Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-28 / 177. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS 28. Rá kell irányítani a ftfldrál a vezetékre Újszerű kábelvizsgálat A Bell Telefon Társaság laboratóriumában egy kézben tartható berendezést dolgoztak ki, amellyel a telefon légvezetékes kábeleiben fellépő töréseket a földről lehet megállapítani. Eddig a kábeltöréseket fárasztó, körülményes, sőt veszedelmes módon a póznára mászva kutatták fel a javítóosztag emberei. Az új készüléket csak rá kell irányítani a földről a légvezetékre. A kábeltörés helyén a hallhatóság határán levő sziszegő hang keletkezik. Ezt a hangot a készülék hangérzékelője egy telefonkagyló mikrofonjára irányítja. A mikrofonban a hang felerősödik. A hangjelzés alapján a kábeljavítók megtalálják a pontos helyet, ahol a felső vezeték sérült. A Bell Laboratóriumok a készüléket a terepen kipróbálták és kitűnőnek találták. Ginzengtermesztés A ginzeng, hivatalos nevén Panax ginseng, a borostyánfélék családjába tartozó, Kelet-Ázsiában csodatévőnek tartott növény, amelynek gyökere különböző gli- kozidokat, alkaloidokat, fi- toszterineket, aszkorbinsava- kat, B—1 és B—2 vitaminokat, panaxsayat, vasat, mangánt, cukrot, nyálkát, gyantát tartalmaz. A belőle előállított készítményeket gyógyszerként használják a szív és az érrendszer elégtelen működése esetén, szellemi kimerültség, csökkenő munkaképesség helyrehozása, neurózis, neuraszténia, stb. ellen. Ezt a Távol-Keleten vadontermő gyógynövényt az Uszuri-tajgában most ipar- szerűen akarják termeszteni. A megfelelő kísérleteket a szakemberek nemrég egy Vlagyivosztokban megtartott konferencián értékelték. A leningrádi kémiai-farmako- lógiai intézet kutatói beszámoltak róla, hogy olyan módszert dolgoztak ki, amellyel egy liter tápoldatot tartalmazó edényben évenként 13,2 kilogramm gin- zenggyökér termelhető. Kísérleti ültetvényeken nyolc gramm súlygyarapodást értek el. A vad ginzeng csak lassan nő, egy gyökér évenként egy grammal gyarapodik. A Szovjetunió évi gin- zenggyöké r -szükséglet e két-) háromszáz tonna. A komló egyike az emberiség legrégebben ismert növényeinek. Eleinte a kuruzs- lásban, a népi gyógyászatban alkalmazták a komlótoboz- kák fczletének, kivonatánaki nyugtató, altató hatása miatt. Az erjesztett árpalé, azaz a sör komlóval való ízesítésére a középkor sörfőző papjai jöttek rá. A világos, úgynevezett pilseni típusú sörben több, a müncheni típusú, sötét bánná sörben kevesebb komló van. A komló termesztéséhez sok (legalább évi 1000 milliméter) csapadékra és jó földre van szükség. Kényes, érzékeny növény, sok gond van vele. Számtalán gomba- és rovarkártevő ellen kell védeni, sárj hajtástól szüretelésig permetezni. Ám a gondos kezelést meghálálja: hektáronként 1000—1200 kilogramm termés is leszüretelhető a Kiépítési sebességtől a pihenőkig Milyen legyen az országút? Útjainkat úgy kell megtervezni, hogy teljesítőképességük a növekvő forgalom mellett 15—20 év múlva is megfelelő legyen. E követelmény alapján kell tehát megválasztani a nyomok, közlekedési sávok számát, és az útburkolatot is. A jövőbeni igényeket persze csak becsléssel lehet megállapítani, az utak jelenlegi átbocsátó- képességét viszont aránylag pontosan ismerjük a forgalomszámlálások révén. Valamely út kiépítésekor tehát először meg kell határozni a jelenlegi forgalmat, meg kell becsülni a várható forgalom- növekedést, és végül meg kell állapítani azt a forgalmi értéket (mértékadó forgalom), amelyre az utat tervezik. Fontos még előre megtervezni az ún. kiépítési sebességet, amelyet az út minden szakaszán lehetőleg közel azonos értéken kell tartani. Előnyös ugyanis, ha a járművek az út minden szakaszán közel azonos sebességgel haladhatnak, s nem kell minduntalan fékezniük és újra gyorsítaniuk. A tervezett kiépítési sebesség megvalósulása az út helyes vízszintes és magassági vonalvezetésén múlik. Legyen az út minél rövidebb, dombvidéken azonban az egyenes vonalvezetés rosszul értelmezett takarékosság volna, mert több földmunkát kívánna meg. A vízszintes vonalvezetés egyik fontos problémája az ívek, kanyarok helyes megtervezése. Nem elhanyagolható szempont a burkolat helyes megválasztása és kialakítása sem. A korszerű utakhoz hozzátartoznak a megfelelő távolságonként elhelyezett kitérők (pihenők, éttermek, töltőállomások stb.). Képünkön egy ilyet láthatunk az egyik szép vonalvezetésű autópályánk mentén. söripar e nélkülözhetetlen alapanyagából. A komlóültetvényeket már messziről felismerhetjük a magas fa- vagy betonoszlopok hosszú soráról, a mértani pontossággal épített tám- rendszerről. Az óriás „acélpókhálón” az idő előrehaladtával haragoszöld, fodros komlóhajtások kapaszkodnak mind magasabbra, mígnem elérik az öt méter magasan húzódó hosszanti és keresztdrótokat. A komlóültetvényekhez, az ott végzendő őszi-tavaszi munkákhoz traktorra szerelhető speciális hidraulikus emelőszerkezetek tartoznak — képünkön egy ilyet láthatunk —, amelyek magasan tartják a kétszemélyes kast, hogy az abban álló munkások kényelmesen végezhessék a huzalok kifeszítésének kényes műveletét. Kényes, de hálás A kifizetődő komió Ablaktörlő nélkül Egy kanadai mérnök víztaszító szert készített, amely feleslegessé teszi a gépkocsi ablaktörlőjét. A vele kezelt szélvédőüvegen a víz nagy cseppekben gyűlik össze, és ezeket a cseppeket a légáramlás már 60 km/óra sebességnél lesodorja. Egyszeri kezelés két hétre víztaszítóvá teszi a szélvédő üvegei Jelenleg arra törekednek, hogy a „lefolyó-sebességet” úgy meggyorsítsák, hogy kisebb gyorsaság mellett se legyen szükség ablaktörlésre. Gépek az egészségért Korunkra jellemző, hogy egy-egy kórházban, nagyobb orvosi rendelőintézetben a legkülönfélébb gépek arzenálja veszi körül a beteget, E gépek egy része arra való, hogy a betegség megállapításában segítse az orvost, a másik részét pedig a már megállapított betegség gyógyításában használják. Már a régi korok orvosa is használt technikai eszközöket (késeket, ollókat, horgo- gat, csipeszeket, emelőket), de a legutóbbi néhány évtizedig a legbonyolultabb készülék mégis a sztetoszkóp volt. Az altatási módszerek fejlődése, a röntgensugarak felfedezése, és századunk szédítő technikai fejlődése egyre újabb és újabb technikai eszközöket adott és ad az orvos kezébe. Ez az oka, hogy az orvosi ellátás, az orvostudomány fejlődése ma már elképzelhetetlen az orvostechnika állandó jelenléte nélkül. Nagyon sok beteg találkozik például a szív elektromos áramának az ingadozását mérő készülékkel, az elektrokardiográffal. A szívizomban, mint minden izomban, működés közben elektromos feszültségingadozás keletkezik. A működő izomrész elektronegatív a nem működőhöz viszonyítva. Ez a minimális erősségű elektromos áram arra alkalmas erősítő és regisztrálókészülékkel, az elektrográffal a test felszínéről elvezethető, és grafikusan ábrázolható. A görbe alakjának megváltozásából, az egyes hullámok nagyságából, valamint ezeknek egymástól való időbeni távolságából értékes felvilágosításokat nyerhet az orvos a szív működéséről. Természetesen tudni kell, hogy az EKG a szívműködésnek csupán egyik jelenségéről, az elektromos áram ingadozásáról ad felvilágosítást, az elváltozások értékelésekor tehát más tüneteket is figyelembe kel| venni, ezért a görbék jel Hegéből csak megfelelő gyakorlattal rendelkező szakorvos következtethet. Általában az EKG-t a szívritmuszavarok megállapítására használják fel a legbiztosabban, de nagy jelentősége van a szívinfarktus felismerésében is. Magyarországon a húszéves Medicor állít elő bonyolult orvostechnikai eszközöket, köztük az EKG- család tagjait. A képen látható, és az idei BNV-n bemutatott ER—661 jelű háromcsatornás EKG-készülék a hagyományos készülékeknél magasabb szinten elégíti ki a szív és keringési rendszer vizsgálatai által támasztott követelményeket a készülék hőírós regisztráló és display megjelenítő egysége a görbék mellett a szívhangokat, pulzusgörbéket is rögzíti. fl keménypolietilén csövek karrierje Nazánkban a keménypolietilén anyagú műanyag csövek kísérleti alkalmazása a hetvenes évek elején kezdődött, Hamar rájöttek a kísérletezők; hogy nem elég a csöveket csak lefektetni, meg kell tervezni a bekötési lehetőségeket, a fogyasztókhoz vezető leágazási lehetőségeket, azok elkészítésének és kivitelezésének módját is. így születtek meg a múló évek során a teljesen műanyagból készülő bekötő idomok és csővégek, csatlakozások egymáshoz erősítéséhez szükséges megmunkáló, illesztő és hegesztő szerszámok. A csővégeket tompahegesztő szerszámok segítségével akként erősítik egymáshoz, hogy előbb felolvasztják, majd összenyomják őket. A legvékonyabb falvastagság 3,6 mm, amelynél a csövek elkerülhetetlen belapulása miatt még biztonsággal hegeszthetők a csővégek A csővégek felmelegítésére a közéjük helyezett hegesztőtükör szolgál. 42 V-os fűtőáram adja a szükséges hőmennyiséget, a meghatározott hőtartásra szabályozó automatika ügyel. A leágazások kiépítésére ugyancsak speciális szerszámok készültek, melyek biztosítják a csatlakozó idom megerősített fejrészének nagy felületű kötését a gerincvezeték csőpalástjával. Az orsós mozgatószerkezettel (1. kép) az idom rögzíthető. A hegesztést ebben az esetben is a szükséges görbületű hegdsztőtükjör végzi, A kötés elkészülte után a gerincvezeték palástját a csőcsonkra szerelhető palástfúró szerszámmal (2. kép) nyitják meg, biztosítva a szabad áramlást a gerinc- és a leágazó vezeték között. A Délalföldi Gázszolgáltató Vállalatnál kidolgozott eljárásnak nemcsak a gázvezetékek létesítésénél, hanem az építőipar, a mezőgazdaság, a vegyipar, a vízszolgáltatás területén is jó hasznát vehetik. IA tudomány világa I
