Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-28 / 151. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 28. A nagykunok hagyatéka Gyarapodó néprajzi anyag Kisújszálláson Egyszerű sarki ház. stílusos fakerítéssel: a kisújszállási néprajzi kiállítóterem otthona. Kicsi, de annál gazdagabb. — Itt minden darab ajándék a helybéli emberektől — mondja Zsoldos István, a kiállítóterem vezetője. — Na r.em tudnak mit kezdeni a réges-régi bútorokkal, eszközökkel, jó szívvel adják az egyre szépülő múzeumnak. Már az előtérben a múlt század hangulata érinti meg a látogatót, s belépve a kopott, szúette bútorokkal berendezett szobába, régi parasztház berendezése tárul föl előtte: egyszerű faasztalok, székek, amelyeket faragott tmotívumok díszítenek, szövőszék, mázas cserépkorsók, tálak. A másik teremben a sokféle érdekesség mellett rögtönzött néprajzi kiselőadást is tart Zsoldos István a város évszázados múltjáról, lakóinak életmódjáról: — Ebben a vitrinben mezőtúri és kisújszállási kerámiák vannak az ezer- nyolcszázas évekből. valamint az első világháború emlékei: a hadimozsár, rézmozsár, a hadvezérek kénéivel díszített bögrék, tálak. . A háztartás tárgyait jórészt saját maguk készítették: a kétszáz éves mécsest, a gyufatartót, a gyertyaöntő üveg- és ólomcsöveket, a mézeskalács-szaggató formákat. A konyhai eszközök közül az öntöttvas lábas a legértékesebb: akkor még tényleg volt lába az edénynek, sőt nyele is. A háborús időkből maradt meg a vajköpülő, a famozsár, a háziprés. A gazdalegényeknek gazdagon díszített szűrjeik voltak, mint az a fehér alapon három színnel hímzett darab. A régi paraszti élet eszköze volt a kaszakés, a nagy sarló, a fából készült kötélcsavaró, a kapatisztító. az ösztöke (ezek is mind házilag készültek). A százéves állattartást is szemlélteti a kiállítás anyaga. Láthatunk kötőféket, hajtószárat, béklyót, amit az állatok lábára bilincseltek, hogy el ne kószáljanak; cso- bánt (vagy csobolyót), amelyben a friss vizet vitte ki magának a csikós a gulyás; bronzból és nikkelből készült kolompok, csengők, harangok a marhák, bikák, csikók nyakába. Még megvan a£ utolsó kisújszállási számadó csikós karikás ostora is. Érdekes darab a pala, avagy szúróka a borjú orrába, hogy ne szophassa ki anvja minden tejét... \A kiállítás anyaga egyre gyarapszik. A raktárban és a kis irodahelyiségben minden sarok zsúfolt, korsók, üvegek, kosarak, köpülők, érdekes alakú edények halmozódnak. Ápolják és tisztelik elődjeik hagyatékát a város lakói. Körmendi Judit Lemezfigyeló Válogatás a nemzetközi country-fesztivál dalaiból Country-muzsikát hallgatva legtöbbször a western filmek jól ismert, gyakorta visszaköszönő képsorai pörögnek képzeletünkben: postakocsi üldözés, sziklás hegyormok közötti pisztolypárbaj, lengőajtós kocsma, forró vérű táncosnőkkel. Az asszociáció nem véletlen. A country-zene, a slágerek ugyanis jó részével a vadnyugati filmek kísérőmuzsikájaként váltak ismertté. Nem csoda, hogy e stílus- irányzat Európát is meghódította, a dalok egyszerűsége, dallamossága, a szöveg elbeszélő jellege figyelemre késeijét), könnyen jmagával ragadja azt, aki hallgatja a bendzsó, a gitár, a mandolin, hegedű játékát és a vokális éneket. A „vidéki” zene magyar- országi elterjedését sok vita kísérte. Jó-e, ha a szerzeményeket eredeti angol nyelven éneklik, vagy inkább fordítsák magyarra, a saját számok színvonala megkérdőjelezhető, egyáltalán létezik-e magyar count- ry, stb. Először talán a Fonográf muzsikájára mondtak igent, fejezték ki elismerésüket a kétkedők. Hozzá kell tenni azonban, hogy Szörényiék zenei világát, szerzeményeit nem lehet egyértelműen ebbe a kategóriába sorolni, beskatulyázni. Az utóbbi jó néhány esztendőben több hazai előadó próbálkozott meg eredmé nyesen e stílusirányzat színvonalas tolmácsolásával. A legjobb együtteseknek sikerült kialakítaniuk egyfajta sajátos arculatot is. A Bojtorján. a 100 Főik Celsius, az Interfolk és még néhá- nyan sorolhatók ide. Augusztusban lesz egy esztendeje, hogy Budapesten a Népstadion melletti szabad téren óriási érdeklődés mellett nemzetközi countryfesz- tivált rendeztek. A találkozón neves külföldi szólisták — Rose Marie, George Hamilton IV., Geroge San- difer és Joe Frank Carollo — és több hazai együttes is fellépett. A hangverseny hangulatát idézi az á koncertválogatás — Kemény Győző a Bojtorján együttes vezetője állította össze az albumot, — amely nemrégiben jelent meg a lemezboltokban. f. s. I^ÖÍiDAPE^ái ROSE MARIE I SEI RI I BOJTORJÁN GEORGE S ANDI FÉR & NTERFOLK JOE FRANK CAROLLO »BORGE HAMILTON IV. 100 FOLK CELSIUS /ÁRKON Y1 ESZTER COLORAIX Sikeres bemutatók telt ház előtt Jól vizsgáztak a szolnoki balettiskola növendékei Az elmúlt héten három este léptek közönség elé Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az intézmény balettiskolájának növendékei. Minden előadást nagy érdeklődés kísért, telt ház előtt mutathatták be tudásukat az apróbb gyermekek és a tizenévesek. A közönség — zömmel szülők, hozzátartozók, mellettük pedig a balett iránt érdeklődők foglaltak helyet a nézőtéren — képet kaptak az előadások során arról, hogy a tánc, a kitartó gyakorlás, a próbák mennyiben formálják csiszolják a test mozgását, fejlesztik a ritmusérzéket, az önfegyelmet. Már a legkisebbek is — a játék-zene összhangjára épülő — műsorszámukat az alapfokú iskolázottságra utalóan mutatták be. A táncok színvonala a magasabb évfolyamoknál természetesen emelkedett, egyre látványosabb, anyagában összetettebb produkciókat láthattak a nézők. Bár a szereplés első pillanataiban az arcokra kiült az izgalom, a szereplés láza. az igyekezet, a tánc, a mozgás szeretete feloldotta ezt a feszültséget, helyenként felszabadult, de mindenképp szívvel-lélekkel előadott műsorszámoknak szólt a taps. A Szolnoki Balett színpadra lépései figyelemre méltóak voltak a többi növendék számára is példázva, hogy szorgalmas munkával milyen eredményeket lehet elérni. A korosztályokra szabott műsorok szerkesztése, a koreográfiák összeállítása Mo- zsonyi Albert balettmester érdeme, aki év közben a felkészítés során, sokat fáradozott, hogy tanítványai a záróvizsgán jól szerepeljenek. — f. s. — Fotó: Hargitai L. KARCAGON A Fáklya klub kiállítása A karcagi Déryné Művelődési Központ nagytermében Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója nyitotta meg a Fáklya klub — fővárosi pedagógusok — amatőr művészeinek kiállítását. Négy alkotó szerepel lllyés-emlékfa Illyés Gyula emlékfát faragnak a dombóvári fafara gó alkotótábor lakói. Az író gyermekéveinek egy részét ebben a városban töltötte, s itt járt iskolába. Az emlékfát e kapcsolat megörökítésére szánjál. A helyi Gőgös Ignáa Gimnáziumban berendezett, évente ismétlődő alkotótábor résztvevői emellett folytatják hagyományos tevékenységüket: egyedi játékokat készítenek és kijavítják más játszótereken levő korábbi alkotásaikat. Az új játékok többsége a város környéki köz ségek játszótereit gazdagítja. a tárlaton Benkőné Kovács Márta és Sonyákné Kovács Katalin festményekkel. Koppány Kovács Ferenc és Szamosi Horváth Tamás grafikával, szén- és tusrajzokkal. Benkőné Kovács Márta élénk színvilágú, bensőséges lírájú festményei közül az. Tegnap megnyílt a VIII. miskolci nyári egyetem. Az idei kurzuson, amelynek szokás szerint a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ad otthont, az ..Alkotás és a megújulás 1983” címszó alatt több tudományos elméleti és gyakorlati előadás hangzik el gazdasági mechanizmusunk eredményeiről. továbbfejlesztésének gyakorlatáról és az elkövetkezendő évek feladatairól. A TIT Borsod megyei szervezete, a megyei tanács és a Nehézipari • Műszaki Egyetem által rendezett nyári egyeteBorsos Miklós (Koppány Kovács Ferenc rajza) Ihupartot, a Romos házat véljük legsikerültebbnek, Sonyákné Kovács Katalin saját útját járó piktúrájá- nak erős drámai hatásait csodáltuk meg, különösen a Tűz című festményét. Koppány Kovács Ferenc útirajzai, portréi. izgalmas valóságlátásról tanúskodnak, míg Szamosi Horváth Tamás rajzainak legerősebb oldala az ironizáló hajlam, a fanyar humor. mi sorozat az „ember— munka—társadalom” témakör vizsgálatát, elemzését tűzte célul. A VIII. nyári egyetem nyitónapján Havasi Béla, a Borsod megyei .pártbizottság titkára köszöntötte a több mint mint száz hallgatót, majd Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadé mia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója tartott előadást ,,A gazdaság és a politika kölcsönhatása” címmel. Megnyílt a Vili. miskolci nyári egyetem |A rádió I |huBámhosszán| Szerpentin Volt idő. amikor a leghatásosabb hallgató-, nézőriasztó az ismeretterjesztő előadás volt, de ahogy teltek, múltak az évek megnőtt valahogy a tudományok tekintélye, s a legnépszerűbb műsorai tv-nek, rádiónak a műszaki, természet- és társadalomtudományi híradók. A tyúk volt előbb vagy a tojás, — vagyis mennyi szerepük volt a tudományok iránti megnőtt érdeklődésben a tömegkommunikációnak, nehéz lenne megmondani. A rádió jól felismerte a szükségletet, s a legkülönfélébb ismeretterjesztő műsorokkal tájékoztat a tudomány helyzetéről a legújabb kutatások eredményeiről. A Szerpentin, az ismeretterjesztő szerkesztőség legutóbbi számát a magyar etnográfia helyzete bemutatásának, a különböző etnográfiai kutatásokat folytató tudósoknak szentelte. Jóleső érzés volt hallani, hogy a különböző földrészeken járt, ott kutatott magyar etnográfusok milyen nagy szakmai tekintélynek örvendenek, de talán még ennél is többet mondó az, hogy a hazánk iránti bizalom milyen erős a különböző, harmadik világbéli országokban. Az Erdei Grün- wald Mihály szerkesztette Tműsor ízelítőt adott abból, hogyan lehet minden erősza- koltság nélkül a hazafias tudatra érdemben hatni. A tények beszélnek, nos a műsorban megszólalók konkrét helyzetekről számoltak be — igen szellemesen, jó nyelvezettel, tudományuk legújabb eredményeit mondták el. Nagyon jó ötlet volt, hogy a különböző világrészeken gyűjtött zenei anyaggal illusztrálták a műsort. A Szerpentin következő műsora is ismeretterjesztő jellegű volt. Az Utazás Hévízországban című műsorban a magyar gyógyfürdőkultúra és idegenforgalom múltjáról, jelenéről és jövőjéről volt szó, igen érdekesen, vonzóan. Talán még többet adott volna a műsor, ha valamicskét „felvállalt” volna a különböző nagyhírű alföldi gyógyvizek gondjaiból. A Szonda — tudományos magazin — hétről hétre kiemelkedik érdekességeivel a rádió műsoraiból. A legutóbbi adás különösen színvonalas volt. A fagyasztott embriók sorsa már önmagában is számos kérdést felvethet, de Egyed László és Simon- ffy Géza nem elégedtek meg a kérdés tudományos tisztázásával, megpróbálták — azért csak „megpróbálták”, mert a következmények egyelőre beláthatatlanok — a kérdés etikai oldalát is bemutatni. A lehetőségeken belül ezt is sikerrel tették, műsoruk legizgalmasabb része volt a téma részleges tárgyalása. T. L. Magyar könyvek Losoncnak Harmincezer forint értékű magyar nyelvű könyvet ajándékozott Nógrád megye Tanácsa a losonci járási könyvtár magyar nemzetiségi részlegének. Többségük a legutóbbi könyvnapra megjelent szépirodalmi gyermek és ifjúsági vala mint ismeretterjesztő munka. Nemcsak a losonci könyvtár olvasói forgathatják őket: az intézmény letéti könyvtárai révén eljutnak a közép-szlovákiai terület minden magyarlakta településére. A Nógrád megyei Tanács könyvajándéka viszonzása azoknak, a szlovák nyelvű könyveknek, amelyeket a rétsági szlovák nemzetiségi báziskönyvtár kapott évek óta rendszeresen PozsonybóL Benkőné Kovács Márta festménye
