Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-28 / 151. szám

1983. JÚNIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Üvegipari Művek berekfürdői üveggyárában az év elején állították üzembe a né­gyes kemencét. A hat négyzetméter alapterületű kemencével naponta 4,5 tonna üveget dolgoznak fel. A kemence előnye, hogy automata adagolású és fenékelektró­dák segítségével lehetőség van a gáz mellett villamosenergia felhasználására is MÁV Munkásszállások fejlesztése Az idén több mint 40 millió forintot fordítanak a vasúti munkásszállások fejlesztésé­re. Az összeg egy részét á még ebben a tervidőszakban felépítendő új budapesti munkásszálló előkészületi munkálataira szánják. Ezen­kívül lakókocsikat, konténe­reket vásárolnak, s vasúti kocsikat alakítanak át. Jó­val nagyobb összeget, mint­egy számillió forintot költe­nek a régebbi, s még felújí­tásra érdemes szállások ki- sebb-nagyobb javítására, korszerűsítésére, karbantar­tására. A vasúti munkarendből adódóan á MÁV-nál nagy gondot kell fordítani a dol­gozók elszállásolására. Mint­egy 4500-an laknak állandó munkásszállásokon, a töb­biek — főképp a pályaépíté­seken és pályafenntartáso­kon dolgozók — úgynevezett mobil szállókon, vagyis ki­selejtezett, átalakított vas­úti kocsikban, közúti lakóko­csikban, illetve lakókonténe­rekben élnek. Szolnokon Táskautca, táskasátor 1984. július Möl iskolatáska szabvány Júliustól Néhány fontos rendelkezés Családi pótlék, lakbér, posta és egyebek Lapunkban nem egyszer írtunk már a nehéz iskola táskákról, a gyerekekről, akik minden tanévben na­ponta testsúlyuk egynegyedét kénytelenek cipelni, mert nemcsak a táska súlyos, ha­nem a benne levő könyvek, füzetek, egyéb felszerelé­sek is. Az elvégzett iskolatáska- súlyvizsgálatokról beszél­gettünk Losonczi Zoltánné- val, a Köjál gyermek- és ifjúsághigiénés. valamint Telekné Tóth Annával, az egészségnevelési osztály munkatársaival. Először Losonczi Zoltánná válaszolt kérdéseinkre: — Iskoláskorú gyerekek­nél gyakran tapasztaljuk, hogy rossz a tartásuk, fer­de a válluk. Feltételezzük, hogy a rossz tartás, a ge­rincferdülés, a lúdtalp egyik kiváltó oka. hogy túlságosan nehéz az iskolatáska. az iskolai felszerelés. Ehhez járul hozzá, hogy ezt a ne­héz táskát is gyakran hely­telen módon hordják a gye­rekek. — Több éven át végeztek táskasúly-vizsgálatokat. — És körülbelül 4500 gyer­meket és iskolai felszereié sét mértük meg ez idő alatt Szolnokon és a megye több településén. Hazai viszony­latban hasonló vizsgálatról nincs tudomásunk. A mérési eredmények értékelésekor azokat a háttérértékeket vet­tük figyelembe, amit a né­metek állapítottak meg. ök vizsgálati és mérési eredmé­nyeik alapján meghatároz­ták, hogy a gyermekek opti­mális terhelése, ha a táska összsúlya nem haladja meg a testsúly 10 százalékát. Egy elsőosztályos kisgyerek test­súlya átlagosan 20 kilo­gramm, tehát a táska súlya 2 kilogramm lehet. Ezzel szemben az alsó tagozatos gyerekek átlagosan testsú­lyuk 18—20 százalékát cipe­lik napról-napra az iskolába. — Nemcsak a szülő hibás abban, hogy nehéz táskát vesz a gyerekének. — Ezt mi is tudjuk. Ta­valy nyáron Szolnok megye üzleteiben 62 féle iskolatás­kát árultak, de ezek közül csak 3—4 felelt meg az egészségügyi szempontoknak. Megmértük az üres táská­kat: egy könnyű anyagból készült háti táska 62 deka volt, egy műbőr háti- vagy válltáska 0,90—1,60, az úgy­nevezett diplomatatáska — amelyet manapság előszere­tettel vesznek a gyerekeknek a szülők — 1,8—2 kilogram­mot nyomott. Ha ehhez hoz­závesszük a könyvek, a fü­zetek súlyát, könnyű kiszá­mítani, mit cipel a gyerek. Tavaly -részt vettem, mint szakértő, az iskolatáska­szabvány tervezet ergonó­miai részének összeállításá­ban. Eddig ugyanis ilyen szabvány hazánkban nem lé tezett. A szabvány 1984. jú­liusában lép életbe. Egy ki­csit a mi munkánk eredmé­nyének is tartjuk, hogy egy év múlva csak olyan táskát gyárthatnak az országban, amelyek gyermekeink test­méreteinek megfelelnek. — És vajon akkor lesz elegendő megfelelő táska? Vagy csak szabvány? — A Palota Bőrdíszmű­gyár és a szolnoki Bőrtex vezetésén úgy hiszem. ez nem fog múlni. Nagyon jó partnerek. Arról viszont van tudomásunk, hogy sok gonddal küzdenek, nincs elegendő alapanyaguk, a Graboplaszt nem tud eleget szállítani részükre. Szolnokon július 4-én kez­dődik és július 8-ig tart az iskolatáska-hét. Ezzel kap­csolatos kérdéseinkkel Te­lekné Tóth Annához fordul­tunk. — A városban három he­lyen zajlik majd a program — mondta. — Táskautca nyílik majd a Hubay utcá­ban, a Skála Áruház mellett táskasátor lesz, és bekapcso­lódik az akcióba a Centrum Áruház is. — Mennyi táskát tudtak szerezni erre az akcióra, és mennyibe kerülnek? — összesen mintegy két­ezer hátitáskát árusítanak majd, az áruk 240—300 fo­rint körűi lesz. A többségük már megfelel a szabványnak: 45—50 dekás egy-egy, jó szakítószilárdságú anyagból készültek. Természetesen mindhárom helyen lesz ta­nácsadás, és iskolai felsze­reléseket, ruházatot is bemu­tatnak, árusítanak. A Ská­la-sátorban minden délután 4 órától divatbemutató lesz, tejtermék-, konzerv-, kész­étel-kóstolás. július 8-án 17 órakor pedig totósorsolást tartanak, ahol táskát és tanszereket nyerhetnek a gyerekek. A táskautcában az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat árusít minden isko­lai felszerelést ruhát. Aki ott vásárol táskát., zsákba­macskát is kap. Ugyanott kedden, szerdán és csütörtökön délután gyér- mekrajzversenyt és divatbe­mutatót tartanak. Július 8-án sorsoljuk ki a helyszínen a Néplap július 3-i számában megjelenő keresztrejtvény díjait. V. V. Több olyan rendelet, jog­szabály, minisztertanácsi ha­tározat jelent meg az elmúlt hónapokban, amely minden­napi életünket, munkánkat érinti. Jó részük július 1-én lép hatályba. Egy csokorra való a legfontosabbakból: A Központi Bizottság ta­valy decemberi állásfoglalá­sa nyomán — első ízben augusztusi kifizetéssel — a kétgyermekes családok gyer­mekenkénti családi pótlékát 490 forintról 600 forintra emelik. Az egygyermekes családoknál a jelenlegi 130 forint jövedelempótlék 300 forint lesz a gyermek 6 éves koráig. Ha ez idő alatt újabb gyermek nem születik, a to­vábbiakban csak a 130 forin­tot folyósítják. Ugyancsak júliustól lép hatályba a lakások bérének emeléséről szóló korábban megjelent rendelet. Idén még csak az emelt összeg 30 százalékával kell többet fizetni, majd 1984-től évente 14 százalékkal nő a fizetendő lakbér összege, s 1988. év közepén éri el a ténylegesen megállapított bérösszeget. Bizonyos esetek­ben nem jár az állami támo­gatás, így az érintetteknek már mostantól a teljes össze­gű lakbért kell fizetniük. A ötezer forint alatti nyugdíja­sok a lakbérhez szociális tá­mogatást kapnak. Az év egyik legjelentősebb szervezeti változása: a KPM a jövőben Közlekedési Mi­nisztérium lesz, a Magyar Posta pedig közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá kerül, s országos hatás­körű szervként működik to­vább — július 1-től. Vezetője a napokban kinevezett Tóth Illés államtitkár. Életbe lép a külföldi mun­kavállalásról szóló rendelet. Legfeljebb 5 évig lehet kül­földön dolgozni, s a nettó kereset 20 százalékát kell majd forintra átváltani. De­vizában fizetendő az SZTK- és a nyugdíjjárulék is. Csak munkaviszonyban állók, ke­resők vagy nyugdíjasok vál­lalhatnak külföldön munkát, s szükséges hozzá a külföldi foglalkoztató cég hitelt ér­demlő ajánlata is. Szervezett munkaerő-át­csoportosítás vagy „létszám- leépítés” miatt megszűnő munkaviszony esetén a jövő­ben átképzési segély adható az új munkát betanuló, illet­ve a szakmunkás-képesítés, a közép- és felsőfokú vég­zettség megszerzésére vállal­kozó dolgozónak. A támoga­tás betanítás esetén legfel­jebb 12 hónapig, szakképzés­sel járó tanulmányok eseté­ben pedig 36 hónapig adha­tó. Megváltoznak a gyógysze­rek térítési díjai. A legala­csonyabb térítési díjakat 2, 3. illetve 4 forintra emelik fel, egyidejűleg mintegy 110 féle hazai előállítású és szo- ciajista importból származó készítmény térítési díja csök­ken. Hozzávetőleg 450 medi­cina ára átlagosan 1,50 fo­rinttal növekedik. Egyidejű­leg á gyógyszerek rendelhe- tőségével kapcsolatos egyes rendelkezések is módosulnak. Néhány olyan betegség esetében, amely hosszan tar­tó gyógyszeres kezelést igé­nyel, bővül az ingyenes gyógyszerellátás köre. Az új gyógyszertérítési díjak július 4-től lépnek érvénybe. A vidéki átvevőhelyekről beszállított szőrme- és ruhafélék vegytisztítását három gép végzi a Patyolat Vállalat szolnoki központi telephelyén. A berendezések naponta több mint 500 kg ruhát tisztítanak I Keddi legyxettinin-----­K ét kerékkel több Csak figyelem városon és falun a legújabb hob­bit. Persze. 1alán nem is nevezhető1 hobbinak, inkább józan megfonto­lásból fakadó célszerű­ségnek. Az országutak legszerényebb járműve­ikre gondolok, a kerék­párokra amelyeket az el­múlt húsz évben való­sággal kiszorított éle­tünkből a sebesen szá­guldó személyautó. Nos, mintha! mostanában is­mét többen szállnának kerékpárra, mint ko­rábban. A kerékpár reneszánszát éli — s már nemcsak az szól mellette, hogy nem fo­gyaszt benzint, hanem az is: kis helyen elfér, egy lakat segítségével többnyire bárhol lerak­ható, nem kell hozzá ga­rázs, s a szolgáltatóipar­ra sincs úgy szüksége, mint az autónak. Az igaz, egyensúlyozni tudni kell, aki két keré­ken akar célba érni, dehát a biciklizés tudo­mányát nem kell ezre­sekért tanulni — bár aki rendszeresen használja, nem árt, ha legalább a közlekedési rendszabá­lyokkal tisztában van. Szóval sok a kerékpá­ros, egyre több felnőtt és gyerek mondhatja magát két kerékkel gaz­dagabbnak. Nyáron nincs is ennél — egy vá­rosban, vagy két közeli falu között célsze­rűbb közlekedési eszköz. Hozzáértők mondják, még egészséges is, fia­taloknak meg egyenesen előnyös: edzi, erősíti a lábizmokat. Bizonyára ezért áldoz sok szülő, amikor' tizenéves gyerJ mekének vesz egy szép, csillogó, lámpával fel- seerelt biciklit. A gye­rek aztán némi előtanul­mányok után — ilyen­kor szomszédok és lakó­társak vigyázzatok! — megtanulja, hogy nem csak játék a kerékpár. A kerékpáros gyakran kerekezik forgalmas uta­kon, s akik nagyon meg­szokták már a két kere­ket, nem csinálnak belő­le különösebb gondot, ha elromlik a világítás, elvész a villogó, sötét­ben gazdája épségét őr­ző macskaszem. A kerékpárost akkor is könnyen érheti bale­set, ha a legtürelmesebb és legnyugodtabb tem­póban tekeri bringáját, s akkor is, ha a világért nem merészkedik nagy forgalomba, s nem rak kosárhalmazt, gyereke­ket előre-hátra. A káni­kulát nem viseljük egy­formán. Van aki csak iz­zad a melegben, má­sok főfájásra, szédülésre is panaszkodnak. Nekik nyáron csak alkonyattájt szabadna kerékpárra ül­ni de rendszerint nem a napszak kellemessége dönti el, ki mikor veze­ti elő kerékpárját, s indul útjára. A nőkre még egy kü­lönös kerékpáros ve­szély is leselkedik. Ezek a mostani ezreseket érő kerekes paripák ugyanis — bármenyire hivalko­dóan szépek — nincse­nek teljesen fölszerelve. Hiányzik ami valamikor tízesekért bármikor kap­ható volt, s ami sokáig nékülözhetetlennek tűnt a kerékpár szoknyás tu­lajdonosainak. Igen, a szoknya emlegetéséről az idősebbek már talán ki is találták: a háló! A hátsó keréken valamikor háló biztosította a nő­ket, hogy a küllők nem fogják meg a repkedő szoknyát. Különben okos dolog a kerékpár. Nem is baj. hogy egyre többet látni belőle. A baj csak az, hogy a megnövekedett forgalomban veszélyes jármű lett. De elővigyázattal, megfelelő fölszereléssel, szelíd tömegközlekedési jármű lehetne. (SJ) MTESZ Értékelés a műszaki, közgazdasági hetekről Megállapodás a kjusztendill testvérszervezettel Nem jelentéktelen szere­pet játszik a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége Szolnok megyei Szervezete a megyén belüli gazdasági feladatok megoldásában. Minőség. takarékosság, versenyképesség — ezeket a kulcsszavakat hangsúlyozta a tegnap megrendezett el­nökségi ülésen is Madarász Tibor, MTESZ-titkár. Az idei műszaki és közgazdasá­gi heteket értékelvén beszá­molójában elmondotta, hogy április 15.—május 20. között csaknem nyolcvanegy ren­dezvényt szerveztek, ame­lyen közel hétezer érdeklő­dő vett részt, öt országos, húsz kiemelkedő megyei elő­adás, illetve ankét fémjelez­te a tizennegyedik alkalom­mal megrendezett műszaki hetek rangos voltát. Ebben az évben az élelmiszeripar és az ágazathoz kapcsolódó ipari, kereskedelmi tevé­kenység került a figyelem fókuszába. A kiemelkedő rendezvények sorában fog­lalt helyet többek között a Magyar Élelmiszertudomá­nyos Egyesület anyagtakaré­kos technológiákról szóló be­mutatója, Csikós Nagv Bé­lának, az Országos Ár- és Tervhivatal elnökének a gaz­dasági szabályozók! várható változásairól Kunszentmár- tonban tartott előadása. A műszaki hetek keretében rendezték' meg az országos agrárgépesítési tanácskozást, valamint első ízben talál­koztak a mezőgazdaságban dolgozó női szakemberek. Valamennyi előadáson an- kéton hangsúlyozták a racio­nálisabb energiagazdálko­dást, a körültekintőbb kör­nyezetvédelmet, a tudomá­nyos intézmények, egyesüle­tek és a vállalatok, üzemek közötti fokozottabb együtt­működést. Számos rendez­vényen ismertették a haté­konyabb termelést elősegítő új technológiai eljárást. A titkári beszámolót kö­vetően Vajk Ödön, a Magyar Hidrológiai Társaság szol­noki területi szervezetének titkára adott tájékoztatást az egyesület mind magasabb színvonalú tevékenységéről, majd Pápa Aladár, MTESZ- társelnök ismertette a Terü­leti Energiabizottság soron következő feladatait. Az ülésen fogadták a Tyhomir Zlatkov vezette bolgár testvérszervezet kül­döttségét. amely Kjuszten- dilből érkezett Szolnokra, hogy a csaknem egv évtize­des gyümölcsöző kapcsolat jegyében aláírják az 1984— 85-<re szótlóV együttműködési megállapodást. Ennek értel­mében jövőre tíz magyar szakember utazik tapaszta­latgyűjtés céljából Bulgá­riába. majd ’85-ben tíz bol­gár szakember tesz látogatást hazánkban.

Next

/
Thumbnails
Contents