Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

1983. JÚLIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Népművelési Intézet — mint már arról hírt ad­tunk — az idén Szolnokon rendezi meg a nemzetközi felsőfokú fotóstábot. A hazai résztvevők képei közül válogattunk néhányat. (Az emblémát Ratkai Barnabás, a Jász-Kun Fotóklub tagja tervezte.) Kereskedő Sándorné (Kecskemét) Rejtett kamera Kriss Géza (Bp) Szentendrei skanzen ; Juhász Miklós (Miskolc) Biztonságban Kovács Jenő (Székesfehérvár) Szamba Koczka István (Kecskemét) Emlékkép Tisztul a dzsungel Változások a lakásfronton Június 30-án lezárult a lakáságénylések megújítása megyénkben is. Kivételes esetekben — például kór­házi ápolás, külföldön való tartózkodás esetén azt köve­tően ig elfogadtak kérelme­ket, de ez számottevően nem változtat az egyébként na­gyon elgondolkoztató adato­kon. Nézzük csak, mit mu­tatnak. a számok? A laikáséigénylők száma az elmúlt év végén 8173 volt megyénkben. Közülük az idén négyezer-négyszázhar­Dr. Papp Sándorné, a me­gyei tanács igazgatási osztá lyának vezetője így véleke­dett: — A korábbinál sokkal kedvezőbb hitelfelvételi le­hetőségek sok embert inspi­ráltak családiház-építésre. Amellett korábban több fik­tív lakásigénylés is volt. Né- hányan úgy vélekedtek, hogy egy ötvenforintos illetékbé­lyeg megéri a kérelem be­nyújtását akkor is, ha nem égetően szükséges a lakás — de nem árt, ha az alig fel­cseperedett gyereknek bent van az igénye. A kérelmek egy része tehát nem volt megalapozott. Ezért amikor az ezer forinttól tizenöt- ezerig terjedő igénylési befi­zetésre sor került, sokan visszaléptek. Jónéhány em bemek meg időközben meg­oldódott a lakásgondja. Ter­mészetesen egyéb okok is közrejátszottak Magétól érthető ez, hiszen sokszínű' az élet. Elköltözés, a családi állapotban beállt változás; stb is befolyásol­hatja egy-egy ember dönté­sét, az általános tapasztalat Megyeszerte nagyon sokan gondolkoznak így. Túrkevén például az idén, az első fél­évben több családiház-épí­tési engedélyt adtak ki, mint tavaly az egész évben. Kar­cagon az első félévben 124 ilyen építkezést engedélyez­tek, míg 1982 első félévében 114-et. A fejlődés csak lát­szólag mérsékelt, hiszen az Mi van a számok mögött? mdncan újították meg igé­nyüket. Ha figyelembe vész- szűk azt is, hogy ez az adat kiegészül 782 új kérelemmel, az új otthonra várók száma akkor is majdnem a felére esett vissza. Milyen okok játszottak közre ebben ? Mindenekelőtt erre a kérdési­re kerestem a választ. azonban mégis az előbbiek­ből adódik. Tiszafüreden pél­dául az első félévben ötven OTP-s lakást adtak át, most meg újabb harmincba kez­dődött meg a beköltözés. Mivel a tulajdonosak kije­lölése már korábban meg­történt, érthető, hogy lakás igénylési kérelmüket nem újították meg. Így volt ez természetesen más települé­seken is. Teljesen érthető az igény­léstől elállt, és Szolnokon házat építő Kiss Ernő véle­ménye is: — Egyrészt hamarabb, másrészt olyan lakáshoz ju­tok így, ami nekem minden tekintetben megfelel. Szere­tem a nyugalmat, amit a bérház sosem biztosít. És az sem mellékes, hogy itt, a kertvárosi részen jó nagy tel - kék vannak. Megterem a családnak elegendő zöldség­gyümölcs és baromfit is ne­velhetek. A saját munkával és a családi segítséggel a költségek isi nagy mértékben csökkenthetők. Mindenkép­pen jobban járok így, mint­ha bérlházfoa kerülnék. idén nem volt belvíz, tavaly meg amiatt hatvan házat kellett újjáépíteni. Más vá rosokból is említhetnénk pél­dákat a családiház-építkezé- sek előtérbe kerüléséről. A megyeszékhelyen például nemcsak a lakásra várók vonzódnak ehhez az építési formához, hanem a bérhá­zakban lakók egy része is. Tavaly hatvan tanácsi bér­lakásról mondtak le családi- ház-építés miatt. Egy-egy telek megvételére most is nyolcan-tízem jelentkeznek. Felkapottak lettek a város­központtól viszonylag távoli területeik is. — így például a szandaszjőlősi részi A városi tanácsok alkal­mazkodnak a megváltozott igényeikhez és szorgalmazzák a telkek kialakítását. Jász- berényben például az idén 380 telket alakítanak ki az érparti területen, Túrkevén pedig ötvenötöt. Kedvező lehetőséget jelent ez, hiszen Túrkevén 30—35 ezer forintért építési telek­hez lehet jutni, és annak az árát is részletre fizethetik. De nemcsak ezért és a ked­vező hitelfeltételek miatt kedvelt ez az építési forrná. A családi ház mellett jószá­got is lehet nevelni. A ke- viek élnék is a lehetőséggel, hiszen tavaly 26 ezer sertést .,adtak le", ami 114 millió lakossági álrbevételt jelení­tett. Az ilyen tények bizo­nyítják, hogy a kisvárosok­ban más az életvitel, mint Szolnokon, és az ottani taná­csoknak figyelembe kell ven­ni a városfejlesztésnél, nem a nagy bérházak építését kell első helyre sorolni. A saját otthonért Egyéb szempontból is el­gondolkodtató Túrkeve esete. Az utóbbi két-három évben 600 lakás épült a városban, megújult a lakásállomány 20 százaléka. Jól példázza ez azt, hogy a lakosság saját ottho­na megteremtéséért hajlandó anyagi áldozatokat vállalni. Ezit az ütemet viszont kom­munális beruházással nehe­zen tudja követni a város. Az ilyen példák alapján tű­nik úgy máshol is, hogy a célcsoportos lakásépítésre szánt összeg jó részét inkább kommunális beruházásokra kellene fordítani, a keretek felhasználásában szabadabb kezet biztosítani a városi ta­nácsoknak (Folytatjuk) Simon Béla A döntő okok Figyelem az életvitelre fl dalnak lenge szárnyán... Jászladánytól Stockholmig Adalékok Tálas Ernő portréjához A tatai (Komárom megyei) vár lovagtermében a „Szép es ti muzsika” hangversenyso rozat újabb állomásának szereplői készültek az esti koncertre. Az énekművész egy hányatott sorsú francia dalszerző. Henri Du part- ,.Só­haj” című dalának egyik ne­héz fordulatát beszélte meg a zongorakísérőjével, Kis- tétényi Melinda művésznő­vel. A rendezők, a koránjöt­tek a városról, Tatáról be­szélgettek. Az énekművész dolga végeztével a helyszínt iletté egyik ismert jelzőt kapta föl: ..A vizek városa” — mondta valaki a helyi fürdőélet dicséretére. A pró­bát befejező énekes társasá­gunkhoz sietett: — Tudják, milyen jókat úsztam annakidején a jász­apáti Jösze-uszodában J.. . ? és még hozzátett néhány, a dunántúli fülnek szokatlan — idegen jászos kifejezést. — A Svéd Királyi Opera lírai tenorja. Tálas Ernő a jászapáti Jöszében ... ? — Jászladányi vagyok — Jászapátin érettségiztem. Tá­las Ernőből lassan szakadtak fel a közelmúlt eseményei. Friss operaénekes diplomá­val szerencsét ment próbál­ni a messze északra. — Vonzottak az északi Wágner-tenorok ... Végül Stockholmban — lírai tenor lettem. Mozart Don Giovan- nijának főszerepe, a Varázs­fuvola tenorja, sok Verdi szerep várt rám. — A kellő akklimatizáló­dás után.. • — Minden távolról jöttnek elsősorban a nyelvet kell megtanulnia olyan fokon, hogy színpadról beszélhessen. Számomra a svéd abc Sigis­mund Romberg ismert szerző „A sivatag dala” operettje volt az iskola. Svéd nyelven énekeltem a tenor főszerepet, turnéztunk Svédország szer- te ... Később lettem az ope­ra ösztöndíjasa... Tálas Ernő szívesen mesélt a svéd operaszínjátszás gaz­dag múltjáról. Verdi Álar­cosbáljának eseményei 1792- ben a stockholmi operában játszódtak le. III. Gusztávot, a „színházkirályt” az operá­ban gyilkolták meg. Sok jelentős szerző öregbítette a skandináv operajátszást. Wil heim Peterson-Berger, Blon- donl operái kívánkoznak a bizonyítás élére. ■ Milyen énekes Tálas Ernő? Hangjának természetes szép­ségét magas, sokféle kép­zett és kipróbált iskolázott­ság kíséri. Gazdag érzelmi töltésű az előadásmódja. Lí­rai tenor — de olyan lírai, amelynek sok érces, harcias színezete van. Szívesen me­ditálnánk azon, hogy van-e határa, egyáltalán szabad-e élesen különböztetni a hős- és a lírai — tenorókat? Tálas a példa rá — öncé­lú esztétizálás erről elméi kedni. Operaénekes — de otthonos a dal- és óra tori um- éneklésben is. Operaénekesi volta gyümölcsözik a dal­éneklésben. Erz a kis zenei forma nála néhánysomyi, leheletnyi operává válik. Schubert dalaiban, Handel- nél, Mendelssohnnál kell az operai emelkedettség. És a műsorának magyar blokkja! Bartók gyűjtötte dallal, „Elindultam szép hazámból...”. Nagy őszinte­séggel és fájdalommal tört fel a tiszta dal. Azután Ko­dály, Molnár Imre gyűjte­ményéből ' népdalcsokrok szólaltak me" Tatán. — Csak Tatán? — Itt, majd a fóti és Bu­dapesten a Mátyás temp­lomban ... — A Jászságra gondol­tunk ... — Minden művésznek leg­hőbb vágya, hogy szülőföld­jén szerepelhessen, énekel­hessen. Számomra is életem legszebb eseménye, ajándéka lenne egy jászladányi vagy jászapáti szereplés. Örömmel mennék Mit „mennék” — „rohannék”... A tatai közönség sokáig melegen ünnepelte á jász­svéd tenort. A románkori falak közül még sokáig visszhangoztak az örökzöld olasz dalok — No ti soorder me... Cs. Nagy Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents