Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 9. IA tudomány világa I Repülés 40 alkalommal fl Szojuz űrhajó indítórakétája Bajkonur Űrközpont a Szovjetunió legnagyobb koz- modronja. Indító komplexu­mai jelentős távolságra van­nak Bajkonur várostól. A Vér helyett hemoglobin oldat? Páviánokat sikerült élet­ben tartani úgy, hogy igazi vér helyett hemoglobin ol­dat volt az ereikben. Ez a művér később még értéke­sebb gyorssegély lehet a bal­eseti vagy sebészeti intenzív osztályokon és helyettesíthe­ti a vérátömlesztést — kö­zölték a minap Detroitban amerikai tudósok. A hemoglobinoldat akkor is életben tartotta a páviáno­kat, amikor vérük csak egy részét csapolták le, ami arra enged következtetni, hogy a hemoglobin nem rongálta meg a vörös vérsejteket. A tudományok ápolására ala­kult amerikai társaság évi közgyűlésén chicagói orvos­tudósok elmondták, hogy a hemoglobinoldat legutóbbi, fejlettebb változata, amelyet Poly Sfh-p-nek neveznek, tízszer hosszabb ideig meg­marad az állatok testében, mint az oldat korábbi faj­tái. A hemoglobinoldat előnye a hagyományos vérátömlesz­téssel szemben az is, hogy teljesen mindegy, milyen vércsoporthoz tartozik az az élőlény, amely az oldatot kapja. Az egyes vércsopor­tokat egyebek között a vö­rös vérsejtek külső falának sajátosságai alapján állapít­ják meg. Ha az idegen vér nem „veszi figyelembe” eze­ket a sajátosságokat, akkor megtámadja a vörös vérsej­tek külső falát. A hemoglobinnak nincse­nek ilyen tulajdonságai és nem vált ki ilyen válaszokat a szervezetből, de az még nem ismeretes, vajon más módon „nem kezdi-e ki” a test immunrendszerét. Ha a hemoglobinoldatról megállapítják, hogy nem iz­gatja az immunrendszert, akkor elsősegélynyújtáskor lehetséges lesz a sebesült vércsoportjának megállaoí- tásáig — vér helyett — ilyen oldattal segíteni a pácien­sen. A hemoglobinoldat má­sik nagy előnye az. hogy jó­val tovább tárolható, mint a vér, s ezzel enyhíthet a kór­házak vértárolási gondjain. szovjet űrhajók, űrszondák és űrállomások természete­sen a hordozórakétáktól függően különböző indítóál­lomásokból startolnak. Bajko­Kalifornia egyik idomár­telepén a lóversenyek tör­ténetében egyedülálló úszó­tréningben részesítik a ver­senylovakat. A tréning első hónapjában édesvizű meden­cében úsztatják őket. Há­romperces úszással kezdő­dik, majd az úszás időtarta­mát fókozatosan emelve na­pi 15 percre növelik. Az A fürdőszoba világszerte a lakások szerves részévé vá­lik. Legfontosabb berendezé­si egységének, a fürdőkád­nak egyre újabb változatai látnak napvilágot. Ilyen pél­dául az egy darabban öntött műanyag kád, amely jóval könnyebb a hagyományos tí­pusnál és nagy előnye, hogy nem pattogzik le róla a zo­mánc. Nem olcsóbb ugyan a zománcozott fürdőkádaknál, viszont jóval kevesebbe ke­rül a felszerelése: egy em­ber is haza tudja szállítani, helyére tudja emelni, és el tudja végezni a bekötésével kapcsolatos szerelőmunkát. Uvegszálerősítésű mű­anyagból készül az a forma- tervezett kád, amelynek ér­des lapján nem csúszik el a' nur helyén évtizedekkel ez­előtt falu állt és az ötvenes években a szovjet űrkutatás rohamos fejlődésével párhu­zamosan nőtte ki magát vá­rossá az egykori falu. Itt az űrközpontban végzik a hor­dozórakéták szerelését, fék­padi kísérleteit, ellenőrző méréseit. A hordozórakétá­kat általában vasúton szét­szerelve szállítják, a kisebb részeket és az űrhajókat re­pülőgépen is szállíthatják. Repülőgépek leszállását az űrközpontban több repülőtér teszi lehetővé. A Szojuz—1 űrhajót 1967 áprilisában indították, azóta kb. 40 Szojuz típusú űrhajó indítására került sor, A Szo­juz többszemélyes szovjet űrhajótípus, egyben az ilyen fajta űrhajókat alkalmazó űrrepülési program neve. Az űrhajó többször indítha­tó hajtóművei és nagy mennyiségű hajtóanyag-tar­talékai következtében igen nagy manőverezési képesség­gel rendelkezik. Kiválóan alkalmas nagy mértékű pá­lyaváltoztatásokra, űrrande­vúra, összekapcsolási manő­verekre, valamint űrállomás­ra történő teher- és sze­mélyzetszállítási feladatok, sőt bizonyos önálló kutatá­si programok végrehajtá­sára. Képünkön: Indítóálláshoz vontatják a Szojuz űrhajó rakétáját Bajkonurban. úszótréning fellazítja a láb­izmokat, erősíti a tüdőt, és megnyugtatja az ideges ál­latokat. Egyéves csikók könnyebben lovagolhatók be, ha egyidejűleg úsztatják őket. A lovak kedvelik az úszást. A trénerek becslése szerint egy hónapig tartó úszótréning 30—60 napi ke­mény futtatást pótol. fürdőző. (Különösen idősebb embereknél és kisgyerekeknél fontos szempont ez.) S hogy még biztonságosabb legyen, három, külön magasságok­ban felszerelt fogódzó fém­rúd is van oldalain. Ameri­kában a jövő kádjaként rek­lámozzák azt a henger ala­kú, mintegy 2 méter átmé­rőjű tisztálkodó egységet, amelyben a kádon kívül tö­rülköző-melegítő, beépített hajszárító, erős sugarú kézi zuhany, egy hosszú tükör és sok polc is helyet kapott. A masszírozó tusolok után megjelentek, és egyre több­féle változatban készülnek a masszírozó fürdőkádak is. A vizet erős légisugarak hoz­zák örvénylésbe. Az egysze­rűbb változatok négy fúvó­Marása halálos A mérges fekete özvegy A fekete özvegy nevű pók a Földközi-tenger partjai mentén elterülő meleg or­szágokban él. Marása a fel nőttek bénulását, a gyerme­kek halálát okozhatja. A Rockefeller Egyetem (New York) kutatói nemrég kiderítették a pók mérgének hatásmódját. Békákon vé­geztek kísérleteket, és meg­állapították, hogy a méreg az idegek és az izmok kö­zötti összeköttetés helyén fejti ki hatását. Az ideg az izom előtt apró lemez'kék- ben végződik, és parányi hé­zag választja el az izomtól. A lemezkékben számtalan mikroszkopikus méretű hó- lyagocska van, amelyek ace- tilkolin nevű anyagot tartal­maznak. Az acetilkolin köz­vetíti az ideg utasításait az izom felé. Amint az inger befut az idegvédelemhez, ki­ürül bizonyos számú hólya- gooska, az acetilkolin át- áramlik a vékony résen, és az izomban összehúzódást vált ki. A pókméreg hatá­sára az összes hólyagocskák kiürülnek. Amíg a hólya­gocskák acetilkolinnal újra fel nem töltődnek az ideg részéről nem juthatnak pa­rancsók az izomhoz: bénu­lás lép fel. Leggyorsabb a golfé Labdasebesség A futballkapus tapaszta­latból tudja, milyen sebesen repül az erősen elrúgott lab­da, a fizikusok pedig meg is határozzák ezt a sebessé­get. Az erősen elrúgott fut- ballabda sebessége 88—90 kilométer óránként. Ennél sókkal gyorsabban repül a hokikorong: maximális se­bessége eléri a 130 kilomé­tert. A labdák közül a re­kordot a golflabda tartja: ha gyakorlott kéz üti, sebes­sége megközelíti az órán­kénti 370 kilométeres sebes­séget is. kával készülnek, az igénye­sebb ovális alakúak hattal: ez utóbbiak 60 fokos köröző mozgást is végeznek, ami még hatásosabbá teszi a masszírozást. Mindegyik tí­pusnál szabályozható a lég­áram erőssége, és előre be­állítható a masszázs időtarta­ma. Figyelembe véve azt, hogy energiatakarékos - korban élünk, és a környezeti zajok felien is védekeznünk kell, nyugatnémet szakemberek a képen látható zaj- és hőszi­getelt fürdőkádtípust fejlesz­tették ki. Az ilyen kádban sokkal tovább meleg marad a fürdővíz, és kevésbé za­varja a szomszédokat a víz- eresztés, a csobogás zaja. Úszótréning versenylovaknak Formatervezett, biztonságos Üj típusú fürdőkádak Beázásmentes tető A hazai szakemberek ma már több ió tetőszigetelési mód « közül választhatnak, ftiégis országszerte se szeri, se száma a beázó tetejű há­zaknak. Ez egyrészt abból fakad, hogy semmibe veszik az építéstechnológiai utasítá­sokat, másrészt az utólagos rongálásokból. A jelenleg al­kalmazott módszereknek kö­zös sajátosságuk, hogy utó­lagos vízszigetelést alkal­maznak (kenéssel felhor dott réteget, műanyag fó­liát. gumifóliát stb.). Nem is csoda, ha ezek az oly gya­kori utólagos munkálatok során megsérülnek, s a meg­sérült szigetelő rétegen utat talál magának a víz. Egy nyugatnémet—svájci szabadalom úgy próbálja megelőzni a későbbi beázá­sokat, hogy utólagos vízszi­getelés nélkül a legfelső fö­démet vízzáró betonból ké­szíti el (THERMO-DACH- rendszer). A technológiai sorrend a következő: előbb a födémet a párkányzattal együtt alázsaluzzák, majd a felső falsíkokra fóliacsíkot terítenek. Ezt követi a ke­mény polisztirolhab szigete­lőtáblák elhelyezése (ezt a műveletet láthatjuk a ké­pünkön). A lapok alsó felü­lete sík, így a zsaluzat le­szedése után glettelhető, ta­pétázható, vagy egyéb bevo­natot kaphat, míg a felső ol­daluk bordás. Ezt követően elhelyezik a vasalást, mű­anyag távtartókkal akadá­lyozván meg, hogy az acél­háló felfeküdjön a hőszige­telő rétegre. A legkényesebb művelet a betonozás, amely­nél szigorúan be kell tarta­ni az előírásokat. A maxi­málisan 32 mm szemcsemé­retű homokos kavicshoz köbméterenként 310 kg ce­ment szükséges, továbbá adalékszerként a cementsúly egy százalékát kitevő kötés- lassító-plasztifikáló, és 0,5 százaléknyi pórustömítő vegyszert kevernek a beton­ba. A bedolgozás folyamato­san, rúdvibrátorral történik. Másnap vízzel árasztják el a tetőt, ami, a technológiához tartozik, és egyben minőség- ellenőrzés is. A kész beto­non hajszálrepedés csak rit­kán fordul elő, de mű­anyag gyantával az is köny- nyűszerrel javítható. A kész tetőre 16—32 mm-es szem­nagyságú, 6 cm vastag ka­vicstöltés kerül. így már akár állvány is építhető rá, járni is lehet rajta, nem ron­gálódik. A kísérleti tapasz­talatok összegezése után ná­lunk is tervezik e módszer bevezetését. Tévhit ős kockásat Autóvezetés napszemüvegben Egyre több autóvezető vi­sel napszemüveget. Divatból vagy hóbortból'? Luxusból vagy védekezésből, a szemet bántó káprázással szemben ? Kétségtelenül a szemüveg — de csak az orvos által előírt szemüveg — arra szolgá.l, hogy látásunkat javítsa. Az orvosi szempontok különösen fontosak a gépkocsivezetők­nél. Köztudott például, hogy a vastag keret leszűkíti a lá­tómező területét. Aki egyéb­ként vastag keretes szem­üveget szeret viselni, annak gépkocsivezetéshez másik szemüveget kell használnia. Ennek kerete legyen kes­keny, de legjobb, ha a szem­üveg csupán felülkeretes ki­képzésű. így nem szűkíti a látóteret. Egyébként akinek jogosítványa előírja vezetés­kor a szemüveg viselését, annak ajánlatos, hogy tarta­lékoljon a kesztyűtartóban egy pótszemüveget is. Leg­alább olyan fontos biztonsá­gi követelmény ez, mint, hogy rendelkezzünk tarta­lékégőkkel a gépkocsihoz De mire jók az enyhén színezett napszemüvegek ? Tapasztalatból tudjuk: sok vezető nem is annyira köz­lekedésbiztonsági szükséglet­ből viseli, mint inkább di­vatból. Nem veszélyesek ezek a közúti forgalomban? Erre a kérdésre egy nyugatnémet kutatócsoport határozott nemmel válaszolt. Feltétel­ként azonban kikötötték, hogy fényelnyelési képessé­gük nem haladhatja meg a 10—15 százalékot. Csak azt ne gondolja senki, hogy et­től jobban fog látni! Ez a tévhit ugyanis veszélyes koc­kázatokra csábíthat. Senki se képzelje, hogy a nap­szemüveg megvédi a vakí- tástól, mert ilyen szemüveg még nincs forgalomban. Az enyhén színezett napszem­üveg csupán olyan esetek­ben véd, amikor a fény visz- szaverődik az útfelületről Ilyenkor sem lehet több a fényelnyelés 30—40 százalék­nál. Fontos, hogy szemünket sohase kényeztessük eL Aki különösebben nem érzékeny, csak akkor használjon nap­szemüveget ha a napsugár­zás olyan erős, hogy az autópálya szinte „izzik a forróságtól”. Nálunk nyáron a dél; és a kora délutáni napsütésben lehetnek ilyen fényviszonyok a Balaton kö­rül. (A mediterrán orszá­gokban, ahová évente sok turista eljut, persze sokkal gyakoribb.) Ilyenkor a látó­érzék nem képes alkalmaz­kodni a látómezőben uralko­dó fénysűrűségihez (egysze­rűen kifejezve: világosság­hoz), tehát olyan fénysűrű­ség áll elő, amely az átla­gos napfényt jóval megha­ladja. Ez a jelenség fellép­het a napsütötte havas tá­jon is, ahol „szikrázik a hó”, gátakon vagy nagy vízfelü­letek fölötti hidakon magas hegyekben és lenyugvó nap­sütésnél. De sohasem szür­kületben. vagy éjjel! Némely megszállott napszemüveg­imádó vezető ugyanis még ekkor sem veszi le nap­szemüvegét. Nem tudják, hogy a mesterséges elzárkó­zás a fényhatás elől értel­metlen dolog, annál is in­kább, mert a vezetőnek szüksége van minden infor­mációhordozó fénysugárra B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents