Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

1983. JÚNIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar szabadalom alapján Vfztisztítórendszerek fővállalkozásban Már több mint tíz válla­latnál alkalmaznak olyan korszerű víztisztítórendszert, amelyet Gyulavári Imre mérnök találmánya alapján a Novex menedzselésével fejlesztettek ki a közelmúlt­ban — tájékoztatták az új­ságírókat tegnap a Novex Találmányfejlesztő és Érté­kesítő Külkereskedelmi Rt. képviselői. Elmondották, hogy több külföldi cég is érdeklődik a hagyományosoknál lényege­sen nagyobb teljesítményű rendszer iránt. A találmány alkalmazásá­val — speciálisan kiképzett ferde műanyag csővezeték- rendszeren keresztül áramol­tatják a szennyvizet — gyor­sítható a tisztítás. Mint el­mondották, a rendszer nem­csak az úi létesítményeknél alkalmazható, hanem beépí­tésével a meglevő telepek kapacitása is növelhető. Nemrégiben készült el a.mo­hácsi ivóvíztisztító mű, ahol mintegy tízezer köbméterrel bővítették a kapacitást, úgy, hogy a beruházást igen rö­vid idő, 14—15 nap alatt vé­gezték el. Beszámoltak arról, hogy a technológiát külföldön nem licencként fogják értékesíte­ni, hanem maguk válallkoz- nak a hasznosításra. Ennek érdekében nemcsak Magyar- országon, hanem a jövőben külföldön is vállalkoznak az új rendszer kulcsra kész el­készítésére. Kongresszusra készül a román nemzetiség Novemberben tartja VI. kongresszusát a Magyaror­szági Románok Demokratikus Szövetsége. A fontos tanács­kozás irányelveinek megvi­tatására tegnap Gyulán, Szilágyi Péter főtitkár el­nökletével együttes ülést tartottak a szövetség mun­kabizottságai. Mint a többi között hangsúlyozták, az előző 1978-ban tartott — V. kongresszus óta a román lakosság életszínvonala a magyarokéval azonos mér­tékben emelkedett, a nehe­zebb gazdasági körülmények ellenére is javultak szociá­lis és kulturális lehetőségei, bővültek az anyanyelv mű­velésének keretei, a hagyo­mányápolás, feltételei. Meg­oldásra vár viszont egyebek között a középfokú óvónő­képzés. Kunhegyesen a Középtiszavidéki Áfész húsüzemében évente 15 ezer 400 sertést dolgoz­nak fel. A nyershús felét tőkehúsként értékesítik, a többiből pedig 30 féle készítményt, például lángolt é$ pusztakolbászt, turistaszalámit gyártanak. Az üzem termékei az ellá­tási körzetén és megyénkén kívül még Heves megyébe is eljutnak Talpra áll az autóklub Űj szervizállomás — Tesztkészités Utánfutók kölcsönzése Az utolsó simításokat végzik az új klubházon Saját helyiség hiányában voltaképpen nem volt klub­élet az autóklub megyei szervezeténél. A hivatalos teendők ellátásához a Volán Vállalat biztosított a klub­nak két íróasztalt. A veze­tőségi üléseket bérelt, vagy kölcsönkért helyiségben tar­tották. Most viszont — mint azt Szekeres Lászlótól, a Magyar Autóklub megyei szervezetének elnökétől megtudtuk — sok tekintet­ben gyökeres változás vár­ható. Sikerült ugyanis meg­szerezniük az útépítő válla­lat egyik volt telepét. Az ot­tani klubház és műszaki ál­lomás kiépítésére a központ másfél millió forintot bizto­sított. Segítettek a klubtagok A felújításhoz és az épít­kezéshez a klubtagok több­százezer forint értékű társa­dalmi munkával járultak — segítve ezzel a tervezéstől kezdve az egész kivitelezést, fgy született meg Szolnokon a környék egyik legkorsze­rűbb, négy kocsiállásos, mű­szaki állomása. Sokat ielent ez a klubtagoknak. Tesztet készíttethetnek például ko­csijukról. Megtudhatják ez­által, hogy a biztonságos közlekedés érdekében mit kell azonnal, vagy a közel­jövőben kicserélni autóju­kon. Bizonyos fokú takaré­kosságot is jelent ez számuk­ra, mivel csak azt cserélte­tik, ami szükséges. Egyéb szolgáltatást is igénybe vehetnek. A veze­tőség például biztosítja szá­mukra a gépkocsik helyi vizsgáztatását. Ezt az is le­hetővé teszi, hogy a klub al­kalmazottai között három műszaki biztos is lesz. Az it­teni vizsgáztatást olcsóbbá teszi az, hogy egy-egy még szükségessé váló kisebb ja­vítás esetén; nem kell mindig új nyomtatványköteget ven­ni. Az autóklub új műszaki állomásán futójavításra is vállalkoznak, mégpedig a klubtagok számára mérsé­kelt áron. Ezt a szolgáltatást segélynyújtásként hatósági áron a kívülállók is igénk­be veheik. Az autósok szá­mára az sem érdektelen, hogy bizománybán izzókat, gyertyákat, egyéb alkatré­szeket is árulnak majd az állomáson. Bizonyára sok autóst ér­dekel az utánfutó-kölcsönzés, hiszen a turisztika virágko­rát éli. Az autóklub megyei szervezete most még csak három utánfutóval rendelke­zik. Ezeket erre a nyárra már le is kötötték. A távla­tokat tekintve viszont már biztatóbb a helyzet. Az utánfutók számát rövid njő alatt 30—40-re akarják nö­velni. Azok kölcsönzési dí­ja egyébként típustól és fel- szereltségi szinttől függően 70-től 300 forintig terjed. A klub megyei vezetősége dédelget egy olyan tervet is, hogy részt vesznek a gépjár­művezető-képzésben is. Első lépcsőként a motorkerékpár- vezetőképzéshez biztosítanak oktatókat, idővel pedig saját gépkocsit is rendszeresítenek erre a célra. Tanpálya Is épült A képzést elősegíti a mű­szaki állomás köré lépített tanpálya, melyen az első lé­péseket tehetik a vezetője­löltek. Az alváz és kocsimosás le­hetőséget is meg kívánják teremteni az új szervizállo­máson. Mivel azon a kör­nyéken a városi főcsatorna, hálózat nincs kiépítve, a vasúti « főosztálytól kérték, hogy a közeli vasúti közmű- hálózatba csatlakoztathas­sák az autómosó lefolyóját. Remélhetőleg kedvező lesz a válasz, hiszen a szennyvíz szűrését biztosítják. Az új klubház feladatai közé tartozik a vidéki mini­állomások — jelenleg mind­össze három van — hálóza­tának fejlesztése is. Kiépülé­séig az autóklub segélyszol­gálati kocsija az igényekhez igazodva segíti a helyi cso­portok munkáját. Szintén a jövő feladata egy autómen­tő beszerzése. Szükségessé­gére elég megemlíteni, hogy a megyében csupán három ilyen gépjármű van jelenleg. Tervezik a hidegindítás megszervezését is. Ennek szükségességét nem kell kü­lönösebben indokolni, hi­szen kevés a garázs és télen az autók százai parkolnak az utcán. Élénkebb klubélet A vezetőség a műszaki szolgáltatások mellett nép­szerűbbé akarja tenni a klubházat is, egyúttal gyara­pítva azokat az ismereteket, melyek a közlekedésben és gépkocsik biztonságos üze­meléséhez nélkülözhetetle­nek. Szeretnének részlete­sebb ismereteket nyújtani az utazási irodákkal közösen szervezett utakról, szakmai vetélkedőket szervezni, fej­leszteni a íogsegély-szolgála- tot, versenyeket rendezni. Talpra áll tehát a Magyar Autóklub megyei szerveze­te. Ennek nyugtázása bizo­nyára a taglétszám növeke­désében is megnyilvánul majd, mivel most már érde­mi szolgáltatásokat biztosít a klub. Az új klubházat és a műszaki állomást egyéb­ként a hónap végén avatják. Túl a hőskoron „Illatos” gyár — kapun belülről Búza- és kukoricatáblák karéjában egyetlen magasba húzó kémény. Az Állatifehér­je Takarmányokat Előállító Vállalat szolnoki üzemének kéménye. Huszonkét eszten­deje áll. Akkor kezdődött a termelés: 50—60 dolgozóval, egy gépkocsival, 0,3 tonna óránkénti kapacitással. — Ez már szinte történe­lem — tekint ki elgondol­— Betonnal burkolt foga­dóudvar. Itt szabadulnak meg terhűktől (vágóhídi mel­léktermékektől, állati erede­tű hulladékoktól) a gépko­csik. A nyersanyag innen a töltőhelyiségbe kerül fel. Vaskonténerek jönnek, men­nek, vasmacskák segítségével könnyedén mozgatják őket. Két bepakolás közötti szüne­tet kihasználva ülünk le Kál­lai Zoltánnal. — ’64-ben kezdtem, mint rakodó, egy év múlva már a bonchídon dolgoztam. Elein­te villával, vödörrel, taligá­val végeztük a bepakolást. Kilenc gépet megtölteni kéz­zel! Tudja, mi munka volt? Épp hogy be tudtuk kapni a reggelit. Most jóval köny- nyebb a dolgunk, sok a gép .. . Hogy érzem itt ma­gam? Jól. A főnök rendes, bárkitől megkérdezheti, aztán meg . .. mindőnk is­meri és tiszteli is egymást. A kereset pedig mindig felül var 5 ezren. A bepakolás szakaszos és folyamatos szárító illetve fő­ző berendezésekben történik. Hatalmas, hengeres testű Szendrei Csaba, a labora­tórium vezetője. Vegyész- mérnök, két éve végzett Deb­recenben; mint mondja, kez­dőként sehol sem kapott vol­na ennyit. — A munka érdekes és természetesen fontos: bel tar­talmi, mikrobiológiai vizsgá­lataink arra irányulnak, hogy mennyi fehérje, víz, zsír van a hús- és toli-lisztben, il­letve az ipari zsírban, a hús­pépben. Az azonos technoló­giával, csak más-más hőke- aeléssel előállított terméke­kodva az iroda .ablakán Sza­bó Sándor igazgató, — nagy változásokon ment keresztül az üzem, különösen 1974—77 között. Napjainkban 120 munkakönyvét számlálhat össze a személyzetisnél, órán­ként 2,8 tonna nyersanyagot dolgozunk fel, amelyet tizen­nyolc jármű szállít be nap mint nap 100—150 kilométe­res körzetből. fémtartályok. Vágó Sándor kalauzol közöttük. — Enyhe vákuum vagy nyomás alatt, 102 fokon fő az anyag. Azért van ilyen meleg. Kemény munka ez, kérem. De hát a többi fo­lyamat : az aprítás, darálás, osztályozás és csomagolás sem lazítós munka. A három műszak, no meg az ingázás is sokat kivesz az emberből. — Mégis: mi tartja itt ti­zenegy éve? Szinte töprengés nélkül vá­laszol : — Megértjük egymást, nem sok baj óm van azzal a tizen­hat emberrel, akiket irányí­tanom kell. A vendéglátó- iparból jöttem ide, s elein­te furcsa volt az üzem, de ahogy telt az idő, megszok­tam, megszerettem. Belső szervezésben húslisztgyártó szakmunkásképző tanfolya­mot végeztem. A pénzre sem panaszkodhatom. Mondtam is a fiamnak, jó helyed lesz nálunk. Ráállt, most géplaka­tos a tmk-műhelyben. — És a bűz? — Műszak után lefürdünk, nem érzik. inket gyártás közben is el­lenőrizzük, mert a minőségi követelmények igen maga­sak! Az árut például ötréte­gű papírzsákokba csomagol­juk, a takarmánykeverőnek pedig pontos információt kell adnunk a termék össze­tételéről. — Mennyire veszélyes ez a vegyiüzem? — Nálunk is, miként másutt, be kell tartani a munikavéiielmi, egészségügyi előírásokat, használni kell a védőeszközöket — akkor ve­szélytelen. Az 1974-es kör­nyezetvédelmi rekonstrukció révén a penetráns szagok tízkilométeres hatósugarát másfélre sikerült csökken­teni. — Mi a környezetvédelmi eljárás lényege? — A keletkező gőzöket tartályokban kondenzáljuk, szennyvízzé alakítjuk át. Ezerszeres hígítással semle­gesítjük. Sokat áldozunk a környezetvédelemre. Ám ezt a problémát eddig nem sike­rült kiküszöbölni. A város túl közel van, s ha a széljá­rás kedvezőtlen, akaratunk ellenére is szerzünk néhány kellemetlen órát... Bármi­lyen furcsa itt az üzemen belül alig érezni a kellemet­len szagokat. Foglal kfozási megbetege­dés? Ilyesmire még a legré­gibb dolgozók sem emlékez­nek. Más „veszély” fenyege­tett jó néhány dolgozót a „hőskorban” — mondják többen. A „tütü”, imitálják nevetve az üveget szájhoz emelő mozdulatot. Erősödő közösségben Fiatal üzem, sokféle em­ber bekeveredett az elején, később aztán letisztultak a dolgok. — Napjainkra megizmoso­dott a szolnoki átevesek „mi”-tudata, szögezte le Bor­sos Pál energetikus, az szb- titkár. — Ezt tanúsítja, hogy néhány hete a kilenc üzem közül Sárvár után második­ként elnyertük az Élüzem címet. A dolgozók zöme törzs- gárdatag, egyre inkább részt vállalnak a közösségi élet­ből, Mindannyian tisatában vannak azzal, hogy üzemünk igen fontos szerepet játszik az álattenyésztésben, hiszen jelenleg az ÁTEV üzemei öt­ven százalékát fedezik a ha­zai állati eredetű takarmány- szükségletnek. Termelési ér­tékünk is nő: tavaly 68 mil­liót (13 millió tiszta nyeresé­get!) produkált az üzemünk, az idén 77 millió forint ér­tékű terméket kívánunk elő­állítani. Jelentékeny számok, s mögöttük százhúsz ember közös akarata, munkája rej­lik. Sz. Tamás Tibor A villától az automatákig Ötrétegíí papírzsák Jászapáti és Vidéke Afész jászkiséri kivarró üzeme különböző nyers szöveteket javít a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár megrendelésére. Havonta 800—300 vég anyagot vizsgálnak át és javíta­nak ki

Next

/
Thumbnails
Contents