Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-15 / 140. szám

1983. JÚNIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Jók ezek a televíziós port­rék; a különböző jubileumok alkalmából készített művészi arcképek. És hasznosak. Utólag sok mindent megtud­hatunk belőlük. Amire addig oda se figyeltünk. Ha egy színész például elérvén a 70 esztendejéhez, és odaül a kamerák elé, életének tanul­ságaképpen bölcs dolgokat képes átadni, közölni a né­zővel. így történt ez Gobbi Hilda esetében, és ezt ta­pasztalhattuk Horváth Fe­renc köszöntésekor is. És más hasonló esetekben, mert belőlük egyre több van; az utóbbi időben művészeink közül, jeles és közismert mű-,, vészek közül, egyre többen érkeznek el az öregkor ha­tárához, s egyesek számára ez a televíziós! megnyilatko­zás ünnepi alkalmául is szolgál. Portré „szeplőkkel” De vajon miért kell várni egy művésznek arra mint például most is az immár nyugdíjas, de láthatóan mun­kaképes Horváth Ferencnek, hogy elérje a hetvenet, és így juthasson szóhoz a kép­ernyőn ! Vajon nem lett vol ■ na más eshetőség is rá, hogy ismét láthassák őt a tévéné­zők milliói? Aki úgy mond verset, mint ö, akinek a versmondás életre szóló sze­relem, vajon nem tudna-e gyönyörködtetni még ma is egy-egy Petőfi-verssel vagy Ady vagy József Attila vala­melyik költeményének ízes­zamatos megszólaltatásával? Számunkra különösen is­merős lenne ez az iz. még azoknak is, akik fénykorá­ból nem ismerik őt, nem hallhatták például tőle Arany Toldiját, hisz hosszabb túr- kevei tartózkodásának is ott a nyoma Horváth Ferenc jel­legzetes kiejtésén! Hallhat­tuk, színi pályáját is itt kezdte egy vándortársulat­nál, ebben a tiszántúli vá­rosban. Restellem, de ma­gam is most tudtam meg ró­la ezt, a nekünk szívmelen­gető tényt. Ilyen értelemben az alig több mint fél órás beszélgetés a felfedezés ere­jével hatott. És meghatott Horváth Ferenc mérhetetlen bölcsessége, kiegyensúlyo­zottsága, ami lényéből dúsan áradt. Az élettel való csen­des megbékélés nyugalma, annak a művészembernek a nyugodtsága, aki úgy érzi, megtette, amire képes volt, s amire a változó élet le­hetőségei közepette alkalma nyílott. Volt színész (ma is az!), volt színházigazgató és játszott tévében, játszott fil­men, ha nem is sokat — és mondott verset, rengeteget és rengetegszer. Ez volt az igazi mestersége; hivatása és kenyere. Csak egyetlen egy hiány­zott tehát, de nagyon, ebből a gondolatgazdag életsum­mából: a vers. Hogy is fe­ledkezhettek meg erről a portré gondos és egyébként hozzáértő készítői? Hisz tud­niillik: a dal teszi a dalno­kot. és nem fordítva: még ha a dalnokról jó is megtud­ni — akár utólag is egyet- mást, fontosat. Atomzsarolás Hogy valakinek, magán- személynek akárcsak egy icipici atombombája is len­ne — őrült gondolat, még eljátszani is vele. De egy tudományos-fantasztikus történetben miért ne fordul­hatna elő efféle őrültség — ha végül is megszívlelendő emberi tanulság kerekedik ki belőle. Valami értelmes gondolat megfogalmazására vezeti rá a nézőt. A Szent - mihályi Szabó Péter írta té­véjáték legfőbb gyengeségé­nek éppen ezért azt érzem, hogy minden ügyessége, az indításban rejlő krimi fe­szültségei ellenére, a rende­zői megoldások korrektsége ellenére is nem tud eljutni olyan végpontra, amelyről az „őrült” játék, a kézhez bilincselt bombával, amely- lyel Londont zsarolja egy megszállott ír „szabadság- harcos” — időszerű értelmet kaphatna. Csak játék, sőt a kezdeti jóleső feszültségek csillapultával egyre lanyhu- lóbb játék — a végére ját­szadozás egy „képtelen” öt­lettel. És ami különösen za­vart: a figurák jellegtelen - sége vagy még pontosabban jellem-telensége. Még a Kern András megformálta fő alak emberi vonásai isi alig bontakoztak ki. Egyéb­ként Babiczky László rendez­te az Atomzsarolást. Röviden Láttam A Hétben egy an- tiriportot: egy iskolai új módszerről. egy összetett esztétikai nevelési kísérlet­ről adott számot a televízió. És kik szólaltak meg? A Fővárosi Tanács illetékese, az illető kerületi tanács fe­lelőse. Hol maradtak a pe­dagógusok, akik lényegében végzik a kísérletet, akik vé­rüket hullatják el az út­törő munkában? Űj sorozat kezdődött va­sárnap délután, csehszlovák vígjátékok bemutatását kezd­te meg televíziónk. Elsőként a Revizort, Gogol szatírá­jának 1933-ban készült film- változatát láthattuk érdekes átdolgozásban, igazán mu­latságos komédia formájá­ban, remek szereposztással, illetve színészekkel. Ügy látszik, érdemes lesz odafi­gyelnünk erre a sorozatra, amely északi szomszédaink sajátos humorából ad bősé­ges kóstolót. — VM— Dalostalálkozó a füzéri várban Június 19-én vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel dalos­találkozót rendez a festői szépségű füzéri várban a Borsod megyei Rónai Sán­dor Művelődési Központ és a Kóta megyei szervezete. A II. füzéri dalostalálkozón nyolc zenekar, táncegyüttes, nép­dalkor lép fel, szórakoztatja a vendégeket. Mesterhangszerek bővülő exportja Európán kívül számos ten­gerentúli országba, így az Amerikai Egyesült Államok­ba és Japánba is eljutnak a magyar mesterhangszerek. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat a sorozatban ké­szült hangszerek, pianínók, tanulóhegedűk mellett foko­zatosan növeli az egyedi ké­szítésű népi és professzioná­lis hangszerek kivitelét. A legtöbbet az NSZK-ban érté­kesítik, de a terjedő népze­nei kultusz hatására az USA-bán és főleg Franciaor­szágban bővítették eladásai­kat. A külkereskedelmi vállalat legújabb kínálatát budapesti bemutatótermében megren­dezett kiállításon a napok­ban mutatja be külföldi üz­letembereknek kereskedők­nek és művészeknek. Szá­mos régi hangszert is be mutatnak, amelyeket a Koz­mosz Hangszerkészítő és Ja­vító Szövetkezet ajánlott fel kivitelre, s amelynek ex­portját a Zenetudományi In­tézet engedélyezte. Nyáron sincs uborkaszezon Újjáéledt a művelődési ház Kenderesen A művelődési házakban a leggyakrabban a fiatalok for­dulnak meg. Ök alkotják lét­számban a közönség javát, a program egy részét eleve ne­kik rendezik. Egy-egy intéz­mény munkáját részben mi­nősítheti, hogy milyen gyak­ran térnek be kapuján a ti­zen-, és huszonévesek. Az ismerkedést a kenderesi művelődési ház életével a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben kezdtük. A középfokú intézmény diák­jai három éven át féligmed- dig kenderesinek számítanak. Milyen a szakmunkásjelöltek kapcsolata a művelődési ház­zal? — tettük fel a kérdést többüknek. A diákok véle­ményét is összegezte Karsai József végzős tanuló. — Három éve tanulok Kenderesen, csak a szabad hétvégeket, a szünidőt töltöt­tem otthon Tiszaföldváron. Elég nehezen szoktam meg ezt a falut. Azért is volt így, mert szabadidőnkben nem tudtunk mit kezdeni. Nem lehet állandóan sportolni, ol­vasni meg nem mindenki szeret. A kultúrházban elvét­ve voltak csak rendezvények, és az sem biztos hogy ami volt, érdekelt bennünket. Ez a helyzet az utóbbi évben teljesen megváltozott, amióta új igazgató van. Mindenről értesíti az iskolát, ami a ház­ban történik, így természete­sen eljárunk az előadásokra. Különösen a fotókiállítások tetszettek. Azt azért nem bánnám, ha több diszkó len­ne. Persze ez nekem már majdnem mindegy, mert végzős vagyok, elkerülök Kenderesről. A szakmunkásképző inté­zet harmadéveseinek zöme oklevéllel a kezében, valóban elköszön a községtől, de szeptembertől újabb fiatalok, elsősök érkeznek helyettük. Természetesen nemcsak a diákoknak, de az egész köz­ségnek érdeke, hogy a műve­lődési ház folyamatosan jól dolgozzék. — Az elmúlt esztendőben a Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház munkája, tevékeny­sége lendületet vett, minősé­gében javult — nyugtázta elégedettségét Czakó Sán- dorné tanácselnök. — Tavaly májusban új gazdát, tízéves gyakorlattal rendelkező nép­művelőt kapott az intézmény, és ez nagy szó. Előtte ugyan­is soha nem volt diplomá­sunk. Az intézmény közel­múltban történt felújításával a tárgyi és személyi feltéte­lek is adottak voltak tehát a munkához. Az eredmények azóta érezhetők. Megnőtt a rendezvények látogatottsága, a kiscsoportok újjáéledtek, új tanfolyamok indultak. Az igény felkeltése mellett a jö­vőben a szervezésre, a közön­ség „mozgósítására” kell job­ban összpontosítani. A művelődési ház igazga­tója Sipos Sándor tavaly jú­niusban állt munkába Ken­deresen Előtte fél évig nem volt vezetője az intézmény­nek. Munkájával elégedettek a vezetők, s a lakosság köré­ben is tekintélyt szerzett ma­gának. — Több tényező is szere­pet játszott abban, hogy ide kerültem — mondta. — Elő­ször is egy személyes dolog, közelebb kerültem a szülőfa­lumhoz Tiszagyendához. Szakmailag az motivált, hogy egy ió állapotban lévő. meg­felelő tárgyi feltételekkel rendelkező intézményt vehe­tek át. Ügy gondoltam, itt megvalósíthatom elképzelé­seimet. » — Hogyan kezdte a mun­kát, mivel sikerült becsalo­gatni a közönséget, megked­velteim vele a művelődési házat? — Az utcán kezdtem a népművelést, mivel a szín­házterem csak októberben készült el. Ismeretterjesztő előadásokkal próbáltuk meg­nyerni a közönséget. Ügy gondolom, sikeresek voltak a nyári szünidei gyermekfog­lalkozások, az öregek napkö­zi otthonában történő film­vetítések, de sokan vettek részt a kirándulásokon is. A helyi termelőszövetkezet köz- művelődési bizottsága renge­teget segített. Szerencsére sok, „kultúrával fertőzött” szakember dolgozik ott. Kö­zösen mértük fel az igénye­ket. Nívós műsorokkal kellett kiállni. A propagandában, a szervezésben a társadalmi vezetőség és a közönségszer­vezők hálózata is kivette ré­szét. — A nyári hónapokban , hogyan lehet megtartani a közönséget? — Ilyenkor is színvonalas műsort kell adnunk, de a sajátos körülményekhez al­kalmazkodva, vagyis amit le­het, a szabadban rendezünk meg. Lényeges szempont a rendszeresség, a folytonos­ság, ne maradjon el egy meg­hirdetett előadás sem, vagy­is ne csalódjanak az intéz­ményben. Ezen túl ha a pro­paganda munka jó, akkor nyáron sincs uborkaszezon. — f. s. — Karnevál, sport, vásár Jászsági randevú — tizedszer Három napig szórakozás Jászapátin Tizedik alkalommal ren­dezik meg június 17—19. között a Jászsági randevú háromnapos eseménysoroza­tát Jászapátin. A program keretében június 17‘én, pén­teken a sátortábor területén kiállítást nyitnak, amelyen a Jászság ipari üzemei, sző vetkezetei mutatkoznak be termékeikkel. Lesz vásár is, sport- és kempingcikkeket árusítanak iparművészek, népművészek kínálják majd portékájukat. A nyitónap végén a Color együttes ad koncertet a fiataloknak. Június 18-án, szombaton délelőtt 16 jászsági telepü­lés általános iskolásait vár­ják a szervezők a gyermek­karnevál rendezvényére. Az este a felnőtteknek kínál szórakozást: a szabadtéri színpadon Csala Zsuzsa, Fa­ragó Vera, Kibédi Ervin és Szuhay Balázs fellépésének az Ez Pest! című kabaré, valamint Medveczky Ilona show-műsora látható. Június 19-én vasárnap a sportkedvelők a Jász Kupa országos meghívásos atléti­kái versenyt tekinthetik meg. Az eseménysorozat zá­rásának helyszíne ismét a szabadtéri színpad lesz, ahol délután 4 órától több mint harminc művész részvételé­vel a Jászsági randevú ’83 című vidám zenés műsorra kerül sor. A több órás prog­ramban Galambos Erzsi, Kincses Veronika, Lehoczky Zsuzsa Ruttkai Éva, Psota Irén, Haumann Péter, Men- sáros László, Szombathy Gyula és sokan mások szó­rakoztatják a közönséget. Nyitnak a közművelődési táborok Nyitnak a közművelődési táborok; az idén országszerte 200 helyen fogadják a fiata­lokat. Ennél jóval több táborra lenne szükség. Az igényeket azonban nem tudják kielégí­teni, mivel egy-egy tábor lé­tesítése és fenntartása jelen­tékeny összeget követelne. A Művelődési Minisztérium, a KISZ, a SZOT, az Országos Közművelődési Tanács és a Hazafias Népfront lehetősé­geihez képest támogatja a tábornyitási kérelmeket, de így is csak azok szerény há­nyadát képesek teljesíteni. A közművelődési táborok munkájára viszont feltétlenül szükség van, és elérkezett a minőségi szempontok követ­kezetesebb érvényesítésének időszaka. A korábbi kedvezőtlen ta­pasztalatok miatt a tábort nyitni szándékozóknak előze­tesen pályázatot kell benyúj­taniuk, amelyben kifejtik, milyen jellegű foglalkozáso­kat kívánnak tartani. A táborok munkájának ja­vulásában meghatározó sze­repet játszottak és játszanak a pedagógusok. Rajtuk áll vagy bukik az ügy sikere, az, hogy az életben hátránnyal rajtoló fiatalok milyen mu­níciót kapnak tőlük lemara­dásuk pótlásához, ismereteik és önismeretük gyarapodásá­hoz, gazdagodásához. Foglalkozásaikon nejn a számonkérő forma uralkodik, ehelyett arra törekednek, hogy diákjaikat önálló gon­dolkodásra késztessék. A program középpontjában az esetek többségében a könyv áll. A könyv az, amire az előadásokat, a vitákat építe­ni. alapozni lehet. Nem vélet­len, hogy legnagyobb népsze­rűségnek az olvasótáborok örvendenek. Csak az idén 140 helyen nyílik olvasótábor. Közkedveltségük azzal is ma­gyarázható, hogy a forma mögött komoly tartalom, egy igen erős bázis, az olvasó népért mozgalom húzódik meg. Országjáró kiránduláson Végre elérkezett az utolsó bét az iskolák­ban. Az általános iskolák többségében, ahol a tananyaggal már végeztek, osztály- kirándulásokat szerveznek. Képeink a Ság­Séta a soproni belvárosban vári körúti Általános Iskola 7,/a osztályá­nak kirándulásán készültek. Képünkön: a Fertődi kastélyban Élményekkel gazdagon utazás haza, Szol nokra — nzs —

Next

/
Thumbnails
Contents