Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
1983. JÚNIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csupán egy főszereplő marad Martfűn fővállalkozásban épül az iskola Néhány napja kezdődött el Martfűn a község új általános iskolájának készítése. A település életében kétségtelenül jelentős esemény önmagában mégsem érdemelne nagyobb nyilvánosságot: ha nem is naponta, szerencsére elég gyakran hallhatunk hírt megyénk oktatási hálózatának gyarapodásáról. A martfűi építkezésben a beruházás megvalósításának formája az újszerű — a megyében az első olyan építkezés lesz, amelyet egy kivitelező vállalat fővállalkozásban készít el. A 44 millió forintba kerülő nyolctantermes iskola- épület és a hozzátartozó tornaterem felépülésén nem sokan bábáskodnak, hiszen a község tanácsa és az Épszer vállalat között megkötött szerződés értelmében a tervezés kivételével a kivitelezőre hárul minden, a beruházáshoz kapcsolódó feladat megoldása. A megrendelőnek 1984 augusztusában egy teljesen felszerelt, tanításra minden tekintetben alkalmas iskola kulcsait kell megkapni (A tornaterem csak egy évvel később készül el.) A kivitelezésen kívül a tanácsi építőkre hárulnak a munkálatok lebonyolításához kapcsolódó teendők, a műszaki ellenőrzés és a beüzemelés feladatai. Még a jövendő tanulók padjait és az iskolatáblákat is az Épszer szerzi be. Az építő vállalatnak újszerű munkákat kell elvégeznie, azt is mondhatnánk, újabb terheket vett a nyakába. Miért tette? Az Épszernél nem tagadják, a martfűi építkezést kísérletnek tartják, a fővállalkozásra lehetőséget teremtő tavalyi rendelet kínálta előnyök kipróbálásának. Persze a szerződéskötés előtt már számoltak, és a mérlegelésnél nem keveset nyomott a latba a fővállalkozásért elszámolható többlet nyereség. Az anyagi érdekeltség mellett azonban más is tevékenységi körének bővítésére indította az Épszert. A vállalat — bár még a jövő esztendőre is elegendő megrendelése van — igyekszik versenyképességét javítva felhívni magára a megrendelők figyelmét. Fővállalkozásban elkészíttetni egy létesítményt ugyanis a beruházónak is megéri. Nemcsak azért, mert ebben a formában olcsóbb az építkezés (az Épszer Martfűn 2,5 millió forintos árengedményt volt képes adni), és a munkálatok zökkenőmentessége érdekében nem kell számtalan szervezettel kapcsolatot tartani- A vállalkozó felelőssége egyértelmű: egy-egy határidőcsúszás, a munkák megdrágulásának okait kutatva nem hivatkozhat a lebonyolító késésére, a „hirtelen” megszigorodó hatósági előírásokra. Ez pedig a vevőnek, aki pénzéért minél előbb birtokolni szeretné az új épületet, óriási előny. Ügy tűnik a martfűi tanács és az Épszer is helyesen döntött, amikor a fővállalkozásra szavazott. Az egyik fél haszna a kényelmesebb és olcsóbban megvalósuló beruházás. a másiké például az a pénz, amit az építkezés kezdetén rögtön megkap a beruházótól, és maga gazdálkodik vele. Sajnos a fő- vállalkozásról szóló rendelet teremtette előnyöket ma még kevesen veszik észre. Nemcsak a mi megyénkben. Egy Szegeden nemrégiben megtartott szeminárium tapasztalatai szerint az országban a legtöbb helyen idegenkednek a megrendelők beruházásaikat fővállalkozásban megvalósíttatni. Érthetetlen módon ragaszkodnak a nekik is több gondot adó. sok főszereplős változathoz. y. sz. j. Naponta több mint ezer pár sportcipő felső része készül el a cibakház! Vörös Csillag Tsz melléküzemében. A lábbeli „alkatrészeit” a martfűi Tisza Cipőgyárnak szállítják Kisiparosok Karcagon Karcagon jelenleg 276 kisiparos tevékenykedik. Számuk az egy évvel korábbi helyzethez viszonyítva tizenkettővel emelkedett. Az időközben iparengedélyt kapottak közül kilencen a különböző vasas szakmákban, hárman pedig az építőiparban végeznek különböző la- kpssági szolgáltatásokat. Jó dolog, hogy a városban van imjaí) műanyag itenmékelőál- Hító, és karosszéria-lakatos is. A szolgáltatók közül százharmincnyolcan fő-, nyolcvanegyen mellékfoglalkozásként dolgoznak, a többiek pedig nyugdíjasként. A javító-szolgáltató ágazatban kétszázöten vannak közülük. A legtöbben az építőiparban találhatók: a magánerős lakásépítkezések több mint hetven százalékánál működnek közre. Sokan folytatnak még fuvar- és személyszállítást, gépjárműjavítást, ruházati szakipari tevékenységet. Munkájuk fontosságát bizonyítja, hogy a városban a lakossági szolgáltatások ösz- szes árbevételének 52,2 százaléka az ő tevékenységükhöz fűződik. A lakosság véleménye szerint, a karcagi kisiparosok megbízható, és jó színvonalon teljesítik vállalásaikat. Egy év alatt a több száz megrendelőtől mindössze három bejelentés illetve panasz érkezett, de ezekben is a felek megegyeztek, így egyből sem lett bírósági, peres ügy. A várospolitikai tennivalókba is egyre többen kapcsolódnak be közülük, tavaly például a társadalmi munkáért elismerés különböző fokozatát heten is átvehették. A pozitív összkép ellenére néhány kedvezőtlen jelenségre is érdemes odafigyelni. Több olyan szakma van, amelyeket a természetes kiöregedés velejárójaként — ha nem lesz megfelelő jelentkező a fiatalok között —, félő, hamarosan hiányszakmaként tartanak számon. (Férfiszabó. cipőkészítő stb.) Érdekes jelenség, hogy egyes szakmáknál, mint a gázszerelés, sajátos módon újratermelődik a hiány. Sajnos, a szakmai utánpótlás területein sok vonatkozásban nincsen javulás Karcagon sem. Vonatkozik ez elsősorban a kisiparosok tanulóképzésére. ők ugyanis a jelenlegi tanulóképzés terheit olyannyira súlyosnak, a kapott kedvezményeket annyira aránytalannak tartják, hogy például ebben a tanévben a városban mindössze három(!) szakmunkástanuló került a kisiparosokhoz gyakorlati képzésre. Hasonlóan kevés a mester- vizsgával rendelkező kisiparosok száma. Ezzel a nagy szakmai jártasságot, ismeretet igazoló oklevéllel mindössze 18,5 százalékuk rendelkezik, amj nagyon szerény szám. Az ideális, elfogadható helyzet 32 százalék lenne, mivel még a kötelezett szakmákban sincs minden kisiparosnak mester- vizsgája. Igaz. a legutóbbi mestervizsgára előkészítő tanfolyamra huszonketten jelentkeztek, bár közülük csak kettő volt kisiparos. Holott a színvonalasabb szolgáltatás érdekében feltétlenül indokolt a „mestervizsgások” számának emelése. Ugyancsak a megoldandó feladatok közé tartozik az is, hogy javítani kell a kisiparosok együttműködését a különböző szolgáltatásokat végző városi vállalatokkal, szövetkezetekkel. Igaz, a helyi áfésszel már létrejött a Főleg az építőiparban Kevés tanuló Hiányzó mester- vizsgák — Jobb propaganda kellene megállapodás, amelynek értelmében bizonyos hiánycikkeket a helyi kisiparosok gyártanak a szövetkezetnek. Ilyen tevékenységet jelenleg hét kisiparos folytat. Ugyanakkor nincs felmérve megfelelő alapossággal az sem, hogy a kisiparosok közül ki ajánlkozna még valamilyen ritkán kapható áruféleség, termék előállítására. Szintén a feladatokhoz tartozik annak megoldása, hogy a helybeliek kellő tájékoztatást kapjanak arról: milyen szolgáltatásokra vállalkoznának ezek a szakemberek. Jó lenne a város forgalmas helyein olyan hirdetőtáblákat elhelyezni, amelyeken a címekkel, nevekkel, szakmai tevékenységekkel ellátott kiírások segítenék a gyorsabb, jobb eligazodást. A kisiparosoknak a lakossági szolgáltatásokban betöltött szerepével, helyzetével a közelmúltban a városi Népi Ellenőrzési Bizottság is foglalkozott. A jelentés megállapítja, hogy ez a tevékenység jól egészíti ki az állami és a szövetkezeti ipart. A Kiosz alapszervezete érdekvédelmi, szervezőirányító munkájával ehhez sokirányú segítséget nyújt. A munka eredményesebbé tétele érdekében azonban mindazon ajánlásokat is szorgalmazza, amelyekről a vizsgálódások során meggyőződtek, és amelyekkel a cikkben is foglalkoztunk. D. Szabó Miklós A kollekciók jövőre már kaphatók Országos bőrdíszműipari modellkiállitás A Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesület rendezésében tegnap, a gépipari szövetkezetek lövölde téri bemutató- termében megnyílt a 27. Országos bőrdíszműipari modellkiállitás. A bemutatón négy alap- anyaggyártó és 11 feldolgozó vállalat és szövetkezet vesz részt, 525 új termékkel; műbőrökkel, bőrökkel és különféle — főként iparművé' Szék tervezte — utazó-i'és aktatáskákkal, sport- és szabadidő cikkekkel. A vitrinekben láthatók kerékpárra és motorkerékpárra szerelhető táskák, túrázáshoz összecsukható hátizsákok, valamint labdajátékokhoz szükséges kellékek tárolására alkalmas táskák. Az iskolatáskák a közeljövőben megjelenő szabvány szerint, a gyermekegészségügyi követelményeknek megfelelően készültek. A kiállítás megnyitását megelőzően művészeti, kereskedelmi és ipari szakemberekből álló zsűri bírálta el a bemutatott termékeket, s tíz fődíjat, húsz modelldí- jat adtak át a legjobbnak ítélt cikkek előállítóinak. A tíz napig nyitvatartó kiállításon a bel- és külkereskedelmi szakembereket várják. Az üzletkötések eredményeként a vásárlók még az idén, illetve a jövő év tavaszán az üzletekben láthatják viszont a kiállításon bemutatott újdonságokat. Állatok szállításához Fizikai munkát könnyítő újitás A nehéz fizikai munkát helyettesíti az örményesi Üj Élet Termelőszövetkezetben nemrég elfogadott és bevezetett újítás. A gépműhely szakemberei a kiselejtezett rendfelszedő pótkocsi alvázát felhasználva ötletes állatszállító eszközt alkottak- Az újítás lényege, hogy az állatok kocsira hajtását a pótkocsi hátsó falánál levő — lenyitható — feljáróval oldották meg, így nincs szükség fizikai munkára. Az új speciális eszközt a gépműhely területén található anyagok felhasználásával, mintegy 50 ezer forintból állították elő. A szövetkezet — ha megrendelik tőle —elkészíti más mezőgazdasági üzem részére is. Megtárgyalta a Minisztertanács Jogszabályelőkészítés társadalmi párbeszéddel A szocialista demokrácia érvényesülésének egyik fontos tényezőjeként értékelte a Minisztertanács a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos társadalmi vitákat. A közéleti fórumok szervezésének, lebonyolításának — s immár jogszabályilag előírt rendjének — 1975 óta felgyülemlett tapasztalatai szerint: a törvények és más fontos rendelkezések kimunkálásba a maguk véleményével, javaslataival bekapcsolódó állampolgárok mindinkább részeseivé válhatnak- válnak a paragrafusokkal is szabályozott életviszonyok alakításának. A politikai gyakorlattá vált viták ugyanakkor fejlesztik az állampolgárok jogtudatát, gyarapítják jogi ismereteiket, s így a jogi normák önkéntes követésére is nevelnek. Ilyen pozitív tapasztalatokkal jártak például az utóbbi években a közművelődésről, a közérdekű bejelentésekről, az állami vállalatokról, a belkereskedelemről, az államigazgatási eljárásról szóló törvények, nemkülönben a Polgári Törvénykönyv módosításának és az új Büntető Törvénykönyv megalkotásának előkészületi időszakában szervezett társadalmi véleménycserék. S az is az eredmények közé sorolható!, hogy már érződik a társadalmi véleménynyilvánítás hatása az előkészületekben levő választójogi törvényen, illetőleg a közúti közlekedés szabályainak tervezett módosításán. Az igazságügyminiszter jelentése és a mostani kormányülés. vitája ugyanakkor rávilágított a jogszabály-előkészítő társadalmi párbeszédek olyan fogyatékosságaira is, amelyeket az eddiginél jobb szervezéssel, az események, rendezvények időbeni megtartásával ki lehet küszöbölni. Így például a Minisztertanács felhívta a jogszabályok előkészítéséért felelős minisztereket, hogy a társadalmát szerveket kellő időben „kérdezzék meg” a jól megalapozott testületi, szakmai, törvényszerkesztői vélemény kialakítása érdekében- Azt is indokoltnak tartja a kormány, hogy legyen az eddiginél tervszerűbb a társadalmi viták szervezése. A közvéleménnyel is találkozik az a törekvés, hogy bocsássák társadalmi vitára a törvénynél alacsonyabb szintű, de az állampolgárok széles körét érintő jogszabály- tervezeteket, például egy születő jogszabály tervezett paragrafusaival együtt a végrehajtási rendelkezéseket is. Szélesebb vállalati jogkör a munkavédelemben Jóllehet az üzemi balesetek száma az utóbbi években csökkent, tavaly még így is 124 ezren sérültek meg. Ez arra figyelmeztet, hogy a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeteknek az eddigieknél is többet kell tenniük a dolgozók testi épségének és egészségének védelméért — állapította meg a SZOT elnöksége, amelynek jelentését tegnapi ülésén a Minisztertanács is megtárgyalta. A munkavédelmi helyzet javításáért ma a vállalatok felelőssége sokkal nagyobb, mint néhány esztendővel ezelőtt, de a minisztériumoktól és az érintett főhatóságoktól is többet követelnek a jogszabályok, mint azelőtt. 1979 végén ugyanis megszűnt az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály, amely a munkavédelmet érintő valamennyi fontosabb teendőt előírta, helyette a mindenkori helyzetnek megfelelő hatósági intézkedésekre a kormány a minisztereket hatalmazta fel, a munkavédelmi műszaki előírásokat a technika fejlődésével lépést tartva most már szabványok írják elő. a helyi adottságoknak megfelelő munkavédelmi szabályozás pedig a vállalati vezetők joga és kötelessége. A Minisztertanács mostani ülésén éppen azt vizsgálta, hogy ezek a módosítások hogyan váltak be, s mely területeken milyen feladatokat kell még megoldani. A Minisztertanács megállapította, hogy az új követelményeknek megfelelő minisztériumi rendelkezések megjelentek, felgyorsult a munkavédelemmel kapcsolatos szabványosítási munka, s elkészültek a vállalatok munkavédelmi szabályzatai is. A munkahelyeken most már a szociális tervhez kapcsolódó munka- védelmi terveket is készítenek, amelyek jól beváltak, s jónéhány üzemben — ahol erre az adottságok megfelelők — műszeres méréseken alapuló munkavédelmi terveket készítenek a legkorszerűbb. tudományos megalapozottsággal. E tervek végrehajtásának egyik legjelentősebb eredménye, hogy az elmúlt két esztendőben az ártalmas termelési tényezők hatásának kitett félmillió dolgozó közül mintegy 200 ezernek javultak a munkakörülményei- Kevesebb helyen veszélyezteti a dolgozók egészségét a zaj, a vibráció, a kisgépesítés a néhéz fizikai munkát is szűkebb körre szorította vissza. Még ma is sok azonban a zajos munkahely, sok műhely levegője szennyezett, széles körben tovább kell javítani a munkahelyek megvilágítását és újabb erőfeszítések szükségesek a nehéz fizikai munka további csökkentésére. A SZOT kezdeményezései nyomán előrelépés tapasztalható az egyéni védőfelszerelések gyártásában, beszerzésében és alkalmazásában. bár a helyzet még így sem kielégítő. Ez év elején megkezdődött azoknak a védőruháknak a gyártása, amelyek a korábbiaknál mérettartóbbak, és erősebb igénybevételre is alkalmasak. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete számos új eljárást és berendezést dolgozott ki a dolgozók biztonságának növelésére. Ide sorolható az új típusú tűzjelző központ, az ionizációs füstérzékelő, többféle korszerű porleválasztó berendezés, zaj- és rezgéscsökkentő berendezés. Ezek az új eredmények a biztonságosabb munkakörülmények- megteremtésén kívül importtermékek helyettesítését és egyes cikkek konvertibilis exportját is lehetővé teszik. A Minisztertanács — a szakszervezetek álláspontjának megfelelően — fontosnak tartja hogy a miniszterek, országos hatáskörű szervek, s a vállalatok vezetői egyaránt gondoskodjanak a munkavédelmi jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak érvényesítéséről. A miniszterek számoltassák be a vállalati vezetőket munkavédelmi tevékenységükről, értékeljék komplex módon a felügyeleti ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat. A Minisztertanács rámutat, hogy minden területen fokozott figyelmet kell fordítani az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések, ezen belül is a halálosi, a súlyos és tömeges balesetek állandó mérséklésére, a munka- körülmények tervszerű fejlesztésére. s meg kell követelni mindenütt az alapvető munkabiztonsági feltételek megteremtését. \
