Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

1983. JÚNIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 _ Otthonteremtők között Aki házat épít - jövőt épít Alapoznak, falat húznak, s miután tető alá hozták, ajtót, ablakot raknak be, kifestik és kész a ház. Lóim. milyen egyszerűnek tűnik. Mégis: aki végigjár­ta a végtelennek tűnő vá­rakozási stációit. s hosszú albérleteskedés, kuporgatás után végre-valahára kezébe vehette saját lakásának kul­csát,' és az első éjszakán megszámlálhatta a szoba sarkait, majd boldogan huny­hatta le szemét, érezvén az új otthon biztonságát, csak az tudja igazán: menyire fontos az építés az ember számára Mert aki házat épít — otthont teremt. Mert aki házat épít — jövőt épít. A Széchenyi lakótelep gombamód szaporodó panel- palotái között szinte elvész a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 3/2. szá­mú építésvezetőségének fel­vonulási épülete. Egyik ol­dalán zsenge fácskát cibál a reggeli szél, a megállóban buszra várakoznak, az ABC- áruházban nagy a forgalom. A lakótelep mindennapjait éli. A másik oldalon gépek dübörögnek, szerszámok zö­rögnek, betonoznak, szerel­nek az otthonteremtő mun­ka megannyi változata vehe­tő sZiemügyre. Csupa mozgás, változás a környék. Ősi szakmák — ma A házépítés első s egyben igen fontos állomása az ala­pozási. E területen két évti­zede dolgozik Kocsis János kubikos. A szakma elneve­zése nem fedi pontosan a munka lényegét, emlékeze­tünkben Veres Péter-i ala­kok jelennek meg, holott... — Markolók, kotrók, be­tonszivattyúk segítik a munkákat — veszi át aszót Kocsis János. — Nem mon­dom az alapárkor a föld­partok pontos kiigazításához ma is elővesszük a csákányt meg a lapátót. Persze, a ta­lajtól is függ, könnyű-e vagy nehéz a dolgunk. Itt? Bi­zony neki kell feszülni, mert ez a föld kemény. Előírások, szabványok ugyan vannak, meddig kell mélyíteni, de valójában addig megyünk le, míg el nem érjük a megfe­lelő szilárdságú talajszintet. Aztán a beton... nem le­het se túl híg se túl ,,öreg”, azaz száraz és cementdús. Locsolni is úgy kell, hogy meg ne égjen. Szóval, be kell tartani a technológiai fegyelmet. Az alap a legfon­tosabb! Kocsis János cserzett ar­cán összefutnak a ráncok, mit is mondhatna még. Iga­zából nem kenyere a sok be­széd. Dolgozni kell, tenni a magunkét. Mert minden ér­téknek ára van. Ebben erő­sítenek meg a többiek is, köztük Szilágyi László, aki negyedszázada kőműves. — Üjabban épületszerelő igazít ki, s mindjárt hozzá is teszi magyarázatképpen: — Persze, az eredetileg ta­nult szakmám szerint tény­leg kőműves vagyok. De bizony messze már az az idő, mikor téglánként rak­tuk a falat. Egycsapásra megváltozott mesterségünk a panel megjelenésével. Mindent helyére rak a da­ru, munkánk fizikailag könnyebbedéit. Ám ha szél fúj, ha eső ver vagy tűz a nap — ugyanúgy kinn kell lenni az állványokon. Az „elismerik, megfizetik ezt?” körkérdésre összenéz­nek. Igények, lehetőségek — Hááát... Azt. hogy vé­konyabb vagy vastagabb a boríték, elsősorban a telje­sítmény szabja meg. De ter­mészetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az ÁÉV a lehető legjobban igyekszik gondoskodni dolgozóiról. A szociálpolitika például nem érvényesül a maszekoknál,' a kisvállalkozásnál, ha ezt itt, a vállalatnál pénzben fizet­nék ki, nyilván nagyobb szá­mok szerepelnének a fizeté­si papíron. Tény, hogy ne­héz forintban kifejezni a nyújtott műszakot, az ingá­zást. A középkori kőfaragó pél­dáját idézem: a mester a templom qjíves kőbordázatát fönt. tehát a nem látható oldalán is áhítatot kiváltó aprólékossággal faragta ki. Vagyis: nem csupán a pil­lanatnyi elismerésért, ha­nem a maradandóbb tökéle­tességért alkotott. — Értjük mi, értjük — szól társai nevében Juhász József kőműves, aki a szak­ipari szerelések előtt az utolsó „simításokon”, a be­fejező szakaszon kamatoztat­ja tudását, negyedsizázadnyi tapasztalatát. — Csakhogy: közhely, de igaz, rohanó vi­lágban élünk. A fölgyorsult élet magával hozza a meg­növekedett igényeket. Alig jut idő „míveskedésre”. Sok­szor olyan faanyagot hasz­nálunk, amelyen tegnap még fütyült a rigó... Per­sze, hogy deformálódik. Mondom tovább: a jó mun­kához a beruházásban részt vevők szervezettebb együtt­működése szükségeltetik. Mi Debrecenből kapjuk az ele­meket. S ha ők nem bírják kapacitással, vagy nem a megfelelő sorrendben ér­keznek az elemek? Mire ideérnek,, háromszor-négy­szer átrakják őket..... a MÁV sem mindig tudja be­tartani a szállítási határ­időt... Hol ez nincs, hol az késik, hol meg több ember kéne... érti? Jogosak az igények, de sokszor bizony jogtalanul bírálnak bennün­ket. Rólunk mindig monda­nak valamit, mert „kirakat­ban” dolgozunk, látványos amit csinálunk. Az itt dol­gozók többsége .igyekszik a tőle telhető legjobbat nyúj­tani. Jól kialakult közösség­nek mondhatjuk magunkat, számítanak ránk. S ez fon­tos. Körültekint. A többiek egyetértőén bólogatnak. — Sokan úgy tartják, elég;- gé egyhangúak ezek a há­zak. — Lehet — mondják —, viszont az is igaz, hogy ké­nyelmesek, korszerűek. A tömeges igények pedig csak házgyári technológiával elé­gíthetők ki. Fejlődésével majd (az alapvető mennyi­ségi és minőségi szemponto­kon kívül) másra is telik erőnkből. Százharmincán kétszázmilliót — Nincs szégyenkezniva­lónk — summázza a dolgo­kat Deme József, az építés- vezetőség első embere. — Harminc éve vagyok az ÁÉV-nél. emlékszem, 1950- ben 86 lakást „gyártottunk”, az itt dolgozó 130 ember­nek, az idén 348 lakást kell átadnia, emellett egy böl­csődét júliusra, a mentőál­lomást pedig novemberre készítjük el. Termelési érté­künk meghaladja a kétszáz- millió forintot. Az apró felvonulási épü­let egyik oldalán zsenge fácskát cibál a reggeli szél, a megállóban buszra vára­koznak. az Aranykannában vevők sokasága. Az ideigle­nesen fölállított deszkaház jobboldalán 3349 lakás, óvo­dák, iskolák, üzletek, me­lyeket 1975 óta építettek. Falaik között már zajlik mintegy tizenkétezer ember élete. A bal oldalon 174 a január 1-től eleddig átadott lakás, s az előkészített terep, ahol újabb otthonok épülnek majd föl. Alapoznak, falat húznak, szerelnek, festenek és — kész a ház. Ez az évezredes munka legfontosabb dolga­ink közé tartozik. Mert aki házat épít — otthont teremt. Mert aki házat épít — jö­vőt épít. Sz. Tamás Tibor Hasznosítják megyénk nagy inerttartalmú gázvagyonát Beruházások a Kőolajkutató Vállalatnál Megyénkben Kisújszállás, Nagykörű és Fegyvernek határában vannak nagy inerttartalmú, tehát nehezen éghető gázt tartalmazó tele­pek. Hasznosításukra 1977- ben hoztak határozatot az illetékes országos szervek. A különböző előkészületi munkák után született (és módosított) engedélyokmány több mint 452 millió forint költségelőirányzattal és évi 500 millió köbméter földgáz termelésével, valamint a be­ruházás 1982 októberi átadá­sával számolt. Mivel már a kezdeti sza­kaszban kétségessé vált a határidő betartása, a beru­házással párhuzamosan megkezdték egy ideiglenes gázelőkészítő sor építését is. A provizórikus rendszer de­cemberi üzembe helyezésé­vel lehetővé vált a termelő-, a szállító- és a tüzelőrend­szer üzempróbája és a nagy interttartalmú gázok hasz­nosítása. Eddig több mint 44 millió köbméter földgázt ér­tékesített megyénkből . a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld- gáztermelő Vállalat. A végleges termelési rend­szer a közelmúltban készült el. A háromnegyedéves ké­sést elsősorban az okozta, hogy a hazai szállítók nem teljesítették idejében szállí­tási kötelezettségeiket. Ilyen előzmények után az 1983-ra előirányzott termelésnek csak mintegy nyolcvan szá­zaléka várható. A szeizmikus és az előku- tatási információk alapján a következő évtizedben várha­tóan Hajdúszoboszló térsé­gébe helyeződik át a Kőolaj­kutató Vállalat kutatási te­vékenységének súlypontja. A szakmai irányítás, a be­rendezések anyagi-műszaki kiszolgálásának biztosítása érdekében negyvenmillió fo­rintot meghaladó értékben beruházásokat kezdtek a vállalat hajdúszoboszlói és orosházi üzemeiben. Pénz­ügyi forrást a vállalatnál képzett saját fejlesztési alap jelent ehhez. E munka eredményeként az ősz folyamán átadják a hajdúszoboszlói gépjármű­telepet és ennek kiegészítő létesítményeit. Az orosházi üzemben bővítik a műhely- épületet. A munka első üte­mével szeptemberben végez­nek. Az NKFV szegedi üzemé­ben a gáz magas kénhidro- géntartalma miatt különbö­ző zavaró események követ­keztek be. Ezért határozták el egy-imoortból, csak több millió dollárért beszerezhető — kéntelenítő berendezés kifejlesztését. Vegyészekből, gépészekből, olajipari szak­emberekből álló csoport lá­tott munkához. Erőfeszítésü­ket siker koronázta. Az ál­taluk létrehozott — a Válla­lat eszközeiből kivitelezhe­tő. és alig félmillió forintba kerülő — berendezés új el­járás szerint alkalmas a gá­zok kénhidrogén-mentesíté- sére. v A papírgyárban ós a Vízig gépllzeménél Az OVH elnökének látogatása Uj magyar találmány Kitűnően vizsgázik egy új mezőgazdasági szabadalom, a Törőcsik-féle adalékos műtrágyázási eljárás a kö­zépalföldi gazdaságok lföld- jein. A módszer lehetővé te­szi, hogy az egy tonna búza, kukorica vagy napraforgó megtermeléséhez eddig fel­használt 70—110 kiló műtrá­gyának csak a felét juttas­sák a talajba. A csökkentett adag hatásosságát egyelőre szabadalmi titokként kezelt adalékanyaggal biztosítják. Ez akadályozza meg. hogy mint egyébként a foszfor és a kálium 40—60 százaléka elvesszen a talajban. Az adalékanyag hatására ugyan­is a növények teljes egészé­ben hasznosítani tudják a műtrágyák táperejét. A Törőcsik Mihály mező- gazdasági mérnök által fel­talált új tápanyagtechnoló­gia üzemi arányú kipróbálá­sába tavaly * 7 közös gazda­ság kapcsolódott be. Javára írható nettó többletbevéte­lük megközelítette a 9 mil­lió forintot. A hektáronkén­ti 2200—3500 forint értékű terméstöbbletet úgy érték el, hogy a költség azonos területre vonatkoztatva csak 280 forinttal növeke­dett. Az idén már 21 mező- gazdasági nagyüzem együt­tesen 22 ezer hektáron al­kalmazta az új takarékos módszert, hasonlóképpen jó eredménnyel. A tiszaiigei KISZ-táborban első alkalommal megrende­zett vízgazdálkodási ifjúsági találkozó (VIZIT) háromna­pos programsorozatának megnyitása alkalmából teg­nap Szolnokra látogatott Ko­vács Antal államtitkár, a párt KB tagja, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és Zsuffa Ervin, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályve­zető-helyettese. A megyei pártbizottság székházában a vendégeket Majoros Károly, a Szolnok megyei Pártbizott­ság első titkára fogadta. A találkozáson jelen volt Mo­hácsi Ottó, a megyei pártbi­zottság titkára és Hegedűs Lajos, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazga­tója. A vendégek és a megyei vezetők részt vettek a VIZIT megnyitó ünnepségén, majd megtekintették a Papíripari Vállalat szolnoki gyárának rekonstrukciós munkálatait. A hatmilliárd forintos költ­séggel, kiemelt állami beru­házásként végzett korszerű­sítés és bővítés jelenlegi helyzetéről Szilágyi Ottó, a papírgyár igazgatója tájékoz­tatta a jelenlevőket. Először bemutattta a korszerűsítése után tavaly januárban üzem­be helyezett 4-es számú pa­pírgépet, amelynek csoma­golópapír-gyártó kapacitása a ikorábbi 13 ezer tonnáról évi 22 ezer tonnára nőtt. Ez­után megtekintették az éven­te 50 ezer tonna, famentes író-nyomó papír gyártására alkalmas, 5. számú papírgép, valamint az évi 15 ezer ton­na kapacitású, úgynevezett műnyomó papírt készítő má­sológép szerelési munkála­tait. A papírgyári építkezésről az üzemlátogatás résztvevői a gyárral szomszédos Vízig- gépüzembe mentek, ahol Nagy Illés termelési igazga­tóhelyettes ismertette a gyár ipari vízgazdálkodását, a fokozott környezetvédelem érdekében tett intézkedéseit és azok eredményeit. Elmond­ta, hogy bár az 5. számú pa­pírgép üzembe helyezésével jelentősen megnő a papír­gyár termelése, mégsem kell a korábbinál több tisztított szennyvizet visszavezetni a Tiszába. Az új berendezés­sel végzett korszerűbb tech­nológia ugyanis lehetővé te­szi, hogy a papírgyártás so­rán keletkező szennyvíz je­lentős részét tisztítás után ismét visszajuttassák a pa­pírkészítési folyamatba. A papírgyári rekonstruk­ció keretében épülő szenny­víztisztító, a rostvisszanyerő és az átemelő telep megte­kintése után a vendégek és a megyei vezetők a Kötivizig tanyahajójáról megszemlél­ték a Tisza szolnoki szaka­szát, majd csatlakoztak a vízgazdálkodási ifjúsági ta­lálkozó tiszaligeti program­jához. Alaki és menetdal-bemutató Megkezdődött Kisújszálláson a XI. megyei Ifjú Gárda Szemle Tegnap este Kisújszállá­son a strand előtti Rákóczi úton elkezdődött a XI- me­gyei Ifjú Gárda Szemle há­romnapos rendezvénysoroza­ta. A megnyitón részt vett Fodor Gyula, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Tóth András, a városi párt- bizottság első titkára és Po- nyokai Bálint tanácselnök. A tíz csapat 250 résztvevő­jét Fodor Kálmán, a városi KJSZ-bizottság titkára kö­szöntötte, majd Iváncsik Im­re, a megyei KISZ-bizottság titkára tartott ünnepi beszé­det Szólt arról, hogy ez a se­regszemle már hagyománnyá vált, a járások és a városok legjobb ifjúgárdistái két­évenként más helyen mérik össze politikai felkészültsé­güket, szakjellegű ismere­teiket, jártasságaikat. Ezek a baráti találkozók egyúttal hozzájárulnak a megye te­lepüléseinek jobb megisme­réséhez. Ennek a megyei szemlének többek között az a célja, hogy segítsen kivá­lasztani a legjobbakat az augusztus 14—20 között Za­laegerszegen megrendezendő országos szemlére. Ezután sor került a fiata­lok alaki és menetdalverse­nyére, majd az esti órákban a kempingben a gimnázium népi tánccsoportja és a Sza­bó együttes adott műsort. Ma a gárdisták harcitúrán vesznek részt. A délutáni órákban sportversenyek, este pedig kulturális bemutatók követik egymást, és a napot diszkó zárja. Holnap délelőtt rendezik a strandon az aka- dályúszást. és a kora délutáni órákra marad a versenyek ünnepélyes eredményhirde­tése. Tempósabb beruházások, rugalmasabb gazdálkodás Országgyűlési képviselők tanácskozása Kunszentmártonban Ülést tartott tegnap az országgyűlési képviselők Szol­nok megyei csoportja- A tanácskozás helye ezúttal a Pan­nónia Szőrmekiikészítő Szőrmefeldolgozó és Kereskedelmi Vállalat kunszentmártoni gyára volt. A képviselők a par­lament nyári ülésszakára készültek, amelynek napirendjén a javaslat szerint többek között az elmúlt évi zárszáma­dás szerepel majd. Ehhez a témához kapcsolódott Ulvecz- ki Tibornak, a megyei tanács elnökhelyettesének tájékozta­tása a tanács fejlesztési és költségvetési tervének 1982-es végrehajtásáról és az idei időarányos teljesítéséről. Az elmúlt évet a megyei tanács elnökhelyettese rövi­den így jellemezte: terv­szerű fejlődés, a feszesebb gazdálkodásra kényszerítő körülmények között, amely növelte, az alkalmazkodó készséget és a rugalmassá­got a tanácsi gazdálkodás­ban ás. Részletesen tájékoztatta a képviselőket a költségvetési és fejlesztési alap bevételei­ről és kiadásairól, a tanácsi intézmények karbantartásá­ról, felújításáról, amely az elmúlt évben valamivel már jobb volt, mint korábban. Ami a fejlesztést illeti: közismert, hogy az életkö­rülmények javítására kon­centrálták a rendelkezésre álló pénzt. Néhány adat: el­készült a Hetényi Géza kór­ház 400 ágyas új épülete, az orvos- és nővérszálló. 20 új bölcsödéi és 596 óvodai hely, megépült 159 tanterem (48 százaléka vélt beruházás, a többi ésszerű áttervezés eredménye). Az új iskolák határidőre elkészültek, de a tervezettnél sokkal drágáb­ban. Ennek okait vizsgálja és elemzi a közeljövőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Javult a vízellá­tás a megye településein. Felépült több mint 2900 la­kás (88 százaléka magánerő­ből, szervezetten vagy egyé­nileg). Nagyan lényeges vo­nása az elmúlt évnek, hogy nagyobb volt a községek ré­szesedése a fejlesztésre for­dítható pénzből, és így ará­nyosabbá vált a település- fejlesztés, mint korábban. Az elmúlt év összességé­ben tervszerű és kiegyensú­lyozottnak értékelhető gaz­dálkodásában tapasztalha­tók voltak negatív jelensé­gek is. többek között van még javítani való a beruhá­zási fegyelmen. Nem egy településen gondot okozott és okoz az építőipari kapa­citás és az építőanyag hiá­nya­Az .idei esztendőről rövi­den: kevesebb pénzből kell gazdálkodni a tanácsoknak, mint ahogyan azt a VI. öt­éves terv készítésekor ter­vezték. Az első negyedév a körülményekhez képest mégis jól indüllt. A beruhá­zások tempósabban üteme­sebben haladnak, mint a korábbi években. Ez jel­lemző a jászberényi, a szan- daszőlősi általános iskola, a Széchenyi lakótelepi böl­csőde építésére. Megfelelő ütemben készül a szolnoki felszíni vízmű bővítése, va­lamint a mezőtúri és a kisi- újszállási vízmű-rekonst­rukció. Ebben az évben né­hány jelentős létesítmény már ekészült, többek között Kunszentmártonban egy bölcsőde, Jásztelken egy óvoda, Törökszentmiklóson egy szociális otthon, és már üzempróba van a kunmada­ras! szennyvíztisztítóban. A lakásépítés is a tervezett­nek megfelelően álakul! A tájékoztatót vita követ­te. Ezután a képviselők He­gyi Istvánné, a KISZ me­gyei Bizottság első titkárá­nak tájékoztatóját hallgat­ták meg a KISZ-szervezetek és az alapszervezetek tevé­kenységéről, valamint az Ifjúsági Törvény végrehaj­tásának tapasztalatairól, majd megismerkedtek a gyár termelési eredményei­vel. A tanácskozás üzemlá­togatással ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents