Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

1983. JÚNIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tájékoztató a márkushegyi bányaszerencsétlenség vizsgálatáról A márkushegyi bányász- szerencsétlenség kivizsgálá­sára alakult kormánybizott­ság befejezte a helyszíni szemléket valamennyi érin­tett bányatérségben, meg­hallgatta a robbanáskor a bányában tartózkodó és megmenekült bányászokat a baleset körülményeiről. A 'baleset okainak sokoldalú (tisztázására több intézet szakértőit is bevonták a vizsgálatokba, s az utolsó helyszíni méréseket vasár­nap végezték el a bányában a Nehézipari Műszaki Egye­tem szakemberei. A kormánybizottság Már- kushegyen a vizsgálatok alapján szigorú intézkedése­ket hozott a technológiai és munkavédelmi előírások el­lenőrzésének kiterjesztésére, szigorítására. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelő­ség, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium közösen enge­délyt adott a robbanással nem érintett bányamezőkben a termelés folytatására és a sérült bányarészek gondos helyreállítására kidolgozott program munkálatainak megindítására. A kormánybizottság intéz­kedéseket rendelt el az egész bányászat biztonság­technikai követelményeinek fokozott ellenőrzésére is. Többek között elrendelték az üzemzavar-elhárítási ter­vek felülvizsgálatát, a bá­nyák szellőztetés i rendsze­reinek a tervezettnél koráb­bi, soronkívüli ellenőrzését, s a robbantási és egyéb bá­nyaművelési technológiák fokozott ellenőrzését. * * * A gondos orvosi kezelés ellenére belehalt sérülésébe Horváth Mihály 29 éves bá­nyalakaítos, a márkushegyi bányaszerencsétlenség har­minchetedik áldozata. Te­metése július 1-én 13 órakor lesz az oroszlányi városi te­metőben. * * » Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat márkushegyi bá­nyaüzemében bekövetkezett bányaszerencsétlenséget kö­vetően újabb részvétnyilvá­nító táviratok érkeztek. Wojcieeh Jaruzelski. a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgyhöz a Minisz­tertanács elnökéhez eljutta­tott táviratában fejezte ki részvétét. Ugyancsak táviratban nyivánították együttérzésü­ket más külföldi vezető sze­mélyiségek is. Gyfimölcsfelvásárlási szezon a Zöldértnél Szállítmányok exportra — átvétel kistermelőknek hat érától — üdítőitalt is forgalmaznak A Szolnok megyei Zöld- ség-tGyümölcs Kireskedelmi, Szövetkezeti Vállalat — vagy ahogyan mindenki is­meri a Zöldért — telepein a szokottnál korábban kezdő­dött meg a gyümölcsfelvásár­lási szezon. A hosszan tartó meleg, a száraz napos idő gyorsabban érlelte meg a gyümölcsféleségeket, néme­lyekben kárt is okozott. így történt az egressel, a tisza­füredi Áfész a túrkevei, csé- pai és öcsödi kertek termé­sével is, amelyet a Zöldért a kooperációs szerződés alapján a Hűtőipari Vállalat részére vásárolt fel. Mindösz- sze 104 tonnát sikerült be­szállítaniuk. Nagykörűben befejeződött a közkedvelt Germersdorfi cseresznye szüretelése. A le­szedett 120 tonnányi méz­édes gyümölcs már „eluta­zott” a nyugati piacokra. Korábban kezdtek hozzá a meggy szedéséhez is, amely szintén sokat szenvedett a melegtől, a légaszálytól. Je­lenleg a Meteor—Maliga, Ér­di bőtermő fajtákat vásá­rolják fel. A kampánymunkák ide­jén a Zöldért Vállalat meg­szervezte a kirendeltségi fel­vásárlást a gyümölcs helybe- ni átvételét. Reggel hat órá­tól már fogadják az egyéni termelőket is az egyre nép­szerűbb felvásárlóhelyeken. A vállalat az átvett gyümölcs árában elismeri azt, hogy a termelő saját maga szállítot­ta az árut a Zöldérthez. Gyümölcsből a termés — például a kajszibaracknál — a tervezett mennyiség kö­rül várható, szilvából a ter­méskötődés területenként változó ugyan, de az Ígére­tesnek bizonyul, almából körtéből előreláthatóan biz­tonságosan (teljesíthetik a vállalati tervet. Zöldségféléknél ugyan nincs szezon, a fóliasátrak termései biztosították a me­gye lakosságának primőr­szükségletét. A szabadföldi beéréséig bőségesen van paradicsom, zöldpaprika burgonya.Az utóbbiból la­kossági fogyasztásra öt ton­nát vásárolt fel a Zöldért. A zöldborsóval az idén „baj” volt Annyi 'prmett ugyan amennyit a szerződésben rögzítettek, de a kánikula miatt leégett a növény szá­ra. A várt mennyiségnek csak 10 százalékát, azaz 12 tonnát tudtak felvásárolni. Hét áfésszel, 27 termelő- szövetkezettel, 3 állami gaz­dasággal és több mint 45 kistermelővel tart kapcsola­tot a szolnoki Zöldért Vál­lalat. Július elején a Zöldért megkezdi az üdítőital for­galmazását, a távlati tervek szerint a kirendeltségeknél úgynevezett depókban tá­rolják a közkedvelt Coca Colát és a Sztár üdítőket, ki­küszöbölve ezzel az ellátás hullámzását. NDK-beli újságíró a megyében Tegnap megyénkbe érke­zett Kurt Richter, a Német Szocialista Egységpárt Neuer Weg című folyóiratának ro­vatvezetője, akit a délelőtti órákban Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára fogadott. Kurt Richter első­sorban mezőgazdasági té­mákban tájékozódik. Két­napos útja során a rákóczi- falvi Rákóczi Tenmelőiszö- vetkezetet. a Besenyszög- Palotási Állami Gazdaságot, a karcagi Május 1. Terme­lőszövetkezetet és a karcagi pártbizottságot, valamint a Nagykun Múzeumot keresi fel. Beszélget mezőgazdasá­gi szocialista brigádok veze­tőivel ás. Sajtgyárak szovjet exportra Üjabb sajtgyárakat expor­tál a Komplex Külkereske­delmi Vállalat a Szovjet­unióba. Egy, a napokban aláírt 30 millió rubel érté­kű megállapodás alapján három komplett üzemet szállítanak, amelyek műsza­konként két és fél, öt, illet­ve tíz tonna terméket állíta­nak elő. Míg a két előbbi üzemben holland típusú saj­tokat, a legnagyobb teljesít­ményű gyárban kosztromai típusú kereksajtokat készí­tenek majd. A kisgyepi csapadékvíz-levezető csatorna még a múlt évben megépült Szolnokon, mely a kisgyepi szivattyútelephez csatlakozik. Ahhoz, hogy a vizet az új csatornába vezethessék, a 32-es számú főközlekedési úton meg kell építeni a képen látható át­ereszt. A kivitelező, a Kötivizig 2 hónappal várhatóan korábban befejezi a munkát az átadási határidő előtt Az idő pénz — mindenkinek Mikor intézzük ügyeinket? A közielmúltban végzett országos vizsgálatok szerint a tanácsok, valamint az ipa­ri és közszolgáltató üzemek ügyfeleinek majd a fele, a pénzintézetekben és az uta­zási irodákban megjelenő kliensek 41 százaléka intézi — Sokféle gondja-baja van az embereknek — válaszol a kérdésre Rontó László, a pa­pírgyár rendészetének veze­tője. — Mégis? — OTP. Tüzép, különösen mostanában, hogy föllendült az építkezési kedv. Aztán a szervizek, hol ez romlik el, hol az..., várni kell a sze­relőt, s előfordult már, hogy neki meg éppen a tanácson volt dolga. Család, továbbta­nulás, rendőrségi, katonai idézések... Szóval, mon­dom, akad intéznivaló bőven. — Mennyire veszik szigo­rúan a kilépés engedélyezé­sét? — Valamilyen indok alap­ján engedélyezik. A munka­helyi vezetőnek úgy is olyan okot mondanak, hogy kény­telenek elengedni a kérel­mezőket. No, meg haragot sem akar senki... Általában kik mennek el? Főként az állandóan délelőttös műszak­ban dolgozó nők. Az ünne­pek előtt sokan kéredzked- nek el. olyankor stószokban gyűlnek össze a kilépőcédu­lák. — A múlt hónapban — mutatja a nyilvántartást — száztízen kérték ki magu­kat, távollétük időben kife­jezve 242 órát tett ki, ez harminc ember egy napi munkaideje. Persze a gyár 1237 dolgozójához viszonyít­va nem nagy szám. Az utóbbi időben a folyamatos munkarend, a „csúsztatások” lehetősége és a vállalati jo­gász alkalmazkodása csök­kentette a kieső órák szá­mát. A beruházások elké­szültével méginkább meg­— Nálunk, — mondja a rendészeti vezető — nagyon megnézik, hogy kinek, miért állítanak ki engedélyt. Min­denkire szükség van. Csu­pán három-öt kilépőt szignó­zunk naponta... Szerintem mégsem élnek elegen a mun­kaidőn túli ügyintézés lehe­tőségével. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vasbe tonüveg-irodaházában csak délelőtt kopognak az írógépek, csörögnek a telefo­nok. Kérdéseinkkel dr. Rat- kai Miklóst, az igazgatási, illetve Kugler Flóriánt, a munkaügyi osztály vezető­jét kerestük fel. — Mindössze negyven olyan beosztású dolgozónk van — mondják, — akik szabadon jöhetnek-mehetnek. Beruházók. anyagbeszerzők — már ismerik a portások őket. Egyébként engedély nélkül senki sem hagyhatja el az épületet, többnyire a főosztályvezetők írhatnak alá munkaidő alatti eltávo­zást. Szigorúak-e az enge- délyezők? Megtörténik, hogy túl engedékenyek, hivatalos ügyeit — munkaidőben. An­nak jártunk utána, hogy Szolnokon ki, milyen indok­kal távozik hamarabb vagy kéri ki magát munkahelyé­ről, csökkentvén ezzel a munkaidőalap hatékonysá­gát. fogyatkoznak a kilépőcédu­lák, hiszen a rászorulók szakorvosi rendelésen itt. helyben vehetnek majd részt. A papírgyárban más okok­ból is várják az építkezések befejezését. Most még több helyütt nyitott a gyár. A 35 vállalat közel kétezer embe­rének ellenőrzésére a papír­gyári rendészek aligha vál­lalkozhatnának. A rendsze­res és alapos kontroll hiá­nya szemmel láthatóan bom­lasztja a beruházáson dolgo­zók figyelmét. Sürögnek-fo- rognak délelőttönként a munkaruhás fogyasztók, ven­dégek a malom melletti szerződéses üzletben, a Vörös Hadsereg úti kisboltban,. a Munkás ABC-ben vagy ép­pen a Rió eszpresszóban. Nincs különösebb gondunk a kilépőkkel — tájékoztat Bodnár László, a Tiszamen- tí Vegyiművek rendészeté­nek vezetője. Mint mondja, aki keres, talál más lehető­séget ügyei intézésére, netán a lógásra, tudniillik jó né­hány munkahelyük a keríté­sen kívül van, lakótelepe­ken, trafóállomásokon, víz- átemelő műveknél. A TVM- ben is dolgoznak más cégek (Vegyépszer, KÉV-Metró) al­kalmazottai. de ők nemigen zavarják kirívó esetekkel a vegyi gyár életét. A folya­matos munkarend (amelye­ket szabad napok szabdal­nak) következtében ke­vesebb is a kilépők száma; egyébként a váltótársak kölcsönözhetnek egymásnak egy-két órát, ha valakinek sürgős intéznivalója miatt korábban el kell mennie. Aki pedig esti iskolába jár, csúsztat. „útként” igazolják a magán­ügyek intézésére fordított távollétet. Így éri meg a dolgozónak, mert különben a távol töltött időt levon­nák a munkabéréből. S ugyan ki jár utána, hogy a hivatalos ügyben járó köz­ben megújítja a lakásigény­lését, befizeti a külföldi utazást? Meghosszabbított félfoga­dás, több időpontot megjelö­lő idézés, ügyfélszolgálati iroda a városban, s a mun­kahelyen, szombati ügye­let... Sorolhatnék még, mennyi mindennel igyekez­nek eleget tenni a lakosság igényeinek a különböző hi­vatalok. intézmények. — Nyitottaknak kell len­nünk, igazodva a követel­ményekhez, a változásokhoz — szögezi le Czibulkáné dr. Németh Emília, a szolnoki városi tanács elnökhelyette­se. Az általunk kínált lehe­tőségek azonban jószerint kihasználatlanok, pedig nép­szerűsítjük azokat. Minden vállalatnak, gyárnak vala­mint intézménynek el­küldtük az ügyfélfogadás rendszeréről szóló tájékozta­tókat. ki is függesztették mindenütt, elmondták az embereknek. Mégsem keres föl bennünket senki szombat délelőtt vagy hétfőn, késő délután. A hét közbeeső napjain viszont aligha tud bármit elintézni az, aki nyolctól fél ötig dolgozik. Ez is jelzi: apparátusunk munkaidejét jobban, éssze­rűbben kell kihasználnunk, természetesen a gyorsabb, egyszerűbb ügyintézés is sokat lendíthet a dolgokon. Bakos József, a városi ta­nács termelés-ellátásfelügye- leti osztályának vezetője örömmel számol be arról, hogy az alapellátást bizto­sító élelmiszerboltok este hétig való nyitvatartásával kielégítik a vevők igényeit, sőt szombaton is lehet vásá­rolni, ami sokat segít a háziasszonyoknak. A szervi­zekbe. elsősorban a háztar­tási gépeket javító részle­gekbe viszont öt után már nem térnek be kuncsaftok, jóllehet várják őket Nyitva tartás igény szerint — A tapasztalatok azt bizonyították, — folytatja Bakos József, — hogy né­hány üzletben fölösleges a „nyújtott nyitvatartás”. Pél­dául a Bőrtex cipőjavító részlegét négy szombaton mindössze egy-egy megren­delő kereste föl. Ezen a té­nyen érdemes elgondolkod­ni. hiszen a racionális gaz­dálkodás szempontjai a szol­gáltatóiparban is szigorúan érvényesülnek. A valós igé­nyeket fölmérve kell tehát meghatározni a nyitvatartá- sokat. A szükségletek szerint szabályozták például nemré­giben a kertvárosi gázcsere­telep nyitvatartását. és a Szoltisz is házhoz szállítja a gázpalackot. A szervizek több időpontot jelölnek meg, az ügyfél választhatja ki a neki leginkább megfelelő órát. Az új, 1981-ben érvény­be lépett kisipari törvény fölpezsdítette a magánszek­tort, jelentősen megnöveke­dett a kisiparosok száma: ez idő szerint közel hétszáz kisiparos ténykedik Szolno­kon, akik köztudottan a nap minden órájában fogadják az üzletfeleket Mégis: zsúfoltak napköz­ben a hivatalok, a szolgálta­tó egységek és más intéz­mények, Munkaruhás ügyfe­leket láthatunk. azokról nem is beszélve, akiknek át sem kell öltözni, kilépőt sem szükséges kérni ahhoz, hogy egy-két órát elcsípve a munkaidejükből intézzék ügyeiket. Pedig ezeknek az óráknak forintban kifejezhe­tő értéke milliókban mérhe­tő. Vitathatatlan: nem éri meg munkaidő alatt intéz­nünk ügyesJbajos dolgain­kat! Az úgynevezett „törtna­pi kiesések” címszó alatt nyilvántartott munkaidővesz­teség voltaképpen állásidő. A fölöslegesen elvesztegetett órák lefaragása a fegyel­mezettebb, szervezettebb munka tehát mindannyiunk érdeke. Sz. Tamás Tibor Miért kéredzkednek Fegyelmezettebben, szervezettebben Hegymászók kéményen Kísérletek után új izek Bővül a Terimpex exportlistája Három hegymászó „járja” ezekben a napokban a He- jőcsabai Cementművek egyik 88 méter magas kéményét. Mind a hárman a HETESZ 1— a Hegymászó Techniká­val Szolgáltató Gazdasági Munkaközösség — tagjai. Ezúttal az óriáskémény fes­tését vállalták és végzik el. Két alap- és egy fedőréte­get kennek rá hárman, s mindössze három hét alatt. A festés, ha hagyományos módon, állványozással olda­nák meg, körülbelül 30 százalékkal többe kerülne. A Terimpex a tavalyinál hét-nyolc százalékkal maga­sabb exportterveinek tel­jesítésében továbbra is ha­gyományos termékei, az élő- és vágott állatok a legfonto­sabbak, ám emellett mező- gazdasági és élelmiszeripari partnereit olyan új készít­mények gyártására ösztönzi, amelyek iránt fokozódik a külföldi kereslet. A Terimpex a vevővel és a gyártóüzemekkel közösen módosít a recepteken, s új izekkel jelenik meg, amely­hez gyakran a külföldi vevő adja a nálunk kevésbé is­mert fűszereket. Tavaly e törekvés eredményeként csaknem 50 új speciális terméket — kolbászokat, saj­tokat — állítottak elő a ha­zai gyárak és az ebből szár­mazó bevétel elérte az öt­millió dollárt.

Next

/
Thumbnails
Contents