Szolnok Megyei Néplap, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-15 / 140. szám

1983. JÚNIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jemeni küldöttség látogatott megyénkbe Eszmecsere a nópl ellenőrzésről A vendégeket Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájé­koztatta a megye társadalmi-politikai és gazdasági életéről. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet tehenészeti telepét Kugyela János, a szarvasmarha-ágazat vezetője mutatta be A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság meghívására június 12-én Medhi Abdul­lah Szaid, a Jemeni Szocia­lista Párt KB tagjának, a Legfelsőbb Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének vezeté­sével háromtagú jemeni de­legáció érkezett hazánkba. A vendégek Szakali József­nek, az MSZMP KB tagjá­nak, a KNEB elnökének kí­séretében tegnap Szolnok megyébe látogattak. A kül­döttséget fogadta Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára, és tájékoz­tatta a megye társadalmi, politikai és gazdasági életé­ről­A kötetlen beszélgetést szakmai eszmecsere követte a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnál, ahol jelen volt és a további progra­mokban részt vett Mohácsi Ottó, a megyei pártbizott­ság titkára és Ulveczki Ti­bor, a megyei tanács elnök- helyettese. Lőrinczy György, a megyei NEB elnöke adott átfogó képet a népi ellen­őrzés megyei szervezetének felépítéséről, feladatairól és munkájáról. Hangsúlyozta tevékenységük társadalmi jellegét, hiszen a szervezet­nek a megyében mindössze huszonhárom függetlenített főállású dolgozója van, és 2100—2200 között mozog a népi ellenőrök száma, akik társadalmi megbízatásként vállalják a nem mindig nép­szerű ellenőrzési munkát. Mint a tájékoztató is hang­súlyozta, a vizsgálatok szo­rosan kapcsolódnak az or­szág és a megye időszerű gazdasági és társadalompo­litikai problémáihoz. A jemeni vendégek el­mondták. hogy nagyon sók a hasonlóság a magyar és a két éve megalakult je­meni Népi Ellenőrzési Bi­zottság szervezeti felépítése és összetétele között, céljaik, feladataik pedig megegyez­nek. Rendkívül érdekelte őket, hogy Magyarországon hogyan zajlik le egy-egy népi ellenőrzési vizsgálat, milyen az eljárás menete, melyek a törvényes garan­ciái, Kíváncsiak voltak ar­ra is, milyen intézkedései, felelősségrevonások követik azokat a vizsgálatokat, ame­lyekkel mulasztást, vissza­élést, gondatlanságot vagy bármilyen szabálytalanságot derítenek fel. Miután konk­rét példákkal választ kap­tak kérdéseikre, elmondták, hogy a jemeni népi ellen­őrzési bizottságok nagy gon­dot fordítanak arra. hogy a vizsgálatok eredménye és következménye minden eset­ben nyilvánosságra kerüljön. A délelőtti szakmai ta­pasztalatcserét követően a jemeni delegáció vendéglá­tóik kíséretében a tiszaföld­vári Lenin Termelőszövet­kezetbe látogatott, ahol Szabó Béla mutatta be a 8400 hektáros gazdaságot. A jemeni vendégeket el­sősorban az érdekelte, hogy miként tud a piaci igények­hez alkalmazkodni a terme­lőszövetkezet, s hogy a szö­vetkezet állami támogatásá­nak milyen módjai vannak, hogyan tudja közvetlenül vagy közvetetten befolyá­solni gazdálkodásukat, mi­lyen az ösztönzési és az ér­dekeltségi rendszer. A házi­gazdák valamennyi kérdésre részletes választ adtak. A beszélgetést üzemláto­gatás követte. A vendégek megnézték a szarvasmarha­telepet, majd rövid határ­szemlével ért véget ismer­kedésük a gazdasággal. A jemeni delegáció este visz- szautazott Budapestre­Kubai vendég fiszaburán Tanácsülés Szolnokon Számvetés az elmúlt évről, új tanácsrendeletek Ülést tartott tegnap Szol­nok város Tanácsa. A testü­let. a tanácsi apparátus, va­lamint a tanácstagok lakos­sági, társadalmi és tömeg- kapcsolatainak alakulásáról tárgyalt, majd megvitatta és elfogadta az elmúlt évi mű­ködési költségvetési és fej­lesztési terv végrehajtásáról 1983. június 1-től Szolnok megyében is dolgozik a Kül­kereskedelmi Minisztérium megbízottja, Kolesizár István alapvető feladata a kis so­rozatban gyártott, konverti­bilis elszámolású exportra alkalmas termékek felkutatá­sa azokban az üzemekben, amelyek még külkereskedel­mi vállalattal nem állnak szóló jelentést. Ezután új ta­nácsrendeleteket fogadtak el, többek között a köztisztaság fenntartásáról, a fásított és parkosított zöldterületek használatáról, és módosította a testület a lakóházak házi­rendjéről szóló korábbi ren­deletét. kapcsolatban. A megbízott tevékenységének fontos ré­szét képezi a külkereskedel mi információk eljuttatása a termelőkhöz, illetve a terme­lői elképzelések közvetítése a külkereskedelmi vállala­tokhoz. A megbízott a me­gyei tanács ipari osztályán érhető el. Tegnap Tiszaburára láto­gatót Silvia Alfonso a Kubai Népköztársaság budapesti nagykövetségének másodtit­kára. A baráti ország kép­viselőjét a település általá­nos iskolájában fogadták a helyi párt-, tanácsi-, mozgal­mi- és gazdasági szervek intézmények képviselői. A találkozó bevezetéseképp tá­jékoztató hangzott el a köz­ség életéről, majd a vendég­látók üzemlátogatás kereté­ben megmutatták a tiszabu- rai Lenin Tsz néhány külö­nösen jól működő részlegét. Az estj órákban magyar— kubai barátsági gyűlést ren­deztek a művelődési házban, amelyen Bukus Károly, a Hazafias Népfront tiszaburai községi titkára mondott meg­nyitót, majd Silvia Alfonso tartott tájékoztatót a karib- tengeri szigetország népének életérél, mezőgazdaságáról. Új munkakör: külkereskedelmi megbízott Üvegre épülő, de nem törékeny tervek Ami volt, elmúlt! Ne vesztegessünk rá sok szót. A tapasztalatokat mindenki le­vonta magának. Jelenleg az a legfontosabb: végre magá­ra találjon a gyár! Volt, aki így vélekedett Berekfürdőn. Egy tanulságot azonban nem árt a nyilvánosság előtt is levonni: jó és hasznos az, ha egy üzemi pártszervezet él a kötelezettségével, oda­figyel a közösség dolgaira és kezdeményezi a feladatok megoldását. Az Üvegipari Művek karcagi üveggyára négy éven keresztül veszte­ségesen termelt, a munkások már nem hittek az ígéretek ­Amikor tavaly az új ve­zetés nekilátott, és kiszámol­ta, hányadán állnak tulaj­donképpen, kiderült: munka csak augusztusig van, az el­adhatatlan raktárkészlet vi­szont meghaladja a 23 mil­lió forintot. — Először piac után kel­lett nézni — mondja Tóth Sándor. Nyakunkba vettük az országot. Amit lehetett, leértékelt áron eladtunk, és minden megrendelést elvál­laltunk. Azt mondtuk: az embereknek munkát kell adni. de csak olyan termé­ket gyárthatunk, amit el is tudunk adni. Láttuk azt is, hogy az 1982-es évet már nem tudjuk „megnyerni”, hát őszintén a munkások elé tártuk a helyzetet : ez az év is veszteséges lesz, de most kell előkészítenünk az 1983- as esztendőt. Volt is veszteségük: 39,5 millió forint. „De mindent kitakarítottunk!” Az 1983-as év előkésszíté- se: műszaki intézkedések sora. A IV. számú kemen­cét át kelett — pontosabban újjá kellett — építeni- Au­gusztusban született a dön­tés, és az idén január elején már ’be is gyújtották a kor­szerű kemencébe. Segítette őket e nagy feladat végre­hajtásában az Üvegipari Művek és a társgyárak so­ra. Orosháza. Tokod, Nagy­kanizsa. Most a Il-es számú kemence felújítása van so­ron, meg a fazekas kemen­ceblokk kialakítása az opál- üveg-olvasztás műszaki elő­készítése, a légedző beüze­melése. összesen 6,1 millió forintot tudnak fejlesztésre fordítani az idén. Nagy szó ez, annyi „szűk esztendő” után. Ugyancsak az 1983-as év előkészítéséhez tartozott a termékszerkezet-váltás. Tóth Sándor szerint azt kellett csinálniuk kicsiben, amit a népgazdaságnak nagyban. Bármilyen furcsán hangzik is, de korábban a gyárban nem volt a termé­keknél önköltségszámítás. Szintén az 1983-as év élő- készítéséhez tartozott hogy szigorú bér- és létszámgaz­dálkodásra álltak át. Foko­zatosan áttérnek a teljesít­ménybérezésre. Az idei első negyedévben már az összes ledolgozott munkaóra 57 százalékát így számolhatták el. Korábban havonta átla­gosan 4 ezer volt a túlórák száima a gyárban. Radikáli­san intézkedtek: most ha­vonta csak 6—700 túlórát használnak fel, és az így megtakarított bérből prémi­umokat tűznek ki különféle feladatok megoldásáért a terme lésár ányí tők nak. Sz i n­tén éveken át — mivel vesz­teséges volt a ikarcagi üveg­gyár — csak 2 százalékos bérfejlesztésre volt lehető­ségük. Ugyanakkor például az orosházi üzemben 8—9 százalékkal is emelkedtek a bérek. Tavaly az Üvegipari Művek mint kiváló vállalat új bérszabályozási rendszert pályázhatott meg sikerrel. A mutatók alapján — ha azokat teljesítik a karcagiak — az idén 5 százalékos fej­nek, a hangulat egyre rosz- szabbodott — és akkor a pártalapszervezet vezetősége a vezérigazgatóhoz és a kar­cagi városi pártbizottsághoz fordult segítségért. A kérő szó nyitott fülekre talált.. • 1982. március 15-én egy há­romtagú munkacsoport vette át a gyár irányítását, május elsején munkába állt az új igazgató — Tóth Sándor — decemberben másik műszaki igazgatóhelyettes került a gyárba, és ez év június el­sején az új gazdasági igaz­gatóhelyettes is munkához látott. Most szigorú mérlegelések alapján a piac igényeinek ismeretében döntöttek: egy sor termék előállítását, ami­re nem volt és ma sincs ke­reslet. abbahagyták. Főként a díszüvegek tartoztak ebbe a kategóriába. „Ugyan ki ad manapság egy üveg hamu­tartóért 400 forintot, ha még olyan szép is?” — Még mindig mintegy 1200 féle terméket állítunk elő. Tudjuk, elég nagy ez a szám, de kisszériás megren­deléseket is el kell vállal­nunk. Alapanyagként ma­radt a hőálló üveg, amely­ből háztartási edényeket gyártunk, de újdonságként egészségügyi és laboratóriu­mi termékeket — vértároló üvegeket, petricsészéket, lombikokat. főzőpoharakat — állítunk elő hagyományos módon és préseléssel- És gyártunk világító testeket is — magyarázza az igazga­tót. Majd üvegpohárszerjű apróságokat mutat. — Tud­ja mi ez? — Olyan, mint a pálin­kás kupica. — Az is! Angliába expor­táljuk. Nem vagyunk szé­gyenlősek. ha ez kell és nem díszüveg, ezt gyártjuk. Ta­valy mindössze 53 ezer fo­rint volt a tőkés exportunk, erre az évre már 3,5 millió forint értéket terveztünk, öt külkereskedelmi céggel ál­lunk kapcsolatban. Ez idő szerint angol és francia megrendelőink vannak, de tárgyalunk más országbeli cégekkel is. Nem álmodunk nagy üzletről, de a tőkés exportban a kis üzlet is üz­let. Nyilvánvaló, hogy mi nem vehetjük fel a versenyt a legkorszerűbb technoló­giával rendelkező nyugati nagy gyárakkal. Mindent megteszünk azért, hogy be­törjünk a piacra, pedig ez nem könnyű. A termékből ma mintát kell küldeni az ajánlatunkhoz és nem raj­zot. mint valamikor. Általá­ban 10 minta közül kettő­ből lesz üzlet. Ma ez az arány, és ez is jó­lesztést valósíthatnak meg, pontosabban ebből 3 száza­lékot már felhasználtak. Változtattak a munkaren­den. Az üvegfúvók egyedül Berekfürdőn dolgoztak fo­lyamatos munkarendben. Volt is elég sok probléma emiatt, főként szombaton és vasárnap volt gyakori az igazolatlan hiányzás. Tavaly decemberben azután meg­szüntették a szombati, va­sárnapi munkát, de hogy ne kelljen potyára 1600 Celsius- fokon tartani a kemencéket — ez napi 100 ezer forint költséget jelent — vállalati gazdasági munkaközösséget hoztak létre a termelésben- Most önként mennek be az emberek dolgozni, és havon­ta 500 ezer—1 millió forint­értéket állítanak elő. Aki selejtet gyárt, egy fillért sem keres, de van. akinek 16 forint, és van akinek 82 forint az órabére. Attól függ, hogyan dolgozik. Alakult egy másik gazdasági mun­kaközösség is szerszámgyár­tásra — „legyen mibe fújni az üveget’” — és most van alakulóban a harmadik, a lakatoskarbantartók részvé­telével. „Mindkettőre nagy szükség van, mert ezeknél kicsi a kapacitásunk.” A példák is mutatják: ezeket az intézkedéseket nem lehetett könnyű elfo­gadtatni az emberekkel. És itt kell megemlíteni azt a munkát, amit a gyári kom­munista kollektíva végzett, és amelyről Tóth Sándor azt mondja, hogy: „maximáli­san partner mind a káder- munkában, mind az embe­rek megnyerésében.” — Becsületbeli kötelessé­günknek tartattuk és tart­juk, hogy minden erőnkkel a kibontakozást segítsük — mondja Fagyai Imre, a hat­vantagú gyári pártalapszer­vezet titkára. — Olyan mun­kaprogramot fogadtunk el, amelyben konkrétan, névre szólóan megszabtuk a fel­adatokat. Rendszeresek voltak az alapszervezeti vezetőségi üléseken, a taggyűléseken vagy a pártcsoport-üléseken a beszámoltatások, és ahol valami gondot észleltek, kezdeményezték az üzem vezetésénél a megszünteté­sét. A kommunistáiktól — mindenkitől — példamutató munkát és magatartást kért az alapszervezet vezetősége, és kérte: minden párttag segítsen abban, hogy a mun­kának újra becsülete legyen a gyárban. — Tulajdonképpen min­den erőt a gazdasági mun­ka helyreállítására összpon­tosítottunk. Ennek érdeké­ben szerveztük még a párt- oktatást is- A gazdaságpoli­tikai tanfolyam vezetője az igazgatónk volt és nem akadt olyan téma, amely­nél ne esett volna szó a mi dolgainkról. Emellett kis­csoportos szabadpártnapokat rendeztünk, és az emberek szívesen jöttek ezekre az eszmecserékre, mert min­denkit érdekelt és érdekel a jövő. Nyugodt és bizakodó hangulat Létrehozták üzemrészen­ként az üzemi négyszögöket, amelyeket a pártcsoport- és szakszervezeti bizalmi, a KISZ-aktíva és az üzemrész vezetője alkot. Nincs olyan intézkedés — a teljesítmény­től a bérezésig, a fejleszté­sig — amit előzetesen ez a kis kollektíva meg ne tár­gyalna. ne véleményezne. Fölvették a kapcsolatot a társgyárak pártszervezetei­vel — jó módszereket akar­nak tanulni tőlük. „A párt- életet is meg kell újítanunk, szakadatlanul erősíteni a pártegységet mert ha mi egy akaraton vagyunk, az óriási erőt jelent.” — Milyen ma a hangulat a gyárban? — Nyugodt, és bizakodó. Érezzük, hogy bíznak az em­berek a pártban, hiszik, hogv rendbe jönnek a dol­gaink. És mi mindig azt mondtuk és mondjuk: igen, rendbe jönnek, csak ahhoz mindenkinek jobban és töb­bet kell dolgoznia, és azt kell csinálnia, ami a felada­ta. A bizakodó hangulatnak alapja van: míg tavaly 33 millió forint értéket állított elő a ikarcag-berekfürdöi üveggyár, az idén a terv 115 millió. És az év első öt hó­napjában 50,3 milliós értéket termeltek, az eredmény pe­dig elérte a 3,5 millió forin­tot. A kezdeti lépések — ame­lyek szívós, nehéz, kitartó munka következményei — sikeresek. Ha így folytatják, az Üvegipari Művek legki­sebb gyárából nagyon sike­res üzem lehet­Varga Viktória Szűk esztendők után Intézkedések sora Új utakon, közös akarattal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents