Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚLIUS 17. Vízből mentés A nyári üdülés örömei­nek szomorú kísérője a vízi és a víz parti balesetek meg­szaporodása, amit az idei szomorú statisztika máris bi­zonyít. A vízparti balesetek többsége azonban elkerülhe­tő, sőt a bekövetkezett bal­eset után — azonnali segít­séggel — gyakran megment­hető az élet is. A megelőzés alapszabálya a rendészeti előírások betar­tása. A túlterhelt csónak, a íegyelmezetlen hősködés, a messzire sodródó gumimatrac sok halálos baleset forrása volt már. Nagyon fontos a szabad vizek (Tisza, Holt-Ti sza, víztározók, duzzasztók) óvatos kitapasztalása. Fejes­ugrásnál halálos veszély a véltnél sekélyebb víz, más­kor éppen a meder hirtelen mélyülése, a váratlanul erős sodrás, hullámverés, víz alat­ti cölöpök stb. miatt. Az is szükséges, hogy min­denki legyen tisztában saját teljesítőképességével. Min­dig kevesebbre vállalkoz­zunk, mint amennyire még éppen képesnek véljük ma­gunkat! Tudomásul kell vég­re vennünk, hogy 3 tempó még nem úszás — 20 méter még nem úszni tudás — és úszni tudni még nem jelent vízbiztonságot! A vízi baleset jellegzetes formája a vízbefúlás. A bal­esetet szenvedő először csak lenyeli a garatjába jutó vi­zet. Ilyenkor a mélyebb lég- utakat a védekező garati ref­lexek még kb. fél percig megvédik a víz behatolásá­tól. Ha eltelik a fél perc, s a fej nem bukkan a felszínre, a víz elönti a légcsövet, a hörgőket, majd az egész tü­dőt. (Az eszmélet hamar el­vész, de a rendszertelenül csapkodó végtagok föl-föl dobhatják a testet.) Az oxi­génellátás teljes megszűnése 4—5 perc alatt elpusztítja az agyvelő legérzékenyebb sejt­jeit — ezért sürgős segítségre van szükség, hiszen az egyén élete, a túlélés az agyvelő oxigén-ellátottságától függ. A szív és a többi szervek jóval hosszabban bírják el az oxi­génhiányt. A fuldokló bales'etes úszás­sal történő mentésére azon­ban csak annak szabad vál­lalkoznia, akinek ilyen kép­zettsége van. különben egy mentendőből a végén kettő lesz. Aki megfelelő vízbiz­tonsággal rendelkezik, jól te­szi, ha szakembertől megta­nulja a legfontosabb mentő, szabadító és szállító fogáso­kat. A balesetest akkor is csak hátulról közelítsük meg, ha eszméletlenül ernyedtnek lát­szik! Ha a kimentett fuldok­ló eszméleténél van, akkor szárazra töröljük, betakarjuk, lefektetjük amíg az egészség- ügyi szaksegítség megérkezik. Az eszméletlen, de jól lélegző balesetes szájából az idegen anyagokat és tárgyakat (hor­dalék, műfogsor) eltávolítjuk (az ujjúnkra tekert kendővel kitöröljük), majd úgyneve­zett „biztosított oldalfekvés­be” helyezzük, testét száraz­ra töröljük és betakarjuk. Ha a balesetes nem lélegzik, ak­kor a száj és garat kitisztítá­sa után azonnal megkezdjük az újraélesztést: szájból — orrba történő befúvásos lé­legeztetéssel. Elavult, hibás és veszélyes a medence emel- getésével vagy másként ki­önteni próbálni a vizet a tü­dőből; ugyancsak szigorúan tilos eszméletlen balesetes szájába bármit tölteni! Minden kimentett fuldok­lóhoz ki kell hívni a mentő­ket! „cs” ICsaládi magazin Száműztük volna a jó modort? A zanyád... A mama olyan hogy akár a Burdából is ki­léphetett volna. Egy kis­lányt húz maga mögött. A kislány is divatmaga­zinba illő. Fodros szok- nyácska. habos blúzocs- ka, pántos francia vá- szoncipöcske. — Mama! — szól az anyjához. A mama a kirakatokat bű­völi, nem hallja. A gye­rek újra próbálkozik, majd nyafogni kezd. Di­vatlap-anyu megáll, ma­ga felé rántja a gyere­ket és eltorzul az arca: — Te hülye! Te sült hü­lye! Hányszor mondtam már, hogy fogd be a po­fáját' Hát egy percre sem hagysz békén? — Olyan durva hangja van, hogy a járókelőkben megfagy a vér. Azaz, dehogyis fagy, hiszen napi edzésben van. Annyi durvaság és közön­ségesség gyülemlett fel ben­nünk, hogy az a csoda, ha egy napot sebek nélkül úsz­nak meg. Az öregek nem kedvelik a fiatalokat, a fia­talokat irritálják az öregek; mások az értékeik, nem is­merik a szelíd bölcs öreg­embert. tehát ők is komi- szak, kegyetlenek. A fiata­lok — erőtlen nemzedéknek címzik őket, hát pimaszak és ott kellemetlenkednek, ahol tudnak- A nők feneked­nek a férfiak ellen. Az egyenjogúság nehezen meg­szerzett keresztjét cipelve elhagyták valahol a nőiessé­güket, hát törlesztőnek a férfiakon, ök pedig agresz- szióval és zsarnoksággal vá­laszolnak. Közben fáradhatatlanul prédikáljuk, hogy szeressük egymást, legyünk türelme­sek. Pedig a dolgot már sok- sok évvel ezelőtt elrontot­tuk amikor az illemtudást, a jó modort száműztük a lomtárba a tiszteletadás és a türelem mellé. Felgyorsult az élet. ki ér rá ilyesmin rá­gódni? Igen! Csak közben megváltozott egy és más. Testi valónk kényeztetésére mór sokaknak futja, tuda­tunk azonban kissé elma­radt. A közvélemény! A közvélemény szerepe! Nosza, lépjen közbe, fékezze meg a trágárságot, közösítse ki a durva, a részeg utast, a krakélert. Egy buszjáratra felszállt két ittas kamasz. Először csak a mellettük ülőket kezdték molesztálni, aztán válogatott trágárságokat zú­dítottak rájuk. Mindenki a földet nézte, és hallgatott. Végül egy fiatal nő felug­rott és lecsengette a kocsit: odament a vezetőhöz, és kérte, hogy nyissa ki az el­ső ajtót: — Most pedig le­szálltok — ordította vörö­sen a két fiúnak — vagy lerúglak benneteket- — A két kölyök minden képzele­tet felülmúló obszcenitásra kérte fel a nőt. és kellet­lenül lekászálódott. A nő szétnézett; Minden férfi szégyellje magát, aki nem kelt a pártomra- — A busz megindult, az emberek to­vább hallgattak. Egyszer­esük odanyomakodott egy férfi a nő mellé. — Maga hölgyem nagy tévedésben él. Mi nemhogy nem voltunk meg-botránkozYa, hanem igenis remekül szórakoz­tunk! — A nő elfehéredett. Létezik ? Létezik, hogy az emberek élvezik a durvasá­got? Hogy fürödnek a mos- datlan szavakban, mint disz­nó a pocsolyában? Talán még fogadásokat is kötnek magukban, ki bírja tovább füllel? Lehet. Lassan lefelé szállítjuk a civilizációs ér­tékeinket. Nem vesszük ész­re, hogy viselkedéstanból nem is egyszer bukásra ál­lunk. Seszták Ágnes Edényszáritá szekrény Akik szívesen barkácsol­nak, ügyes, praktikus bútor­darabot készíthetnek edény szárítására, amit a mosogató fölé lehet szerelni. Vagy újonnan készítünk ilyet, vagy régebbi, már meglévő szekrényt alakítha­tunk át. A szekrény alsó és fe'ső lapjába lyukakat kell fúrni, hogy a vizes edény szellőzzön. A polc helyére úgynevezett U-profil kerül, amelybe bele lehet csúsztat­ni az edénytartó rácsot. Az alsó rács műanyag tálcán áll, amely felfogja a lecsepegő vizet. Az ajtó belső felületé­re felszerelhetünk kisebb drótkosarat, amelyben a mo­sogatószereket tarthatjuk, to­vábbá kis kampókat, amire a nyeles kefék, szivacsok ke­rülnek. B. K. Ha fával burkoljuk a falat Faburkolattal kedvezően megváltoztathatjuk, szinte újjávarázsolhatjuk szobán­kat. A faburkolást elvégezhet­jük magunk is, azonban fon­tos megjegyezni az alábbi ta­nácsokat. Ha a falat fával kí­vánjuk burkolni, ne felejtsük el. hogy a fal és a faburkolat között légüres teret kell hagyni Ha a fát közvetlenül a falra helyezzük, a fa és a fal között gyakran képződik nedvesség, és a fai penészes lesz. Ezért a deszkalapokat soha sem közvetlenül a falra, hanem lécekre helyezzük, néhány centiméteres távolsá­got biztosítva a faltól. A lé­ceket vízszintesen erősítsük a falra, a íedődeszkákat pe­dig függőlegesen rögzítsük. A függőlegesen feltett fabur­kolatot felül vízszintes desz­kacsíkkal zárjuk le, ezáltal eltüntethetjük a deszkák esetleges egyenetlenségét. A burkolásra szolgáló deszkákat elő kell készíteni. A színtelen vagy színes vé­dőréteggel kenjük be a bur­kolódeszkákat, még a felra­kása előtt. Befesthetjük a deszkákat matt védőréteggel is, ha a fa természetes anya­gát kívánjuk kihangsúlyozni. A burkolódeszkákat —, ha azok a fürdőszoba vagy a konyha falára kerülnek — viaszbevonattal kell ellátni, mivel a víz a viaszos felüloi- rói könnyen lepereg, és t.em szívódik be a burkolaton ke­resztül esetleg a falig, ahol kellemetlen penészedést okoz. A burkolat előkészítésénél az egymáshoz illeszkedő hor­nyokat is megfelelően mázol­nunk kell. Tudvalévő, hogy a fa nedvesség hatására könv- nyen zsugorodhat, és ha nem kezeltük előre megfelelően az anyagot, a deszkák az il­lesztésnél szétválnak, héza­gos lesz a burkolat. Donkó László: Madárfa Annus néne udvarában áll egy fenyő vásott lombbal, hogyha ősz van. hogyha nyár van ■ madárnóta zendül onnan... Karácsonyfa, dallal ékes: verébesirip zeng unásig, sok fióka folyton éhe's, sír az egyik rí a másik . .. Szól a rigó fuvolája, fenyöhegyről messze szárnyal, széncinege felel rája. — annyi dal, ahány madár van. Nem kell nékem rádió már, magnózene. harsány lárma, beatmuzsikás rádiónál szebben zenél a madárfa! összeállította: Rónai Erzsébet Érik a gyümölcs VÍZSZINTES: 1. Illyés Gyula Egy barackfára című verséből idézünk. (Zárt betűk: A, A, A, L. R.) Folytatás a függőleges 16. számú sorban. 13. Juharfa népies neve. 14. Csatorna a Ba­latonon. 15. Egyforma betűk. 16. Azonban. 17. Angol férfi­név. 19. Pest megyei község. 21. Kómái 501. 22. Határozószó. 24. Az emeletre. 26. Község Komá­rom megyében. 28. Munka argó­ban. 29. Gólyahang. 31. Gabona­növény. 32. Amulnl kezd! 33. Fafajta. 35. Becézett férfinév. 37. Tiltószó. 38. Vörös angolul. 39. Valódi. 41. Sonka angolul. 42. Búza egynemű betűi. 43. A lo­gikai elemzés tana. 45. Kép ré­sze! 46. Ülő bútor. 47. Nagy né­met filozófus (Imánuel). 49. Rag, -re párja. 51. ... Bátor (fő­város). 53. Zuhanyozó. 55. A Kárpát-medencében élt nép. 57, Hibás. 59. Gríz. 61. A hőmeny- nyiség mértékegysége. 63. A né­met ábécé utolsó betűje. 65. Rag, -nél párja. 66. Üres kád! 67. Halfajta. 69. Fordított férfi­név. 71. Kettőzve: egyik váro­sunk. 72. Közlekedési eszközök. 75. Baráti nép. 77. Becézett női név. FÜGGŐLEGES: 2. Megvizsgál. 3. Olasz és magyar autójel. 4. Sajttal ízesített. 5 .Angol. 6. Az osztrák, a francia és a mál­tai gépkocsik jele. 7. A rádium vegyjele. 8. Kettősbetű. 9. Mely személyé? 10. Autómárka. 11. Római 45. 12. Hálából felajánla­nak valamit. 16. Az dézet befe­jező része. (Zárt betűk: A, A, G.)1S. Főzeléknövény. 20. Becé­zett női név. 23. Régi terület- mérték. 24. Válaszol. 25. A ré­gész munkájának eredménye. 27. Görög betű. 29. Vásárlásra csábit. 30. Gyógyszerész. 34. Mu­zsikál. 36. Lyukas népies szó­val. 40. Vetített állókép. 43. Az ég kékje. 44. Pozitív sarok. 48. Fosztóképző. 50. „ .. szava”, Jack London regénye. 52. Te­kint. 53. Műveltető képző. 54. Szónok. 56. Rangjelző szócska. 58. Magot hint. 60. Formai. 62. DaL 64. ...András (színművész). 67. Közösség egyede. 69. Rend­ben van. 70. Szolmizációs hang. 73. Nád része! 74. Kicsinyítő képző. 75. Jugoszláv autójel for­dítva. 76. Nátrium. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1. és a függőleges 16. számú sorok megfejtbe, július 23-ig. Július 3-án megjelent rejtvé­nyünk megfejtését és a nyerte­sek nevét július 9-i lapunkban közöltük „Árokszállási kislányé a főnyeremény” című tájékoz­tatónkban. Egészen egyszerű A nyári kánikulában egy kellemes pamut alapanyagú könnyű és mégis divatos ru­ha hűsítő hatású lehet min­den 13—80 közötti nő szá­mára. Hozzávalók: 80 cm széles pamutvászon alapanyagból 2,20 m, 7 db gomb. A mo­dell 90—94 cm méretről ké­szült. Munkamenet: A szabás­mintát 10x10 cm méretű kockás papírra átrajzoljuk, felnagyítjuk. Az oldalszélek ráhagyása 2 cm. Az eleje- háta bal oldalszélét a talál­kozáson összevarrjuk A jobb oldalszélen 4.5 cm szé­les. teljes oldalhosszúságú alátéttel béleljük a gombo- láspántot- A vállpántokat 5 cm széles, ferdén szabott gurigazsinórból a szükségnek megfelelő hosszúságúra ké­szítjük. Végül az ábra sze­rint az eleje középrészre és a jobboldal nyitott szélsar­kaira az ábra felnagyításá­val (egv kodra = 3 cm) ri- seliö-csinkét készítünk. A munkaigénves riseliö-minta helvett készíthetünk régi csipkefüggönyből kivágott motívum aDlikációt is, vagy vékonv pamutfonalból beté­tet horgolunk, s ezt varrjuk a kánikularuhára. PV

Next

/
Thumbnails
Contents