Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

1983. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II művelődési miniszter látogatása Szolnokon Ha békét akarsz... Konzervgyári kisüzemek társulásos alapon Termelőszövetkezetekkel társulva építi ki a speciális igények kielégítésére képes, kistételű megrendelések gyors teljesítését is vállaló kisüzemekből álló hálózatát a debreceni konzervgyár. Az első kis konzervgyárat az év elején helyezték üzembe a bihari térségben, Váncsodon két tsz-szel társulva. Itt évente hatszáz vagon termé­ket tudnak gyártani. Hason­ló kisüzemek épülnek jelen­leg Hajdúsámsonban, Koka- don, Földesen és Balmazúj­városon Az utóbbi, amely a Lenin Tsz és a debreceni üzem társulásával létesül, a nyár végén kezdi meg a ter­melést. A szövetkezetiek ré­gi épületek átalakításával, korszerűsítésével teremtettek helyet az üzemnek. Lőrinczi Mihályt, a köz­ponti javítóműhely autósze­relőjét a legjobbak között tartják számon. 1966 óta dol­gozik itt, ’77-től foglalkozik rendszeresen újítással: het­venkét újítást mondhat ma­gáénak, ezek közül hármat országszerte használnak; a „Kiváló újító” kitüntetés mindhárom fokozatát el­nyerte. — Szakmámnál fogva el­sősorban a gépkocsiknál ve­szem észre, hol. mivel lehet­ne egyszerűbbé, ésszerűbbé tenni a munkát. Az autó ugyan készen jön ki a gyár­ból. de tökéletes dolog e té­ren sem létezik. Miket ké­szítettem eddig? Főleg cél­szerszámokat: lehúzókat, spe­ciális kulcsokat, melyek ré­vén könnyebb lett a javítás. Ilyen szerszám például a fékbetét-szegecselő, a kerék- agy-kitámasztó, a tehergép­kocsiknál használatos rugó- köteg-szétszerelő állvány, az Ifkánál alkalmazható hen- gerhüvely-kihúzó. Talán „ap­róságok” (mint Lőrinczi Mi­hály mondja), de egy gyen­gébben felszerelt műhelyben sok segítséget adhatnak. A változtatni, megújulni képes szakember mintapéldái közé tartozik Hegedűs Mi­hály is. A fiatal tmk-lakatos a malomkarbantartó műhely­ben töri fejét újabb s újabb megoldásokon. — Az első jelentősebb újí­tásom egy zsákfékező asztal volt, amelyet a csúszdákhoz készítettem, így a gépkocsik nyugodtan tolathatnak, ra­(Folytatás az 1. oldalról) miniszternek a könyvtár munkájáról, a működési fel­tételek nehézségeiről. A mi­niszter megerősítette a dél­előtti tárgyaláson már közölt álláspontját, hogy a tárca egyetért az új megyei könyv­tár építésének szükségessé­gével. A szolnoki Gyermekváros­ba és a megyei gyermekvédő intézetbe látogató minisztert Hetényi Kornél és Patkós Gyula igazgató, valamint az intézmények kis lakói — vi­rágcsokorral — fogadták. Köpeczi Béla részletesen ér­deklődött a Gyermekváros működési körülményeiről, a nevelési gondokról, különös tekintettel a felnövő állami gondozottak munkába állá­sára és beilleszkedésére. kodhatnak; azóta veszélyte­lenebb a munka. Aztán egy szójatároló kamrát ötöltem ki, most két-három rakodó­val kevesebb kell oda, köny- nyebbé vált az anyagmozga­tás- Vagy például a kazán­házba beépített kanalas fel­vonó eléggé elavult. sok­szor elromlott, napokat áll­tunk emiatt... egy ferde szállítószalagot terveztem, kiütvén a falat, beépítettük. Azóta zökkenőmentes, tisz­tábban üzemel a kazánház. Mivel foglalkozom mostaná­ban? Egy olyan vagon toló szerkezet kellene, amelynek kerekein a gumibevonat ke­vésbé kopik, ezáltal tőkés im­portot takaríthatnánk meg. Hasonlóképpen univerzális szakember Tóth Mihály, a körzeti üzem karbantartója. A tápot tároló hűtőoszlophoz épített be egy nagyobb haj­tóművet. majd a daráló csi­gájához tervezett egy variá- tort, hogy egyenletesebbé váljék a darálandó anyag szállítása, önálló gépet is szerkesztett: egy gabonáiéi - szedőt- A vagonoknál alkal­mazzák. — Törekedni kell a jobb­ra. s észre kell venni, hol, mit lehet tenni ezért — szö­gezi le határozottan Tóth Mihály. — Mi szükséges hoz­zá? Alapos szakmai tudás, amit állandóan fejleszteni, korszerűsíteni kell. Szüksé­ges továbbá rugalmasság, nyitottság, s persze annak a bizonyos „nagy kalapnak” a pontos, felelős szem előtt tartása. Hiszen ha csökken­Nagy tetszéssel fogadta a Gyermekváros mellett létesí­tendő „tangazdaság” gondo­latát. Látogatása befejezéseként a Szolnoki Művésztelepet ke­reste fel, ahol találkozott a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége Közép-ma­gyarországi Területi Szerve­zete, a Művészeti Alap tag­jaival, a társművészetek képviselőivel. A találkozón a különböző művészeti ágak művelői — képzőművészet, színház, néptánc, kórusmoz­galom, zenei élet stb. — tá­jékoztatták munkájukról á minisztert. Ezt követően újabb élénk eszmecsere ala­kult ki, amelyben Köpeczi Béla a kultúrpolitika felada­tairól, terveiről beszélt. nek a termelési költségek, nekünk is több jut. • Majdhogynem „három Mi- hályokról” szólna ez az írás, de a törökszentmiklósi újí­tók között hölgyet is talá­lunk. Molnár Antalné 1977 óta a központi laboratórium radiológusa. Négy elfogadott újítása van. — Az elektródás kálium­méréssel csökkentettük a balesetveszélyt, s acetilént takarítunk meg. Egyúttal a savasságot, lúgosságot is mér­hetjük. A laborvizsgálati eredmények kiszámításához programokat készítettem, a számítógépre való átültetés­sel rövid idő alatt sorozat­ban végezhetünk elemzése­ket. A titráláshoz, azaz bi­zonyos vizsgálati minták al­kotóelemeinek meghatározá­sához pontosabb módszerek­re lenne szükség- Jelenleg ezzel foglalkozom. Az újítók útja a török­szentmiklósi GMV-ben nem kálvária. Ügy tűnik, nemcsak felismerték, hanem érvény­re is juttatják, hogy a mű­szaki fejlesztés belső tartalé­kait ki kell aknázni. Ebbéli értékeikkel jól sáfárkodnak. Éves átlagban száztíz-száz- húsz az újítások száma; ezek díja a Gabonatröszt átlagát meghaladja. A körzeti üze­mek között versenyeket hir­detnek meg, évente többször ötletnapokat rendeznek. Ez év májusában, az újítási hó­nap kapcsán 28 új elgondo­lást tettek le Édes István újítási előadó asztalára. Űjítani nem munkaköri kö­telesség. de — újítani mu­száj! Magyarán: az alkotó kezdeményezésre, a többre, jobbra törekvő szakemberek­re nagy szükség van; külö­nösen manapság, amikor a szigorodó piaci feltételek a versenyképesség fokozását követelik mindenkitől. SzTT. Téma: a KISZ feladatai Tegnap Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának titkár „ Szol­nokon, a pártszékházban fo­gadta Szandtner Ivánt, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkárát, akivel az if­júsági szövetség időszerű feladatairól folytattak meg­beszélést. Ikarus összeszerelő üzem Kanadában A Mogürt Külkereskedel­mi Vállalat és az Ikarus szerződést kötött az Ontario Bus Industries kanadai cég­gel, Ikarus csuklós autóbu­szok összeszerelésére és ka­nadai értékesítésére. Az észak-amerikai ország, az Egyesült Államokban szer­zett tapasztalatok alapján határozta el, hogy a legna­gyobb városok tömegközle­kedését csuklós autóbuszok forgalomba állításával fej­leszti. A mostani szerződés sze­rint számos kanadai város­ban magyar autóbusz-bemu­tatókat tartanak, és meg­kezdik a helyi gyártás elő­készítését. Ezzel hosszú távra szóló kapcsolat kezdő­dik a két vállalat között. Felmérés személy­gépkocsikról A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített a magángépkocsik számá­nak növekedéséről, az autó­zási szokásokról, az üzemel­tetési költségek alakulásá­ról. A Statisztikai Kiadó Vál­lalát gondozásában megje­lent kiadványból megálla­pítható, hogy a magántu­lajdonban lévő személygép­kocsik száma tíz év alatt több mint ötszörösére növe­kedett. 1981-ben meghalad­ta az 1,069 000-et. A múlt év végén, amikor már min­den harmadik magyar csa­lád rendelkezett gépkocsi­val, az új autóra várók szá­ma — bár csökkent az elő­ző évvégi 240 000-hez viszo­nyítva — még mindig meg­közelítette a 200 ezret. Az elmúlt tíz évben a személy- gépkocsik száma vidéken négy és félszeresére, Buda­pesten 3,2 szeresére növeke­dett. Győr-Sopron megyé­ben csaknem hatszorosára, Hajdú-Bihar. Szabolcs-Szat- már, Vas és Zala megyék­ben több mint ötszörösére nőtt tíz év alatt a magán- tulajdonban lévő személy- gépkocsik száma. az első osz­tályba jár­tam. édes­anyám mindig csomagolt tízórait. Bőséges elemózsiá­val látott el, mintha nem az öt kilométerre levő faluba, hanem messzi tájakra indul­tam volna. Járt ugyanabba az osztályba egy Farkas Bandi nevű gyerek. Erős testalkatú, agresszív termé­szetű volt. Először csak kért a tízóraimból aztán az egé­szet követelte. Pofon váglak, ha nem adod ide, mondta, én meg ijedtemben odaad­tam neki. Így ment ez napról napra. Egyszer aztán édesanyám megkérdezte, hogy ízlett az újdonságot tartalmazó tíz­órai ? Restelkedve vallottam be, hogy ki se bontottam, máris elvették tőlem. Ejnye fiam, hogy lehetsz ilyen ije­dős, korholt az anyám. Igaz, (mindig arrla tanítottalak, hogy ne bánts senkit, de azt sem szabad eltűrnöd, hogy téged bántsanak. Szófiogadó, talán egy ki­csit túlbuzgó gyerek voltam Az anyai intelmeket meg­szívlelve másnap nem ad­tam oda a tízórait Farkas Bandinak. Sőt, amikor ismét a pofonnal kezdett fenyeget­ni, jól képen töröltem. A ha­tás váratlan volt, keservesen elbőgte magát. Én meg dia­dalittasan megettem az ő uzsonnáját is. Manapság, ebben a pofo­nokkal bőven fenyegető vi­lágban sokszor eszembe jut ez a gyerekkori történet, és akarva, akaratlan hosszan töprengek azon, hogy mit kell tenni azért, hogy rette­gés nélkül, idegen hatalmak kénye-kedvétől függetlenül teljenek éveink. Azt tudom, hogy a „farkasbandik” étvá­gya nemzetközi méretskbep |iis' :hatiárttalan,i viselkedésük gátlástalan és fenyegető. És az is nyilvánvaló, hogy mit tennének, ha felülkerekedné­nek. ötvenhatban gazdag ta­pasztalatokat szereztünk er­ről. Akkor mindenki szá­mára nyilvánvalóvá vált, hogy az ország előtt csak két út lehetséges: vagy a szo­cializmus építése, vagy a ka­pitalizmus restaurációja. Az is nyilvánvaló, hogy az útválasztást az imperia­lista agresszív erők végső soron nem a meggyőzés esz­közével akarják manapság sem befolyásolni — legfel­jebb egy általuk áhított káosz eléréséig élnének a szó fegyverével, azután iga­zi fegyverhez nyúlnának. Ezért manapság is megszív­lelendő a régi rómaiak intel­me: ha békét akarsz, készülj a háborúra. A fegyverforgatás gyakor­lása, a harcászati ismeretek felújítása a tartalékos állo­mánynak is ezért kötelessé­ge. Ez egyáltalán nem je­lent háborús hisztériát. Sok­kal inkább jelenti a hosszú távú. kiegyensúlyozott és tervszerű honvédelmi munka egyik megnyilvánulása. Nap­jainkban, amikor a sajtóban is beharangozva, több ezer — részben tartalékos-kato­na részvételével harcászati gyakorlatot tartanak, a köz­vélemény figyelme az átla­gosnál is jobban irányul ezekre a kérdésekre. Előtér­be kerül a katona személye, akinek jelenlétét természe­tesnek tartjuk az árvízi mentéseknél, a metróépí­tésnél, mindennapi életünk számtalan egyéb területén. És az is természetes, hogy az általa is előállított, hoz­zátartozói, jóbarátai javát szolgáló értékek védelmében is jeleskedik. A katonaság önbizalmat ad. Azt sugallja, hogy min­den fenyegetés ellenére nyu­godtan élhetünk, hiszen az ellenféllel egyenrangúan fel­szerelt hadseregünk van, a Varsói Szerződésben tömö­rült országok fegyveres erői­vel együttműködve képes határaink megvédésére. így, szövetségeseivel együtt olyan erő, amely meggondolásra készteti a háború híveit. Egy-egy ilyen gyakorlat sokat jelent a tartalékosok számára is. Újra összekerül­nek a régi katonacimborák­kal, esetleg új haditechniká­val ismerkednek, újabb él­ményekkel gazdagodnak. Gondolatvilágukban mégis elkerülhetetlenül felvetődik: mi lenne, ha mindez „éles­ben” történne, ha nemcsak néhány napra kellene meg­válni családjuktól. Az ilyen gondolatot azonban köny- nyen elűzi az a tudat, hogy a szocialista hadseregek vé­delmi jellegűek, nem szol­gálnak hódító politikát, nem a háború szítása, hanem an­nak elrettentése a hivatá­sok. Az utóbbi évtizedes azt bizonyítják, hogy ezt a hi­vatásukat becsülettel be is töltik. bizonnyal így lesz ez a jövőben is. Az anyák, a feleségek — ha nehéz szívvel is — ezért búcsúznak nyugodtan „had- rakelt” szeretteiktől. A kato­nák is tudják, hogy vissza­várja őket az otthon melege, és ez élteti őket szolgálati kötelességük teljesítése köz­ben. Tisztában vannak az­zal, hogy az otthon biztonsá­gának záloga az ő helytállá­suk, katonai ismereteik gya­rapítása. A szajoli ládagyár fűrészüzemében a 10 kilogrammos gyümölcsösládákhoz készítik az elemeket — ti — Az idén első alkalommal kombájnnal aratjak a borsot a nagyrévi Tiszazug Tsz-ben. A BK—3 típusú borsókombájnt a Hódgép gyártotta Újítani muszáj! Törökszentmiklósi ötletgazdák Csak az a program lehet jövőbe tekintően hasznos, melyben mindenki föllelheti képességei kiteljesedésének útjait. Ennek jegyében él az újítómozgalom Törökszent- miklóson, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat helyi üzemében. Az itt dolgozók közül számosán vallhatják ma­gukat ötletgazdának, újítónak. Hifiikor Minden

Next

/
Thumbnails
Contents