Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

1983. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 X SZOMSZÉDOLÓK Fogadás a kelebiai határátkelőhelynél — karcagi népviseletbe öltözött táncosok is várták a jászsági vendégeket Hajnalban már úton volt a Jászapáti és Vidéke Áfész autóbusza a jugoszláv határ felé: a szövetkezet néptánc­csoportjának harminc tagja és kísérőik háromnapos, vendégszerepléssel egybekö­tött, bácskai kirándulásra indultak. Várták őket a ke­lebiai határátkelőhelynél a házigazdák, virággal, hűsí­tővel, pogácsával — igazi magyaros vendégszeretettel. Karcagi népviseletbe öltö­zött lány és fiú nyújtotta át a virágcsokrot a jászsági szövetkezeti tánccsoport ve­zetőinek. Kunsági és jászsá­gi népi hagyományokat is ápolnak ugyanis a kirándu­lás úticéljául választott Stara Moravica — magyar néven Bács-Kossuthfalva — lakói, a Bácska újratelepí­tésekor Jászkisérről és Kar­cagról elszármazottak kései utódai. Szabadkai városnézéssel kezdődött az első napi prog­ram, és nagyon kellemes volt mindjárt a folytatás is, a palicsi üdülőhely, az ide­genforgalmi fejlesztés alatt álló palicsi tó megtekintése. A fürdőhelyet övező, festői szépségű parkerdőben tett séta után jólesett a Zorka Vegyiüzem vízparti üdülő­jének teraszán elköltött ebéd, a gulyásleves, a sza­bad tűzhelyen, roston sült pecsenye. Tettetett sajnál­kozással tárta szét a karját az üdülő vezetője, mond­Kirándulás a palicsi üdülő­helyre — a három nap alatt sok szépet mutattak a jugo­szláviai házigazdák ván, hogy víz az csak a tó­ban van, de nem iható, így hát a finom falatok után csak bort és sört kínálhat. Persze csak módjával koc­canhattak a .poharak, mód­jával fogyhatott a bor, a sör, mert mozgalmas órák vártak még a jászsági tán­cosokra. Első este a szomszédos településen szerveztek elő­adást a vendégszereplőknek a házigazdák, az Ady Endre nevét viselő művelődési egyesület vezetői. Útban Telecskára (Gyulafalva) az egyesület elnökétől. Lovas Mihályiéi megtudtuk, hogy öt művészeti szakosztá­lyukban másfélszáz táncos, dalos, irodalmi színpadi tag, citerás és képzőművész ápol­ja a hagyományokat. Népi- tánc-együttesük húsz évvel ezelőtt járt először Ma­gyarországon, Jánoshalmán. Azóta már Kiskőrösön, Szentesen, Kecskeméten és Baján keltezett „diploma” gazdagítja az együttes ok­levélgyűjteményét, és bul­gáriai, ausztriai, lengyelor­szági vendégszereplések emléktárgyait is őrzik az Ady Endre Művelődési Egyesület vitrinjei. A legutóbbi magyarorszá­gi. azaz jászberényi és jász- kiséri vendégszereplést vi­szonozták a jászapáti áfész táncosai. Aggódtak a házi­gazdák, a rendezők, hogy lévén éppen a kukoricaka­pálás dandárja vidéken, lesz-e közönség. Volt, még­hozzá nagyszámú és lelkes publikum. Mindkét este, mindkét település, kultúr- otthonában teltház előtt járták a jászapátiak a Kö­kény Erzsébet betanította sárközi, zsámböki, szatmári és jászsági táncokat, az ugróst. a karikást, a szökőst és az akasztóst. A talp alá valót húzó zenészek egyik önálló műsorszáma után ki­csit tovább csattogtak a te­nyerek. ismerőst köszöntött a taps: a Magyar Televízió Vajdaságban is kitűnően fogható műsorában, a Ki mit tud második elődöntő­jében a Jászsági Népi Együttes színeiben tovább­jutók között már láthatták a jugoszláviai vendéglátók is a tekerölantos Szabóczi Miklóst. Hogy mi minden fért még a három napba? Pél­dául egy kiállítás megte­kintése, társas vacsora a Mezőgazdasági Ipari Kombi­nát reprezentátív éttermé­ben, kirándulás Újvidékre. Szóval csupa kellemes prog­ram. Temesközy Ferenc Nyelveket tanulóknak Színes, tízrészes video-sorozat Kisújszálláson Országos zeneiskolai vadászkürt­verseny A Művelődési Miniszté- riunj, az Országos Pedagó­giai Intézet, a Magyar Ze­neművészek Szövetsége, va­lamint a megyei tanácsi szervék és a kisújszállási Állami Zeneiskola rendezé­sében ikerül sor Kisújszállá­son az első országos zene­iskolai vadászkürt-verseny rendezvénysorozatára. A versenyt a helyi műve­lődési házban tartják jú­nius 24-től 26-dg. A meg­nyitó utáni díszhangverse­nyen közreműködik Mészá­ros János kürtművész, va­lamint a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szak- középiskola vonószenekara. Az Országos Oktatástech­nikai Központ tízrészes többnyelvű színes video-so- rozatot készített, segítve az idegen nyelvek oktatását. A „Készülünk a nyelv­vizsgára” című video-soro­zat az általános nyelvvizsga ajánlott témaköreinek szó­anyagát dolgozza fel színes, humort sem nélkülöző, vál­tozatos történetek formájá­ban. Az egyes történeteket és szövegkönyveket az ide­gennyelvű továbbképző központ tanárai, az állami nyelvvizsga bizottság tagjai állították össze és fordítot­ták idegen — angol, francia, német, orosz, spanyol és esz­perantó — nyelvekre. Az átlagosan 15 perces adások­ból álló sorozat az egyes témakörök teljességére ter­mészetesen nem törekedhet, de az elhangzó idegennyel­vű információ a sorozat ké­pi gazdagságának köszönhe­tően — tovább bővíthető. A video-sorozatot leginkább a haladó nyelvtanfolyamok hallgatói használhatják, de alkalmazása lehetséges a nyelvvizsga előkészítő tan­folyamokon. a társalgási nyelvet gyakoroltató tan­órákon, az egyetemek és fő­iskolák nyelvi lektorátusain, a középiskolák szakkörein, a vállalati és egyéb nyelvis­kolákban is. Ahol az államigazgatást tanítják Maga az épület is kedvcsi­náló. Buda egyik legszebb helyén, a Ménesi úton, csu- paüveg, korszerű épületben képezik a magyar közigazga­tás dolgozóinak utánpótlá­sát. Azokat, akik a követke­ző években és évtizedekben intézik majd ügyeinket, s azokat is, akik majd — kö­zülük kiemelkedve — veze­tői lesznek a különböző szin­A nappali tagozaton két­szeres-háromszoros, az estin kétszeres, a levelező tagoza­ton pedig 4—5-szörös a túl­jelentkezés. A feltételek ál­talában azonosak más felső- oktatási intézményekével. Különbség viszont, hogy a frappali tagozatba felvett hallgatóknak valamilyen közigazgatási szervezettel ösztöndíj-szerződést kell kötniük, ami egyben azt is jelenti, hogy a főiskola si­keres elvégzése után oda mennek dolgozni. Mit nyújt az Államigazga­tási Főiskola a hallgatók­nak? Kezdjük az anyagiakkal. Az említett ösztöndíj (teljes nevén társadalmi tanulmá­nyi ösztöndíj budapestiek­nek 300, vidékieknek 700 fo­rint havonta). A főiskola hallgatójának 29 tantárgyat kell elsajátíta­nia az igazgatás, a jog a gaz­daság és a szervezéstudo­mány témaköréből, továbbá tanulnak ideológiai tárgya­kat is. Ezen belül különösen nagy súlyt kap az államigaz­gatási jog, amelyből a legtel­jesebb ismereteket kapják, többet, mint az egyetemek jogi karain. Tanulnak a hallgatók egyebek között re­A fiatal intézmény tavaly bocsátotta útjára első vég­zőseit. A statisztika azt mu­tatja, hogy e múlt évi és ez idei friss diplomások közül 54 százalék helyezkedett el községi tanácsoknál és csak igen kevesen kezdtek me­gyéknél. Ami helyes, hiszen gyakorolni, a munkát igazán megtanulni elsősorban az A második oktatási év volt Tanévzárás a balatonfüredi SZOT-iskolán Befejeződött a második oktatási év a SZOT Oktatási Intézetében, Balatonfüre- den. Az őszi—téli—tavaszi hónapokban összesen 60 tan- folyamot rendeztek, s eze­ken 4200 szakszervezeti tisztségviselő vett részt. Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében az inté­zet 18 vállalattal kötött együttműködési szerződést. A megállapodás alapján a hallgatók ezekben az üze­mekben a gyakorlatban ta­nulmányozzák a gazdasági és szakszervezeti vezetők együttműködését, a szakszer­vezeti munka módszereit. Cyrano és a Késdobálók Vendégjátékok a gyulai vá rszínházban A június 26-i ünnepélyes évadnyitó előtt vendégjáték­kal kezdődik a Gyulai Vár­színház idej programja. Jú­nius 18-án, pénteken, majd másnap a .békéscsabai Jókai Színház társulata játssza a Rostand drámája alapján készült Cyrano című daljá­tékot. Június 20-án a veszp­rémi Petőfi Színház Hubay Miklós Késdobálók című da­rabját mutatja be a gyulai várszínpadon. 21-én és 22- én pedig a vár mögötti té­ren Székely János Dózsa című monodrámáját Csikós Gábor adja elő. tű tanácsoknak. Hogy me­lyikükből mi lesz, azt ma még — természetesen — nem lehet tudni. De „minden katona tarsolyában viszi' a marsallbotot”, azaz: aki szeptemberben elsőévesként lépett be az Államigazgatási Főiskola kapuján, egyszer majd talán magasrangú köz- igazgatási vezetőként jön ide látogatóba. torikát, stilisztikát, lélektant, s természetesen mindezt gyakorlati példákkal, a köz- igazgatásra alkalmazva. Ehhez jön a kötelező és a választható idegen nyelv, sőt még gépírás is. A negyedik félév után minden hallgató három hét­re gyakorlati munkára megy ahhoz a tanácshoz, amelytől társadalmi tanulmányi ösz­töndíját kapja. A megyei ta­nácsok sokat segítenek: leg­jobb szakembereikhez oszt­ják be hallgatóikat. A gya­korlati munka befejeztével beszámolót készít a hallga­tó, ezt a' tanszék értékeli, s csak ezután lehet beiratkoz­ni az ötödik félévre. Szakdolgozatot kell leadni­uk a hallgatóknak ahhoz, hogy a hatodik félév végén államvizsgázhassanak. A szakdolgozatot is a tanszék értékeli. Államvizsga-tár­gyak: tudományos szocializ­mus, magyar alkotmányjog, a tanácsok szervezete és mű­ködése; magyar államigazga­tási jog; gazdaságtan. Aki sikeresen tette le hat félév alatt a kötelező 50 vizsgát, megvédte szakdolgozatát és eredményesen államvizsgá­zott, három évi tanulmányai után igazgatás-szervezői dip­lomát kap. alapoknál, a helyi tanácsok­nál lehet. A végzett hallga­tók közül sokat máris vb-tit- kárrá léptettek elő — de vannak olyanok is, akik nem vállalnak vezető beosztást. Ez inkább a nőkre vonatko­zik, akik családi és egyéb körülmények miatt szíveseb­ben maradnak helyben, ki­sebb beosztásban. Viszont az is tény, hogy itt is számolni kell a pálya elnőiesedésével, hiszen jelenleg 452 nappali hallgató közül 329 tartozik a „gyengébb nemhez”. Az Államigazgatási Főis­kola továbbképzéssel is fog­lalkozik. Akik 1972 és 1978 között végeztek a volt Ta­nácsakadémián, emelt szintű tagozaton, másfél év alatt szerezhettek oklevelet a fő­városi intézetekben. Erre mintegy kétezren jelentkez­tek és 559-en végeztek a le­velező tagozaton. Ez is mu­tatja, hogy nagy a lemorzso­lódás, sok az év- vagy félév­halasztás, egy-egy évfolyam­nak körülbelül 60 százaléka végez egyszerre. Most is mű­ködik a kiegészítő tagozat, amelynek hallgatói kétéves képzés után munkába áll­nak, majd újra tanulnak, s így igen sok ismeretet sze­reznek. A kiegészítő tagozat Veszprémben, 1985 decembe­réig működik. Ajánlatok a megyéktől A főiskolán jók a tanulá­si körülmények, gazdag könyvtáruk van, a vidékiek 80 százaléka kollégiumban lakik, menzájuk sem marad alatta más felsőoktatási in­tézményeknek. Minden segít­séget megkapnak e hallga­tók az elhelyezkedéshez is: a hatodik félév vége felé fel­keresik a főiskolát a megyei tanácsok képviselői és ajánl­ják a munkahelyeket. Egyes megyék válogatási lehetősé­get is kínálnak, több mun­kahelyet ajánlanak. Ami pe­dig a jövőt illeti: szeretnék az államvizsgát komplexszé tenni, olyan kérdések kidol­gozásával, amelyek több tan­szék témakörét érintenék. Ugyancsak többoldalúvá kel­lene tenni a szakdolgozato­kat és azok megvédését. Az itt végzett hallgatók szere­tik intézményüket, ragasz­kodnak hozzá. A Budapest­hez közelebb élők közül so­kan visszajárnak, s a tavaly végzett évfolyambeliek meg­alakították az öregdiákok klubját. V. E. A fotógalériában Kinszki Imre képei „Egy befejezetlen életmű töredéke” címmel kiállítás nyílik a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban június 10-én 17 órakor — egy méltatlanul elfeledett fotográfus — Kinszki Imre képeiből. A harmincas évek hazai fotóéleté­nek hirtelen feltűnt, sikeres és tehetséges alakja volt. Negy­vennégy éves korában a fasizmus áldozata lett. A tárlaton, csaknem kétszáz eredeti fotó szerepel. A megnyitót követően a Jászkun fotóklub nyitott rendezvény keretében ankétot tart. Képünk egy a kiállított fotók közül. A kispolgár. Ösztöndíj-szerződést kötnek A községi tanácsoknál kezdik

Next

/
Thumbnails
Contents