Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS 19. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába A Moszkvába érkezett magyar párt- és kormányküldöttség vezetőjét és tagjait a Kremlben az SZKP KB főtitkára üdvö­zölte Képünkön: Jurij Andropov köszönti Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) hogy a magyar párt- és kor­mányküldöttség útja hozzá­járul majd a két párt és or­szág, a két nép barátsága és együttműködése elmélyítésé­hez. A magyar párt- és kor­mányküldöttség a szovjet fo­gadóbizottság tagjaival együtt a repülőtérről a Kremlbe ér­kezett. A Kremlben Jurij Andro­pov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke meleg, testvéri barátság­gal üdvözölte Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát és a küldöttség tagjait. A nagy Kreml palota előtti téren díszőrség sorakozott fel. Felvonták a magyar és a szovjet állami zászlót. A fogadtatásnál jelen volt Andrefl Bromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, külügyminisz­ter, Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztan- tyin Ruszakov és Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB titká­rai. A hivatalos üdvözlés alkal­mából Jurij Andropov és Kádár János rövid, baráti beszélgetést folytatott. A fogadást követően a ma­gyar küldöttség szálláshelyé­re ment. A szovjet—magyar hivata­los tárgyalások ma kezdőd­nek meg. A szovjet sajtó már a hét­fői nap folyamán igen nagy figyelmet szentelt a Kádár János vezette magyar párt­ós kormányküldöttség szov­jetunióbeli hivatalos baráti látogatásának. A Pravda reggeli száma címoldalán Kádár János fényképével illusztrált cikk­ben köszöntötte az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, röviden ismertetve életrajzát is. A delegáció ér­kezéséről a kora délutáni óráktól kezdve több híradás­ban beszámolt a Moszkvai Rádió. A vnukovói érkezés­ről, valamint á kremlbeli fo­gadtatásról készített filmtu­dósítást a Szovjet Televízió több híradásában is sugá­rozta. A nap folyamán a Moszk­vai Rádió híradásaiban rend­szeresen szerepelt a Népsza­badság vasárnapi számában a magyar—szovjet kapcsola­tokról megjelent cikk ismer­tetése. További, hazánk éle­tét bemutató cikkek is meg­jelentek a szovjet sajtóban. A Pravda tegnapi száma a veszprémi Bakony Műveknek a Zsiguli kooperációban vál­lalt szerepéről, az Izvesz­tyija pedig az Ikarus és a likinoi autógyár együttműkö­déséről közölt cikket. LIBANON Washington új formula alkalmazására készül Pénteken Reagan—Dzsemajel találkozó Az Egyesült Államok az izraeli—libanoni megállapo­dást mellőzve olyan új for­mula alkalmazására készül Libanonban, amely az ott állomásozó szíriai csapatok eltávolítását helyezi előtér­be — állapítja meg] tegnapi cikkében az Al-Baath című damaszkuszi lap. —- Az ame­rikai stratégiai terveket és az izraeli érdekeket szol­gáló „'behelyettesítő meg­oldást” Amin Dzsemajel li­banoni államfő és Menahem Begin izraeli miniszterelnök küszöbön álló washingtoni látogatása idején öntik vég,- leges formába. Szíria azon­ban kudarcra ítéli az erő és az erőszakkal való fenyege­tés politikájára épített pót­megoldást. Elie Szalem libanoni kül­ügyminiszter washingtoni nyilatkozatában megerősítet­te, hogy az izraeli—libanoni megállapodás végérvényes szíriai elvetése miatt elke­rülhetetlenné vált egy új formula kidolgozása. A Szí­riái csapatkivonást célzó új megközelítésnek számításba kell vennie a május 17-i egyezmény mellőzését — tette hozzá. Bejrúti sajtóértesülések szerint Amin Dzsemajel — elnökké választása óta má­sodszor — holnap utazik Washingtonba, ahol pénte­ken fogadja őt Reagan ame­rikai elnök. Kíséretében lesz Safik el-Vazzan miniszter- elnök és: Szalem külügymi­niszter is. Az An-Nahar cí­mű bejrúti lap úgy értesült, hogy Dzsemajel a Libanon­ban tartózkodó külföldi csa­patok kivonásáról, a Szíriá­val való tárgyalások előké­szítéséről, fegyvervásárlás­ról, amerikai gazdaság i- pénzügyi támogatásról tár­gyal vendéglátójával. A Ha­ladó Szocialita Párt hetilap­ja, az Al-Anba tudni véli, hogy a libanoni elnök biz­tonsági szerződést akar köt­ni az Egyesült Államokkal. Az Al-Baath című da­maszkuszi lap azzal vádolja a libanoni rendszert, hogy a hadsereg bevetésével, a druz és a síita tömegek kö­zött rendezett múlt heti vé­rengzés révén ki akarja ér­demelni az amerikai kor­mányzat teljes bizalmát. Szíria bármely pillanatban kész támogatni a libanoni nép felkelését, és szükség esetén beavatkozással is haj­landó a védelmére kelni — írja az Asz-Szaura. A libanoni hatóságok 92 személyt szabadon bocsátot­tak, de még további ötvenet fogva tartanak a hadsereg és az Amal nevű síita szer­vezet pénteki konfliktusa után letartóztatott tüntetők közül. A hét végén a Bej rút kör­nyéki hegyvidéken heves tüzérségi harcokat vívtak egymással a keresztény-fa- langista és a druz-szocialista milíciák. A harcok során Bejrút több kerületét is á'gyúzták. Vasárnap az izraeli meg­szálló hadsereg hét katoná­ja megsebesült, amikor Bej­rúttól délre fegyveres tá­madás ért egy gépesített 1 járőrt. A vaktában lövöldö­ző izraeli katonák megölték egy libanoni gépkocsi két polgári utasát. Letartóztatások Ghánában Ghánában kilenc embert letartóztattak azzal a vád­dal, hogy közük volt a leg­utóbbi sikertelen állam­csínyhez — közöLte az accrai belügyminisztérium. A letartóztatottak között van a jogászszövetség és több szakmai szervezet vezetője. A néhány óra alatt kudar­cot vallott puccskísérlet egy éven belül a negyedik volt Jerry Rawlings repülőszá­zados kormánya ellen. Csádi fejlemények Veddel kész a párbeszédre Gukuni Veddei ideigle­nes nemzeti egységkormá­nya vasárnapi rádiónyilat­kozatában azonnali távozás­ra szólította fel a Csádban tartózkodó külföldi csapato­kat. A tavaly katonai ál­lamcsínnyel megdöntött Veddei ellenkormánya köz­leményében sürgette az Af­rikai Egységszervezetet, te­gyen meg mindent a kül­földi csapatok feltétel nél­küli távozásáért. Ugyanak­kor leszögezte, hogy a Gu­kuni Veddei által vezetett felkelők készek a párbe­szédre N’Dzsamenával. A Csád Köztársaságban a kormánycsapatok oldalán jelenleg 1400 zairej katona harcol és a napokban vár­ják további 600 fegyveres érkezését Zairéből. Maga Hisszén Habré elnök az or­szág keleti területeire uta­zott, hogy ott megszervezze a kormánycsapatok újabb oífenzíváját a felkelők el­len. Átmeneti nyugalom Meglehetősen szokat­lan már az is. hogy egy OPEC-tanácskozás a vi­szonylagos nyugalom légkörében zajlódjon. Igaz, az OPEC helsinki értekezletének előteré­ben ezúttal nem álltaik alapvetőnek nevezett termelési vagy árkérdé­sek. Hosszabb ideje már, hogy a szervezet együt­tes alaptermelése a ke­mény összecsapások árán kialkudott napi 17.5 mil­liós hordós szint alatt van, ami nagyjából meg­felel az olajpiac keresle­ti-kínálati viszonyainak. Meglehetős bizonyta­lanság uralkodik azon­ban a tekintetben, meny­nyire lesz tartós a nyu­galom. Ami a legfőbb fogyasztóikat, a fejlett tőkésvilágot illeti, a gaz­dasági pangás olaj fo­gyasztásuk csökkenésé­hez vezetett. Márpedig ez egyes OPEC-tagálla- mokat korábbi terveik radikális átértékelésére ■kényszerített. a nemzet­iközi hitelpiacokon mind sűrűbben jelentkeznek kölcsönigénylőként a bajlódó olajtermelők. Borúlátóbb vélemények szerint az OPEC jobban tenné, ha kidolgozná a „túlélés stratégiáját”. A jelenlegi világgazdasági helyzetben ugyanis ke­mény harc folyik a szín­falak mögött az olajex­portáló országok között is: ez egyfelől az előírt termelési kvóták túllépé­sében, másfelől titkos árengedményekben je­lentkezik. Veszélyes illúzió len­ne azonban végérvényes­nek tekinteni napjaink olajpiaci viszonyait. Az előrejelzések szerint a vezető tőkésországok gazdasága az év második felében megindulhat a válságból való kilábalás útján. Ez pedig az OPEC olaja iránti keresletet, is megnövelheti, olyannyi­ra, hogy szakértőik sze­rint az év vége felé már 20 millió hordóra emel­kedhet a termelési szint. Még hosszabb távra te­kintve megállapítható: mindazok a körülmé­nyek, amelyek annakide­jén az olajárrobbanást kiváltották, továbbra is változatlanok. Így nem meglepő, ha tekintélyes energetikai szakemberek sokasága úgy véli, hogy az olajárak az ezredfor­dulóig akár a jelenlegi kétszeresére emelkedhet­nek. Vagyis a mostani. Helsinkiben is észlelt nyugalom valóban csak átmeneti lehet. Győri Sándor BEJRUT Szaddam Husszein iraki államfő arra szólította fel a térség országait és a nagyha­talmakat, hogy vegyék rá Iránt a háború befejezésére. Az irak—iráni háború ki­robbanása, 1980. szeptembe­re óta több ország és szerve­zet megpróbálkozott már a közvetítéssel, de mindeddig eredménytelenül. Irán leg­fontosabb feltétele, hogy Irákot minősítsék agresszor- nak és büntessék meg. NEW YORK Az izraeli hadügyminiszté­rium cáfolta a Time című amerikai magazin jelentését, amely szerint az amerikai kormány tilalma ellenére Irán évente több száz mil­lió dollár értékű amerikai katonai felszerelést tud vásá­rolni többek között Izraeltől. BELFAST Álarcos merénylők három rendőri megsebesítettek az észak-írországi Londondedry katolikus negyedében. A rendőrök segélyhívásra ér­keztek egy szociális otthon­ba, ott azonban álarcosok go­lyózáporral fogadták őket. Áttörés Madridban römhír, valóban az: egyezségre jutottak Madridban az euró­pai biztonsággal és egy ü ttm űködéssel foglalkozó találkozón. Csak­nem három esztendeig olvas­hattunk, szinte mindig leve­rő, híreket a tanácskozásról. Most kettős okból is elége­dettek lehetünk: nyolc esz tendő után megtört a jég ma­gán a madridi fórumon, és nem is akármikor, hanem egy világpolitikai lehűlés idején. Frissítsük fel emlékezetün­ket; kik és miért tanácskoztak a spanyol fővárosban? Az összefoglaláshoz nagyobb időszakot kell átfognunk. Ép­pen nyolc esztendővel ezelőtt tartottak csúcstalálkozót 33 európai, valamint két észak­amerikai állam legmagasabb rangú vezetői Helsinkiben, s aláírták a nevezetessé vált záróokmányt. Voltaképpen a nemzetközi enyhülés kódexét fogadták el az akkor új kor­szakét, a politikai, gazdasági, kulturális, s emberi együtt­működés bővítésének szabá­lyait. közös szándékát. S a hangsúly e két utóbbi szón volt. Úgy határoztak továbbá, hogy diplomatáik időnként összeülnek és fölmérik, mit értek el az ajánlások megva- íósításáDan, miként haladja­nak tovább? S itt jött a bök­kenő. Már 1977- 78-as belg­rádi találkozón sem sikerült leiidézni a helsinki egyetér­tést, Madridban pedig 1980 eszétől hasonló kudarc fe­nyegetett. Most megtört a jég. A kül­döttségek — Málta kivételé­vel — elfogadták a terjedel­mes záródokumentumot, ter­mészetesen kormányuk jóvá­hagyásával. Mit tartalmaz ez a mintegy negyven oldal? Voltaképpen a nyolc év előt­ti záróokmány lényeges ré­szeit emeli ki, fejleszti to­vább. Szó van benne az álla­mok viszonyát szabályozó el­vekről, mint az egymási bel- űgyeibe való be nem avatko­zás vagy az emberi, vallási, nemzetiségi, szakszervezeti jogok tisztelete. Nagy teret szentelnek a gazdasági kap­csolatoknak Két példát em­lítünk: el kell takarítani az útból a kereskedelmet még gátló jelenségeket, tovább bővíteni a cégek közvetlen kapcsolatait, részletesebb in­formációkat nyújtani a part­nereknek. Szó van az ok­mányban az emberi kapcso­latok és a tájékoztatás fej­lesztéséről. így a családegye­sítésről, egymás kulturális kincseinek jobb megismerte­téséről, a kisebb országok irodalmának fordításáról. Széles tehát a skála, de egy-egy témát azzal is ki­emeltek, hogy a következő években külön szakértői ta­lálkozót hívnak össze mé­lyebb tanulmányozásokra. Említsük elsőnek azt, ame­lyik bennünket érint, s a ha­zánk iránti elismerést fejezi ki: 1985-ben Budapesten kulturális fórumot tartanak. Szakértői értekezlet lesz to­vábbá az emberi jogokról, s a nemzetközi viták békés rendezéséről is. Stockholm­ban pedig hamarosan tár­gyalások kezdődnek katonai kérdésekről; az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről. Azért oly fon­tos ez, mert a nemzetközi helyzet javulásának kulcsa a katonai enyhülés, és Stock­holmban — talán — meg­egyezés jöhet létre a had­gyakorlatok és a nagyobb csapatmozdulatok eddiginél szélesebb körű előrejelzésé­ben. E gesztus megkönnyít­heti a haladást a fegyverzet­korlátozásokról folyó tárgya­lásokon is. Az ünnepélyesség jeleként 35 ország külügyminisztere hagyja jóvá a madridi ok­mányt. Talán nem ünnep­rontás megjegyeznünk, hogy soha nem jutottak volna el idáig, ha a Szovjetunió és szövetségesei nem tesznek jelentős engedményeket, nem mozdítják ki a holtpont- ,ól a találkozót olyan semle­ges és nyugati javaslatok el­fogadásával, amelyek nem feleltek ugyan meg teljesen a szocialista elképzelések­nek, de a nagy cél, az euró­pai megkönnyebbüléssel fo­gadja a madridi megállapo­dást. Remélhetőleg jó hatás­sal lesz ez a siker mind földrészünk légkörére, mind a szovjet—amerikai viszony­ra. Tatár Imre Demokrata párti képviselők követelése Függesszék fel a Salvadornak nyújtott katonai segélyt A washingtoni törvényho­zás alsóházának ötvenöt de­mokrata párti képviselője arra szólította fel Reagan elnököt, hogy legalább idő­legesen függessze fel a Salvadornak nyújtott kato­nai segélyt. iTelexen 1 térkezett 1 HAVANNA Három kubai emigráns Ha­vannába térítette el vasár­nap a Miami—Tampa között közlekedő egyik Boeing 727- es repülőgépet, fedélzetén 94 utassal és hétfőnyi személy­zettel. Havannában az elté­rítőket letartóztatták, s a gép még aznap visszarepült az Egyesült Államokba. Hét utas kérte, hogy Kubában maradhasson. KOPPENHÁGA A dániai Silkeborg város­ban nagygyűléssel ért véget az ,,1983 — a béke éve” jel­szó jegyében tartott ifjúsági fórum. Az észak-európai or­szágokat képviselő fiatalok felszólították a világ közvéle­ményét, hogy küzdjenek az újabb amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítése ellen. AMMAN Jordánia és Izrael határo­zottan cáfolta azt a vasár­A képviselők Reagannek küldött levelükben „erköl­csileg elfogadhatatlannak” nevezték a katonai segély folyósítását, mivel — mint írták — Salvadorban a „fegyveres erők százával ölnek meg ártatlan embere­ket”. nap felröppentett hírt, amely szerint Husszein jurdániai király felajánlotta Izraelnek, hogy kész közvetlen béke­tárgyalásokat folytatni. Az izraeli rádió előzőleg azt je­lentette, hogy Husszein Be- ginnek üzenetet küldött és ebben közvetlen tárgyaláso­kat javasolt. CANCUN Meg kell akadályozni a közép-amerikai térség továb­bi militarizálását, és véget kell vetni minden külföldi beavatkozásnak. Ezt tartal­mazza egyebek között az úgynevezett Contadora cso­port, azaz a közép-amerikai konfliktusok békés rendezé­sét szorgalmazó államok el­nökeinek vasárnap Concun- ban véget ért tanácskozásán elfogadott zárónyilatkozata. A venezuelai, kolumbiai, pa­namai és mexikói államfő sürgette, hogy a térség orszá­gai tárgyalásos úton oldják meg konfliktusaikat. MANAGUA A Szovjetunió 15 ezer ton­na búzát adományozott Ni­caraguának a sandinista forradalom győzelmének 4. évfordulója alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents