Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-15 / 140. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JÚNIUS 15. IA szerkesztőség postájából I Halgassunk az orvos tanácsára Orvosi utasítás, tanács — mindegy, minek nevezzük, de jó, ha odafigyelünk rá és megfogadjuk. A kórházból távozó beteg útmutatást kap a „hogyan tovább”-ot illetően. Rendszeres orvosi ellenőrzésre van szüksége, állandó és folyamatos gyógyszerszedésre. Általában ajánlatos tartózkodni a zsíros, fűszeres ételektől. A többségnek csökkenteni kell a napi kávéadagot. Sok gyógyszer mellett célszerű abbahagyni a dohányzást, az alkoholfogyasztás pedig tilos! A gyógyintézetből hazatérőnek általában kerülnie kell a megterhelő munkát. Ki-ki megkapja az egészségi állapotának legmegfelelőbb tanácsot. Van, aki odafigyel, még rá is kérdez, mit, hogyan csináljon ezután. Sajnos vannak, akik a kórházban sem tartják be az orvos utasításait, akitől pedig a gyógyulást várnák ... Ez azonban a beteg együttműködő közreműködése nélkül lehetetlen! Az orvos kiteheti a szívét-lelkét, ha a beteg semmibe veszi útmutatásait. S kezdődik az ördögi kör. A beteg panaszkodik, járja az orvost, orvosokat, kórházat, kórházakat. Eredmény pedig semmi... Így nem is lehet! Napjainkban sok információ elhangzik a helyes, egészséges életmódot illetően. Az egészségügyben dolgozók mellett tájékoztat a tévé, a rádió, az újságok. Előadásokon, különféle rendezvényeken hallhatunk az ésszerű táplálkozásról, a szabad idő helyes felhasználásáról; mozgásra, sportolásra buzdítanak bennünket. Ha legalább a felét megszívlelnénk! — Kevesebb lenne a beteg, jobb lepne a közérzetünk. M. F.-né Szolnok Otthonok „születnek” A jászberényi tanács a város eddig kevésbé lakott területeit tartós használatra bérbe adta a kislakásépítőknek. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szakemberei már befejezték a Szúnyogoson lévő telkek villamosítását, az új házhelyek bérlői megkezdték leendő otthonaik építését. A jó hírt és a fotót Pászto- ry Alajostól kaptuk. Tűzveszélyes vegyszerek a háztartásban A vegyipar fejlődése természetszerűen visszatükröződik a háztartásban is. Egyre több és többféle termék készül a vegyipari üzemekben: mosó- és tisztítószerek, fényező vegyianyagok, festékek, oldószerek, gépkocsi ápoló, növényvédő, fertőtlenítő Vagy impregnáló szerek stb. E készítmények többsége tűzveszélyes és mérgező is. Tanácsos tehát úgy tárolni őket, hogy ne kerülhessenek a gyermekek kezébe. Ha nem vagyunk elővigyázatosak, bekövetkezhet a tragédia! Csaknem minden tisztító- szer alapanyaga valamilyen gyúlékony, cseppfolyós anyag: benzin, éter, szesz, aceton vagy hasonló. Ezek — levegővel keveredve — robbanásveszélyesek. Gyakran előfordul tűz, robbanás a lakásokban, amikor ruhaneműt benzinben vagy acetonban /mosnak, tisztítanak. Tűzveszélyes vegyszereket, folyadékokat csak szabadban vagy 'jói szellőztetett helyiségben használjunk — ezt írja elő a tűzvédelmi szabályzat! Tűzveszélyes alapanyagú -tisztítószer szabálytalan kezelése okozott már tüzet lakásban, intézményben egyaránt. Megkülönböztetett figyelem fordítandó a spray csomagolású vegyianyagokra. A megelőzés első feltétele, hogy ismerjük meg a használt vegyszerek, -tisztítószerek tulajdonságait. Olvassuk el figyelmesen a használati utasítást, s tartsuk is be az előírásokat. Használatuk közben ne dohányozzunk, nyílt lángot és villamos háztartási gépeket ne használjunk, gondoskodjunk az állandó szellőztetésről. Ne tartsunk a lakásban vegyszerekkel átitatott rongyot, ne öntsünk a lefolyócsatornába tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékot! Mindezen intelmeket — az évről évre növekvő lakóházi tűzesetek megelőzése érdekében — Lakatos József tűzoltó főhadnagytól (Szolnok városi-járási tűzoltóparancsnokság) kaptuk, s olvasóink figyelmébe ajánljuk. Kikapcsolódás— kedvezményesen „Sok nyugdíjastársam nevében írom e levelet — kezdte sorait Tota Gáborné szolnoki olvasónk. — Nagyon sokan lakunk bérházban. Hét végén mi is szívesen kimegyünk a szabadba, és boldogan ^ennénk a Hortobágy víziousszal is kirándulni. Ám a viteldijat a kisnyugdíjasok nemigen tudják megfizetni. Kérdezem, nem kaphatnánk kedvezményt? Az is jó lenne, ha — hasonlóan az autó buszhoz — hajóra is érvényes lenne a nyugdíjasok utazási utalványa.” Olvasónk nyitott kapukat dönget. Az 50 százalékos jegy váltására jogosító, említett utalvány ugyan nem érvényes hajóra, a vízibuszra sem, de a nyugdíjasok — személyi igazolványuk felmutatása után — kedvezményesen (gyermekjeggyel) utazhatnak a Hortobágyon. Mit jelent ez? Szerdán, vasárnap Tiszáké csk éré) illetve Tiszakürt- re viszi utasait a Hortobágy. Tiszakécskére 120 Ft helyett SO Ft-ot, Tiszakürtre 130 Ft helyett 88 Ft-ot kell fizetniük. Szombati napokon a Kiskörére és környékére kíváncsiak foglalhatnak helyet a Hortobágyon. A nyugdíjasok 120 Ft helyett 80 Ft-ért tehetik meg az utat oda- vissza. Kedden, csütörtökön és pénteken kétórás sétahajózásra lehet jelentkezni. A viteldíj 60 Ft, nyugdíjadpk- nak 40 — kaptuk a tájékoztatást a Tiszatour Szolltok megyei Idegenforgalmi Hivatal illetékeseitől. SZOT-szanatórium, táppénz, útiköltség Balatonfüreden szakszervezeti szanatóriumban üdültem három -hétig. Megváltoztak a beutalással kapcsolatos szabályok. Az eddigi, 2 hét szabadság -f 1 hét táppénzes állomány helyett a beutalt eldöntheti, hogy szabadsága terhére megy-e szanatóriumba vagy három hétre táppénzes állományba veszik. Én az utóbbit választottam: a kifizetőhelyen a kórházi (illetve szanatóriumi) igazolás alapján számfejtették a táppénzemet. Az útiköltséget azonban nem fizették ki részemre. Nem értem, ha a társadalombiztosítás vállaltja a táppénzköltséget, az útiköltséget miért nem fizeti ki? Tudomásom szerint ilyen üdülések Párádon, Hévízen, Balatonfüreden vannak — tehát érinti az ide beutaltakat. Újabban egyhónapos iskolás szanatóriumok is vannak Kőszegen és Vajtán, ahová a szülő kíséri el és hozza haza onnan a gyermekét, mivel nem csoportos üdülésről Van szó. Az útiköilltséget pedig az az üzemi kifizetőhelyen kifizetik. Érthetetlen, hogy a felnőttet ez a kedvezmény nem illeti meg ... Kiss Károly szolnoki olvasónk vár választ fenti levelére, s jól sejti, hogy ez a téma több embert érint. * A SZOT Elnöksége 1981. szeptember 1-i határozata értelmében a hévízi, a balatonfüredi és a parádfürdői SZOT-szanatóriumokba beutalt szakszervezeti tag 1982. január 1-ét követően szabadon választhat, hogy a szanatóriumi tartózkodás teljes tartamára fizetett szabadságot vesz igénybe, vagy ezt az időtartamot keresőképtelen állományban, illetve részben fizetett szabadságon tölti. A beutaltat a szanatóriumi tartózkodásának arra az időtartamára, amelyet nem fizetett szabadsága terhére töltött, járóbetegként — a kórházi átalány idejére járó táppénz helyett — teljes, tehát nem csökkentett összegű táppénz illeti meg. A kórházi ápolás idejére ugyanis egyébként csökkentett összegű táppénz jár. Az említett határozat azonban útiköltségtéritésről az utóbbi esetben sem rendelkezik, így érvényesül a ma- pvatr állampolgárok Igyógyí- tó-megelőző ellátásáról szóló 17/1975. EüM. számú utasítás azon rendelkezése, miszerint nem jár útiköltség, és utazásra jogosító utalvány sem adható ki szakszervezeti szanatóriumba beutalt részére. A SZOT Titkársága és az Egészségügyi Minisztérium megállapodása alapján a gy érmék-üdülőszanatóriumokba beutalt gyerekek és kísérőik részére 1981 októberétől az utazási költséget a társadalombiztosítási szervek valóban megtérítik. Szúnyogok hada... ... nehezíti a Körös mentén élők munkáját — olvashattuk egy levélben, amelyet Kunszentmártonban adtak postára. A határban dolgozók sokat szenvednek a rovaroktól. Ráadásul védekezni se tudnak ellenük, mert kevés, néhol nincs is riasztószer .. . Informátorunk szerint különböző fórumokon szóvá tették, kérték: irtsák a szúnyogokat. A válasz: nincs rá pénz ... Levélírónk úgy véli, az idei tél nem volt mostoha, a hóeltakarítással nem volt sok gond. Talán ha az ott megtakarított pénzből rendelnék meg a szúnyogirtást . . . Nem tudjuk, van-e erre lehetőség a Körös mentén. A kérést mindenesetre továbbítjuk. Nekeresd utca? Már több mint egy évtizede, hogy Jászberényben az egyik főúton kényelmes szövetkezeti és tanácsi lakások épültek. A csaknem sugárút- nyi rendezett, fásított és pázsittal szegélyezett út mentén szolgáltató üzemek, áfész ABC-áruház és más, gyakran keresett üzletek, gyógyszer- tár és közintézmény másodcentrummá tették e szép utcát. Ne keresd az utca nevét, messziről ide tévedt idegen! Mert bizony a sok-sok hasznos dolog megépítésekor egy fontos valamiről: az utcanévtáblák elhelyezéséről elfeledkeztek a fáradhatatlan honatyák. Sem az utca elején, de még a végén sem jelzi egyetlen tábla sem, hogy a Szövetkezet utcában jár a megbecsült városlakó vagy az országjáró idegen. Úgy véljük, nem a pénzen múlik a „hiánypótlás”! P. A. Jászberény Tiszta legyen a lakás Egy karcagi olvasónknak OTP-s társasházban van lakása. Szeretné eladni, mert körülményei indokolják, hogy családi házba költözzön, amelyhez külön (saját) udvar tartozik. Kérdezi: milyen állapotban kell lennie lakásának, hogy az OTP-nek felajánlja visszavásárlásra? A vételre felajánlott lakást az eladónak tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, per- és Jogviták a szomszédokkal „Milyen szép dolog, hogy már ma/Nem történik ilyes lárma, / Össze a szomszéd sose zördül,/A rokonság / Csu - pa jóság, / Magyar ember fél a pörtül ...” — írja Arany János nem kis iróniával A fülemile című versében. Érthető ragaszkodás A Legfelsőbb Bíróság tanácselnökével, dr. Magyar Árpáddal beszélgetünk dolgozószobájában arról: menynyire jellemző ma nálunk a csip-csup ügyekben való perlekedés, a szomszédok jogvitája. A gyakorló jogász, a Legfelsőbb Bíróság tulajdoni és birtokperekkel foglalkozó tanácselnöke az olykor nagyon kis perértékű jogviták elvi fontosságát hangsúlyozza elsősorban; az a véleménye hogy nem szabad — látatlanban — el' marasztalni az igazát kereső pereskedőt. Hiszen egy birtokperben például nagy jelentősége van annak, hogy az ingatlannyilvántartásban is feltüntetett jogi határ ott legyen a valóságban is, más szóval: érvényesüljön a törvényesség. (A mai, korszerű ingatlannyilvántartást évti zedes munkával, hatalmas anyagi áldozatokkal teremtették meg. ) Másrészt érvényt kell szerezni az Országos Építésügyi Szabályzatnak, az építkezésekkel kapcsolatos tanácsi rendelkezéseknek is. S mivel például előírják: építkezni minimálisan 16 méter frontszélességű telken lehet, bizony ha fél méter hiányzik belőle. — mert mondjuk a szomszédok az élősövénnyel kétfelől elcsíptek belőle 20—30 centimétert — már jogos a telek tulajdonosának a laikus számára első hallásra talán kicsinyesnek tűnő perlekedés. Jogos, mert neki adott esetben ezen a fél méteren múlik a nyugalma, a boldogsága; az. hogy fel tudja-e húzni telkén a családi házát. * Végül még egy szempont, amelyet szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni: a föld- és a házingatlan értéke egy-két évtized alatt s különösen a legutóbbi esztendőkben rendkívüli módon megnőtt. Érthető hát a buzgalom,- amellyel a jogos (vagy jogosnak vélt) négyzetméterekhez ragaszkodnak tulajdonosai. Peren kívüli lehetőségek A problémák a gyakorlatban többnyire akkor jelentkeznek, amikor valaki építkezni akar. A telektulajdonos úgy gondolja, az adásvételi szerződés, s az egyéb okmányok birtokában, hogy minden a legnagyobb rendben van. így azután különösen hidegzuhanyként éri: ezért vagy azért nem kaphatja meg a nélkülözhetetlen építési engedélyt. Említettük már a sok esztendős munkával elkészült új ingatlannyilvántartást. Bármilyen nap - gonddal csinálták, nyilvánvaló, hogy csúszhatott (csúszott is) bele itt-ott hiba. Nos, ezeket az illetékes földhivatal — nemcsak a bíróság, hanem az érdekelt felek kérésére is — kész rövid úton korrigálni. s ekkor már pereskedés helyett egyszerű hatósági intézkedéssé szelídül az eljárás. Gyakori eset, hogy a szomszédok annak idején megállapodtak valamiben. Tíz-húsz évig nem is volt köztük semmi vita. Azután — többnyire valami kis ösz- szezördülés miatt — egyszeriben bírókra mennének vélt igazukért. Sokkal jobb ilyenkor józan fejjel végiggondolni az ügyet, s tudomásul venni: egy szabályos megállapodást öt, tíz vagy akár húsz év múlva felülvizsgálni, megváltoztatni csak akkor lehet, ha lényegesen módosultak az egykori körülmények, s azok mára valamelyik fél számára valóban hátrányossá váltak. De az, hogy a szomszéd nem köszön, még nem ok a perle kedésre; a „visszavágás” maximálisan az lehet, hogy mi sem köszönünk neki. .. Vagyis, ha a felek megállapodtak korábban valamiben. — például a zegzugos telekhatárt közös megegyezéssel kiegyenesítettték, — akkor meddő igyekezet az ingatlannyilvántartásban szereplő határra hivatkozni, mert ebben az ügyben — pereskedéssel vagv anélkül — az a bizonyos megállapodás lesz a perdöntő. Árnyék, átnyúló lomb Kultúrált, törvénytisztelő embernek mindig abból kell kiindulnia: nen szabad olyat tennie, ami szomszédja bosz- szantására, zavarására alkalmas lehet. Más dolog tehát az, hogy mennyire vagyunk beszédes viszonyban a telek-, vagy házszomszédunkkal, s megint más az, hogy jogszabályba ütköző módon senki sem törleszthet. Sok mozzanat van, amire egy rendes telektulajdonos ügyel. Például a bíróság lebontatta annak a háztulajdonosnak különben teljesen szabályos toldaléképületét, amelynek fala — zörgős bádogból volt, s így állandóan zavarta a telekszomszédot. Az sem jogszerű eljárás, ha valaki — csak azért, hogy a szomszéd ne láthasson át hozzá —, magas beépített palánkkal veszi körül a telkét. Ez ugyanis mély árnyékot vet a szomszéd földjére, s így az kétségtejen anyagi kárért eredménnyeT fordulhat a bírósághoz. Előfordul, hogy egy napos, csendes kis utcában valaki egy- vagy kétemeletes házat épít, s nem törődve azzal, hogy az épület árnyékától a szomszéd ház egy része soha nem jut napfényhez, ezért falai elnedvesed- nek stb. Bizony ezért is kártérítés jár. A figyelmes szomszéd az építkezésnél még arra is gondol: ne vegye el a mellette levő telek tulajdonosától a szép kilátást, maradjon meg számára — az ingatlan értékét is növelő — panoráma. Mint ahogy szintén átment a köz- tudatba az a gyakorlat, hogy a szomszédhoz átnyúló ágat (annak kívánságára s ha ezzel a fának életét nem veszélyeztetjük) bizony le kell vágni, illetve az árnyékolás révén őt érő hátrányért méltányos kárpótlást illik nyújtani. „Hajdanában, amikor még így beszélt a magyar ember : Ha per úgymond, hadd legyen per!'Ami nem volt éppen oly rég” — idézhetnénk ismét A fülemile költőjét. Azzal, hogy talán nincs messze az idő: a szocialista együttélés szabályait kölcsönösen tiszteletben tartó emberek, szomszédok mind ritkábban fordulnak apró- cseprő vitás ügyeikkel a bí rósághoz, hanem azokat — a józan ész és belátás alapján — maguk között békésen elrendezik. Újlaki László igénymentesen kell rendelkezésre bocsátania. A lakáson az OTP- és a munkáltatói kölcsöntartozáson kívül más teher nem lehet. Az OTP a felajánlott lakáshoz tartozó, a lakással közös vagy külön tulajdoni lapon (albetétben) feltüntetett gépkocsitárolót is megvásárolhatja, ha annak készpénzért történő értékesítése biztosított. A vonatkozó jogszabály rendelkezése szerint ugyanis a gépkocsitároló megvásárlásához hitel nem nyújtható.
