Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-17 / 168. szám
1983. JÚLIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Veszprémben, a N ehézvegyipari íulató Intézetben évek óta kísérleteznek új, hatásos, és a környezetet kímélő növényvédő szerek előállításán. Az elmúlt esztendők kutatási eredményeként egy olyan rovarölő szert állítottak elő, amely kíméli, a méheket. A készítményt széles körű vizsgálatnak vetik alá: laboratóriumokban és Uvegházakban vizsgálják a szer hatását AZ ÉPÍTŐ CSALÁD Kézfogás Ismertek emberek, famíliák, ahol apáról fiúra száll egy-egy hivatás, szakma. Kö zéjük tartozik a karcagi Vajó család is, noha mivel ők az építőiparban találták meg a boldogulásukat, akad, aki egyetlen kézlegyintéssel kommentálja mindezt: sok a panasz az építőkre, szorgalmas ember nem is választ efféle hivatást. A 63 éves Vajó Imre bácsi csendesen hallgatja a „vádakat” és végül megjegyzi: az emberség, az elismerés mércéje sohasem az, hogy hol, milyen szakmában helyezkedik el valaki, hanem hogyan végzi a feladatát, mennyire felel meg a beosztásának. És az ő szájából mindez fenntartás nélkül hihető, hiszen egész élete az alapkészítéshez, a falhúzás- 'hoz, a vakoláshoz, a belső szerelésekhez, egyszóval az építkezéshez kötődött. o------ ~ Négyen voltak fiútestvérek: az édesapja is a kőműves szakmában dolgozott, már amikor akadt munkája, mert bizony a harmincas esztendők táján sűrűn előfordult, hogy aratott, kaszált, cséplőgéphez járt, hiszen a családnak kenyeret kellett adni. Nem csoda, hogy a cseperedő apróságok közül Imre is hamarosan belekóstolt a napszámba. Volt kiscseléd. pásztor, a Tisza malomban szénhordó, amikor 18 évesen úgy érezte, megfogta az isten lábát. Bejutott kőműves tanulónak egy mesterhez, kitanulta a szakmát, de az első, önálló kereset helyett katonai behívót kapott. Frontszolgálat, hadifogság, ahon nan 1946-ban került vissza. Két év múlva elvett egy szép kis barna karcagi lányt. Két fiúk született: Imre 1949-ben, János pedig négy évvel később. Ö most már családos emberként elválaszthatatlan szálakkal kötődött az építőiparhoz: bebarangolta karcagi társaival a fél országot. Csináltak iskolákat, lakásokat, gyárakat, az olajfúróknak műhelyeket, raktárakat. A cigányéletnek később vége szakadt, hazakerült és 1955—72 között a karcagi Építőipari Szövetkezet elnöke lett. Bizony ez nem köny- nyű és hálás beosztás: szobájában olykor késő éjszakáig égett a villany, azon töprengett: a sok vállalást hogyan lehetne gyorsan, határidőn belül teljesíteni. Kit hová, melyik helyre kellene küldeni, hogy* jól haladjanak a dolgok. Elég az hozzá, másfél évtized után úgy döntött, az utolsó éveit csendesebb helyen, a Május 1. Termelő- szövetkezetben tudja le. Így is lett. Ha visszanéz az életére, olyannak tartja, akár az időjárást: akadt abban napsütés is. meg ború is. Több magas kitüntetés tulajdonosa, megkapta a Munka Érdemrendet is. Mivel afféle ami a szivemen, az a számon típusú ember, olykor a szó- kimondása nemcsak barátokat, hanem haragosokat is szerzett neki. Az elkövetkezendő nyugdíjas esztendők tervei között szerepel egy országjárás, amelyben ugyan kőműves korában bőven volt része, dehát azóta nagyot változott a világ. Q----- A legidősebb fiú, Imre 34 éves lesz. Nős, három eleven apróság apja, és mi sem természetesebb, hogy az édesapja példáját követte a pályaválasztásnál. Ö biztatta: eredj fiam, tanulj, jó építőkre mindig szükség lesz, azután majd elválik, mennyire futja az eszedből, a szorgalmadból. A fiatalabb Imre a szakmával való ismerkedést mészkeveréssel, téglahordással kezdte. Élete nagy élményei közé tartozik, hogy igyekezete folytán az idősebb szakik 17 éves korában megengedték neki: vakoljon, falat rakjon Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola befejezése után a Szolnok megyei ÁÉV- hez került. Rizsraktár építésével kezdte, majd a martfűi Növényolajgyár építésvezetője lett. Alaposságát, szakértelmét miniszteri kitüntetéssel ismerték el. Ezt követően a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójánál, a régi üzemrészen végzett építkezések építésvezetője volt. Egészen 1982 októberéig. Ekkor nevezték ki a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztálya helyettes vezetőjévé. Temérdek a munkája, szerteágazó a cég tevékenysége: Kispesten lakásokat csinálnak, részt vesznek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rekonstrukcióján, a szolnoki Széchenyi lakótelep, a Centrum-sarok építkezésén, a papírgyári rekonstrukcióban stb. Ezeket imind ellenőrizni, felügyelni illik a helyszínen is. nemcsak az irodából. Szereti a szakmáját, a hivatását, és a legnagyobb emberi értékeknek az őszinteséget és a kezdeményező készséget tartja. Teljesült egy régi vágya: minőségi csere következtében feleségestül, gyerekestül, egy háromszobás lakással cserélhette fel a régebbi másfél szobást. Az idejét teljesen kitölti a szakmája, nagyritkán tervezői is szokott, dehát akinek három kisgyereke van, azt vallja, más szenvedélynek hódolni teljesen felesleges. P----------J ános, a fiatalabbik fiú, bátyjához hasonlóan az érettségi után műszaki főiskolára jelentkezett. Felvették, és el is végezte azt Pécsett. Ügy tűnik, ő sem tudott, és nem is akart szabadulni a család többi tagja hivatásától. A szokásos létrafokokat végigjárta : művezető a Szolnok megyei ÁÉV-nél. maid építésvezető-helyettes. Ma is örömmel emlékszik vissza: az első jelentős feladatát a Phylaxia karcagi gyáregysége elkészítése jelentette, ott írná1' építésvezetőként szerepelt a neve. Mezőtúron, Tö- rökszentmiklóson lakóházak, iskolák építése fűződik a nevéhez. Ö is a megyeszékhelyen él. Jelenleg még nőtlen, és az egyik legjelentősebb tulajdonsága: imádja a sportot. A Karcagi SE NB II-es férfi kosárlabda együttesének 184 centis bedobója, illetve a csapatkapitánya. Hetente vállalta az utazást, csak azért, hogy a nagykun város férfi kosarasai megkapaszkodhassanak ebben az osztályban. Az elképzelés olyannyira sikerült, hogy a gárda végül is a 9. helyet szerezte meg. Igaz, elhatározta, hogy a 30. születésnapja előtt — amelyik szeptember végén lesz — visszavonul, de erre a kijelentésre Imre bátyja csak legyint: nem komoly a dolog', mert Jancsinak nem ez az első, utolsónak titulált visszavonulása. A sporton kívül az olvasásért is rajong, de kevés olyan film akad Szolnokon, amelyet ne látott volna. Tavaly óta boldog lakástulajdonos, igaz, nem kevés pénzébe került az önálló otthon. Viszont szerencséjének tartja, hogy olyan szomszédokkal áldotta meg a véletlen az ötszintes épületben, akiknél még ismeretlen a divatos. úgynevezett városi „elidegenedés”. o-----A z építő család négyfős és igazságtalanság lenne, ha Zsuzsa asszonyról, Imre bácsi jóban rosszban hű társáról, a fiúk édesanyjáról nem esne szó. Igaz, ő nem ebben a szakmában tevékenykedett, ápolónőként került két éve nyugdíjba a városi kórházból. de ő is építő. Olyan meleg, barátságos otthont épített, teremtett, ahová bármikor örömmel térhettek és térhetnek ma is haza a gyerekek, a férje, az unokák, a rokonok. Megpihenni, egy kicsit felfrissülni, jóféle hazait harapni a kiválónak éppen nem mondható üzemi koszt után. Ügy marad.t a háttérben, hogv közben nélkülözhetetlenné vált. hiszen olyan gazdagon szórta a szeretőiét. hogy mindegyik családtagnak bőven jutott belőle. „Mellesleg” építgette, egyengette a többiek útját: esztendőkig tarisz.nyázta a messze utazó élete páriát, szerrmel tartotta a fiúkat, ügyelt az előmenetelükre, mosott, főzött, vasalt rájuk, kikérdezte a leckét, ráadásul több műszakban dolgozott a kórházban. Hogyan bírta, ma is rejtély mindnhán.vuk előtt. Nevetve jegyezte meg, hogy olykor úgy érezte magát, mint a habarcs a téglák között. Dehát az erős. egymás mellé rakott téglák is úgy bírják a kisebb-nagyobb megpróbáltatásokat, ha valamilyen puha, de nagvon fontos kötőanyag fűzi őket szilárdan egymáshoz. És ő ezt a szerepet vállalta Vállalja ma is a gyerekek, az. unokák, a férje, egyetlen szóval a család miatt. D. Szabó Miklós Munkában a légi növényvédelem A fülledt, párás idő kedvez a kártevőknek, s fokozott védelemre kényszeríti a mezőgazdasági üzemeiket. A MÉM Repülőgépe» Szolgálata az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek megbízásából 20—25 ezer hektárnyi területet permetez be különféle hatószerekkel. Munkáját némiképp hátráltatja a tartós meleg, ezért a kora reggeli és — sötétedésig — a késő esti órákban szállnak fel a gépek. Napenergia társaság Magyar tagozat (Megalakult a Nemzetközi Napenergia Társaság magyar tagozata. A tagság révén a magyar szakemberek megismerkedhetnek a napenergia hasznosításában már jelentős eredményeket elért országok tapasztalataival, s a nemzeti tagozatok együttműködésének keretében lehetőség nyílik az információk kölcsönös átadására. A Nemzetközi Napenergia Társaság több ■mint húsz nemzet szakembereit tömöríti, tagja a többi között Ausztrália. India, Japán, Kanada, az USA, s jó- néhány európai tőkés ország. Hazánk az európai szocialista országok közül elsőként kapcsolódott be a társaság munkájába. A magyar szakembereket is régóta foglalkoztatja a napenergia hasznosítása, mint az energiagondok enyhítésének egyik lehetősége. Kísérleti jelleggel már több helyütt gyártanak napkollektorokat. A barcsi Építőipari Szövetkezeti Vállalat melegvíz-szolgáltatás és fűtés céljára készít különféle berendezéseket más hazai vállalatok bevonásával, a villamosenergiaipari Kutatóintézet pedig a kísérleti gyártás mellett a fejlesztésekben együttműködik a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Bíztató eredmények születtek a napenergia mezőgazdasági célú hasznosításában is. Kecskeméten Új raktáráruház Űj raktáráruházát alakított ki Kecskeméten, a Műkertvárosban a Vidia Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalata. A pénteken megnyitott új áruház 700 négyzet- méteres eladótermében 20 millió forintos készlettel — különböző vasműszaki cikkekkel, kisgépekkel, szerszámokkal — várja a vásárlókat. A raktáráruházban a lakosság és a közületek egyaránt vásárolhatnak, s az árut kívánságra házhoz is szállítják. ehetnek-e egyen • rangú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok két szomszédos ország között, ha az egyik kétszáznegyvenszer nagyobb és huszonötször népesebb a másiknál? A válasz: igen, amennyiben szocialista államokról van szó. Jól példázzák ezt hazánk és a Szovjetunió kapcsolatai. „Nem véletlen szeszélyből, nem néhány ember elhatározásából, hanem azonos szocialista elveinkből és céljainkból, népeink közös ‘érdekeiből következik, hogy együtt haladunk” — mondotta egy alkalommal Kádár János. Kijelentése mögött tények egész sorának tanúbizonysága áll. „A magyar—szovjet barát ság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza” — állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. évi áprilisi határozatában. Ez az egy mondat napjainkban már annyira természetes, hogy aligha kell bővebben szólni róla. Mégis, most a párt és kormányküldöttségünk küszöbönálló látogatása idején jólesően gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legmagasabb szintű vezetőinek találkozói, az állandó munkakapcsolat, a széles körű véleménycserék alapvetően járulnak hozzá feladataink megoldásához. Kétoldalú kapcsolatainkat az érdekek kölcsönös figyelembevétele, a mély tisztelet és a teljes bizalom jellemzi. Az együttműködés kiterjed az élet minden területére. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok első hazai gyümölcse a ma is épülő- bővülő Dunád Vasmű. (A nemrégiben történt baleset után az első percekben Moszkvából jött a távirat: „Miben segíthetünk?”) Napjainkban pedig újabb nagyberuházás van készülőben: a paksi atomerőmű. Eközben magyar segítséggel csirkegyárak épülnek a Szovjetunió több köztársaságában, közreműködünk a hmelnyic- kiji atomerőmű építésében és számos szovjet ipari üzem reko nistr u k c i ó j á bán. Árucsere-forgalmunk 1948- ban 57 millió rubellel indult, 1960-ban elérte az 503 milliót, tavaly pedig csaknem 7,5 milliárdot tett ki. A Szovjetunió 143 külkereskedelem i partnerének sorában ezzel az ötödik helyen állunk. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a januárban aláírt (megállapodás értelmében a forgalom az idén már a nyolcmilli- árd rubelt is meghaladja. A szovjet piac fontosságát érzékelteti, hogy a magyar export harmada a Szovjetunióba kerül. Onnan cserébe létfontosságú energiahordozókat, nyers- és alapanyagokat, így kőolajat, földgázt, villamos energiát, vasércet, fát, gyapotot kapunk. Népszerűek a szovjet fogyasztási cikkek: a Ladák, a mosógépek, a rádiók, a hordozható televíziók. A Szovjetunióban ugyanakkor ismertek és kedveltek az Ikarusz buszok, amelyeket ott iparunk jelképének tekintenek. Kivitelünkben a gépek és berendezések dominálnak, de jelentős a fogyasztási cikkek és a mezőgazdasági termékek exportja is. A Szovjetunió friss gyümölcsbehozatalának negyede, almaimportjának kétharmada tőlünk származik. És akkor még nem szóltunk a hatalmas KGST-vállalkozásokról, a Szövetség gázvezetékről és a 750 kilovoltos villamos távvezetékről, vagy a kétoldalit) együttműködés olyan kiemelkedő állomásairól, mint a timföld-alumínium egyezmény, az olefinprogram. A kétoldalú együttműködés természetesen kiterjed pártjaink, országaink nemzetközi tevékenységére is. A magyar —szovjet szövetség, a kétoldalú érdekek védelmén túl jól szolgálja a szocialista közösség nemzetközi befolyásának erősítését, Európa, sőt az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítását. Mélyen tiszteljük és minden erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Hazánk a Varsói Szerződés tagjaként, a Szovjetunióval szövetségben az emberiség legnemesebb céljainak valóraváltá- sáért küzd. Együtt lépünk fel az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben, közösen munkálkodunk az enyhülés vívmányainak megőrzése, a háborús veszély elhárítása érdekében. A Szovjetunió és hazánk szívén viseli Európa sorsát. Mindent megtesz földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdításáért, a” fegyverkezési verseny megfékezéséért, az amerikai szárazföldi kö- zép-hatótávol.sagú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének megakadályozásáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért. Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség moszkvai látogatása több évtizedes, jól bevált folyamat része, s ugyanakkor a magyar —szovjet együttműködés újabb fontos állomása lesz. Lehetőséget ad a közös politika megerősítésére, a megtett út eredményeinek értékelésére, is, hiszen a kétoldalú kapcsolatok újabb és újabb lehetőségeinek feltárása nyilvánvaló együttes érdekünk. Május 1-re ladták át a túrkevei 17. számú Autójavító Vállalat új szervizét, amelyben az ősztől az ipari tanulók kabinetrendszerü gyakorlati oktatására is lehetőség nyílik. A 35 millió forint értékű létesítményben az eddiginél jobb körüimények között, korszerű műszerek segítségével végezhetik a gépjárművek javítását, műszaki vizsgára való előkészítését (Fotó: Tarpai)