Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 9. Szovjet-finn külügyminiszteri találkozó Koivisto Kijevbe utazott ILO Magyar felszólalás Ma választások Nagy-Britanniában A nagy pártok vezetőinek tegnap reggeli sajtóértekez­letével véget ért a brit vá­lasztási kampány. Michael Foot derűlátóan nyilatkozott a Munkáspárt esélyeiről. Sajtóértekezletén óvta a brit közvéleményt a konzervatív társadalompoli­tikától, és még egyszer meg­ismételte, mit kínál pártja az országnak: alternatívát a tömeges munkanélküliséggel szemben, a „jóléti állam” vé­delmét, a nyugdíjasok hely­zetének javítását és a nuk­leáris fegyverkezési verseny megállítását. Margaret Thatcher „fölé­nyes többséget” kért pártja számára a választóktól. „Ér­telmes és határozott” politi.- kát ígért cserébe. Újból ta­gadta, hogy a konzervatív pártban a „szélsőségesség” kerekedett volna felül. Az utolsó, tegnap reggel közzétett nagy közvélemény­kutatás szerint a konzerva­tívok 18 százalékpontos, igen nagynak mondható előnnyel vezetnek a Munkáspárt előtt, ami az úgynevezett földcsu­szamlás-szerű győzelmet sem teszi kizárttá. A szavazás ma reggel * 7 órakor kezdődik meg. Dél-afrikai halálraítéltek MSZB-tiltakozás A Magyar Szolidaritási Bi­zottság az ENSZ főtitkárához intézett táviratban tiltako­zott az ellen, hogy a dél-afri­kai fajüldöző rezsim, június 9-én végrehajtani készül az Afrikai Nemzeti Kongresszus három tagja: Jerry Semano Mosololi, Thelle Simon Mo- goerane és Markus Thabo Motaung ellen korábban ho­zott törvénytelen halálos íté­letet. A Dél-afrikai Köztársaság kormánya nem ad kegyelmet az Afrikai Nemzeti Kong­resszus (ANC) három halálra ítéle tagjának — jelentette be tegnap a pretoriai kor­mány szóvivője. Indira Gandhi Belgrádban Tegnap délben hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett Indira Gandhi indiai minisztrelnök A délután fo­lyamán felszólalt az UNC- TAD hatodik ülésszakán, majd megbeszéléseket folyta­tott Milka Planinc jugoszláv kormányfővel. Az el nem kö­telezett mozgalom elnöki tisztségét ellátó Indira Gan­dhi Jugoszlávia után több európai országot is felkeres. Libanon Merész támadás A libanoni nemzeti ellen­állási front harcosai a rend­kívül szigorú biztonsági rendszabályok ellenére me­rész támadást hajtottak végre tegnap, délelőtt Bejrút külvárosában az izraeli megszálló hadsereg konvo­ja ellen. Az első jelentések szerint két izraeli katona halálát okozta és többet megsebesített az egyik gép­kocsiban elhelyezett időzí­tett bomba robbanása. Ha népszavazásra bocsá- tanák az izraeli—libanoni— amerikai megállapodás kér­dését, a libanoniak többsége elvetné a megállapodást — állapította meg a haladó szocialista párt közleménye, amely szerint ilyen vagy olyan formában az arab or­szágok többsége is fenntar­tással fogadta az egyez­ményt. Szelim El-Hossz volt miniszterelnök reményét fe­jezi ki, hogy a parlament nem ratifikálja a megálla­podást, amíg Libanon nem jut egyetértésre Szíriával és az arab országokkal. El­lenkező. esetben Bej rút el­szigetelődik arab környeze­tétől — figyelmeztetett. Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök, aki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására tartózkodik hivatalos látoga­táson a Szovjetunióban, teg­nap Moszkvából Kijevbe uta­zott. Jurij Andropov. az SZKP KB főtitkára a Kremlben vett búcsút a vendégtől. Koi- vistót a repülőtéren Nyiko- laj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. A finn köztársasági elnök a nap folyamán Kijevben, Szovjet-Ukrajna fővárosában találkozott Vlagyimir Scser- bickijjel, az Ukrán Kommu­nista Párt KB első titkárá­val. Baráti légkörű megbe­szélésükön hangoztatták, hogy a Moszkvában folyta­tott szovjet—finn tárgyalá­sok hozzájárulnak a két or­szág közötti jószomszédi vi­szony és barátság továbbfej­lesztéséhez, az európai béke és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnök- helyettes, a Szovjetunió kül­ügyminisztere tegnap Moszk­vában fogadta Paavo Väy- rynen finn külügyminisztert, aki a jelenleg Kijevben tar­tózkodó Mauno Koivisto ál­Az amerikai kormány el­rendelte az Egyesült Álla­mokban működő összes ni- caraguai konzulátus bezárá­sát, és (személyzetüket ki­utasította az országból. Az intézkedést Washington válasznak szánta a nicara- guai kormánynak, amiért kémkedés, valamint Miguel d’Escoto külügyminiszter meggyilkolására szőtt össze­esküvés vádjával kiutasítot­tak Managuából három ame­rikai diplomatát. A szeptemberben látványosan be­jelentett bankál­lamosítást és va­lutaellenőrzést is korrigálta az új adminisztrá­ció azzal, hogy a bankrész­vényeket ismét eladja ma­gánszemélyeknek és decem­ber 20-tól felszabadították a peso árfolyamát. A baloldal az említett in­tézkedések miatt jobboldali­nak minősíti Miguel de la Madrid kormányát. Ugyan­csak jobboldali eltolódásnak fogható fel az 1982. júliusi választások eredménye, hi­szen az Intézményes Forra- dailmi Párt hagyományosan nagyarányú győzelme (74,43 százalék) együttjárt a máso­dik helyen végzett, a nagy­tőkét képviselő Nemzeti Ak­ció Pártja megerősödésével (16,4%). A Mexikói Szocialista Egy­ségpárt (3,65%) az ország harmadik politikai erejévé vált, de ez lényegében az 1981-ben történt ötpárti egye­sülés eredménye, nem pedig nagymértékű abszolút szava­zatnövekedés az egyesülésben részt vevő pártok szempont­jából. A jelen gazdasági-poli­tikai helyzetben a társadalmi feszültségek éleződése vár­ható Mexikóban. Ennek egyik első jele, hogy a balol­dali pártok elzárkóznak Mi­guel de la Madrid intézke­déseinek támogatásától és élesen bírálják azokat. Mexikó évtizedek óta ha­ladó külpolitikát folytat, mely az államok közötti kap­csolatok és a nemzetközi élet általánosan elismert elveire, lamfő kíséretében érkezett a Szovjetunióba. A meleg, baráti légkörű ta­lálkozón Gromiko és finn kollégája nagyra értékelte Jurij Andropovnak, az SZK.P KB főtitkárának és más szovjet vezetőknek Mauno Koivistóval folytatott meg­beszéléseit. Megállapították, hogy a finn köztársasági el­nök látogatása fontos szere­pet tölt be a két ország jó­szomszédi kapcsolatainak fej­lesztésében. Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozták, hogy az enyhülési folyamat fenn­tartása és megszilárdítása megfelel valamennyi euró­pai nép érdekeinek. [Kívána­tosnak mondották, hogy a madridi találkozó a semleges és el nem kötelezett orszá­gok záródokumentum-terve­zetének elfogadásával mi­előbb befejezze munkáját- Megerősítették, hogy orszá­gaik készek nemzetközi té­ren továbbra is együttmű­ködni a béke és a bizton­ság megszilárdítása érdeké­ben. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Közpon­ti Bizottság titkára tegnap Moszkvában találkozott Ka- levi Sorsával, a Finn Szoci­áldemokrata párt elnökével, miniszterelnökkel, a Szocia­lista Internacionálé leszere­lési konzultatív tanácsa el­nökével. Kalevi Sorsa Mauno Koivisto államfőt kísérte el szovjetunióbeli látogatására. A külügyminisztérium teg­napi hatállyal lezárta Nica­ragua New York-i, San Fran- ciscó-i, miami, New Orle- ans-i, houstoni és Lón Ange- les-i konzulátusát, s 21 mun­katársának el kell hagyni az országot. A konzulátusok lezárása az amerikai bejelentés sze­rint nem jelenti a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítá­sát. konvencióira épül. Hagyo­mányosan ez jellemzi Mexi­kónak az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon kifej­tett tevékenységét és a kü­lönböző regionális politikai kérdésekben elfoglalt állás­pontját. Különösen aktív, konstruktív szerepet vállalt az utóbbi évtizedekben a la­tin-amerikai térség problé­máinak megoldásában. A mexikói vezetés által hangoztatott külpolitikai el­vek és a megvalósított gya­korlat alapvetően a követke­ző motívumokra épül: Az Intézményes Forradal­mi Párt, s így a kormánykö­rök évtizedek óta kipróbált ideológiai eszköze a mexikói „permanens forradalom” megvalósításának demagóg hirdetése, melynek során hi­vatkoznak az 1910—17-es for­radalom demokratikus ha­gyományaira. Ebből adódik ugyanakkor, hogy a mexikói külpolitika következetesen támogatja a világ, s elsősor­ban Latin-Amerika haladó, forradalmi és nemzeti fel­szabadító mozgalmait. Ebből kettős haszon származik: egyrészt a kormányzat az említett ideológia alapján igazolja magát a tömegek előtt, részben semlegesíti az ellenzéket, másrészt pedig Lati n-A meri kában (különö­sen Közép-Amerikában és a Karib-térségben) a haladó, konszolidált rendszerek ki­alakulása megkönnyíti Me­xikó számára gazdasági és Folytatódlak a török-bolgár tárgyalások A két ország kapcsolatát jelemző tárgyszerű és konst­ruktív légkörben folytatód­tak Ankarában a legfelsőbb szintű török—bolgár tárgya­lások. Kenan Evren és Todor Zsivkov egyetértettek abban, hogy a legfontosabb feladat a feszültség csökkentése és konkrét leszerelési intézke­dések megtétele. Hangot ad­tak annak a véleményüknek, hogy különösen fontos az erőegyensúly megőrzése. Szükségesnek mondták a fegyverzetek befagyasztását annak érdekében. hogy konstruktív leszerelési tár­gyalások kezdődhessenek A balkáni helyzetet meg­vitatva egyetértettek abban, hogy az viszonylag nyugodt, és kifejezték a két ország arra irányuló készségét, hogy hozzájáruljanak a Balkán, valamint egész Eu­rópa és a világ problémái­nak megoldásához Elutazott Moszkvából a palesztin küldöttség Tegnap véget ért annak a palesztin küldöttségnek a látogatása, amely a szovjet afro-ázsiai szolidaritási bi­zottság meghívására Szalah Halainak (Abu íjadnak), az El-Fatah Központi Bizottsá­ga tagjának vezetésével jú­nius 2. óta tartózkodott Moszkvában. A tárgyalásokon szovjet és palesztin részről is határo­zottan elítélték Izraelnek az arab népek elleni agresszió­ját, követelték a Szíria elle­ni fenyegetések és provoká­ciók beszüntetését, és elítél­ték azt az izraeli—libanoni megállapodást, amelyet az izraeli megszállás körülmé­nyei között, az Egyesült Ál­lamok által gyakorolt nyílt nyomással kényszerítettek rá Libanonra, s amely sérti az ország szuverenitását. Szov­jet és palesztin részről is egyetértettek abban, hogy a jelenlegi közel-keleti helyzet miatt minden korábbinál na­gyobb szükség van vala­mennyi arab összefogására és akcióegységére. politikai befolj sa érvényesí­tését. A mexikói bel- és kül­politika további fontos ténye­zője az USA-val szemben lé­tező nacionalista hangulatok ébrentartása, illetve leveze­tése az északi szomszédtól való jelentős gazdasági-poli­tikai függés gyengítése érde­kében. A hetvenes évek második felében a nemzetközi (s főleg USA) piacon az egyre növek­vő mértékben kitermelt me­xikói kőolaj iránt megnöve­kedett kereslet (közel-keleti, iráni, iráni—iraki esemé­nyek) arra indította a mexi­kói kormányzatot, hogy a hatalmas olajpotenciáljából adódó tárgyalási pozícióit fo­kozottabban kamatoztassa nemzetközi gazdasági és po­litikai érdekei érvényesítése céljából. Jósé López Portillo elnök megnyilatkozásainak vezérmotívumává vált az olaj adta erő felhasználása a nemzeti szuverenitás erősíté­sére. Nem véletlen, hogy 1979 nyarán az említett irányzat képviselőjét, az ismert nem­zetközi jogi szakembert, Jor­ge Castanedát, a „mexikói pLajdiplomácia. atyját” ne­vezték ki külügyminiszter­ré, aki a korábbinál aktívabb és kezdeményezőbb külpoli­tika kialakítását tűzte ki cé­lul, ami a hagyományos elve­ken alapul, de számol az or­szág megnövekedett lehető­ségeivel. Az utóbbi évek megnöve­kedett. külpolitikai aktivitá­A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Géniben fo­lyó 69. ülésszakán tegnap be­szédet mondott Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökhelyette­se. Megállapította, hogy a szervezet konferenciája is­mét feszültségektől terhes nemzetközi légkörben ülése­zik. Kónya Lajos hangoztat­ta; a szociális vívmányokat világszerte veszélyeztető gaz­dasági visszaesés időszaká­ban különösen jelentős az, hogy a szervezet napirendre tűzte a foglalkoztatáspoliti­ka kérdését. El kell ismerni — mondotta — hogy a mun­kához való jog előfeltétele minden egyéb szociális és kulturális jog gyakorlásának. Szólt Magyarország gaz­dasági fejlődéséről és mun­kaügyi eredményeiről. Fon­Ma délelőtt Mauroy mi­niszterelnök nyitja meg az Atlanti Szövetség Tanácsá­nak kétnapos párizsi ülés­szakát, amelyen a NATO-or- szágok külügyminiszterei vesznek részt. Az előzetes tanácskozások már tegnap este megkezdődtek: Cheys­son külügyminiszter vacso­rán látta vendégül az Egyesült Államok, Anglia és az NSZK külügyminisz­terét. Amióta De Gaulle 1966- ban kilépett a NATO integ­rált katonai szervezetéből, első ízben tartanak ilyen atlanti tanácsülést a francia fővárosban. Francia hivata­los körökben hangsúlyoz­zák : ez a tény azt jelzi, hogy Franciaország teljes mértékben be akarja töl­teni szerepét az Atlanti Szövetségben, de nem jelen­ideiglenes megoldást ta­láltak az afrikai vezetők az afrikai egységszervezet vál- -ságára, s így tegnap sike­rült megkezdeni az állam­sát fémjelzik az ENSZ fóru­main elhangzott mexikói ja­vaslatok és indítványok. Ezek sorában említést érde­mel például López Portillo elnöknek a közgyűlés 34. ülésszakán az Energetikai Világterv elfogadására tett javaslata; a 35. ülésszakon a Leszerelési Világkampány- ról szóló mexikói határozati javaslat. Említést érdemel­nek Mexikónak az Államok Gazdasági Jogai és Köteles­ségei Chartájának elvei mel­letti kiállása, az új energe­tikai rend, az új gazdasági világrend megvalósításáért tett gyakorlati lépései. (Me­xikó és Venezuela megálla­podott a közép-ameri kai és karibi olajimportőr országok által olajért kifizetett össze­gek 30%-ának visszatérítésé­ben azok fejlesztési alapja számára.) Mexikó saját meg- növetyedett gazdasági jelen­tőségére építve és a fejlődő országok iránti hagyományos orientációjával összhangban vállalkozott a közvetítő, a „híd” szerepére az úgyneve­zett Észak—Dél dialógus so­rán, melynek egyik jelentős de lényegében eredménytelen eseménye volt az 1981. októ­berében Cancunban megren­dezett csúcstalálkozó. Mexikó állandó érdeklő­déssel figyeli az el nem kö­telezettek mozgalmát is, bár sajátos bilaterális kapcsolat- építési koncepciója értelmé­ben mindmáig nem lépett be a tagok sorába. (Folytatjuk) B. Kovács Gyula tos eredményként említette azt, hogy a vártnál nehezebb gazdasági feltételek között lényegében a tervezettnek megfelelően alakult a nép­gazdaság fejlődése, illetve, hogy javult a bel- és külgaz­dasági egyensúly. A magyar küldött végeze­tül megállapította: a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet egyetemessége szempontjá­ból üdvözlendő, hogy a Kí­nai Népköztársaság is be­kapcsolódik az ILO munká­jába. Sajnálatosnak mondot­ta ugyanakkor azt, hogy a Lengyel Népköztársaság — amely alapítása óta aktív tagja a nemzetközi szerve­zetnek — a hivatal és az igazgatótanács rendszeres és alaptalan támadásai követ­keztében a közgyűlés mun­kájától való távolmaradásra kényszerült. ti azt, hogy vissza akar tér­ni a NATO integrált kato­nai szervezetébe; Francia- ország lojális tagja a szö­vetségnek, de katonai té­ren fenn akarja tartaná döntési szabadságát. George Shultz amerikai külügyminiszter Párizsba érkezésekor kijelentette: teljes az egység a szövetsé­gen belül az eurorakéták kérdésében. A külügymi­niszter azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „komolyan” akar tárgyalni Genf ben, de azt fejtegette: most a Szovjetuniónak kell válaszolnia az amerikai ja­vaslatokra. Ezzel azt jelez­te. hogy Washington ragasz­kodik azokhoz a javaslatai­hoz, amelyek egyoldalú fö­lényt biztosítanának a NATO számára az európai nukleáris fegyverzet terén. és kormányfők csúcsértékéi letét az etióp fővárosban. A Szaharai Arab Demokra­tikus Köztársaság, amelyet a tagállamok közel fele nem ismer el szuverén államnak, „önkéntesen és időlegesen” lemondott arról, hogy részt- vegyen az AESZ 19. csúcs- értekezletén. Jóllehet így még mindig nyitva maradt a másfél esztendeje tartó válságot ki­váltó nyugat-szaiharai vita, az Addisz Abebában össze­gyűlt közel harminc állam­fő, valamint kormányfők, és külügyminiszterek két év után újra együtt vitathat­ják meg az afrikai konti­nens gondjait. Dániel Arap Moi kenyai államfő, az AESZ soros elnöke megnyi­tó beszédében Afrika sike­rének nevezte azt hogy si­került elhárítani a csúcsér­tekezlet útjában álló aka­dályokat. Az AESZ mind az 50 tagállamának küldöttsé­ge ott volt a megnyitó ülé­sen, amelyen Daniel Arap Moi után Mengisztu Hailé Mariam, a vendéglátó or­szág, Etiópia államfője szó­lalt fel. Magasztalta az af­rikai országok józanságát és akaratát, amellyel meg­mentették az AESZ-t. a vi­lág legnagyobb kontinentá­lis szervezetét az összeom­lástól. Ibrahim Hakim, a Szaha­rai Arab Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere Addisz Abebában nyilatko­zatban jelezte, hogy a SZADK az elkövetkező AESZ-tanácskozásokon való részvételről már nem lesz hajlandó lemondani. Megfigyelők szerint a teg­napi kompromisszumot a SZADK-ot támogató tagál­lamok többsége dolgozta ki. Líbia ellenezte az enged­ményt. Egyesült Államok Lezáratták az összes nicaraguai konzulátust MEXIKÓ: olaj és politika Párizsban NATO-ülésszak kezdődik Megnyílt az DESZ csúcsértekezlete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents