Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

1983. JÚNIUS 29. 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IA szerkesztőség postájából I Családok együtt Szakszerűtlen szöveg Június 12-én, vasárnap országszerte az építőket ün­nepelték. Legtöbb helyen már 11-én, szombaton meg­emlékeztek róluk. Az Alföl­di Tógaipari Vállalat kisúj­szállási téglagyárának dol­gozói június 18-ra „halasz­tották” a köszöntést. Az egésznapos rendezvé­nyen a rossz idő ellenére jól éreztek magúkat kicsik és nagyok egyaránt — olvas­hattuk Kiss Kálmán levőié­iben. Mindenki kedvére válo­gathatott a sportprogramok­ban. A gyermekek vetélked­hettek aszfaltversenyen, agyagszobrászatban — és így tovább. A felnőttek kispá­lyás labdarúgásban, rönk- és gránáthajításban kismo­toros ügyességi versenyben küzdöttek a díjakért. Dél­után a városi modellező klub tagjai tartottak bemu­tatót. Este a Rózsakért étterem­ben gyűltek össze a vállalat dolgozói, ahol a gyár veze­tője megemlékezett az ipar­ág ünnepéről, s áttekintést adott a kollektíva tavalyi eredményeiről. A kitünteté­sek, elismerések átadása után vacsorával ért véget a jó hangulatú rendezvény. Szabó Károly — a bekül­dött képek tanúbizonysága szerint — fényképezőgéppel „ünnepelt”, sok kedves pil­lanatot örökített meg. Íme az egyik: önfeledt játékban felnőttek és gyerekek J.. A gyermek láthatása Egy asszony elvált a fér­jétől. Egyedül neveli nyolc­éves kislányát. A gyermeket az apa gyakran szeretné lát­ni, elvinni. Ez lenne a ter­mészetes, csakhogy az anya állítása szerint volt férje gyakran felönt a garatra, s egyéb — itt nem részlete­zett — okok miatt is fél a nyári szünidőben egy hónap­ra megválni szemefényétöl. Kérdezi, mit tegyen? — Ol­vasónk a választ levélben már megkapta. másnak is lehet azonban hasonló gond­ja... • • • Különváltan élő szülők esetén az 1/1974. OM sz. ren­delet felhatalmazása alapján a gyámhatóság bármeyik fél kérelmére szabályozza a kis­korú láthatását. A láthatást akként kell szabályozni, hogy gyakorlása a gyerek nevelé­sét, testi, értelmi, érzelmi fejlődését ne akadályozza. Ha a gyámhatósági eljárás során bizonyítható, hogy_ a kérelmező szülő megelőzően gyermeke nevelését, értelmi, érzelmi fejlődését veszélyez­tette. szülői kötelességét tar­tósan és indok nélkül nem teljesítette (például nem fi­zette a tartásdíjat), a gyám­hatóság a kérelmet elutasít­hatja, megvonhatja. A láthatást a gyámhatóság folyamatosan és rendkívüli esetekben biztosítja. A rend­szeres láthatás időtartama havonként átalában 48 óra, a gyermek 3 éves koráig 8 óra. A rendkívüli láthatás időtartama naptári évenként általában egy hónap. A gyámhatóság a láthatási jog gyakorlását indokolt esetben korlátozhatja, sőt a már be­biztosított jogot fel is füg­gesztheti, ha azzal visszaél­tek. Súlyos visszaélés esetén, ha a szülő magatartásával a kiskorú nevelését, erkölcsi, érzelmi fejlődését veszélyez­tette, a láthatásra adott en­gedély visszavonható. Ha a kötelezett a láthatást szabályozó hatósági határo­zatnak — figyelmeztetés el­lenére — se tesz eleget, a bíróságnál a gyermek elhe­lyezésének megváltoztatását is lehet kérni. A láthatás kapcsán hozott határozat ellen fellebbezni lehet (megyei tanács, illetve a járási hivatal igazgatási osztályához), a fellebbezési határidő elmulasztása esetén pedig panasz adható be. Kis vállalat— régi, nagy hibákkal A szolnoki áfész tűzoltó- készülék-javító részlegében évente 14 ezer hagyományos poroltó készüléket és szén- dioxidos tűzoltókészüléket újítanak fel... — így kez­dődött június 17-i lapunk első oldalán egy képszöveg, amelyet Urbán József szol­noki olvasónk szakszerűtlen­nek tart. Szerinte a képszö­veg így lenne helyes: „... évente 14 ezer porral, illetve széndioxid gázzal ol­tó tűzoltókészüléket újítanak fel... Képünkön: nyomás­próba előtt kiürítik a szén­dioxid gázzal oltó készülé­ket .. Elhisszük Urbán József állítását, ezért is adtunk helyt sorainak. Am megje­gyezzük: az újságíró, a fotó- riporter nem szakértő, az esetleges helytelen szövegért az informátor hibáztatható. Az utolsó havi nyugdíj Május 19-én meghalt egy szolnoki olvasónk férje. Le­velében azt kérdezte: a má­jusban kézbesített nyugellá­tás megilleti-e még? — Sem­miképpen nem akarja, hogy ebből valamilyen bonyoda­lom származzon. Válaszun­kat íme, itt közöljük, hogy a kételyeket másokban is eloszlassuk. A nyugdíjat nem utólag, hanem előre fizetik. Az el­halt nyugdíjas után megma­radt utolsó havi nyugdíj, amelyet a nyugdíjas az el­halálozás hónapjában még nem vett fel, a társadalom­biztosítási szabályok szerint az örökösöket illeti meg. Örökös lehet: a közös ház­tartásban együtt élt házas­társ. a gyermek, az unoka, a szülő, a nagyszülő és a testvér — egymást követő sorrendben, ezek hiányában az egyéb hozzátartozók (tör­vényes örökösök), illetőleg a végrendeletben megnevezett örökösök. Amennyiben az örökös az elhalt nyugdíjas közvetlen hozzátartozója és vele egy háztartásban lakott, az utol­só havi nyugdíj öröklési bi­zonyítvány. illetőleg hagya­tékátadó végzés nélkül is felvehető. Kérelmet kell ír­ni a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatósághoz, amelynek alap­ján a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság azt kiutalja. A ké­relemben feltétlenül hivat­kozzunk az elhalt nyugdíjas nyilvántartási számára (nyugdíj'törzsszámúra)! Ha a közvetlen hozzátar­tozók nem éltek közös ház­tartásban az elhalálozott nyugdíjassal, örökösi mivol­tukat öröklési bizonyítvány­nyal vagy hagyatékátadó vég­zéssel kell igazolniuk. A ha­gyatéki eljárást a halálese­tet követő egy éven belül lehet megindítani az illeté­kes tanács igazgatási osztá­lyánál. Kerékpárút sehol a városban Elég sokat járok kerék­párral. Nagyon egészséges­nek és kellemesnek tartom a közlekedésnek e módját. Főleg a városban előnyös, mert mozgékony és a kör­nyezetet sem szennyezi, zajt se okoz. Szolnokon egyetlen helyen láttam eddig kerékpárutat. a tiszaligeti Kresz-parkban. Miért nem lehet a város forgalmasabb útjai mentén kerékpárutat létesíteni? Szombathelyt és Dunaújvá­rost szinte behálózzák. Ez nagy biztonságot jelentene Szolnokon is. a gépjármű- vezetőknek sem kellene ál­landóan a kiszámíthatatlan biciklistákra figyelniük. Ez elősegíthetné a biztonságos kerékpáros turizmus fejlő­dését Magyarországon. Nem tudom, mennyi pénzbe ke­rülne, de talán megérné a kerékpárosok biztonsága. Imre Lajos Szolnok Mennyi pénzbe kerülnének a kerékpárutak? Sokba! Le­hetne-e „kiszorítani” rá? — ezt csak az illetékesek tud­ják. Azt azonban előre sejt­jük, hogy ha pénz volna is. hely nincs, főleg az olva­sónk által felvetett forgal­masabb utak mentén. A me­gyeszékhelyen élők emlékez­hetnek rá. réges-régen volt kerékpárút a József Attila úton, s az ószolnoki sorom­pótól nyugodtan kerekezhet­tek a járműjavítósok üze­mükbe. Csakhogy az emlí­tett utakat korszerűsítették, szélesítették, s éppen a ke­rékpárutak megszüntetése árán. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártalanított turisták Az Egri Közúti Építő Vál­lalat a múlt évben a Volán 4. számú Vállalattal szerző­dést kötött. Ennek értelmé­ben négy alkalmazottja sze­mélyenként 7500 forint rész­vételi díj ellenében a Volán utazási iroda által rendezett hatnapos autóbuszos auszt­riai társasutazáson vett részt. A bonyodalmak azzal kezdődtek, hogy a csoport későn érkezett Salzburgba Az idegenvezető javaslatára az utasok — a négy vállalati alkalmazott kivételével — úgy döntöttek, hogy a város­nézés maradjon el. A négy ellenvéleményre tekintettel rövidebb autóbuszos város­nézést rendeztek Innsbruck­ban és Grazban azonban ez elmaradt. Mindezek miatt a vállalat az alkalmazottai ál­tal kifizetett összegből a Vo­lántól 10 ezer forintot visz- szakövetelt. Az Egri Megyei Bíróság az idegenvezetőn kívül két utast és két autóbuszvezetőt hall­gatott meg. Ennek alapján az derült ki, hogy a salzburgi és az innsbrucki városnézés formális volt, Grazban pedig teljesen elmaradt. A bíróság azonban azt is megállapítot­ta, hogy a programváltozás az utasok többségének elha­tározása volt, ezért ítéleté­ben kimondta: a Volán nem követett el szerződésszegést és a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a Volánt 5 ezer fo­rint megfizetésére kötelezte. A döntés indoklása rámu­tat arra, hogy a vonatkozó rendelet értelmében az uta­zási iroda felel a szerződés­ben vállalt szolgáltatások teljesítéséért. Amennyiben ezt nem tartja be, a részvé­teli díjat arányosan le kell szállítania. Nem fogadható el a Volán és a megyei bíró­ság álláspontja, hogy a prog­ram a résztvevők többségé­nek szavazata alapján mó­dosult, tehát szerződésszegés nem történt. Az utazási szer­ződés ugyanis az abban meg­jelölt programmal, az egyes utasok és a Volán között jött létre. A kötelezettség teljesí­tése a résztvevők szavazatá­nak többségétől nem tehető függővé. Tehát a Volán a megállapodást megszegte. A visszatérítés összegének megállapításánál a Legfel­sőbb Bíróság azt tartotta döntőnek, hogy az ilyen tár­sasutazások elsődleges célja valamely ország történelmi, kulturális és egyéb neveze­tességeinek megismerése, A Volán szerződésszegése ép­pen abban áll, hogy az épí­tőipari vállalat négy alkal­mazottját e nevezetességek megtekintésétől megfosztotta. Ezért — a részvételi díjhoz arányítva — személyenként 1250,—, összesen 5000,— fo­rintot köteles visszafizetni. Meszesgödörbe esett—megvakult Tragikus szerencsétlenség történt egy községi tanács udvarán. A községházát ta­tarozták és az udvaron fris­sen oltott mésszel teli gödör tátongott. Nem fedték le, nem kerítették körül és így történt, hogy egy lakatos be­leesett. Egyebek közt oly sú­lyos sérüléseiket szenvedett, hogy mindkét szemének lá­tását nyolcvan százalékban elvesztette. Állapota végle­gesnek bizonyult, és vaksági járadékot is folyósítottak ne­ki. A bíróság a tanács teljes kártérítési kötelezettségét ál­lapította meg, és baleseti já­radék fizetésére kötelezte. Nemrég a rokkant ember a járadék felemeléséért pert indított. A járásbíróság ab­ból indult ki, hogy a balese­tet szenvedett lakatossal azo­nos beosztású dolgozók kere­sete jelenleg 4800 forint. A járadék összegének megálla­pításánál azonban figyelem­be vette,, hogy az illető ha­vonként kétezer forint rok­kantsági nyugdíjat kap, könnyebb fizikai munkával- ötszáz forintot kereshet, és ezerötszázhuszonöt forint vaksági járadékban részesül. Mindezek alapján havi 775 forintot ítélt meg neki. A megyei bíróság által jog- lerőne emelt ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőket mondta ki: — A balesetből eredő mun­kaképtelenség vagy munka- képesség-csökikenés esetén, íjáradékulj, az elmaradt ke­resetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátá­sokkal csökkentett összegét kell figyelembe venni. Kor­mányhatározat értelmében minden tizennyolcadik évét betöltött vak személyt — jö­vedelmi viszonyaitól és a vakság okától függetlenül — azonos összegű járadékban kell részesíteni. Ez a baleseti járadék szempontjából nem minősül társadalombiztosítá­si ellátásnak. Bevezetésével ugyanis a vakok szociális helyzetét kívánták intézmé­nyesen javítani, ezért a kár­okozó felelősségének enyhí­tésére nem szolgálhat alapul. Tévedtek tehát az eljárt bí­róságok, amikor a vaksági járadékot csökkentő ténye­zőként vették figyelembe. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a baleseti járadék összegét 2300 forintra emelte. NDK automata mosógé­pem március elején elrom­lott. A Villamosipari Gépe­ket Javító Kisvállalat szere­lője megállapította a hibát, de anyaghiány miatt meg­javítani nem tudta. Közölte, hogy miután az anyagot be­szerzik, 'befejezik a gép ja­vítását. Többszöri érdeklő­désünkre mindig azt a vá­laszt kaptunk: még nincs al­katrész. Június elején — türelme­met vesztve — írtam a Ke­ravill igazgatójának. (ök importálják a gépet és az alkatrészeket.) Ezzel egyidő- ben felutaztam Budapestre. A Lenin körúti szaküzletben akkor nem kaptam meg a szükséges alkatrészt, de az elmúlt három hónapban többször is volt — tájékoz­tattak. A levelemhez mellé­kelem a Keravill válaszát, és ezzel együtt felháborodá­somat is kifejezem. (A levél lényege: „ ... kérésének megfelelően a szükséges al­katrészből (fűtőbetét) ket­tőt utánvéttel június 10-én megfcüldtünk... a kérdéses alkatrésszel vállalatunk fo­lyamatosan rendelkezett...” — A szerk.) Három hónapig azért kel­lett kézzel mosnunk — fe­leségemmel ebben a hónap­ban várjuk második gyerme­künket — ment a javító vál­lalat illetékesei nem vették a fáradságot, hogy legalább telefonon vagy telexen a dolgukat megtegyék. A Jó­zsef Attila úti szerviz mű­vezetője szerint ebbe így kell belenyugodni, mert ne­kik „ilyenek a lehetőségeik” és „nehéz az import hely­zete Magyarországon”. Meg­győződésem, hogy itt sem­miféle külső körülményre hivatkozni nem lehet, arról van szó, hogy ennél a vál­lalatnál még nem értették meg a kisvállalatok létre­hozásának célját. A gép javítása június 14- én végre megtörtént. Borsodi János Szolnok HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Naposliba-vész Út a zebrához •Hová vezet a rákócziúj­falui művelődési ház előtti, frissen mázolt zebra? — tet­tük fel a kérdésit június 16-i lapunkban egy kép kíséreté­ben. Meg is válaszoltunk: sehová! Mindkét végét bitu­menes felület zárja ... Jú­nius 23-án érkezett Kiss Já­nos tanácselnök válasza: „A Néplap június 16-i számában láthattuk, hogy az évek óta a forgalom igényé­nek megfelelő helyen levő zebrát nyolc és fél méter­rel áthelyezték, így ponto­san egy mély árokpartról a klubkönyvtár parkjába ve­zet. Mivel a közlekedés ilyen formán igen körülmé­nyes, a helyi tanács kényte­len több ezer forint költség­gel utat építeni a zebrához Joggal zúgolódnak a község lakói a munkálatokat látva, és esztelen pazarlásnak mi­nősítik az egészet, egyidejű­leg a helyi tanácsot marasz­talják el. Megnyugtatáskép­pen ezúton közöljük a la­kossággal, hogy nem a ta­nácsi rendelkezésre történt a zebra áthelyezése, hanem a KPM határozata alapján". Magukra maradt méhészek A napokban olvastam a Néplapban, hogy milyen jelentős kárt okozott a nem kellően előkészített vegysze­rezés a méhállományban. (Méhkaptár vagy darázsfé­szek című, június 17-én megjelent cikkünkre céloz levélírónk.) Itt kívánom megjegyezni, hogy ez év áprilisában mi Jászladányban kértünk enge­délyt, hogy a repcevetés kör­zetében lepakólhassuk mé- heinket. Az írásbeli enge­dély május 1-től szólt. Saj­nos, akkorra a repce elvi- rágzott. Körülbelül száz mázsa veszteségünk lett, amit nem keres senki! E mennyiség „csupán" a mé­hészeknek és a népgazdaság­Az egyik áfész részére egy vállalat nagy mennyiségű másodosztályú naposlibát szállított. Az átvétel után két hét sem telt el és az állatok kétharmada elhullott. Az il­letékes állategészségügyi in­tézet igazolása szerint a tete­mek vizsgálata-több súlyos betegséget állapított meg. Ezek után az áfész a válla­lat ellen kártérítési pert in­dított. A Legfelsőbb Bíróság marasztaló ítéletet hozott. Mint az ítélet indoklásából kiderül, a vállalat egyebek közt, azzal védekezett, hogy másodosztályú naposlibákért nincs szavatossági felelősség. — Kétségtelen — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság —, hogy a szabványban nem szabályozott, másodosztályú minőségű, gyengébben fejlett kisebb súlyú naposállat csök­kent értékű, ami árában is megmutatkozik. Az ilyennél nagyobb tartási költséggel és nagyobb elhullással kell szá­molni. A továbbtartásra azonban alkalmasnak kell lennie, nem szenvedhet sú­lyos betegségekben. Mind­ezekből következik, hogy a vállalat a kelésgyenge álla­tok szállításáért felelősséggel tartozik. Mentségére semmit sem tudott felhozni, tehát kártérítési kötelezettsége fennáll. Hajdú Endre nak hiányzik. Akkor lesz a méhész hiányzó partnere a gazdaságoknak, ha akad majd. aki számon kéri: nem termett elegendő repce-, napraforgó-. lucernamag . . . Nem a méheket kell majd hibáztatni! Negyedszázada vagyok a Szolnok ésVidéke Áfész Szorgalom méhész szakcso­portjának az elnöke. Ez idő alatt senki nem igényelte a méhek megporzó tevékeny­ségét. Ügy hiszem, ez a meg­állapítás mindennél többet mond. Mindezek ellenére az 1983-ra szerződött mézünket még ilyen körülmények kö­zött is szeretnénk „előterem­teni'. A fele megvan! Sándor János Szolnok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents