Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
1983. MÁJUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Módszertani központ Jászberényben Néptáncot tanítanak Beszélgetés Papp Imrével, a jászsági együttes vezetőjével Az ország néhány városában például Salgótarjánban, Székesfehérvárott már régebben működnek úgynevezett néptánc szakmai házak, amelyek az adott tájegység tánckultúrája ápolásának, az együttesek, csoportvezetők szakmai továbbképzésének központjai. A Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese az utánpótlás nevelése, a műhelymunka mellett 1977 óta megyei bázisfeladatokat is ellát, az idén pedig tevékenységi körét bővíti, megyei néptánc módszertani központként is funkcionál. A tervekről beszélgettünk Papp Imrével, az együttes és az alakulóban levő szakmai ház vezetőjével. — Milyen elképzelésekkel látnak munkához? — Az elképzeléseket tulajdonképpen már tavaly egyeztettük, papírra vetettük a módszertani központ munkájában résztvevőkkel, vagyis a jászsági együttes legaktívabb, szakmailag legérettebb, tapasztaltabb táncosaival. zenészeivel. Egyelőre tízen alkotjuk ezt a kollektívát. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy átadjuk tapasztalatainkat, módszereinket a megyében működő csoportoknak, amiben tudjuk segítsük munkájukat. Szeretnénk, ha az érdeklődők a néptáncot anyanyelvi szinten sajátítanák el. megtanulva, magukévá téve annak szókincsét, grammatikai szabályait. Természetesen, hogy a munkát elkezdhessük, ahhoz mindenütt meg kell teremteni az együttesek működésének fenntartói, szakmai alapfeltételeit. — Hány néptánccsoport van Szolnok megyében? — Gyanítom, hogy több, mint amennyiről tudunk. Jelenleg hét felnőtt, nyolc ifjúsági, tizenhét úttörő, illetve kisdobos együttest tartunk számon. A közeljövőben feltétlenül fel kell mérnünk az alkalmi csoportokat, működési feltételeiket, hogy teljes képet kapjunk. Szakmai minősítéssel mindössze hat együttes rendelkezik: a szolnoki Tisza Tánc- együttes („arany II”). a Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese („arany I”), a jászapáti Szövetkezeti Tánc- együttes („ezüst I”). a tiszafüredi Szövetkezeti Táncegyüttes („ezüst II”). a törökszentmiklósi Miklós Tánc- együttes („bronz II”), valamint a túrkevei Szövetkezeti Táncegyüttes („bronz II”). Nagyon szeretnénk, ha a minősítéssel rendelkező csoportok száma növekedne. — Hogyan próbálják ezt elősegíteni? — A csoportvezetőkkel folyamatos szakmai kapcsolat- tartást alakítunk ki, számukra rendszeresen elméleti és gyakorlati továbbképzéseket szervezünk. Igyekszünk minél gyakrabban látogatni a próbákat. Van ahol ez hetente lehetséges. Jász- apátin, Tiszafüreden, Jász- alsószentgyörgyön, Jánoshi- dán és Alattyánban a csoportokat a jászsági együttes tagjai vezetik. Másutt havonta. negyedévente veszünk részt a próbákon, melyeken stílusgyakorlatokat vezetünk, koreográfiákat tanítunk be. A táncos találkozók tapasztalatait megbeszéljük, értékeljük az egyes produkciókat, a jövőben tervezünk még táncházi bemutatókat, amelyeken filmekkel, képmagnóval) szemléltetünk egy-egy számot. Minden bizonnyal hasznos lesz majd a megyei néptánctábor, melyet július végén Jászberényben tartunk. Szakkönyveink közül, hangzó anyagtárunkból szívesen kölesön- zünk az együtteseknek. — Ebben a módszertani munkában milyen szerepet kap, vállal a másik „arany" kategóriás megyei együttes, a Tisza? — Ezt a munkát természetesen közösen kell végeznünk. A két csoporti között régóta jószomszédi kapcsolat alakult ki. A jövőben azon kell dolgoznunk, hogy ez még élőbb, gyümölcsözőbb legyen. Jobban meg kell ismernünk egymás műhelymunkáját, gondját is. A megyei néptánc módszertani központ ez évi feladatai között kiemelt helyen szerepel a szolnoki együttes művészeti munkájának segítése. Ügy gondolom, közösen kell törekednünk arra, hogy ismeretterjesztési szinten is népszerűsítsük a néptáncot, őrizzük nemzeti kultúránk évszázados értékeit. Fekete Sándor Klasszikusok, kötelezők, emlékek, viziók A könyvhétre készülve Klasszikus és mai magyar alkotások, régmúlt irodalmunk elfelejtett értékei egyaránt meglelhetők a Szépirodalmi Könykiadó ünnepi .könyvheti listáján. A klasszikusok sorát az Árpád-kori legendák és intelmek című reprezentatív kivitelű kötet nyitja. A mű nyolc szent élete és alakja körül kialakult legendákat gyűjtötte egybe, olyanokét, akik a magyar államalapítás utáni századokban éltek. A művet Érszegi Géza állította össze. Hozzáértő és pontos jegyzetei hasznosan egészítik ki a legendák szövegét és világítják meg a művekben lévő utalásokat. Bevezető tanulmánya átfogó képet nyújt a legendák kialakulásáról, születésükről, történelmi és irodalmi értékeikről. Tanárokat, tanulókat egyaránt bosszantja, ha irodalmunk alapvető értékei nem lelhetők meg a könyvesboltok állványain. Meglepő tény: az elmúlt hónapokban hiába keresték — a kötelező olvasmányok listáján is szereplő — Bánk bánt és Toldi- trilógiát a könyvüzletbe betérők. Katona József és Arany János munkája most az olcsó — elsősorban diákok számára készült — klasszikus zsebkönyvtár sorozatban jelenik meg. A kortárs irodalmat képviseli Kardos László Harminchárom arc című tanulmánykötete. Négy nagy világirodalmi pályakép: Shakespeare-, Rimbaud-, Csehov- és Majakovszkij-tanul- mány sorakozik ennek az irodalmi arcképcsarnoknak az élén, s ezeket követik a XX. századi magyar irodalom jelenségeit változatos eszközökkel felvillantó arcképvázlatok. A mai magyar prózai művek közül Balázs Józséf első novelláskönyve a ’70-es években született írásait tartalmazza. A gyűjtemény két novellafüzért foglal magába. ' Az elsőben a félelmet, a fenyegetettséget és a megaláztatásokat, az ötvenes évek magyar falujának drámáját örökíti meg. A második ciklusban napjaink alkotó értelmiségének egy rétegéről ad izgalmas látleletet a szerző. Fenákel Judit A hagyaték című regénye napjainkban játszódik, két család mindennapjait felelevenítve. Békés Pál második kötete műfajilag besorolhatatlan irodalmi vállalkozás. Három szemelvény, háromszor néhány óra egy fiatalember életéből; emlékek, víziók, álmok. Veress Miklós Vakügetés című verseskötete az utóbbi öt esztendőben írt költeményeit gyűjti egybe. A pécsi Dóm téren Liszt-szobor Pécsett szobrot állítottak Liszt Ferencnek annak emlékére, hogy 1846-ban hangversenyezett a városban. A Baranya megyei Tanács megbízásából Varga Imre Kossuth-díjas művész formálta meg a romantikus zene nagy alakjának szobormását. A szobrásznak több nagyszerű alkotása van már a megyében: Pécsett a Kodály-szobor, Mecseknádas- don a Liszt-szobor, Mohácson a Lenin emlékmű és a Rad- nóti-szobor. A vasból és krómacélból készült Liszt-szobrot Pécs történelmi városrészében, a Dóm téren állították fel, a püspöki palota szomszédságában. A szobor része annak a szabadtéri galériának, amely a négytornyú dóm körül kezd kibontakozni a mecsekaljai városhoz kötődő írók költők, művészek képmásából. Solymári zenei események Május 15. és június 13. között hetedik alkalommal rendezik meg a "Solymári Zenei Heteket. Az eredetileg helyi kezdeményezésű kulturális seregszemle 1977-től országos jellegű, nemzetközi szintű rendezvénysorozattá terebélyesedett. Alapvető feladata: bemutatni zenei közművelődésünk fejlődését, körképet adni az ország zenei életéből, a vokális és hangszeres népzenéből, és műzenéből, a régmúlttól napjainkig. A zenei hetek május 15-én ünnepélyes megnyitóval kezdődik a solymári Apáczai Csere János művelődési házban. A nyitóelőadáson a Pe- mü solymári madrigálkórusa Kempelen Tünde vezényletével bemutatja Bárdos Lajos —Miskolczi Ottó Tavaszi szignál című művét, amelyet a szerzők az esemény tiszteletére írtak. Május 21-én a budapesti Várkonyi György Űttörő- és Ifjúsági Ház ad otthont a nagy vegyeskarok hangversenyének, amely egyúttal a Vándor Sándor Országos Énekkari Fesztivál bemutatója is. Május 27-én a Budapesti Művelődési Központ épülettömbjében levő Olimpia filmszínházban tartják az ifjúsági vegyeskarok hangversenyét. Május 29-én a solymári művelődési házban a reneszánsz muzsikából ad ízelítőt a Régi Zene stúdióegyüttese; 30-án ugyanitt gyermekkórusok mutatkoznak be. Június 4-én a fél évszázados Éneklő ifjúság mozgalom megünneplésére találkozót szerveznek az alapítókkal a Fészek művészklubban. Nemcsak tantárgy a munka A kisegítő 7. osztályban a gyakorlati foglalkozásokat Csatos Sándor vezeti. Képünkön az asztalos műhelyben a fiúk szerszám- nyelet készítenek Egy kis „matematika” a táblánál Mihályi Verona előkészítő osztályban tart órát A homoki Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Nevelő- otthonba 215 fiúgyermek jár. A volt Beniczy kastély és körülötte a 26 holdas, erdős terület igen ideális a gyermekek nevelésére. Több mint hatvan nevelő látja el az oktatási és nevelési feladatokat. A foglalkozásokon kívül, a mindennapi tanulás mellett a munkára nevelésnek is igen fontos szerep jut az intézményben Merre tart az ifjúsági klubmozgaiom ? Kitörni a négy fal közül Az utóbbi években az ifjúsági klubmozgalom átalakulását figyelhettük meg. Ez a változási folyamat nem ért véget, a következő időszakban tovább folytatódik. Határozottan tapasztalható a törekvés a klubmozgalom megújítására, felfrissítésére: hogy a klubok nyitottabbá váljanak, szélesítsék társadalmi kapcsolataikat, tömegmegbízásukat. Négy fal közé bezárkózva ugyanis egyre kevésbé lehet tartalmas, korszerű klubéletet kialakítani. Ezzel kapcsolatban adom közre néhány gondolatomat. Hasznos lenne például, ha a klubok jobban együttműködnének más ifjúsági közösségekkel. Fokozatosan le kellene bontani azt a magas falat, amely sok helyen még elválasztja egymástól a klubot és az amatőr művészeti csoportokat, köröket. Egyrészt a művészeti csoportok tevékenységét kellene „klub- szerűbbé” tenni, másrészt meg kellene honosítani a klubokban a fiatalok saját örömére szolgáló versmondást, éneklést, zenélést, rajzolást, festést, fafaragást stb. Működhetnek a klubok szakkörként, műhelyként, stúdióként is, egyesítve a különböző szervezeti keretek előnyeit. Ez elősegítené a színes, mozgalmas klubélet kialakulását, a szabad idő értelmes és kellemes eltöltését, a személyiség és az alkotó- készség fejlődését. A változatos, sokféle tartalom és forma előreláthatóan a klubok hatókörét, vonzerejét is növelné. Véleményem szerint néhány év múlva azok lesznek a legjobb klubok, amelyeket statisztikailag legnehezebb lesz „besorolni” valahova, mert egyik rovatba se férnek bele; szétfeszítik a hagyományos, megszokott kereteket. Erősíteni lehetne az ifjúsági klubok politikai, világnézeti, közéleti fórum jellegét oly módon, hogy pozitív kisugárzó hatásuk is legyen. Kísérjék figyelemmel a klubtagok a társadalmi élet jelenségeit és folyamatait, gyűjtsék az információkat, keressék az összefüggéseket, alakítsanak ki véleményt a világ dolgairól, vitatkozzanak, érveljenek, formálják egymás szemléletét, nem feledkezve meg természetesen a klubon kívüli fiatalokról sem. Ennek érdekében szükségesnek látszik tovább fokozni a KISZ politikai befolyását a klubmozgalomban. Erősítsék a klubok a fiatalok társadalmi felelősségtudatát, közösségi szellemét. Segítsék elő a maguk sajátos eszközeivel az ifjúság felkészítését a gazdasági élet változásaira, a minőségileg új társadalmi, termelési követelményekre. Váljanak az ifjúsági klubok a közművelődés egészén belül kezdeményező és mozgósító erővé, aktív hatótényezővé. Javaslataikkal segítsék elő a művelődési otthonok tervező munkáját, közvetítsék a különböző ifjúsági rétegek kulturális igényeit. Legyenek a klubtagok rendszeres résztvevői és lelkes propagálói a közművelődési intézmények akcióinak, rendezvényeinek. Érvényesüljön a klubokban a fiatalok fantáziája, ötletessége, vidámsága, játékos kedve, öntevékenysége. Nyíljék tág tere a kreativitásnak, a feladatok eredeti módon történő megoldásának, a kísérletezésnek, az újításnak, a demokratizmusnak. Erősödjék a klubtagokban az új iránti fogékonyság és igény, ami nem mond ellent a haladó hagyományok tiszteletének. * Nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúsági klubmozgalom utánpótlására. Ennek érdekében is célszerű elősegíteni újabb gyermekklubok létesítését, az ifjúsági- és a gyermekklubok közötti kapcsolat elmélyítését. A nyolcadikosok klubjaiban fel lehet készíteni a gyerekeket a KISZ-életre, az ifjúsági klubmozgalomba való bekapcsolódásra. A helyi körülmények mérlegelése alapján minél több ifjúsági klub váljék közös fenntartásúvá. A közös fenntartás eredményeként a szellemi és az anyagi erők jobban koncentrálhatók, növelhető a klubtagság létszáma. Előny az is, hogy két-három üzem. szövetkezet dolgozó fiataljai megismerkedhetnek egymás munkájával, életével. Nem mellékes az sem, hogy ily módon feleslegessé válik új klubhelyiségek önálló létrehozása nagy költséggel. Az ifjúsági klubmozgalom fejlesztésének, kibontakoztatásának csupán néhány lehetőségéről szóltam. Úgy gondolom azonban, ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy az ifjúsági klubok története nem zárult le: ezek továbbra is jó színterei lehetnek az életre való felkészülésnek, a fiatalok aktív művelődésének és szórakozásának. Kópiás Sándor megyei tanácsos A park egyik szögletében kis házi állatkertet alakítottak ki. Van itt szarvas, őz, póni- ló és találhatók különféle szárnyas állatok Fotó: Tarpai Z.
