Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 29. Meg kell védenünk Európa békéjét Vendégünk, Billend Ulusu (Folytatás az 1. oldalról) re és biztosítsák minden ál lám fejlődését az együttmű­ködés, a biztonság és a béke szellemében az egyenjogúság a szuverenitás és a nemzeti függetlenség feltételei között. Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat követ­keztetéseit azokról a nega­tív tényezőkről is, amelyek élezik a nemzetközi helyze­tet. Az utóbbi időben mind­ezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat. Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekednek. Néhány nyugat-európai NA- TO-országban hozzáfogtak támaszpontok létesítéséhez új amerikai közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták tele­pítése céljából. Folyik a földi telepítésű, a tengeri és a légi állomásoztatású új hadászati nukleáris eszkö­zök gyártása és rendszerbe állítása. Hadi célokat szol­gáló kozmikus rendszereket dolgoznak ki, amelyek egy­aránt képesek csapást mérni a világűrben és a Földön levő célpontokra. Minőségi­leg új hagyományos fegy­verrendszereket fejlesztenek ki, amtelyek tömegpusztító hatása a nukleáris fegyvere­kéhez hasonló. Rohamosan nőnek a — népek vállára súlyos teherként nehezedő — katonai kiadások. Ebben a helyzetben a ta­lálkozó résztvevői hangot adnak aggodalmuknak, hogy nincs előrehaladás a fegy­verzetkorlátozási és csök­kentési tárgyalásokon. Ez érvényes mind az európai nukleáris fegyverzetek kor­látozásáról és a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó gen­fi tárgyalásokra, mind a genfi leszerelési bizottság munkájára és a közép-eu­rópai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalásokra. A találkozó résztvevői ar­ra is felhívják a figyelmet, hogy miközben a fegyverke­zési hajszát szítják, nyilat­kozatok hangzanak el a fegyverzetkorlátozási és csök­kentési tárgyalásokon tanú­sított állítólagos rugalmas­ságról, és azt a hamis tételt hangoztatják, mintha a kato­nai potenciál növelése a népek békéjét és biztonsá­gát szolgálná. A találkozón képviselt államok határozot­tan elutasítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet to­vább élezi a fokozódó impe­rialista erőpolitika és diktá­tum, amely az államok kö­zötti konfrontációra, az „ér­dekszférák” megszilárdításá­ra és újrafelosztására irá­nyul. csakúgy, mint a^ im­perializmus agresszív csele­kedeteinek szaporodása. Gya­koribbá válnak a szocialista és más államok belügyeibe való beavatkozási kísérletek, károkat okoznak a kölcsönö­sen előnyös gazdasági kap­csolatoknak, ellenséges kam­pányokat folytatnak a szo­cialista országok ellen és a nyomás egyéb módszereit al­kalmazzák. A világ különbö­ző térségeiben meglévő há­borús feszültséggócok és válsághelyzetek még bonyo­lultabbá válnak és újak ke­letkeznek, nő annak a veszé­lye, hogy ezek kiszélesednek. Számos független állam el­len folyik hadüzenet nélküli háború, erősödik a nemzeti érdekektől idegen külföldi katonai jelenlét. Az új világ- gazdasági rend megteremté­sének igazságos követelése elutasításra talál, tovább mé­lyül a szakadék az országok gazdasági fejlettsége között. E politika merőben ellen­tétes Európa és az egész vi­lág népeinek alapvető érde­keivel és törekvéseivel, ame­lyek oly erőteljesen nyilvá­nulnak meg a személyiség és a nemzetek szabad, emberhez méltó és békés létezéshez, va­ló jogának biztosítását köve­telő háborúellenes tömeg- mozgalmakban, a parlamen­tek, tudósok, orvosok, vala­mint a széles közvélemény képviselőinek megnyilatkozá­saiban és az olyan nemzet­közi találkozókon, mint „A békéért és az életért, a nuk­leáris háború ellen” elneve­zéssel nemrég Prágában megtartott világfórum. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a mostani helyzet minden állam és minden nép előtt felveti a kérdésit): miként gátolható meg, hogy e veszélyek to­vább fokozódjanak, miként akadályozható .meg, hogy a világ katasztrófába sodród­jék. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok az 1983. január 5-i prágai po­litikai nyilatkozatban széles körű programot terjesztettek elő a nemzetközi feszültség csökkentésére, a háborús ve­szély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvé­nyes, ismételten fellépnek a nukleáris fegyverkezési ver­sennyel és mindenfajta ka­tonai versengéssel szemben. Szilárd meggyőződésük, hogy semmilyen világproblémát — beleértve a szocializmus és á kapitalizmus történelmi vi­táját is — nem lehet katonai úton megoldani. IA mostani helyzetben olyan halaszthatatlan intéz­kedésekre van szükség, ame­lyek csökkentik a háború ve­szélyét és az államközi kap­csolatok javulása, az enyhü­lés medrébe terelik a nem­zetközi helyzet alakulását. A találkozó résztvevői ko­runk kulcskérdésének a fegyverkezési hajsza mielőb­bi beszüntetését és á leszere­lésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérést te­kintik. Meggyőződésük, hogy mindent meg kell tenni e rendkívül fontos célok meg­valósításáért, a béke, a civi­lizáció és az élet megőrzése érdekében. Megerősítik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kérdések tárgya­lásos rendezéséért. E tekintetben az a legfon­tosabb, hogy az európai kon­tinensen megszűnjön a nuk­leáris konfrontáció veszélye. Mivel á találkozó résztvevői Európának a közép-hatótá­volságú és a harcászati nuk­leáris fegyverektől való tel­jes megszabadítására törek­szenek, úgy vélik, hogy leg­alább egy olyan megállapo­dás elérésére van szükség, amely kizárná az új ameri­kai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítését, és előirányozná az Európában lévő közép-hatótávolságú eszközök megfelelő mértékű csökkentését, az egyensúly lehető legalacsonyabb szinten való biztosítása érdekében. Lehetséges ilyen megállapo­dás elérése, ha mindkét fél kölcsönös megértést, politikai akaratot tanúsít és a béke és a biztonság egyetemes érde­keit tartja szem előtt. A ta­lálkozón képviselt államok e szempontok figyelembe vé­telével alakítják ki álláspont­jukat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról fo­lyó genfi tárgyalásokkal kap­csolatban. A találkozó résztvevői tel­jes mértékben támogatják a már létező közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverek igazságos csökkentését célzó szovjet javaslatokat. Arra hívnak fel: mindent meg kell tenni, hogy a tárgyaláso­kon ebben az évben megálla­podás jöjjön létre, hogy nem telepítik az új közép-hatótá­volságú nukleáris rakétákat Európába, és csökkentik a már meglévő közép-hatótá­volságú eszközöket. E meg­állapodás a mindkét fél szá­mára elfogadható javaslato­kon alapulna. Meggyőződésük, hogy ha mindkét fél szigorúan betart­ja az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvét, akkor a hadászati fegyverzetek kor­látozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalások konstruktív irányba haladhatnak, és el­érhető lesz a világbékét szol­gáló, kölcsönösen elfogad­ható megállapodás. Szükségesnek tartják, hogy mielőbbi tárgyalások kezdőd­jenek bármilyen fegyverfajta világűrbeli elhelyezésének megtiltásáról, hogy megszűn­jön a fegyverkezési hajsza kiterjesztésének veszélye a kozmikus térségre. A találkozó résztvevőinek meggyőződése, hogy a népek békéje és biztonsága érdeké­ben szükséges: — valamennyi nukleáris hatalom — mindenekelőtt a Szovjetunió és az USA — nukleáris fegyverkészletének haladéktalan befagyasztása; — azon nukleáris hatal­mak. kötelezettségvállalása, amelyek ezt még nem tették meg, hogy elsőként nem al­kalmaznak nukleáris fegy­vert. A találkozón résztvevő ál­lamok újból felhívással for­dulnak a NATO tagállamai­hoz, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgya­lásokat olyan megállapodás­ról, miszerint 1984. január 1-től kezdődően befagyaszt­ják a katonai kiadásokat, és az ezt követő időszakban konkrét lépéseket tesznek tényleges, kölcsönös csökken­tésükre. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és a társadalmi fejlődés szükség­leteire fordítanák, beleértve a fejlődő országok szükségle­teit is. Reményüket fejezik ki. hogy felhívásuk vissz­hangra talál a NATO-álla- moknál­Ugyancsak elvárják a NA- fTO-államok egyetértését, hogy kezdjék meg annak a javaslatnak a gyakorlati megvizsgálását, miszerint a Varsói Szerződés tagállamai és az észak-atlanti szerződés szervezetének tagországai kössenek a világ valameny- nyi állama számára nyitott szerződést a katonai erő al­kalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. A találkozón résztvevő ál­lamok ismételten síkraszáll- nak azon javaslatok megva­lósításáért. hogy Észak-Euró- pában, a Balkánon és a kon- ti nens más térségei ben atom - f egy vermen tes övezeteket hozzanak létre, és hogy e kérdésekről tárgyaljanak. Hangsúlyozták annak je­lentőségé^ és szükségességét, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan pozitív ered­ményekkel fejeződjék be, amelyek megfelelnek az európai népek óhajának, és amelyek lehetővé teszik az európai bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását, a Helsinkiben megkezdett sok­oldalú folyamat továbbvite­lét. Ez fontos hozzájárulás lenne a béke, az enyhülés és az együttműködés politi­kájának megszilárdításához. Ahhoz, hogy a fegyverke­zési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi helyzet ja­vításának döntésre érett kér­déseiben konkrét megállapo­dások szülessenek, maximá­lis erőfeszítések, érdemi, jó légkörű tárgyalások és olyan lépések szükségesek, ame­lyek elősegítik a kedvező helyzet kialakulását a tár- Igyalásoklon való előrehala­dáshoz. Tartózkodni kell a tárgyalásokat nehezítő lé­pésektől. A találkozón képviselt ál­lamok ismételten, nyomaté­kosan megerősítik, hogy el­leneznek minden olyan lé­pést, amely a NATO tevé­kenységi körének kiszélesí­téséhez, vagy bármilyen új katonai-politikai csoportosu­lás létrehozásához vezet. A maguk részéről kijelentik, hogy nem törekszenek saját Tegnap a késő délutáni órákban hazaérkezett Moszk­vából a magyar küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának vezetésével részt vett a hét szocialista ország párt- és állami veze­tőinek találkozóján. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Aczél György. Havasi Ferenc, Korom Mihály, Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság szövetségük tevékenységi kö­rének kiszélesítésére, és nem szándékoznak ilyen lépést tenni. A találkozón résztvevő ál­lamok — a béke és saját biztonságuk érdekeiből kiin­dulva — kijelentik: semmi­képpen sem engedik meg, hogy katonai fölényre te­gyenek szert velük szemben- Határozottan fellépnek az erőegyensúly biztosításáért a fegyverzetek lehető legala­csonyabb szintjén. Ezzel ösz- szefüggésben felhívják a fi­gyelmet legfelsőbb állami szerveik nyilvános állásfog­lalásaira. Megerősítik elvi álláspont­jukat, hogy napjaink Euró­pájának területi-politikai realitásai sérthetetlenek. A találkozón képviselt ál­lamok következetesen ellen­zik a fegyverkezési hajsza fokozását. Határozott meg­győződésük, hogy a békét nem lehet ezen az úton meg-1 szilárdítani. Csak a fegyver­zetek korlátozása, csökken­tése és megsemmisítése, az általános és teljes leszerelés­hez vezető, szigorú nemzet­közi ellenőrzés melletti in­tézkedések hozhatják meg az emberiség számára a szilárd és tartós békét. A helsinki európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányát aláíró 35 állam ünnepélyesen köte- telezettséget vállalt, hogy az enyhülést! töretlen, egyre élet­képesebb és sokoldalúbb, át­fogó folyamattá alakítja. Egyhangúlag kifejezték tö­rekvésüket, hogy minden területen jobb, szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki egymással, leküzdik korábbi szembenállásukat, és töre­kednek egymás jobb megér­tésére­E magasztos kötelezettsé­gek szelleméit és betűjét követve a találkozón részt­vevő államok továbbra is a békés egymás mellett élés alapján fejlesztik kapcsola­taikat más országokkal. Fel­szólítják az összes európai államot: tegyenek meg min­dent az Európát fenyegető nukleáris veszély elhárítá­sáért, változtassák Európát a béke kontinensévé, ahol nincsenek sem közép-hatótá­volságú, sem harcászati nuk­leáris fegyverek, ahol min­den állam a teljes egyenjo­gúság és kölcsönös tisztelet alapján működne együtt an­nak érdekéiben, hogy népe­ik előrehaladjanak és jólét­ben éljenek, s hogy Európá­ban és az egész világon bé­kesség, kölcsönös megértés és biztonság legyen. Határozott felhívással for­dulnak az észak-atlanti szö­vetség szervezetének tagál­lamaihoz, a világ összes or­szágához: józanul és tár­gyilagosan mérlegeljék a nemzetközi viszonyok alaku­lásának mostani fenyegető tendenciáit, és vonják le az emberiség létérdekeinek megfelelő, ésszerű következ­tetéseket. A találkozón résztvevő ál­lamok készek egyesíteni erő­feszítéseiket valamennyi or­szággal — függetlenül azok társadalmi-politikai rendsze­rétől — és mindenkivel, aki a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáért és olyan gyakorlati intézkedé­sekért lép fel, amelyek meg­akadályozzák a legrosszab­bat. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. titkárai Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes, Szűrös Mátyás a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István bel­ügyminiszter, a Központi Bi­zottság tagjai, Nagy János külügyminisztériumi állam­titkár, Kovács Pál altábor­nagy. honvédelmi miniszter- helyettes és Klézl Róbert, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete. Billend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke 1923-ban született Isztam­bulban. A haditengerészeti tisztiiskolán 1942-ben fejez­te be tanulmányait, majd 1952-ben a haditengerészeti akadémián végzett. 1954-ben parancsnokká. majd 1957- ben kapitánnyá nevezték ki. Moszkvában tegnap meg­nyílt a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 106. ülése. A tagországokat a tanácskozá­son az illető ország minisz­terelnök-helyettese, állandó KGST-képviselője képviseli. A magyar küldöttséget Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes vezeti. Mint a VB megnyitása előtt tartott sajtótájékozta­tón elmondták, a kétnapos tanácskozás résztvevői töb­bek között megvitatják azo­kat a gazdasági, együttmű­ködési feladatokat, amelyek sokoldalú összehangolását a KGST-szervek a XXXVI. tanácsülés megbízása alap­ján az 1986—90-es. illetve az azt követő időszakra kidol­goztak. Ez. szorosan össze­függ a tudományos-műszaki A tegnap déli órák óta újabb szovjet tudományos űrkomplexum kering a Föld körül. Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Aleszandrov a többszöri pályamódosítás és a közelítési manőverek el­végzése után moszkvai idő szerint 14 óra 46 perckor kapcsolta össze űrhajóját, a Szojuz T—9-et a Szaljut—7 űrállomásból és a Koz­mosz—1443 jelű mestersé­ges holdból álló űregységgel. Ezzel egy — minden elődjét felülmúló — nagy méretű űrkomplexum jött létre, amelynek teljes Földi súlya 47 tonna. Az előző, Szaljut— Tegnap délután is folyta­tódtak a fegyveres összecsa­pások az El Fatah palesztin gerillaszervezet két szárnya között a kelet-libanoni Be- kaa-völgyben. Az Abu Musz- sza ezredes parancsnoksága alatt álló lázadók elfoglalták a Jasszer Arafatot támogató erők több fontos támaszpont­ját. Az észak-libanoni Tripoli- ban kiadott közlemény sze­rint 15 halott, 20 sebesült volt az Araíat-tábor vesztesége. A közlemény azt állította, hogy a lázadókat támogató szíriai és líbiai csapatok a támadások megkezdése előtt körülzárták az El Fatah egy­ségeit. Szíria, mint emléke­zetes, a múlt héten hasonló, határozottan cáfolt vádak Számos posztot töltött be különféle rangokban a. tö­rök haditengerészetnél. Sor­hajókapitánnyá 1960-ban ne­vezték ki, majd két évig a földközi-tengeri szövetséges erők parancsnoka volt Mál­tán. A torpedóromboló flot­ta parancsnokságát bízták rá 1964-ben, s a tengerészet hadműveleti főnöke és az aknavető flotta parancsnoka volt. Ellentengernagy 1967-től, 1970-ben altengernaggyá és az északi-tengeri flotta pa­rancsnokává, majd vezérkar főnökké, a török hadiflotta parancsnokává nevezték ki. A tengernagyi rangot 1974- ben kapta meg és egy évre tagja lett a Legfelső Kato­nai Tanácsnak, 1975 augusz­tusától 2 évig a nemzetvé­delmi minisztérium tanácso­sa, 1977-től 1980-ig a török haditengerészet főparancsno­ka volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. 1980 szeptember 21- től a Török Köztársaság mi­niszterelnöke. együttműködéssel és módot ad arra, hogy a tagorszá­gok közvetlenül megkezdjék a következő öt évre szóló népgazdasági tervek össze­hangolását. Tárgyalnak annak az 1982. június 10-én aláírt sokolda­lú keretegyezménynek a megvalósításáról amely az ipari robotok szakosított és kooperációs gyártásának ki­dolgozásáról és megszervezé­séről intézkedik. Az egyez­mény végrehajtása — mon­dották — egészében jól ha­lad, a KGST országokban már több, mint 200 ipari ro­bottípus terveit dolgozták ki. A Végrehajtó Bizottság ülésének résztvevői megvi­tatják továbbá a KGST XXXVI. tanácsülésére elő­készített anyagokat is. 6 jelű űrállomás két szállí­tóűrhajóval összekapcsolva is csak mintegy 33 tonna súlyú volt. A sikeres összekapcsolás után Ljahov és Alekszand- rov először a dokkolóegység hermetikus zárását ellenő­rizte, majd az átszállónyil- lást kinyitva belépett az űr­állomás fedélzetére, s meg­kezdte a orogram előírt feladatai teljesítését. A két űrhajós közérzete jó. s az űrkomplexumon lé­vő műszerek és fedélzeti rendszerek rendeltetésszerű­en működnek. miatt utasította ki Jasszer Arafatot, az El Fatah vezető­jét. a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnökét. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a délutáni órákban a harcok a szíriai csapatok ál­tal lezárt Bejrút—Damasz­kusz útvonal térségéből a jó­val északabbra fekvő Baal­bek város körzetébe is átter­jedtek. A Szíriához közel álló Né­pi Front Palesztina Felsza­badításáért főparancsnokság (vezetője Ahmed Dzsibril) damaszkuszi közleményében „a PFSZ és a palesztin nép vezetésére alkalmatlannak” nevezte Jasszer Arafatot és csoportját. Hazaérkezett a magyar küldöttség Ülésezik a KGST Végrehajtó Bizottsága Összekapcsolódott a szovjet űrhajé a Szaljut űrállomással EL FMIH Fegyveres összecsapások

Next

/
Thumbnails
Contents