiszerek termelésének, szállításának, értékesítésének vizsgálati tapasztalatait gyűjti egybe. Az 1983 első negyedévében folytatott vizsgálatnak vannak pozitív tapasztalatai is — általában javult az áruellátás élelmiszerekből, a magánkereskedők gondosabban kezelik az árut —, de az ellenőrzések természetesen elsősorban a hiányosságokra hívják fél a figyelmet. Érdemes talán kicsit részletesebben megismerkedni a lánckereskedelem árfelhajtó szerepével, amely nemcsak a vásárlóknak káros, hanem a termelőket is irritáljh. E cselekmény színhelye többnyire a Bos- nyák téri nagybani piac, ahol mezőgazdasági nagyüzemek csupán azért vesznek meg zöldséget, gyümölcsöt, hogy nyomban, akár a helyszínen, magasabb áron adják tovább viszonteladóknak. Négyszer drágább lett az alma A fóti Béke Tsz például 570 kiló almát vett 3 forintos kilónkénti áron, ezt eladta a Békéscsabai Tszkemek kilónként 5,80-ért, amely az almát a Teleki téri Zöldért boltnak továbbította 9 forintos áron. A Zöldért is felszámította a maga hasznát. így az eredetileg 3 forintos jonatánt a vásárló 12 forintért kaphatta meg. Hasonló manipuláció révén nőtt egy tétel cékla ára 5 forintról 12-re, természetesen kilónként; ezt az árut a Ceglédi Tszker vette meg, adta tovább a Békéscsabai Tszkemek. s a lánc utolsó szeme ismét a Teleki téri Zöldért volt. De hasonlóan járt el a gombával a Dunántúli Mgtsz, amely a Galgamenti Tsz újpesti árudájában adott el 18 kilót, onnan az áru még drágábban jutott el a Pest- Budai Vendéglátó Vállalat konyhájára. Ez a lánckereskedelem tulajdonképpen nem ütközik a törvénybe annyiban, hogy az említett mezőgazdasági üzemeknek joguk van nagykereskedelmi tevékenységet folytatni — tehát venni, és viszonteladónak eladni —, ám ha az áru több kézen megy keresztül az indokoltnál, az szükségtelenül növeli az árat. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium vezetői keresik a módját annak, hogy az ilyen tevékenységet visszaszorítsák. Amint újból kezdeményezik. hogy jobb minőségű tejeszacskót gyártson az ipar, mert jelenleg igen nagy mennyiségű tej vész kárba: folyik ki a rossz fóliákból. Ez elsősorban nép- gazdasági kár — a gondosan termelt tej egy része a csatornába kerül —, de ugyanakkor a vevő is károsodik. ha a literes zacskóban csak mondjuk kilenc deci tejet visz haza. Régi, visszatérő gond, hogy az üzletek gyakran átveszik a nem kifogástalan minőségű élelmiszereket is a gyártóktól, és azokat teljes áron adják el a vevőknek. Tulaj dóriképpen a kereskedő hibáztatható, hiszen az ilyen húst, tejterméket, pékárut vissza kellene küldenie, de akkor egyes cikkek —. amelyek épp>ert hibásan érkeztek — hiányoznának a bolt válasz-* tékából. Ezért a megoldást az élelmiszeriparban kellene megtalálni; magyarán az üzemekből, a vágóhidakról csak kifogástalan minőségű árut szabadna kiszállítani. Egyébként tőkehúsból jelentős mennyiséget rendre nem vesz át a kereskedelem, ugyanakkor átvesz szabálytalanul bontott húst is úgynevezett ellátási érdekből, vagyis azért, nehogy a boltokban hiány keletkezzék. Ezt a tényt jegyzőkönyvben is rögzítik, vagyis a húsipar és a kereskedelem közötti viszonyra sok reklamáció jellemző, ám a tőkehús ipari megmunkálása hosszú ideje alig javul. Minden negyedik próbavásárlásnál Az említett vizsgálat során a kereskedelmi felügyelők 2600 próbavásárlást végeztek az ország különböző részein, és az esetek 24 százalékánál tapasztaltak valamilyen, a vásárlót megkárosító hibát. Sovány vigasz, hogy ez az arány kedvező, mert az előző három évben a próbavásárlások magasabb arányban — 26—31 százalékban — jártak ilyen negatív tap»asztalattal. Végső soron azt állapíthatjuk meg, hogy a fogyasztó érdeke — bár nagyszámú szervezet, intézmény, tanács is védi — igen gyakra i szenved sérelmet. Ha nagyon szerény mértékben, de hibáztathatok vagyunk ezért mi, fogyasztók is. Mi is gyakran úgy járunk, mint a boltosok: szemet hunyunk a pontatlan mérés, számolás felett, megvesszük a lejárt szavatosságú élelmiszereket is, és nem, vagy csak nagyon ritkán visszük vissza a boltba a hibás árut. A bajokat természetesen nem nekünk kell orvosolnunk, hanem az ipornak és a kereskedelemnek, de arról se feledkezzünk meg, hogy ha a fogyasztók szigorúbb ellenőrök, jobban védik a maguk érdekeit, akkor rákényszerítik a boltost a tisztességesebb munkára, sőt arra is, hogy visz- szautasitsa a termelők rossz minőségű áruinak átvételét. Itt is kialakulhat tehát egy lánc — egy jó ügyet szolgáló lánc —, amely a fogyasztótól a termelő felé, lépesről lépésre igényesebb magatartást közvetít. 728 ezer forint pénzbírság Emellett természetesen a vizsgálat nyomán megtették a hivatalos lépéseket is: tájékoztatták az érintett kereskedelmi vállalatok központjait, a termelőket, azok főhatóságát az észlelt hibákról. és a vétkeseket meg büntették. A bolti szabálysértések esetében 452 pénzbírságot szabtak ki. összesen 728 000 forint összegben, az ipjarban tapasztalt szabálytalanságokért p>edig különféle felelősségrevoná- sokat kezdeményeztek. G. Zs.
